Hargita Népe, 1996. február (8. évfolyam, 22-42. szám)
1996-02-01 / 22. szám
Továbbra is nehézkesen halad a privatizáció Amint erről gyors hírben már beszámoltunk, legutóbbi ülésén a kormány ismét napirendre tűzte a privatizáció helyzetének elemzését. Mircea Cosea államminiszter tájékoztatója szerint jelenleg a részvényjegyzési arány 20,5%-os, de nagy eltérések vannak az ország különböző megyéi és helységei között. Ha a gyűlésezések számától függne a részvényjegyzés aránya, már a 100%-ot közelítenék... • A kormányülésen jóváhagytak két programot az MVÁ-val aláírt készenléti hitelmegállapodás meghosszabbításának és a BIRD-del nemrég aláírt egyezmény alkalmazásáról. • A pénzügyminiszter jelentést terjesztett elő az önálló ügyvitelű vállalatok és kereskedelmi társaságok gazdasági-pénzügyi helyzetének helyreállítását és restrukturálását támogatni hivatott 13/1995-ös rendelet alkalmazásáról. Megállapították, hogy a rendelkezés bevezetése óta eltelt egy év alatt komoly eredményeket értek el, csökkentek a veszteségek és növekedtek a bevételek, ami bizonyítja e restrukturálási meg Ablak az országra chanizmus hatékonyságát és hasznosságát. • A kormány határozatban hagyta jóvá az 1996-os statisztikai kutatási programot, ugyanakkor módosították az építkezési, közmunkaügyi, urbanisztikai és területrendezési, állami felügyelőség megszervezésére és működésére vonatkozó szabályozásokat, jóváhagyva ezen intézmény megszervezési és működési szabályzatát. • A továbbiakban módosítottak bizonyos szabályozó rendelkezéseket a tüzek megelőzése és eloltása terén, valamint aktualizálták a büntetéseket. Ugyanakkor 25%-os alapbérnövelést hagytak jóvá a sportszövetségek elnökei, titkárai, a szövetségi edzők, válogatott edzők és I. kategóriájú edzők számára. • Sajtóértekezletet tartottak tegnap a román külügyminisztériumban. Olekszandr Csenk, Ukrajna bukaresti nagykövetének sajtónyilatkozataival kapcsolatosan Sorin Ducaru külügyi szóvivő kijelentette, hogy a két ország között a Kígyó-sziget kapcsán felmerült probléma jogi természetű. A két ország közös megállapodással a nemzetközi bírósághoz fordulhat - jegyezte meg Sorin Ducaru. A román fél javasolta az ukrán félnek, hogy februárban tartsanak kétoldalú tárgyalásokat, egyúttal előkészítendő a márciusi kormányfői találkozó is - fogalmazott a szóvivő. Hídépítés A Csíkszereda-Pécs román-magyar baráti társaság szervezésében február másodikán és harmadikén a kapcsolatokat erősítő, a kölcsönös megismerést és bizalmat elősegítő találkozóra, rendezvénysorozatra kerül sor. A rendezvény meghívottjai 11 magyarországi és 11 hazai polgármester. A programból: Pénteken 9 órától a Hargita Megyei Kereskedelmi Kamara igazgatójának előadása a kereskedelmigazdasági kapcsolatok alakulásáról és távlatáról; ebéd után a környezetvédelmi felügyelőség a vendéglátó, ahol a vendégek tájaink szépségeivel, értékeivel ismerkedhetnek meg. Szombaton dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a házigazda -múzeumlátogatás, orgonakoncert, majd délután beszélgetés kultúr- és iskolakapcsolatokról. Szombat este fogadást ad a prefektus, vasárnap búcsúreggeli. Köszönet az adományért írtunk már arról, hogy Brăneşti község (Ilfov mezőgazdasági körzet) 7800 kg búzát, 800 kg finomlisztet, 8500 kukoricát és 3,5 millió lej készpénzt adományozott Csíkmadaras árvízkárosultjainak. Szándékosan szemeltek ki egy Hargita megyei magyar falut - mondották, mert egy korábbi alkalomkor Moldvába vittek hasonló segélyt és tapasztalták, hogy milyen szertelen volt az elosztás, az emberek tolongtak, kiabáltak, a kocsikról szedték le a hozományt. Lám, a madarasiak civilizáltan fogadták őket és akinek kijárt a segélyből, tisztességesen sorba állt. Kissé félénken jöttek ide, mert bár szállást készítettek nekik házaknál, mégis szállodában aludtak, de az ünnepi ebédnél már oldott volt a hangulat Itt árulták el, hogy szerették volna, ha előbb palacsintát sütnek a lisztből és ők kóstolják meg... Persze, értettek a szóból a vendéglátók. Mindezt Antal Jánostól, Csíkdánfalva alpolgármesterétől tudtuk meg, aki tegnap bent járt szerkesztőségünkben és azt is elmondta, hogy a brunesti-iek által hozott gabonát mintegy 120 árvízkárosult családnak osztották szét. A pénzt az adományozók beleegyezésével (itt volt Leonca Sterian polgármester és Anghel Florea alpolgármester három tanácsos kíséretében) a szintén megrongálódott művelődési otthon kijavítására fordítják. Felvetődött a testvérkapcsolatok felvétele is, így minden bizonnyal a madarasiak küldenek karácsonyfát a brâneşti-ieknek, s lesz még találkozás a két település lakói között. A madarasiak köszönik az adományt és hálásak érte. Megtudtuk azt is, hogy a brâneşti-ieket meghívták a román-magyar baráti társaság Csíkszeredában rendezendő ülésére. REBENDICS JÓZSEF Alsósófalva válni akar Nem újkeletű tendencia immár nálunk sem a különböző nagyközségek lebomlása kisebbekre, az önállósodás sok falu égető gondjaira jelenthet megoldást. Mindennek törvényesen szabályozott módszerei, eszközei vannak, és jóváhagyás esetén mindössze idő és türelem kérdése a válás. A Sóvidék esete ilyen szempontból elég érdekesnek mondható. Sófalva ugyanis kettő van, Alsó-, illetve Felső, és mindenféle közelség, vagy laikus hiedelem ellenére, szinte egyetlen közös pontjuk a községhez, Parajdhoz való tartozás. Olyannyira, hogy például az egyik faluban tavaly óta működő cigányiskoláról még csak nem is hallottak a szomszédban. Soha nem alkottak összefüggő települést, sőt az alsósófalviak szerint ők teljesen különböznek a felsőktől, mind gondolkodásmód, mind jövőbeli tervek szintjén. Hogy csak van ebben valami, azt igazolni látszik a legutóbbi községi tanácsülésen bejelentett elképzelés, miszerint, ha Alsósófalva ezentúl külön utakon igyekszik is járni, Felsősófalva továbbra is kitart Parajd mellett. A két falut alig néhány száz méter választja el egymástól, Parajdtól több kilométer. Alsósófalván a tavalyi év elején született meg az önállósodás gondolata, a hivatalos eljárás is megindult, a mostani szélcsend a várakozás időszakát jelenti. Fülöp Zoltán községi tanácsossal, aki mellesleg az alsósófalvi iskola tanára és a szétválás egyik lelkes híve, az elindított akció szükségességéről beszélgettünk. (Folytatás a 3. oldalon) KOVÁCS ATTILA Ülésezett az Ügyvezető Elnökség Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége 1996. január 30-án tartott ülése kezdetén kegyelettel emlékezett meg Ferenci Csabáról, az RMDSZ Temes megyei szervezete múlt héten váratlanul elhunyt elnökéről. Az első napirendi pont keretében Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ küldöttsége január 24-én sorra került megbeszéléséről Magyar Bálint, magyar művelődési és közoktatási miniszterrel. A továbbiakban az Ügyvezető Elnökség részletesen áttekintette az 1995. szeptembere és 1996. májusa közötti időszak SZKT-üléseinek tematikájára 1995. júliusában tett ügyvezető elnökségi ajánlások megvalósításának helyzetét, és ezeket aktualizálva újabb javaslatokat fogalmazott meg, amelyeket továbbít az SZKT Állandó Bizottságának. A testület foglalkozott az RMDSZ gazdasági programja véglegesítésének elvi kérdéseivel és meghallgatta a gazdasági alelnök tájékoztatóját a folyamat szervezési hátteréről, valamint jelenlegi stádiumáról. Ugyanakkor az Ügyvezető Elnökség elemezte a privatizációval kapcsolatos határozatok végrehajtását és a Gazdasági Főosztály ezzel kapcsolatos feladatait. (RMDSZ Tájékoztató) A minap játékos, vidám kedvemben leírtam egy cikkemben, hogy "... az ezeréves gyimesközéploki vasútátjárónál két pár rendőrcsizma bokánk. " Meg is sértődött e pontatlanságért a gyimesfelsőloki F. J., s az alábbiakat közölte levelében: "Ezeréves vasúti átjáró az egész Gyimesekben nem létezik, csak olyan százéves, pontosabban kilencvenkilenc. Jó, hogy nem tette 2050 évesnek! Létezik ugyanis történelmi átjáró ki a Gyimesekből, vagy be a Gyimesekbe, de ez a történelmi Gyimesközéploktól még 10 kilométerre van. Jó lenne a helyszínre bokázni és ezen hibát kiigazítani! Mert ez több mint bosszantó a gyimesi lakosoknak. Történelmi átjáró vagy vasúti átjáró, nem mindegy!" Nos, emberünknek igaza van, csakhogy én szándékosan neveztem ezerévesnek a vasútátjárót, mégpedig azért, hogy bosszantsam a gyimesieket, mivel már régóta szálkák ők a szememben. Tulajdonképpen a történelmi átjáróhoz, az úgynevezett ezeréves határhoz akartam én rakni bokázás végett a két rendőrcsizmát, de ott sem országhatár, sem megyehatár nincs! Az történt ugyanis, hogy Moldovát Bákó megyével együtt Gyimesbükkhöz csatolták a Felszabadulás után, s hogy Hargita megye Gyimesközéploknál ne érjen véget olyan sután - ezeréves vasútátjárót hazudtam oda! Nem olyan nagy baj ez, hisz kilencszáz év múlva még lehet ezeréves a vasút is, ámbár a történelmi átjáró megmarad annyi idősnek, amennyi volt... Sőt, 2050 évet is megérhet a vasút, ha rendesen karbantartják és egyáltalán vigyáznak rá. Ezer bocsánatot kérek a levélírótól s a gyimesiektől az ezeréves történelmi átjáró miatt, amely Bákó megyébe került bizonyos meggondolások alapján, s ahol mindig elérzékenyülnek a derék moldovai románok, amikor paradicsomot vagy barackot hoznak a székelységnek. És a csángóságnak is hoznak, mert ők is megérdemlik. Meg bizony, pedig azt mondta egyszer valaki: "A sör nem ital és a csángó nem ember." Én ezen felháborodtam és hevesen tiltakoztam... Kedves F. J., kedves gyimesiek, ember és magyar a csángó is, bárhol él, Erdélyben vagy Moldovában, Hargita megyében vagy Bákó megyében, Felsőtökön, vagy Bükkön. Viszont nem adok bele ezer évet, s nemcsak jobbról, hanem balról is a csángókhoz csatolnak minket. Mint ahogy Moldovát Bükkhöz, Erdélyt Bükkfokához... Jómagam is meglehetősen el vagyok már csángósodva, éppen ezért esne rosszul ha a gyimesiek neheztelnének rám. Inkább elengedek 900 évet a vasútból, üsse kő! FERENCZ IMRE Plusz-mirtusz ezer év KÖZÉLETI NAPILAP VIII. évfolyam, 22. (1568.) szám 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK 8 OLDALÁRA 200 LEJ Rövid lépések hosszú távra -Beszélgetés dr. TÓTH ATTILA főorvossal, a székelyudvarhelyi kórház igazgatójával - Merőben nehéz esztendőt zártunk a nemzetgazdaság valamennyi ágában. Még inkább érvényes ez az egészségügyre, amelyet úgymond mostohagyermekként kezel a hatalom. Részben ezzel is magyarázható, hogy kedvezőtlenül alakultak a demográfiai mutatók, hogy a nők kétszer meggondolják a gyermekvállalást, hogy magas az elhalálozás a gyermekek, felnőttek körében egyaránt. Tévednék talán? - 1994-hez viszonyítva tavaly valóban emelkedett mind a csecsemő-, mind az általános halálozások száma, így, amíg ’94-ben 10 csecsemő hunyt el az udvarhelyi övezetben, addig ’95- ben 14. Nyilván az okok nyomósak, a tény viszont tény marad, bármennyire is szépítenénk a helyzetet Az általános halálozás 9,01 ezrelékről 11,60 ezrelékre emelkedett, ami abszolút számokban 834, illetve 1061. Hogy az általános halálozás országszerte növekvő tendenciát mutat, az szerintem a lakosság egészségi állapotának folyamatos romlásával, nem utolsó sorban a szociális védőháló foghíjasságával hozható összefüggésbe. -Január elsejétől nyugállományba parancsoltak jó néhány nagytapasztalatú orvost. Mennyiben érintette ez a felülről jött intézkedés a székelyudvarhelyi kórház szakorvosgárdáját? - A nagyobb osztályokon az orvosellátás nem szenvedett csorbát, az ideggyógyászaton viszont, ahol egyetlen orvos, dr. Nagy Pál látja el a teendőket, aki pedig meghaladta a nyugdíjkorhatárt, úgy érintett a 75/1995-ös törvény, illetve az ezt követő körlevél, akár a villámcsapás. Két folyamodványt is felküldtünk ez ügyben a minisztériumhoz, de válasz még nem érkezett. Csak azt nem értem, miként ismerheti jobban a miniszterelnök az udvarhelyi hely(Folytatás a 3. oldalon) AMBRUS EDIT Különleges acél hatszor tovább tart Kedden délután a Csíkszeredai Hamerock Rt.-nél népes meghívott előtt került sor egy megyei, de talán hazai viszonylatban is új technológia bemutatására. Pontosabban az első csapolás tanúi lehettünk, az új indukciós kemencében előállított különleges acélnak. Miről is van szó? A cég által előállított kőbányaberendezések kalapácsai eddig is acélból készültek, nevezetesen mangánacélból. Időközben a tört, illetve zúzott kő iránti kereslet megváltozott, előtérbe került az apróbb (Folytatás a 8. oldalon) HECSER ZOLTÁN