Hargita Népe, 1996. szeptember (8. évfolyam, 173-192. szám)

1996-09-03 / 173. szám

Jöhetnek az előválasztások Ezzel a végkicsengéssel zárult tegnap délután az RMDSZ Hargita megyei jelölőbizottságának zárt aj­tók mögött tartott ülése. A Csíksze­redában sorra került összejövetel után sajtótájékoztató következett, ezen röviden vázolták az ülésen tör­ténteket. Nagy Benedekkel kapcso­latban elhangzott: ha érvénytelen a tagsági könyve, akkor miképpen je­löltetheti magát? A bizottság szóvi­vői által adott válasz lényege: Nagy Benedek nem RMDSZ-tag, azaz nem jelöltethetné magát, de mivel egy­ társult szervezet tagja, iőlégis RMDSZ-tag, tehát jelöltetheti ma­gát. Az előválasztások korrektségé­vel kapcsolatban: megszületett egy szabályzat, nagy lesz a konkuren­cia, így a jelöltek is figyelni fognak egymásra. A felelősség a területi elnököké. A tegnapi ülés nyomán a bizott­ság az alábbi közleményt fogadta el . 1996. szeptember 2-án ülésezett az RMDSZ Hargita megyei jelölő­­bizottsága. A jelölőbizottság meg­vizsgálta a beérkezett javaslatokat és a következőt állapította meg. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezeté­nek jelöltjei esetében: Elfogadta Hajdú M. Gábor és Mátéffy Győző szenátorlistára történő jelölését. Elfogadta Borbély Ernő, Ráduly Róbert Kálmán, Papp Kincses Eme­se, Nagy Benedek és Sántha Pál Vilmos képviselőlistára történő je­lölését, a következő megjegyzéssel: Ráduly Róbert Kálmán esetében ér­vénytelennek nyilvánítja az RMDSZ jelölését, Nagy Benedek esetében érvénytelennek tekinti RMDSZ-tagságát bizonyító tag­könyvét. Az RMDSZ Gyergyó Terü­leti Szervezetének esetében: Elfo­gadta Dézsi Zoltán szenátorjelölt­ségét. Elfogadta Nagy István, Gar­da Dezső, Petres Sándor képviselő­jelölését, a következő megjegyzé­sekkel: A benyújtott dossziékat hiá­nyosnak találta, de nem állapított meg kizáró jellegű kifogásokat. A hiányosságok pótlásáért György Sándor jelölőbizottsági tag felel. Eigel Tibor esetében megállapítja, hogy amennyiben igazolni tudja ha­táridős jelölésének tényét, vagy an­nak szándékát, elfogadja a területi jelölést. Borbély Imre esetében nem fogadja el a jelölést, tekintettel az RMDSZ SZKT és a HÉT ide vonat­kozó határozatára. Tekintettel a Bor­bély Imre és a gyergyószárhegyi RMDSZ által emelt óvásra a jelölőbi­zottság megállapítja, hogy amennyi­ben az operatív tanács ezzel ellentétes döntést hoz, az a bizottságra nézve kötelező. A bizottság Nagy Benedek jelöltté nyilvánítására, illetve Bor­bély Imre jelöltnek elutasítására vonatkozó döntését Borsos Géza je­lölőbizottsági tag nem tartja az ér­vényes szabályozóknak megfelelő­nek. Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete esetében: Elfogadta Hosszú Attila és Verestóy Attila szená­­torlistára történő jelölését. Elfogadta Antal István, Asztalos Ferenc, Bunta Levente, Ferenczi Ferenc, Katona Ádám és Szilágyi Edit képviselőjelö­lését. A bizottság elfogadta az RMDSZ Hargita megye parlamenti jelöltjeinek előválasztási szabályza­tát. Az előválasztási szabályzatot holnapi lapszámunkban közöljük. Harangszentelés Amint egy latin mondás tartja, a harangnak hármas szerepe van: hívja az élőket, elsiratja a holtakat, megtöri a villámok erejét. Ezekkel a gondola­tokkal vezette be mondanivalóját Ta­más József érseki helynök vasárnap Csíkszeredában a Szent Ágoston plé­bánia új harangjának szentelési szer­tartásán. A plébánia búcsús napját (Szent Ágoston napja augusztus 28- án van) a nyár folyamán elkészült haran­g megszentelése tette emlékeze­tessé. Dr. Jakubiny­i György érsek üd­vözletét Tamás József érseki helynök tolmácsolta, ő végezte a szentelési szertartást is. A fent említett gondola­tot kifejtve elmondotta, hogy a harang a legszebb emberi feladatra hív: imá­ra, Isten előtti lebomlásra. A harang részt vesz legmélyebb emberi fáj­dalmunkban, szeretteink elvesztése miatt érzett bánatunkban. De elsiratja a lelki halottakat is, akiket a bűn szakít el Istentől. A harang - éppen imára hívó szavával - képes elcsitítani a lelkünkben dúló viharokat, megtör­ni annak villámait. Ha ezeket a szere­peket betölti, akkor valóban elérte célját: szívünk mélyéig hatolni hang­jával, Isten üzenetét közvetíteni. Ünnepi szentbeszédében Tamás József Szent Ágoston nagyságát egyéniségének fő jellemvonásain - szíve nyugtalanságán, hídépítő voltán és az örökkévalóságra nyíló ablak­ként betöltött szerepén - keresztül méltatta. A szentmise végén Pénzes József plébános meleg hangon emlé­kezett a harangöntő Vass Zoltán nagyváradi református tiszteletesre, majd megköszönte mindenki segítsé­gét, adományát. Csíkszeredában va­sárnaptól újabb harang hangját hall­hatjuk, melynek felirata: Öntve a hí­vek adományából Szent Ágoston tisz­teletére a millecentenárium és Márton Áron püspök születésének százéves emlékére Pénzes József plébános és Farkas Sándor gondnok idejében. TAKÁCS ÉVA M­arasztaló, súlyos sarat gyúr a rönkszál­lító autó. Megyei út, Gyergyószentmik­­lóst köti össze Balánbányával a Sóvetőn át, ott, ahol a hirtelen kapaszkodó kicsalja a tajtékot a lóra, a sót - ahogy mondják -, s jól megszuszogtatja az embert is. Nevét innen kapta és nem valami sókitermelő hely miatt. Itt, ezen a szakaszon a Réz-patakot követi sokáig az út, a mélyben rézércet is tartalmazó vaskovand (pirít) rétegeket rejt a hegy. Azt mondják, egyszer majd itt bukkannak fel valahol a balánbányai bányászok. Reméljük nem azért, amiért egyesek közülük 1990. véres márciu­sában Gyer­gyószentmiklóst meg akarták lá­togatni, s csak az akkori rendőrparancsnok, Sabáu Grigore alezredes megnyugtató kije­lentésére, hogy nincs itt semmi rendcsinálni való, maradtak otthon. (Hogy esetleg bizal­mas titkok elárulásával ne vádolhassák Sabáu urat, be kell vallanom, épp irodájában voltam a telefonbeszélgetés alatt. Marosvásár­hely miatt ugyanis minden józanságra szükség volt Gyergyóban is.) Megyei út tehát, amelyiken a rönkszállítók tengelye is éri az út közepére összegyúrt föl­det. Kincs a mélyben, kincs a felszínen. Az út állapota nem­­mll gazdagságunkra. Az utakra minden eladott köbméter fa árából 2287 lejt kellene fordítania az erdészetnek. Csakhogy ez az út a megyei útügy kezelésébe került más 100 kilométernyi úttal együtt valamikor. Nagy a gyanúm, hogy az egerek már rég elvágták azokat a jelentéseket, amelyekben javításuk­ról esik szó. Pedig ezek az utak az erdőt szolgálják! Az idén a gyergyói körzetben több mint 7 km új utat építtet az erdészet. Várpatakon 4,6 km-t (itt sosem volt út), az orotvai Nagy­ágon pedig 2,5 km utat. A két vihar, főleg a november 6-i félelme­tes munkáját már csak kiigazította itt-ott a február 23-i. Hogy teljesebb legyen a kár! 1300 hektár erdőt kell földről felszedni, fel­pucolni. Vízgyűjtő, esőerdők, az élet egyik legfontosabb elemének biztosítói. 32 keres­kedelmi társaság dolgozik a károk felszá­molásán. Jövő június végére kellene elké­szüljenek, Bajcsi István mérnök, a gyergyói erdészeti Hivatal főnöke szerint ez nem le­hetetlen. 32 kereskedelmi társaság és az Er­dészet érzi a kormány bölcs gazdaságpolitiká­jának gyümölcsét. Több mint 2 milliárd lej, a legerősebb gyergyói vállalat, a külsőségeiben is remekül helyrehozott Erdészeti Hivatal kintlevősége. Pedig ahol sok van, ott is elkel a több, mert a széltörés okozta károk felmér­­hetetlenek. Helyrehozásuk szinte lehetetlen. Mert egyszer majd nő fa a régi helyén, de addig esők vize veszi hátára a hegyoldal vé­kony termőrétegét, százasával szikkadnak ki a források, rohanó patakok válnak folydogáló csermellyé. És idén, még nem tudhatjuk, hogy mi lesz jövőben. A tavalyról származott boga­rakkal sikerrel vették fel a küzdelmet, befogó­ládák csapdájában végezték sokan, 1000 fát kezeltek le rovarirtó méreggel, s minden na­gyobb kitermelő megkapta a feromonos csa­­logatókat. Egyszer majd erdő lesz itt ismét, de az újraültetésig 2 esztendőt kell pihenjen a talaj, gazdagodnia kell. A csemetekert ed­dig évi 1 000 000 ültetésre előkészített cse­metéjéből másnak is jutott. Most a gyergyói körzetben 3 millióra növelik a termesztést, hogy 1999-re tudják fedezni a szükséglete­ket. Mert a magánkézre visszakerült erdő is várja a csemetéket, ha máris a vihar marta­lékává vált. Eddig 77 magángazda fizette le az erdészetnek e munka megelőlegezését. A nemzeti erdőalap része a magánerdő is, az új törvény megfogalmazása szerint. Ugyanazon elvek határozzák meg kezelésüket, mint az állami erdők esetében. Mert ahol erdő volt, ott erdő kell legyen mindig!­­ Egyszer majd erdő lesz itt is. Addigra remélhetőleg az a még körülbelül 100 gyer­­gyószentmiklósi jogosult is visszakapja, sok esetben a sokból a keveset, aminek igazolá­sa még nem jutott el az erdészethez! Valahol elakadtak azok a fránya igazolások. A prefektúrán? A földosztó bizottságnál? A gyergyói falvakban már mindenhol elfelej­tették ezt a gondot - mondta a mérnök. Szigorú világ jön erdészek részéről, 32 000 lejen felül már bűncselekménynek minősül minden törvénytelenség! Szükség van a szigo­rúságra, mert az erdő nem csak egy ember, egy intézmény, egy állam kincse. Az erdő az egész emberiség kincse! Pusztulása meggon­dolatlan irtása, beláthatatlan büntetéseket tartogat az ártatlanok számára is. 1997. június 30-ra azt az átütemezett 80 000 köbméter fát is be kell szállítani, ami az idei 350 000 köbméter fölött július 31-ig még a tervek között szerepelt. 11 hónap van hátra tehát, ebből 7 téli. Ha minden a tervek szerint haladna, esetleg nem jönnének szomorú évek... BAJNA GYÖRGY rEs jönnek szomorú évek KORKÉP 1996. szeptember 3. A gazdaképzés ígéretei - Beszélgetés Mátéffy Győzővel, az RMGE alelnökével - Csíkszépvízen­­tartották meg szombaton az RMGE országos elnökségé-­ nek soros ülését, ahol főtémaként a téli ezüst- és aranykalászos tanfolyam­ok megszervezése szerepelt. Dr. György Antal oktatási alel­nök ismertette azt a programot, amelyet minden szervezet a lehetőségei szerint használ­hat fel, ugyanakkor a kora tavasszal sorra került tusnádi tanfolyamot, mint követendő példát értékelték Ősz van, iskolás hangulat lengi be a tájat, a gazdaképzés terén is lám megkezdődött a szervezés. Mátéffy Győző mérnököt, az RMGE Csíki Területi szervezetének elnökét a szakember­­képzés terén várandó újdonságokról kérdeztem.­­ -A tavaly valóban modellértékű tanfolyam házigazdája volt a tusná­di Nádas társas, s hasonlót szervez­hetünk még más társasok székhe­lyén, viszont ahol nincsenek társa­sok, ott is meg kell találni ennek az oktatási formának a kereteit. Ahol csak egyéni gazdaságok vannak, ott is szükséges a gazdaképzés, tulaj­donképpen nincs többről szó, mint a hagyományos iskola feltámasztá­sáról, elődeink, nagyapáink ugyanis büszkén viselték egy-egy tanfo­lyam elvégzése után az aranyka­lászt, az ezüstkalászt, amely jelvé­nyek nemcsak az elméleti tudást, de a gyakorlati felkészültséget is iga­zolták. Aranykalászos gazdának lenni a tekintélyt, a rangot jelentette egy faluban. Persze a mai aranyka­lász az ezredvég utolsó éveiben, nem a századelő aranykalásza; a gazdálkodásnak ma már újabb kihí­vásai vannak, éppen ezért a hajdani aranykalászos gazdák unokáit kel­lene vonalra, illetve barázdába ten­ni. Az ifjúság sajnos a kommuniz­mus évtizedei alatt elidegenedett a földtől, a gazdálkodástól­­ az RMGE szervezeteinek, a szakem­bereknek tudást és biztatást kell nyújtaniuk feléjük.­­ Mint a csíki szervezet elnöke, egyben az RMGE kül- és belkap­­csolataiért felelős alelnöki tisztsé­gét is betölti. A külkapcsolatokra ugyancsak beleférnek oktatási lehe­tőségek? - Igen, a nyáron holland gyakor­lati oktatóközpont szakembere volt a vendégünk, előadásokat tartott a holland oktatási modellről és arra a megállapodásra jutottunk, hogy Csíkszeredában is egy állatte­nyésztési gyakorlati oktatóköz­pontot indítanánk be. Ez egy farm lenne, ahol a tej feldolgozásáig korszerű technológiával végeznék a tanulók a munkafázisokat. Az oktatókat Hollandiában képeznék ki, a felügyelet ugyanakkor meg­maradna holland részről, s évente több székelyföldi fiatal részesülne olyan kiképzésben, ami színvona­lat jelent, s amivel a gazdálkodás szintjét fel lehet emelni. Pillanat­nyilag az épületeknek, a terület jogi helyzetének a tisztázása fo­lyik, és reméljük, hogy kora ta­vasszal már ez az oktatási forma is meghonosul. Lejegyezte: FERENCZ IMRE Kopjafa a templom előtt (Folytatás az I. oldalról) szór­­ kimondott vallásszabadság törvénye, amely Erdélyt a türelem földjévé tette. Kedei Mózes tartal­mas beszédében olyan unitárius val­­lású elődök hagyatékára utalt tanul­ságképpen, mint például Heltai Gás­pár, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Brassai Sámuel, Orbán Ba­lázs, Bartók Béla, Kelemen Lajos és mások. A kopjafa-állítás a múlt vál­lalása, hovatartozásunk megvallá­­sa... de tiltakozás is önmagunk fel­adása ellen. Kétmillió ember nem békülhet meg soha a felszámolás gondolatával... Az autonómia ön­azonosságunk megélésének és meg­őrzésének külső kerete, a kollektív jogok pedig egy közösség elismeré­sét jelentik, ezek nélkül egyetlen nemzeti közösségnek sem biztosí­tott a jövője - mondta egyebek közt Kedei Mózes. A kopjafát Kisgyörgy Imre hely­beli népművész faragta. A jelképes emlékmű megáldása után szavala­tok, irodalmi szövegrészek hangzot­tak el, fellépett a Székely Dalegylet és az Alia Breve ifjúsági kórus Ko­vács László vezényletével. A Szé­kely Himnuszt és Nemzeti Imánkat a sokaság is énekelte. A pedagógusok számára véget ért a vakáció (Folytatás az I. oldalról) tervel. Bár a tanácskozások sor­rendjét, tematikáját a minisztérium szokta meghatározni, első nap még semmi erre vonatkozó értesítés nem érkezett. Hiába, Bukarestben is idő kell nyaralás után belerázódni a munkába. De más is igazolja, hogy nyáron még a fű sem nő a minisztériumban. A júliusi megmérettetés után a mai napig nem érkezett meg egy megyé­be sem a főtanfelügyelők kinevezé­se. Bár egy-egy minisztériumi elej­tett szó, suttogás szerint a kinevezé­sek megvannak, ebben az esetben is biztosat csak az aláírt, lepecsételt papír jelent. Abban azonban senki nem kételkedik, hogy a késede­lemnek politikai okai vannak. Po­litika ide vagy oda, a naptárt nem érdekli, hogy tetszik-e egyesek­nek ez vagy az a személy a tanfel­ügyelőségek élén, és nagyon rö­vid időn belül az iskolakezdést jelzi: szeptember 16-án megszó­lalnak a csengők, és illenék, hogy kinevezett főtanfelügyelő irányítsa az ismét elkezdődő oktató-nevelő munkát. Búcsú a nyártól NAGY P. ZOLTÁN felvétele

Next