Hargita Népe, 1996. november (8. évfolyam, 216-237. szám)
1996-11-01 / 216. szám
1996. november 1. NAGYVILÁG Izraeli-palesztin tárgyalások A Hebronban állomásozó izraeli csapatok kivonásának kérdéseiről és a palesztin autonóm területek zárlatáról tárgyalt szerdán este Jeruzsálemben Avigdor Kalahani, Izrael belbiztonsági minisztere és Mahmud Abbasz, a PFSZ második legfontosabb vezetője. Eközben Tel-Avivban is összeült a Hebronról egyeztető palesztin és izraeli tárgyalóküldöttség. Szaeb Erakat, a palesztin delegáció vezetője az AFP-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a megállapodás létrejöttének csak egy akadálya van, nevezetesen az, hogy Izrael megpróbálja módosítani a korábban megkötött egyezményeket, és nem hajlandó Hebronon kívül más kérdésről tárgyalni. Az izraeli fél az utóbbi napokban többször is azt hangoztatta, hogy meg kell oldani a hebroni kérdést mielőtt más problémák rendezését kezdenék el. A felek az Egyesült Államok hathatós közreműködésével három hete kezdtek intenzív tárgyalásokba, hogy megállapodjanak a palesztin autonómia kiterjesztéséről 1995 szeptemberében kötött egyezmények megvalósításának befejezéséről. Jugoszláviai választások November 3-án rendezik meg Jugoszláviában a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetség elleni ENSZ-embargó feloldása utáni első választásokat, s az utóbbi napokban közzétett közvélemény-kutatások eredményei azt sugallják, hogy a jelenleg is hatalmon lévő baloldali pártok számíthatnak a legtöbb szavazatra. A szocialisták legfőbb ellenfelének a magukat demokratikusnak nevező szerbiai ellenzéki pártokból - a Szerb Megújhodási Mozgalomból (SPO), a Demokrata Pártból (DS), a Szerbiai Demokrata Pártból (DSS), a Demokratikus Központból (DC) és a Szerbiai Állampolgári Szövetségből (GSS), valamint a Szabad és Független Szakszervezetek Szövetségéből álló “Együtt” (Zajedno) pártszövetség tekinthető. A közvélemény-kutatási eredmények szerint az “Együtt” 30%-os szavazási arányra számíthat, míg a baloldali blokkot várhatóan a választók 45%-a támogatja majd. A mintegy 300 ezres vajdasági magyarság egy-két szövetségi parlamenti helyre számíthat, s ez annak eredménye, hogy a két legerősebb szervezetnek, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) nem sikerült egyezségre jutni a közös jelöltállításról, s így valószínűnek tűnik, hogy az egymással szemben álló magyar jelöltek harca több körzetben végül a szerb induló győzelmét hozza majd. Harcok Zaire fővárosa körül A zaire-i hadsereg egységei és a lázadó zaire-i tuszik, a banyamulengék, illetve az őket támogató ruandai alakulatok aknavetőkkel és géppuskákkal lőtték egymás állásait csütörtökön Goma város környékén. A ruandai határ közelében fekvő zaire-i városból szemtanúk közlése szerint menekültek ezrei indultak útnak, hogy új menedéket keressenek maguknak. ■ Eközben a ruandai hadsereg kommandós alakulatai átlépték a ruandai-zaire-i határt, hogy segítséget nyújtsanak a Bukavu várost támadó zaire-i tusziknak, a banyamulengéknek. A Zaire keleti részén fekvő nagyváros körül a kormánycsapatok védekező állásokba húzódtak, s viszonozták az ellenséges erők lövéseit. A több napja elkezdődött harcoknak már áldozatául esett Bukavu római katolikus érseke is. Az AP jelentése szerint a Vatikán szóvivője szerdán közölte, hogy a tuszi nemzetiségű, hetvenesztendős érsek kedden délután vesztette életét. Christophe Munzihirwa Mwene Ngabo érsek haláláról részletek egyelőre nem ismeretesek. Római egyházi források szerint valószínű, hogy rajtaütés áldozata lett Bukavu érseke. Az ENSZ főtitkára szerdán felkérte Zaire államfőjét és miniszterelnökét, hogy biztosítsák a nemzetközi szervezetek Goma városban rekedt munkatársainak evakuálását. Összesen százegy ember - közülük negyvenketten az ENSZ, a többiek pedig különböző nem kormányszervezetek alkalmazottai rekedt az afrikai ország véres harcok sújtotta keleti övezetébe, miután zaire-iek nem engedték felszállni repülőgépüket. ■ Öngyilkos lett egy korábban szupertitkos orosz katonai kutatóintézet igazgatója. A Cseljabinszk-70-nek is nevezett Orosz Szövetségi Nukleáris Központ vezetője, Vlagyimir Nyecsaj atomfizikus az uráli Sznyezsinszk városában lévő intézetben főbe lőtte magát. A 61 éves tudóst csütörtök reggel találták holtan munkatársai irodájában. Nyecsaj, aki elméleti fizikusként 1958 óta dolgozott az intézetben, a szovjet atomfegyverek több nemzedékének kifejlesztésében vett részt. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint 1988 óta vezette az intézményt. Nyecsaj búcsúlevelet hagyott hátra. Az Interfax által idézett helyettese szerint ebben a tudós az állandó stresszről panaszkodott, amit az intézet súlyos anyagi helyzete okozott, ahol a központi finanszírozás hiányában hónapok óta nem fizetnek már bért. ■ A Sri Lanka-i Pinnevala ültetvényen élnek a világ legnagyobb árvái - szám szerint 53 elefánt. Amúgy nincs rossz dolguk: a fővárostól Colombótól 80 kilométerre északkeletre fekvő tízhektáros területen szabadon mozoghatnak és napjában kétszer járnak le fürödni a közeli folyóba. Akárcsak az embereknek, az elefántoknak is egyéni tulajdonságaik vannak - nyilatkozta a DPA -nak Szelarabhne, az “árvaház" igazgatója. Hozzátette, hogy minden egyes állatról külön kartotékot vezetnek, rajta az összes tudnivalóval, és ráadásul még horoszkópot is készíttetnek mindegyiküknek. Az “árvaház " lakói szép számmal vonzzák a turistákat Pinnevalába és az 53 anyátlan-apátlan ormányosnak már találtak is “nevelőszülőket ” a világ különböző állatkertjeiben. ■ Irán a jövőben saját óvszerrel igyekszik elősegíteni polgárai családtervezését. A “Gellogir ” (szabad fordításban: megóvás) névre hallgató termék a múlt hónaptól már kapható is. Az iráni óvszer tömegtermelésével - a gyártó reményei szerint - nemsokára a dél-koreai és japáni importot is helyettesíteni szeretnék. A Kayhanbod nevű cég 70 milliós jelenlegi gyártókapacitását évi 100 millióra szeretné felfuttatni, s a normál mellett ízesített óvszert is meg akar jelentetni. A “Kevesebb gyerek, jobb élet, használj Gellogirt " szlogen máris sokhelyütt látható Teheránban. ■ A veszélyes kutyákkal kapcsolatos szabályozás alapjait teremti meg az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet, illetve a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása, amelynek végszavazása a jövő héten lesz a magyar parlamentben. A Fidesz két képviselőjének indítványa nyomán az Országgyűlés várhatóan jelentősen megszigorítja majd a pitbull terrier és keverékei tartására vonatkozó szabályokat, valamint bűncselekményként határozza meg a tiltott állatviadal szervezését és a veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegését. ■ Az idei esztendő nyolcadik kiállítása nyílik pénteken Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban. A magyar fotótörténet emlékeinek, a legkiemelkedőbb alkotók munkáinak közkinccsé tétele mellett a magyar és külföldi fényképezési irányzatok bemutatására is vállalkozó kulturális intézmény látogatói ezúttal egy kortárs művésznő, a németországi Saba fényképeit láthatják, december elsejéig. Saba nevét szerte a világon jól ismerik. Eddigi munkáiból ezért is készült el-a fotográfiai múzeum, az Osztrák Kultúrintézet, valamint a művésznő közös kiadványaként - az a 100 képet tartalmazó katalógus, amely a kiállítás helyszínén kapható. ■ Az egykori szovjet haditengerészet elsüllyedt atom-tengeralattjárói nukleáris fegyveralapanyagok forrásául szolgálhatnak terrorszervezetek számára - írja legutóbbi elemzésében az egyik vezető brit katona- és biztonságpolitikai kutatóintézet szakkiadványa. A Jane 's konglomerátum gondozásában megjelenő külpolitikai hetilap, a Foreign Report szakértői szerint a terroristák a tengerek mélyén rozsdásodó hajók rakétáiból, illetve hajtóműveiből egyaránt kinyerhetnek hasadóanyagokat. A brit kutatók úgy tartják, hogy legalább négy ilyen veszélyforrás hever őrizetlenül a világ különböző pontjain. A Foreign Report összefoglalója szerint a legkönnyebben a Komszomolec hozzáférhető: ez a tengeralattjáró 1989 áprilisában merült el végleg a Barents-tengeren, s jelenleg 1685 méteres mélységben fekszik. ■ “Nehéz csizmájával taposott rajtam. Ütlegelt és késsel támadt rám. ” Sok asszony panaszkodik így, akik a Bántalmazott nők házának valamelyikében kerestek menedéket Németországban. így volt ez húsz évvel ezelőtt, amikor Berlin nyugati részében megnyílt a Német Szövetségi Köztársaság első otthona bántalmazott nők számára. És azóta semmi nem változott ezen a téren. Éppen ellenkezőleg: az erőszak csak fokozódott. Ma már (a férfiak) nemcsak ököllel csapnak oda, hanem minden mással is. A nőket egyre gyakrabban fenyegetik lőfegyverekkel is. Amikor 1976. november elsején Nyugat-Berlin egy csendes villanegyedében megnyitotta kapuit az egyei iskolai otthonból alakított 13 szobás “Bántalmazott nők háza ", a kezdeményezés inkább politikai jellegű volt. Ma már az egész országban számos ilyen menedékhely működik védelmet kereső nők befogadására - összesen 376 és ebből hat csak Berlinben. A német újraegyesítés óta 122 ilyen ház nyílt meg a keleti tartományban. RÖVIDEN • Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő tervezett csecsenföldi látogatását bizonyos időre elhalasztják, mert Moszkvában neheztelnek a csecsen szeparatisták hétvégi, a Csecsen Nemzeti Kongresszuson elhangzott kijelentései miatt. • Annak ellenére, hogy Svájc igyekszik tisztázni a náci időkből származó, zsidóktól elrabolt vagyonok ügyét, az Egyesült Államok fokozza nyomását az államszövetségre a kérdéssel kapcsolatban - írta tegnap a svájci SDA hírügynökség. • Egy törökországi kurd szervezet újabb öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba azután, hogy a héten két pokolgép tíz ember életét oltotta ki. • Az EL földművelésügyi miniszterei 500 millió ECU rendkívüli segélyt állapítottak meg a marhavész okozta válságtól sújtott európai állattenyésztők számára. • Az USA 7,3 millió dolláros segélyben részesíti az iraki népet-közölte tegnap Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő. • Oroszország részt kíván venni a NATO politikai szervezetében - jelentette ki Ivan Ribkin, az orosz biztonsági tanács nemrégiben kinevezett titkára. • Tegnap reggel a tálibellenes szövetséges erők légitámadást intéztek Kabul ellen, ugyanakkor Maszud tábornok tüzérsége északnyugat felől támadta az afgán fővárost. • Az amerikaiak 62 százaléka helyesli a NATO bővítését és Lengyelország, Magyarország és Csehország betagolódását az Észak-atlanti Szövetségbe-derül ki a Maryland Egyetem által készített közvélemény-kutatásból, amelyet az EFE idéz. • A washingtoni látogatáson tartózkodó horvát védelmi miniszter, Gojko Susak kijelentette, hogy országa szerint az IFOR jövőre is Boszniában kellene maradjon. • Az USA jelezte, előfordulhat, hogy ellenezni fogja az ENSZ biztonsági tanácsa kibővítését, amennyiben Japán és Németország nem nyer állandó tag státust a testületben - jelenti a Reuter. • A román titkosszolgálat egyik volt tisztje a France-2 nevű francia televíziós csatornán szerdán elhangzott nyilatkozatában azt állította, hogy Charles Henry volt francia védelmi miniszter az ötvenes évektől egészen 1969-ig a román titkosszolgálat ügynöke volt. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SARANY ISTVÁN . Amerika is választ November 5-én tartják az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztást. A világ figyelemmel követi az eseményt, hisz, nagyhatalmi pozíciója révén ez a voks befolyásolhatja az egész világ életét. Lapunk mai és holnapi számában érdeklődésre számot tartó információkat közlünk a jelentős eseményről, az amerikai választások történetéről, neves elnökökről. Az amerikai elnökválasztásokat több mint két évszázada szökőévente - vagyis négyévente - tartják, a kivételt az első és a második képezi, mert csak három év telt el közöttük. George Washingtont 1789-ben választották az Egyesült Államok első elnökévé, a következő szavazást pedig 1792-ben rendezték (az is az ő diadalával végződött). Az amerikai választási rendszer sajátosságaiból fakadóan - főképpen az elektori szisztémának köszönhetően - a múlt században három esetben is előfordult, hogy nem az a jelölt lett az elnök, aki megszerezte a közvetlen választói szavazatok többségét. 1824- ben John Quincy Adams ötvenezerrel kevesebb voksot kapott, mint Andrew Jackson, mégis a képviselőház jóvoltából ő lett az elnök. 1876-ban Rutherford Hayes ugyancsak alulmaradt vetélytársával, Samuel Tildennel szemben, de voksainak kedvező földrajzi megoszlása következtében eggyel több elektori szavazattal rendelkezett. 1888-ban Benjamin Harrison toronymagasan megnyerte az elektori szavazatokat, holott a közvetlen választói voksokat tekintve Grover Cleveland diadalmaskodott vele szemben. Az Egyesült Államok történetében eddig tizenhatan lettek úgy elnökök - köztük Abraham Lincoln, Woodrow Wilson, Harry Truman, John F. Kennedy és Richard Nixon -, hogy nem tudták megszerezni a választók szavazatainak ötven százalékát. John Quincy Adams 1834- ben pusztán a választók egyharmadának a bizalmát élvezte, mégis megkapta az elnöki megbízatást. Négy évvel ezelőtt Bill Clinton a szavazatok negyvenhárom százalékát mondhatta csak magáénak. Háromszor fordult elő, hogy az elnök személyéről a kongresszus döntött, miután egyik jelölt sem szerezte meg az elektori szavazatok szükséges többségét, vagy utólagos gyanú merült fel a választások tisztaságát illetően. 1800-ban a képviselőháznak harminchatszor kellett szavaznia, mire győztessé nyilváníthatta Thomas Jeffersont (mind ő, mind ellenlábasa, Aaron Burr 73-73 elektori szavazatot kapott.) 1824-ben szintén a képviselőház közbelépésének köszönhette elnökségét John Quincy Adams. 1876- ban a kongresszus két házának együttes ülésén kiáltották elnökké Rutherford Hayest, miután több államban kétségek merültek fel a szavazás hitelességét illetően. A választások történetében legnagyobb arányú győzelmet Franklin Delano Roosevelt aratta, aki 1936-ban 523 elektori voksot mondhatott magáénak, szemben az ellenfelére, Alfred Landonra leadott nyolc szavazattal. FDR nevéhez fűződik a leghosszabb elnökség is: 1932 és 1944 között tizenkét éven át volt elnök. Negyedik terminusra is megválasztották, de halála miatt nem tudta kitölteni mandátumát. A legrövidebb ideig William Henry Harrison volt elnök, csupán harminckét napot töltött hivatalában. A legfiatalabb hivatalba lépő elnök a negyvenkét éves Theodore Roosevelt volt, aki a század elején meggyilkolt elnök, William McKinley alelnökeként foglalta el a Fehér Házat. Választott elnökként John F. Kennedy tartja a csúcsot, csupán negyvenharmadik évét taposta, amikor elnök lett. A legidősebb korban, hatvankilenc évesen Ronald Reagan költözött be a Pennsylvania sugárút 1600 szám alatti elnöki hivatalba és rezidenciába. Foglalkozását tekintve a legtöbb elnök jogász vagy farmer volt. William Henry Harrisont katonaként választották elnökké. Egyetlen újságíróként Warren Harding büszkélkedhetett az elnöki tisztséggel, és ugyancsak egyszer esett meg, hogy színészből lett valaki elnök, Ronald Reagan esetében. Eddig kivétel nélkül fehér bőrű,angolszász családi hátterű, angol nyelvű férfi töltötte be az elnöki mandátumot. A legtöbb elnök az episzkopális egyház híve volt, de jó néhányat tartoztak a presbiteriánus felekezethez is. Volt négy unitárius, három baptista és három metodista elnök is. Római katolikusként egyedül John F. Kennedy töltötte be a hivatalt. Valamennyi elnök családos ember volt, kivéve James Buchanant, akit agglegényként választottak meg. Az elnökök közül nyolcan - a legtöbben - Virginiában születtek; Massachusetts és New York állam négy-négy elnököt adott az országnak. (Folytatjuk) (MTI Panoráma) HIRHATTER nt fe.