Hargita Népe, 1996. január (8. évfolyam, 2-21. szám)

1996-01-04 / 2. szám

Újévi kitekintés Eredményekben gazdag, öröm­teljes új esztendőt szoktunk kívánni, hagyományosan. A kívánság, az óhaj egy, beteljesülése azonban nem biztos. Igen, mert az élet sok­szor mást produkál, mint a kívána­lom. Persze ez még nem jelenti azt, hogy ne tekintsünk bizakodóan az elkövetkező időszakok elé, s nem próbálnánk meg igényeink, elvárá­saink szintjén cselekedni. Mindezzel együtt és mindezen túl jogosan tevődik a kérdés: mit ígér az új esztendő, amelyben immár benne járunk? Kiindulópontként minden­képpen 1995 tekinthető. Országos viszonylatban még végleges, mér­legszerű, számadatokkal ugyan nem rendelkezünk, de elmondható, hogy néhány viszonylag kedvező tenden­cia, eredmény - az infláció csökke­nése, a privát szektor szerepének növekedése, az ipari termelés gyara­podása, bizonyos infrastrukturális fejlesztés stb. - ellenére túlzott op­timizmusra nincs okunk. Nincs, mert a törvényhozás nem felelt rá jogos igényeinkre - lásd a tanügyi törvényt, vagy az államosított laká­sok helyzetének rendezésére vonat­kozót, vagy azt, hogy a parlament számos időszerű törvény meghozá­sával adós maradt­­, a korrupciót nem sikerült megfékezni, tovább devalválódott nemzeti pénzne­münk, fokozódott a kereskedelmi mérleg deficitje, az életszínvonal enyhén szólva az 1994-es évi holt­ponton maradt, akárcsak a munka­­nélküliség. Ilyen körülmények közt jobbára szegényes az a hozomány, amellyel beléptünk az új esztendő­be. Abba az esztendőbe, amelynek sajátos jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy az újabb helyhatósági és parlamenti választások éve lesz. Mindenekelőtt politikai és társadal­mi szempontból fontosak ezek az események. S túl a politikai csatáro­zásokon ezen események kapcsán az is megjegyzendő, hogy nem sike­rült a törvényhozóknak véglegesíte­niük a velük kapcsolatos törvények - a helyhatósági, illetve a választási - módosítását. Márpedig a szóban forgó törvénymódosításoknak meg­határozó jelentőségük is lehet. Idetartozik az is, hogy pillanat­nyilag a közhangulat gyakorlati­lag kitapinthatatlan, mondjuk ezt a (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN Új díjszabások A Román Ipari­ és Kereskedelmi Kamara 203/1995-ös végzése értel­mében 1996. január 1-től módosultak a Kereskedelmi Törzskönyvbe eszkö­zölt bejegyzések, illetve információk díjszabásai. Pontosabban azokat meg­emelték. Lévén, hogy számos vállal­kozót, céget érdekel(het) az új díjsza­bás, ismertetjük azokat (kivonatosan). A bejegyzési okiratok, illetve a megjegyzések másolatai magánsze­mélyek esetében 2600 lej+200 lej/oldal, jogi személyek esetében pedig 4900 lej+200 l­ej/oldal; az ügycsomóban lévő aktákról készült másolatok magánszemélyek eseté­ben 2200 lej+200 lej/oldal; jogi sze­mélyek esetében pedig 3800 lej +200 lej/oldal; igazolási bizonylat egy olyan adatra vagy tényre vonatkozó­an, amely nem szerepel a bejegyzési okiratban magánszemélyek eseté­ben 4900 lej, jogi személyek eseté­ben pedig 12 300 lej. Az érdekelt személyek egy adott cég bejegyzési dokumentumait 1400 lej ellenében konzultálhatják. Mindezen díjsza­bások külföldi székhelyű kérelmező esetében USA-dollárban fizetendők (azok értékét a kamaráknál köztik). Változtak a tájékoztatási díjsza­bások is, így például a cégek azo­nosítására vonatkozó informáci­ókhoz (bejegyzési sorszám, Sire­­us-kód stb.) 2200 lej ellenében jut­hatnak hozzá az érdeklődők. A cé­gekre vonatkozó, strukturált, in­formációk díjszabása 4900 lej+600 lej/cég. Olyan információk esetében, amelyek feltételezik különleges programok előzetes kidolgozását az információszolgáltatást az érintett kamarák szerződéses alapon - amelyben rögzítik a szolgáltatás árát is - eszközük. (Hecser Zoltán) Vizek vonultával r­­ ég látom a kétségbeesett te­kinteteket Újfaluban is, Cso­rnafalván is. Nem lehet más a többi kárvallott szeme sem. Azt mindenki tudja: felénk legtöbbször a kárral marad az ember, mert itt még nem szoktuk meg az olyan biztosí­tásokat, amelyek Nyugaton divato­sak, s amelyek nélkül el sem tudná képzelni életét a nyugati polgár. Félre ne értsenek, nem akarok biztosító társasá­gok reklámozója lenni, de hát vizek vonultával mindenki meg­okosodik, s aztán az okoskodás semmibe sem kerül. Okoskodás he­lyett kérdezni szeretnék. Nem cso­­mafalviaktól, újfalviaktól, remetei­ektől... Csak úgy magamtól. Hogy is van az árvizekre történő felké­szülés? Mert arra még emlékszem, mint más, szintén nem érelmesze­­sedéses, hogy a 70-es években ha­zánk hatalmas összegeket kapott árvízkár-megelőző munkálatokra. Elúsztak azok a pénzek is valahol. Aztán az is eszembe jutott, hogy felénk igencsak lekezelik a külön­böző polgárvédelmi gyakorlato­kat. íme, nemcsak háborúk veszé­lyeztethetik a polgár életét és java­it, de a természeti csapások is. A fejlett társadalmakban földrengés, szélvihar, árvíz, tűzvész esetén is felkészülten teszik, amit kell az em­berek. Csomafalván panaszolták: két traktorral szállították az embere­ket, a nagy vízen át, de senkinek eszébe nem jutott volna, hogy se­gítséget nyújtsanak azoknak, akik­nek a házában csónakázni lehetett. Ha erre felkészül a falu népe, akkor tudta volna, mi a leendő. (Mint a - gyakoribb - tüzek esetén!) Akkor a bútorokat ki lehetett volna menteni, esetleg magasabbra - a víz fölé - emelni. Az árvízvédelmi pénzeket másfe­lé irányították annak idején. Hiába áll vízügyi szakember az ország élén, nem hiszem, hogy valamit tenni fognak rövidebb időn belül az árvízkárok megelőzése érdekében. Vizek - hála Istennek - ritkáb-­­ban zavarják nyugalmunkat. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell fel­készülni váratlan látogatásukra. 1995 december vége is erre figyel­meztetett. Bár az összefogást gya­koroljuk. Bár arra jusson időnk, hogy megbeszéljük a teendőket egy jövőben bekövetkezhető hasonló csapás hatásainak csökkentése ér­dekében. Nem kerül semmibe, mert minden falu, község és vá­ros polgárvédelméért ma­ga a polgármester a fele­lős. Ő a polgárőrség helyi parancsnoka. Tőle várják tehát nem, nem a tanácsot, hanem a kézzelfogható segítséget is a rászorultak. A gyergyói falvakban a faluveze­­tők tették, amit tehettek. Kevesebb lett volna a kár, ha akkor is gondol­tak volna az árvizekre, amikor azok nem fenyegettek... Mert ismét­lem, országosan még sok minden kell történjen, sok árvíz kell pusz­títson, ahhoz, hogy megértsék az árvízvédelem fontosságát. Hogy nem kellene rájuk várni felénk? Ha valaki összefogná a faluközössé­get, az emberek megértenék mi a teendőjük, ha érkezik az árvíz. BAJNA GYÖRGY n­cipalS 1___1 Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VIII. évfolyam, 2. (1548.) szám 1996. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK 8 OLDAL­ÁRA 200 LEJ PC-s gondolatt magoldja az 5 éves Tel/fax: (066) 163-864 Júliustól ismét: Számítógépek ! Új kereskedelmi intézmény létesült Január 1-től hatályos a kormány 880/1995. sz. rendelete, amelynek ér­telmében megkezdi működését a Ro­mán Külkereskedelmi Központ. Az intézmény­alapítás előfeltétele az eu­rópai struktúrákhoz való csatlakozás­nak. Az új, jogi személyiséggel rendel­kező közintézmény a kereskedelmi tárca alárendeltségébe tartozik és átve­szi teljesen az ezennel megszűnt Virgil Madgearu Országos Kereskedelmi In­tézet, valamint a szintén megszűnt Si­­comex Rt vagyonát és feladatkörét. A Román Külkereskedelmi Központ ke­reskedelmi tájékoztatási feladatkört lát el. • Vita tárgyát képezte a külföldi szakértők jelenléte az egyetemek akk­reditálását végző országos bizottság­ban. Liviu Maior tanügyminiszter közlése szerint jelenlétüket a magán orvosi egyetemek akkreditálásának felülbírálása nyomán kirobbant vita tette szükségessé. Hozzáfűzte, hogy a holland, brit és osztrák egyetemi taná­rokból álló szakértői csoport döntését Ablak az országra feltételek nélkül elfogadja. • Fővá­rosi lapértesülések szerint a képviselő­ház művelődésügyi bizottságánál számtalan írásos bejelentés található a művelődési tárca tevékenységével kapcsolatban, amelyek nyomán a bi­zottság vizsgálatot rendelt el, a vizsgá­lóbizottság február végén kellene be­terjessze jelentését kellene, mert a képviselőház állandó bürója vissza­utasította a bizottság által kezdeménye­zett kivizsgálást alaptalannak minősít­ve azt . A külügyi tárca tegnapi saj­tótájékoztatóján bejelentették, hogy hétfőn ül össze az európai integrációs tárcaközi bizottság, hogy elemezze az EU-integráció érdekében tett eddigi lépéseket kijelölje a tennivalókat a folyamat meggyorsítása érdekében.• Január 14-18 között Romániába láto­gat Max van der Stoel az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, aki találko­zik majd a külügyi és tanügyi tárca­­ vezetőjével, a két házelnökkel, a nem­zet kisebbségi tanács vezetőjével, va­lamint kisebbségi szervezetek vezető­­ivel.A Giurgiu és Teleorman megyék­ben több folyó kiöntött járhatatlanná téve utakat vasútvonalakat. A nacionalizmus propaganda és önámítás - Beszélgetés dr. Kovács Andrással, a Kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézet munkatársával - Jellegzetesen kelet-közép-euró­­pai családfa, több nyelvű- nemzeti­ségű tegnapi-mai família, számos ta­nulsággal szolgáló emberi-szakmai életút, tolerancia-példázat - mindez csupán rövid summázata mindannak, ami dr. Kovács András tudományos kutató emlékeiből, úttörő munkássá­gából, gondolatvilágából, erdélyi eu­rópaiságából tárul a kérdező elé. Apai nagyanyja lengyel-szerb ere­detű bosznia-hercegovinai horvát asszony, Pesterzsébeten született édes­anyja győri-jászberényi származású szülők gyermeke; felmenői közt volt református pap, édesapja - akárcsak apai nagyapja - már magyar gyógy­szerészek az tág-vérig székely alapí­tású Marosvásárhelyen. Az 1946-ban született Kovács Andrásban is majdani patikust látnak a szülők, ekkor talán nem is sejtve még, hogy nemsokára államo­sítják immár jól ismert gyógyszertáru­kat, a családot pedig 1952-ben a kö­zeli Szászrégenbe telepítik ki. Francia nyelv és irodalom szakos román ajkú felesége kolozsvári ma­gyar gyerekeket tanít, két lányuk ma­gyar iskolába jár Mátyás királyunk né­hai "kincses" szülővárosában. A tudós történészt faggatva kerül­getem a mindig forrónak vélt "ká­sát", munkáját zavaró panaszokat, "betartásokat" Airám-féléket készü­lök lejegyezni, mígnem újrafogal­mazza az eléggé ismert evidenciát. - A nacionalizmus nem gondol­kodás, hanem propaganda és önámí­tás. Mi is tápláltunk tévhiteket, tévesz­méket, amelyek nagyon sok gondot okoztak és okoznak mind a mai napig. Ezek a nemzet kialakulásának gyer­mekbetegségei. Egy kikerülhetetlen szakasz, állapot; minél hamarabb túl kellene esni rajta, ki kellene gyógyul­ni belőle. Sajnos ez a kor elég gyakran vér- és hittestvére a intoleranciának, amelynek esetei, megnyilvánulásai olykor elképesztőek. Térségünkre jellemző egy balkáni "specialitás" is: túlfűtötten, lihegve gyűlölni a másságot, akár öldökölni is emiatt. (Folytatás a 3. oldalon) Lejegyezte: JANKÓ ISTVÁN SPORTMAGAZIN 4. oldalon HARGITA KALENDÁRIUM 1996 Már kapható a könyv­terjesztőknél és az újságárusoknál a Hargita Kalendárium 1996. Jutányos áron - 2900 le­jért, a tavalyinál nagyobb terjedelemben - 240 oldalon és jó minőségű papíron gaz­dag tartalommal jelentkezett lapunk évkönyve. Rejtvénypályázatán jelen­tős díjak, köztük egy színes­­tévé-készülék is. A kalendárium megrendel­hető telefononlfaxon is a Csíkszeredai Pallas - Akadé­miánál: 066-116036 vagy 068-151955. Levélcím: Csík­szereda, 140-es postafiók. Ünnep alatt, ünnep után Sosem lesz vége az ünnepeknek - sóhajtott fel egyik ismerősöm, amint újév első napján köszönteni kopog­tunk be hozzájuk. Hogy miért sokalta a szabadnapokat? Talán, mert a köz­mondás is azt tartja: jóból is megárt a sok. Főként annak, aki megszokta a napi robotot akinek lételemévé vált a munka. Aki éppúgy nem élhet mun­kahelye nélkül, mint egyesek muzsi­kaszó nélkül, hogy életes hasonlattal éljünk ezúttal. Nyilván nem mindenki van így, mert, tudtommal, fiatalok serege kereste fel szilveszterkor és az ezt követő napokon Tusnádfürdőt, Marosfőt az Ivóban és másutt is szilvesztereztek jó néhányan. Per­sze, az is az igazsághoz tartozik, hogy nem mindenki lazsálhatott kerek nyolc napig, merthogy a kará­csony tavaly úgymond egybefolyt az újévi ünnepekkel. Üzemeltek például a nonstop üzletek, a gyógy­szertárak, másodikán nyitottak a tej- és a kenyérboltok is. Elsején délelőtt amikor sokan az igazak álmát alud­­(Folytatás a 3. oldalon) AMBRUS EDIT ( gyergyószá­rhegy­i képeslap

Next