Hargita Népe, 1996. január (8. évfolyam, 2-21. szám)
1996-01-04 / 2. szám
Újévi kitekintés Eredményekben gazdag, örömteljes új esztendőt szoktunk kívánni, hagyományosan. A kívánság, az óhaj egy, beteljesülése azonban nem biztos. Igen, mert az élet sokszor mást produkál, mint a kívánalom. Persze ez még nem jelenti azt, hogy ne tekintsünk bizakodóan az elkövetkező időszakok elé, s nem próbálnánk meg igényeink, elvárásaink szintjén cselekedni. Mindezzel együtt és mindezen túl jogosan tevődik a kérdés: mit ígér az új esztendő, amelyben immár benne járunk? Kiindulópontként mindenképpen 1995 tekinthető. Országos viszonylatban még végleges, mérlegszerű, számadatokkal ugyan nem rendelkezünk, de elmondható, hogy néhány viszonylag kedvező tendencia, eredmény - az infláció csökkenése, a privát szektor szerepének növekedése, az ipari termelés gyarapodása, bizonyos infrastrukturális fejlesztés stb. - ellenére túlzott optimizmusra nincs okunk. Nincs, mert a törvényhozás nem felelt rá jogos igényeinkre - lásd a tanügyi törvényt, vagy az államosított lakások helyzetének rendezésére vonatkozót, vagy azt, hogy a parlament számos időszerű törvény meghozásával adós maradt, a korrupciót nem sikerült megfékezni, tovább devalválódott nemzeti pénznemünk, fokozódott a kereskedelmi mérleg deficitje, az életszínvonal enyhén szólva az 1994-es évi holtponton maradt, akárcsak a munkanélküliség. Ilyen körülmények közt jobbára szegényes az a hozomány, amellyel beléptünk az új esztendőbe. Abba az esztendőbe, amelynek sajátos jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy az újabb helyhatósági és parlamenti választások éve lesz. Mindenekelőtt politikai és társadalmi szempontból fontosak ezek az események. S túl a politikai csatározásokon ezen események kapcsán az is megjegyzendő, hogy nem sikerült a törvényhozóknak véglegesíteniük a velük kapcsolatos törvények - a helyhatósági, illetve a választási - módosítását. Márpedig a szóban forgó törvénymódosításoknak meghatározó jelentőségük is lehet. Idetartozik az is, hogy pillanatnyilag a közhangulat gyakorlatilag kitapinthatatlan, mondjuk ezt a (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN Új díjszabások A Román Ipari és Kereskedelmi Kamara 203/1995-ös végzése értelmében 1996. január 1-től módosultak a Kereskedelmi Törzskönyvbe eszközölt bejegyzések, illetve információk díjszabásai. Pontosabban azokat megemelték. Lévén, hogy számos vállalkozót, céget érdekel(het) az új díjszabás, ismertetjük azokat (kivonatosan). A bejegyzési okiratok, illetve a megjegyzések másolatai magánszemélyek esetében 2600 lej+200 lej/oldal, jogi személyek esetében pedig 4900 lej+200 lej/oldal; az ügycsomóban lévő aktákról készült másolatok magánszemélyek esetében 2200 lej+200 lej/oldal; jogi személyek esetében pedig 3800 lej +200 lej/oldal; igazolási bizonylat egy olyan adatra vagy tényre vonatkozóan, amely nem szerepel a bejegyzési okiratban magánszemélyek esetében 4900 lej, jogi személyek esetében pedig 12 300 lej. Az érdekelt személyek egy adott cég bejegyzési dokumentumait 1400 lej ellenében konzultálhatják. Mindezen díjszabások külföldi székhelyű kérelmező esetében USA-dollárban fizetendők (azok értékét a kamaráknál köztik). Változtak a tájékoztatási díjszabások is, így például a cégek azonosítására vonatkozó információkhoz (bejegyzési sorszám, Sireus-kód stb.) 2200 lej ellenében juthatnak hozzá az érdeklődők. A cégekre vonatkozó, strukturált, információk díjszabása 4900 lej+600 lej/cég. Olyan információk esetében, amelyek feltételezik különleges programok előzetes kidolgozását az információszolgáltatást az érintett kamarák szerződéses alapon - amelyben rögzítik a szolgáltatás árát is - eszközük. (Hecser Zoltán) Vizek vonultával r ég látom a kétségbeesett tekinteteket Újfaluban is, Csornafalván is. Nem lehet más a többi kárvallott szeme sem. Azt mindenki tudja: felénk legtöbbször a kárral marad az ember, mert itt még nem szoktuk meg az olyan biztosításokat, amelyek Nyugaton divatosak, s amelyek nélkül el sem tudná képzelni életét a nyugati polgár. Félre ne értsenek, nem akarok biztosító társaságok reklámozója lenni, de hát vizek vonultával mindenki megokosodik, s aztán az okoskodás semmibe sem kerül. Okoskodás helyett kérdezni szeretnék. Nem csomafalviaktól, újfalviaktól, remeteiektől... Csak úgy magamtól. Hogy is van az árvizekre történő felkészülés? Mert arra még emlékszem, mint más, szintén nem érelmeszesedéses, hogy a 70-es években hazánk hatalmas összegeket kapott árvízkár-megelőző munkálatokra. Elúsztak azok a pénzek is valahol. Aztán az is eszembe jutott, hogy felénk igencsak lekezelik a különböző polgárvédelmi gyakorlatokat. íme, nemcsak háborúk veszélyeztethetik a polgár életét és javait, de a természeti csapások is. A fejlett társadalmakban földrengés, szélvihar, árvíz, tűzvész esetén is felkészülten teszik, amit kell az emberek. Csomafalván panaszolták: két traktorral szállították az embereket, a nagy vízen át, de senkinek eszébe nem jutott volna, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akiknek a házában csónakázni lehetett. Ha erre felkészül a falu népe, akkor tudta volna, mi a leendő. (Mint a - gyakoribb - tüzek esetén!) Akkor a bútorokat ki lehetett volna menteni, esetleg magasabbra - a víz fölé - emelni. Az árvízvédelmi pénzeket másfelé irányították annak idején. Hiába áll vízügyi szakember az ország élén, nem hiszem, hogy valamit tenni fognak rövidebb időn belül az árvízkárok megelőzése érdekében. Vizek - hála Istennek - ritkáb-ban zavarják nyugalmunkat. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell felkészülni váratlan látogatásukra. 1995 december vége is erre figyelmeztetett. Bár az összefogást gyakoroljuk. Bár arra jusson időnk, hogy megbeszéljük a teendőket egy jövőben bekövetkezhető hasonló csapás hatásainak csökkentése érdekében. Nem kerül semmibe, mert minden falu, község és város polgárvédelméért maga a polgármester a felelős. Ő a polgárőrség helyi parancsnoka. Tőle várják tehát nem, nem a tanácsot, hanem a kézzelfogható segítséget is a rászorultak. A gyergyói falvakban a faluvezetők tették, amit tehettek. Kevesebb lett volna a kár, ha akkor is gondoltak volna az árvizekre, amikor azok nem fenyegettek... Mert ismétlem, országosan még sok minden kell történjen, sok árvíz kell pusztítson, ahhoz, hogy megértsék az árvízvédelem fontosságát. Hogy nem kellene rájuk várni felénk? Ha valaki összefogná a faluközösséget, az emberek megértenék mi a teendőjük, ha érkezik az árvíz. BAJNA GYÖRGY ncipalS 1___1 Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VIII. évfolyam, 2. (1548.) szám 1996. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK 8 OLDALÁRA 200 LEJ PC-s gondolatt magoldja az 5 éves Tel/fax: (066) 163-864 Júliustól ismét: Számítógépek ! Új kereskedelmi intézmény létesült Január 1-től hatályos a kormány 880/1995. sz. rendelete, amelynek értelmében megkezdi működését a Román Külkereskedelmi Központ. Az intézményalapítás előfeltétele az európai struktúrákhoz való csatlakozásnak. Az új, jogi személyiséggel rendelkező közintézmény a kereskedelmi tárca alárendeltségébe tartozik és átveszi teljesen az ezennel megszűnt Virgil Madgearu Országos Kereskedelmi Intézet, valamint a szintén megszűnt Sicomex Rt vagyonát és feladatkörét. A Román Külkereskedelmi Központ kereskedelmi tájékoztatási feladatkört lát el. • Vita tárgyát képezte a külföldi szakértők jelenléte az egyetemek akkreditálását végző országos bizottságban. Liviu Maior tanügyminiszter közlése szerint jelenlétüket a magán orvosi egyetemek akkreditálásának felülbírálása nyomán kirobbant vita tette szükségessé. Hozzáfűzte, hogy a holland, brit és osztrák egyetemi tanárokból álló szakértői csoport döntését Ablak az országra feltételek nélkül elfogadja. • Fővárosi lapértesülések szerint a képviselőház művelődésügyi bizottságánál számtalan írásos bejelentés található a művelődési tárca tevékenységével kapcsolatban, amelyek nyomán a bizottság vizsgálatot rendelt el, a vizsgálóbizottság február végén kellene beterjessze jelentését kellene, mert a képviselőház állandó bürója visszautasította a bizottság által kezdeményezett kivizsgálást alaptalannak minősítve azt . A külügyi tárca tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy hétfőn ül össze az európai integrációs tárcaközi bizottság, hogy elemezze az EU-integráció érdekében tett eddigi lépéseket kijelölje a tennivalókat a folyamat meggyorsítása érdekében.• Január 14-18 között Romániába látogat Max van der Stoel az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, aki találkozik majd a külügyi és tanügyi tárca vezetőjével, a két házelnökkel, a nemzet kisebbségi tanács vezetőjével, valamint kisebbségi szervezetek vezetőivel.A Giurgiu és Teleorman megyékben több folyó kiöntött járhatatlanná téve utakat vasútvonalakat. A nacionalizmus propaganda és önámítás - Beszélgetés dr. Kovács Andrással, a Kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézet munkatársával - Jellegzetesen kelet-közép-európai családfa, több nyelvű- nemzetiségű tegnapi-mai família, számos tanulsággal szolgáló emberi-szakmai életút, tolerancia-példázat - mindez csupán rövid summázata mindannak, ami dr. Kovács András tudományos kutató emlékeiből, úttörő munkásságából, gondolatvilágából, erdélyi európaiságából tárul a kérdező elé. Apai nagyanyja lengyel-szerb eredetű bosznia-hercegovinai horvát asszony, Pesterzsébeten született édesanyja győri-jászberényi származású szülők gyermeke; felmenői közt volt református pap, édesapja - akárcsak apai nagyapja - már magyar gyógyszerészek az tág-vérig székely alapítású Marosvásárhelyen. Az 1946-ban született Kovács Andrásban is majdani patikust látnak a szülők, ekkor talán nem is sejtve még, hogy nemsokára államosítják immár jól ismert gyógyszertárukat, a családot pedig 1952-ben a közeli Szászrégenbe telepítik ki. Francia nyelv és irodalom szakos román ajkú felesége kolozsvári magyar gyerekeket tanít, két lányuk magyar iskolába jár Mátyás királyunk néhai "kincses" szülővárosában. A tudós történészt faggatva kerülgetem a mindig forrónak vélt "kását", munkáját zavaró panaszokat, "betartásokat" Airám-féléket készülök lejegyezni, mígnem újrafogalmazza az eléggé ismert evidenciát. - A nacionalizmus nem gondolkodás, hanem propaganda és önámítás. Mi is tápláltunk tévhiteket, téveszméket, amelyek nagyon sok gondot okoztak és okoznak mind a mai napig. Ezek a nemzet kialakulásának gyermekbetegségei. Egy kikerülhetetlen szakasz, állapot; minél hamarabb túl kellene esni rajta, ki kellene gyógyulni belőle. Sajnos ez a kor elég gyakran vér- és hittestvére a intoleranciának, amelynek esetei, megnyilvánulásai olykor elképesztőek. Térségünkre jellemző egy balkáni "specialitás" is: túlfűtötten, lihegve gyűlölni a másságot, akár öldökölni is emiatt. (Folytatás a 3. oldalon) Lejegyezte: JANKÓ ISTVÁN SPORTMAGAZIN 4. oldalon HARGITA KALENDÁRIUM 1996 Már kapható a könyvterjesztőknél és az újságárusoknál a Hargita Kalendárium 1996. Jutányos áron - 2900 lejért, a tavalyinál nagyobb terjedelemben - 240 oldalon és jó minőségű papíron gazdag tartalommal jelentkezett lapunk évkönyve. Rejtvénypályázatán jelentős díjak, köztük egy színestévé-készülék is. A kalendárium megrendelhető telefononlfaxon is a Csíkszeredai Pallas - Akadémiánál: 066-116036 vagy 068-151955. Levélcím: Csíkszereda, 140-es postafiók. Ünnep alatt, ünnep után Sosem lesz vége az ünnepeknek - sóhajtott fel egyik ismerősöm, amint újév első napján köszönteni kopogtunk be hozzájuk. Hogy miért sokalta a szabadnapokat? Talán, mert a közmondás is azt tartja: jóból is megárt a sok. Főként annak, aki megszokta a napi robotot akinek lételemévé vált a munka. Aki éppúgy nem élhet munkahelye nélkül, mint egyesek muzsikaszó nélkül, hogy életes hasonlattal éljünk ezúttal. Nyilván nem mindenki van így, mert, tudtommal, fiatalok serege kereste fel szilveszterkor és az ezt követő napokon Tusnádfürdőt, Marosfőt az Ivóban és másutt is szilvesztereztek jó néhányan. Persze, az is az igazsághoz tartozik, hogy nem mindenki lazsálhatott kerek nyolc napig, merthogy a karácsony tavaly úgymond egybefolyt az újévi ünnepekkel. Üzemeltek például a nonstop üzletek, a gyógyszertárak, másodikán nyitottak a tej- és a kenyérboltok is. Elsején délelőtt amikor sokan az igazak álmát alud(Folytatás a 3. oldalon) AMBRUS EDIT ( gyergyószárhegyi képeslap