Hargita Népe, 1996. június (8. évfolyam, 107-127. szám)
1996-06-01 / 107. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VIII. évfolyam, 107. (1653.) szám 1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT 8 OLDALÁRA 250 LEJ AZ IGÉNYES OTTHON TITKAI.. IMPORT: P R A DI TO RO K M Á Tcsempék, maketák ZIDOMOK, PUMPÁK, CSAPOK CSÍKSZEREDA Brassói út 14 sz. Tel.: 113527 Nyitva: 8—16-ig. Vaillant Nagy európai márka. Festés, ' " ' szabályozás, melegvíz-ellátás RKÁJÚ KÉZISZERSZÁMOK Kft. Szavazzunk! • Holnap reggel 6 órától nyitnak a szavazókörzet irodái, a törvény szerint este 9 óráig lehet élni a választójoggal. Rendkívüli esetben, ha a távolmaradás nagy, a szavazókörzeti választási iroda elnöke elrendelheti a szavazás idejének meghosszabbítását éjfélig. • Szavazás előtt fel kell mutatni a személyazonossági igazolványt. • Minden választópolgár három szavazólapot kap kézhez: egyet - P betűvel ellátva - a polgármester megválasztására, egyet - CL betűkkel ellátva - a helyi tanács és egyet - CJ betűkkel ellátva - a megyei tanács megválasztására, valamint a VOTAT feliratú bélyegzőt. Ellenőrizni kell, hogy a szavazólap hátoldalán rajta van-e a szavazókörzet ellenőrző pecsétje. • Helyenként a szavazólapok több oldalasak, így figyelmesen kell átnézni őket - ezt egyébként a választóhelyiségbe való belépéskor már meg lehet tenni, hisz érvénytelenített szavazólapokat kellett kifüggesszenek mindhárom típusból, megkeresve azt a listát vagy független jelölt nevét, amelyre, akire szavazni szeretne a választópolgár. Mindhárom típusú szavazólapra csak egyetlen téglalapba szabad bepecsételni a VOTAT feliratú bélyegzővel. Több pecsét érvényteleníti a szavazatot. • Szavazás után a szavazólapokat úgy kell kettétűzni, hogy az ellenőrző bélyegző látható maradjon, ezután kell bedobni az urnába. • A VOTAT feliratú pecsét visszaszolgáltatásakor a választópolgár visszakapja személyazonossági igazolványát. • És még egy fontos dolog: minél többen jelenjenek meg a szavazáson, hogy valós számarányunknak megfelelő képviselőt juttassunk be a helyi közigazgatásba. !KOZMA MÁRIA Feljegyzések a konyhában 8. Aki megérzi az őt fenyegető bajt, kellemetlenséget és még idejében elmenekül, kereket old vagy óvóintézkedéseket tesz, arra azt mondják, hogy érzi a sáfrányillatot. E szólásmondásban a hasonlóság elve érvényesül, eredete, tehát, valószínű az az egyszerű tapasztalat, hogy az ember a sáfrány illatáról már messziről megérzi, hogy valami készül, fő a fazékban. A művelődéstörténet a sáfrányt a Föld legrégibb, legnépszerűbb és legdrágább fűszerének tartja. Eddig ismert legelső írásos adata egy egyiptomi papirusztekercsen található, amelyet felfedezőjéről Ebersféle tekercsnek neveznek. Ebers 1872-ben fedezte fel ezt a rendkívül jelentős és híres papiruszt, amely az egyiptomi orvostan teljes rendszerét tartalmazza. Georg Moritz Ebers nemcsak kiváló egyiptológus volt, hanem elismert és sikeres regényíró is, akinek munkáit magyar nyelvre is lefordították. A lexikon "professzorregényeknek " nevezi ezeket a könyveit (mindenesetre érdekes műfaji meghatározás!), és megjegyzi, hogy a hiteles történelmi adatok és háttér mellett igen gyönge a nőalakok ábrázolása, de az olvasók szerették és nagy olvasottságnak örvendett. Kárörvendő kajánsággal fűzném hozzá, hogy úgy látszik, már a XIX. században is könnyebb volt egy letűnt kon, népet, földrészt ismerni, és főleg elmesélni, mint a Nőt, akivel bizonyára Ebers is nap mint nap találkozott. A magyar írásbeliség a XV. században említi először a sáfrányt: "1495-ben II. Ulászló konyháján egy hónap alatt száz forint ára sáfrányt használtak fel. "A sáfrány európai hazája Spanyolország volt. Magyarországon és Erdélyben a XVII. században kezdték termeszteni a sáfrányt. Azért olyan rendkívül drága, mert fűszerként csak a virág bibéje hasznosítható, ennek begyűjtése igen fárasztó és hát kb. 100 000 bibe kell 1 kg száraz fűszer előállításához. A sáfrány "a szerelem füves kertjében " is igen előkelő helyet foglal el. Fontos része a keleti boldogságpiruláknak. Egy ősi indiai recept szerint: "zúzz porrá sáfrányt, kubebaborsot, tömjént, Szerecsendiót és koriándermagot, formázz pirulát belőle s edd meg a bételpálma levelével"... s annak számára, aki inkább a teát kedveli: "fahéj, kardamom, gyömbér, szemes bors, szegfűszeg, szerecsendió, sáfrány, méz, fekete tea keveréke lesz jó. " Keleten századok óta az életöröm és az életkedv forrásaként tisztelik a fűszereket, és így aztán természetes volt, hogy az európai fűszerpiacon a fűszerekkel együtt a receptek is megjelenjenek A keleti boldogságpirulák némelyike "Párizsi szerájpasztilla" néven válik ismertté és kerül (titkás) forgalomba. A Kelettel ellentétben a keresztény Európában a fűszerek használata kárhozatos cselekedetnek számított, azt állították róluk, hogy a bűnös életre csábítanak, mert vérmességet okoznak Mi már nem is értjük igazán, hogy milyen testi jellemzőkre utalt a vérmesség, ugyanis mára ez a szó majdnem kizárólag csak egy állandó szókapcsolatban él - vérmes remények. A vérmes szónak többnyire negatív töltete lehetett, bár Arany János két verssorában, az egészség jelzőjeként ellentmondani látszik ennek: "Étel-ital közben Miklós szíve zsendül,/ Vérmes egészségtől, bortól, szerelemtől. " S még egy utolsó mondat a sáfrányról az indiai Ayurvéda szerint: "A sáfrány erőt ad a szeretethez, odaadáshoz, irgalomhoz. " Ám mivelhogy a sáfrány ma is drága és viszonylag ritka fűszer, szeretetben, odaadásban, irgalomban nélküle kell elboldogulnunk, s az erőt nem kívülről várnunk, hanem magunkban megke resnünk ezekhez!! "N Gyermeknap Nyolcesztendős lányok Hosszú sorban jönnek, mennek, Apró ördögök, de szentek, Homlokuk friss, meleg kenyér, Szén a szemük, szénparázs. Hosszú sorban jönnek, mennek, Mint a virág, úgy szeretnek, Úgy szeretik a fiúkat, Akárcsak a gyöngyvirág. Hosszú sorban jönnek, mennek, Ha sírnak is, Csak nevetnek Messze vannak, messze vannak, Mint a vidám csillagok! JÓZSEF ATTILA gyszer volt egy egészen pici kisgyerek. Aki szeretett volna nagyobb lenni, óvodába járni. Aztán eltelt sok-sok idő, és a kisgyerekből végre óvodás lett. De akkor a kiscsoport helyett a nagycsoportba szeretett volna járni. Néha meg azt játszódta, hogy ő már kisiskolás. Teltek a napok, a hetek, az évek és a kisgyerek iskolába mehetett. A helye ott volt az elsősök között, de ő a nagyokat csodálta. Olyan távolinak tűnt, amikor nyolcadik osztályba mehet. És az elsősből lassan negyedikes lett, majd ott állt az első felvételi előtt. Időnként úgy érezte, egyedül van a világon gondolataival, érzéseivel, és senki nem érti meg őt. A középiskola évei elég gyorsan teltek. Néha elnézegette az utcán az óvodásokat: milyen rég volt ő ekkora! És nem értette, miért ámuldoznak rég nem látott ismerősök, hogy mekkorára nőtt. Az meg egyenesen idegesítette, amikor a rokonok azon sopánkodtak, hogy most született és máris érettségi előtt áll. Nem sajnálta, hogy kinőtt a gyerekkorból, csak egy kicsit furcsa volt, hogy felelősséggel kellett döntenie komoly dolgokról. Különben igazán minden szépnek tűnt, úgy érezte, szebbé,jobbá tudja tenni a világot. Eltelt még néhány év, szerelmekkel, csalódásokkal, és a lázongások, világmegváltás után ő is családot alapított. Nemsokára már ő vitte kisgyerekét az óvodába. Mosolygott azon, hogy a pici iskolásdit játszik, vagy azt, hogy már felnőtt. És közben azon kapta magát, hogy ő meg gyerek szeretne lenni. Aki tiszta szívből tud nevetni, őszintén sírni, aki számára még csodákkal van tele a világ, és akinek szemében a felnőttek igazán jók. TAKÁCS ÉVA Mese kicsikről és nagyokról Kicsengették a megyei tanácsot Utolsó ülését tartotta Hargita megye jelenlegi tanácsa, amely első napirendként jelentést hallgatott meg az eltelt négy év tevékenységéről. Ebben az időszakban összesen 19 alkalommal ülésezett a tanács és 60- szor az állandó küldöttség. 87 határozatot fogadott el a tanács és 505 végzést az állandó küldöttség. A jelentés jobbára a pozitívumokat sorolja fel, csupán említést tesz a hiányosságokról. Ezt pótolták a tanácsosok. Hajdú Gábor szenátor azt kifogásolta, hogy a megyei szerv nem eléggé hangolta össze a helyi tanácsok tevékenységét, és túl kevés panaszt és kérést oldott meg. Romfeld János csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a tanács nem vállalt részt a megye gazdaságában, különösen a mezőgazdaságban felmerült problémák megoldásában. Bardóczy Csaba szerint a tanácsosok, az elnökség tevékenységéről is szólni kellett volna a jelentésben. Biró Albin felvetette, hogy az a szakbizottság, amelynek ő is tagja, egyetlen ülést sem tartott, az ő szerepe nagyjából az üléseken kézemelgetésben merült ki. Ördögh Imre azt emelte ki, hogy oda kellett volna figyelni az úgynevezett szerep nélküli településekre is. Ezután a tanács a saját tevékenységére vonatkozó költségvetést és az állami alapból kapott összegek helységekre való felosztását vitatta meg és hagyta jóvá. Hajdú Gábor szenátor sajnálattal állapította meg, hogy 24 olyan község van a megyében, amelyeknek egyetlen lej sem jár, ami a helyi vezetők rátermettségét kérdőjelezi meg, ugyanis semmilyen beruházást nem kezdeményeztek, mert az utánajárással, több munkával valósítható meg. REBENDICS JÓZSEF TIBCO ’96 Tisztes megyénkbeli jelenlét Holnap zárja kapuit a bukaresti TIBCO, a Fogyasztási Javak Nemzetközi Vására. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, az ideiről el kell mondanunk, hogy sok olyan rendezési újdonsággal rukkoltak ki, amelyek mindenképp rangosabbá tették azt. Ilyen összefüggésben utalhatunk az úgynevezett szalon-rendszerű standokra (kiállítás a kiállításban), a rendezettebb környezetre, a színvonalas szakmai találkozókra és sajtóértekezletekre, a helyszíni árusítás kiterjesztésére, másabb látogatási program bevezetésére stb. (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN Véget ért a bérmakörút Tegnap Csíkszeredában ért véget az erdélyi főegyházmegye érseke, dr. Jakubinyi György bérmakörútja. Május 8-án kezdődött a főpásztori látogatás a megye területén lévő egyházkerületekben. Rövid marosvásárhelyi és szovátai kitérővel az udvarhelyszéki és csíki plébániákat kereste fel az érsek és kísérete, bérmaútjai alkalmával időt szakítva a homoródmenti falvak meglátogatására is. Csütörtökön délelőtt a Csíkszeredai Szent Kereszt plébánián, délután a Szent Ágoston plébánián bérmált. Tegnap Jakubinyi érsek, hivatali elfoglaltságai miatt, hazautazott Gyulafehérvárra, így dr. Czirják Árpád érseki helynök bérmúlt délelőtt Csíksomlyón, délután pedig Csíktaplocán. Ma a főegyházmegye elöljárója Székelyudvarhelyen tartózkodik, ahol részt vesz a ferences nővérek zárdája ünnepélyes felszentelésén.