Hargita Népe, 1996. december (8. évfolyam, 238-256. szám)

1996-12-03 / 238. szám

Az RMDSZ magyar prefektusokat akar a székelyföldi megyékbe Rendkívüli ülést tartott múlt héten az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a bukaresti Calvineumban. Rendkívüli volt nemcsak az ülés, ha­nem annak színhelye is. A Calvi­­neu­m, a bukaresti magyar református egyház tulajdonába tartozó épület­csoport erőtermében zajlott az ülés. T­estépítésre, a fizikai erőnlét javítá­sára szolgáló berendezések, gépek között foglaltak helyet a szövetségi képviselők, a falakról izomko­­losszusok képei tekintettek le rájuk. A teremhez méltó erőfelvonultatá­­sok azonban elmaradtak az ülés al­kalmával. Bár a folyosóra időköz­ben kijöttek a zárt ülésről a képvi­selők és elejtett szavaikból lehetett arra következtetni, hogy mi zajlik bent, heves szóváltásra, indulatok összecsapására nem került sor. De mi történt bent a teremben? A folyosón szerzett információ nem tekinthető hivatalosnak, ezért idéz­zük a szövetség által kiadott RMDSZ Tájékoztató szövegét: Bár többen is - köztük Tőkés László tiszteletbeli elnöke annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az érdemi vitára a kormányzásban való részvételről és ennek feltételei­ről már régebben sort kellett volna keríteni, a felszólalók csaknem egy­öntetűen a kormányra való részvé­tel mellett érveltek, hangoztatták, hogy az adódó esélyt nem szabad elszalasztani, a lehetőséggel élni kell, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kormányzati szerep-és felelős­ségvállalással szövetségünknek ér­vényesítenie kell az RMDSZ prog­ramjában megfogalmazott célkitű­zéseket, mind a román társadalom demokratizálására, mind pedig a ki­sebbségi kérdés, hangsúlyosan a magyar nemzeti közösség problé­máinak megoldására vonatkozóan. (Folytatás a 3. oldalon) Együtt vagy egymás mellett? Nem engedte meg a lelkiismere­tünk, hogy a­ diktatórikus rendszer államgépezetének kerekei legyünk. A ‘89-es negyedfordulat után úgy tűnt, hogy ezt a merev álláspontot föl kell adnunk. Másfél-kéthavi szédelgés, túlfűtött reményková­csolás után, kiderült, hogy az Ilies­cu úr csapatába tartozó kormány­­rúdtulajdonosok nemzetiségi politi­kája a Ceausiszta-féle ellenőrzött uszítás helyett a nyílt provokációt használják népszerűségük megtar­tására. Ezt a gödrös romániai utat járta Iliescu úr a legutóbbi kam­pánycsend beálltáig. Egyrészt en­nek a hepehupás zsákutcának a csapdájába jutott. Mert ha jói össze­­rámolják a választási eredmények százalékait, a romániai magyarság szavazatának súlya a mérleg nyel­vét az Iliescu úr serpenyőjének ja­vára is elmozdíthatta volna. De ki akarta újraválasztani Iliescu urat, azt az államelnököt, aki kitartó rossz szándékkal viszonyult a ma­gyarsághoz és a nemzetiségi kér­déshez? Bebizonyosodott, hogy Er­délyben - ahol épp nagyobb szük­ség volt erre - a románság többségét már nem lehetett nacionalista pro­pagandával meghódítani. Ugyanis a Ceauşescu-féle nacionalista uszítás Iliescu úr szónoklataiban jutott csúcspontjára, és jó lenne azt remél­ni, hogy egyúttal az alkonyati kor­szakba. Ugyanakkor az ország gaz­dasági, helyzetével kapcsolatos megtévesztő válaszai, félretájékoz­tatásai ugyancsak a ceausizmus bu­kott képviselőjéről nyújtanak hite­les bizonyítványt. Nagy szégyen lett volna az ország, a román nemzet számára Iliescu úr újraválasztása. A ceausiszta-féle baloldali nemzeti szocialisták egyik legtipikusabb alakját távolították el a román nem­zeti állam éléről, és vele együtt az egykori RKP átkeresztelkedett tag­jainak java része is távozik a főbb vezetői tisztségekből. Valószínű, hogy igazat mondok, amikor azt ál­lítom, hogy a tiszteletre méltó, meg­fogyatkozott baloldalt a Ceau­­şescu-Iliescu-féle személyek és csatlósaik kompromittálták és buk­tatták meg. Azok, akik nem akartak együttműködni velük az uralkodó párt- és államvezetésben 1989-ig, majd 1996-ig a demokratikus ellen­zék táborába tartoztak. (Folytatás a 3. oldalon) KOMÁN JÁNOS December 1-i ünnepségek. Az Erdéllyel való egyesülést ki­mondó 1918. évi gyulafehérvári népgyűlés 78. évfordulóján vasár­nap országszerte ünnepségeken, ko­szorúzásokon, hálaadó istentiszte­leteken emlékeztek meg a nemzeti ünnepről. Emil Constantinescu, az ország két napja hivatalába lépett új elnöke Gy­ulafehérvárott vett részt a hálaadó istentiszteleten, amelyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált a görög kato­likus egyház vezetőinek jelenlété­ben. Százezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az államfőt, aki a román nemzet történelmi útjának felvázolása után az előtte álló új lehetőségeket méltatta. Az ünnep­ségen jelen volt az RMDSZ képvi­seletében Markó Béla szövetségi el­nök és Frunda György szenátor. Hargita megyében, Csíkszeredá­ban a múlt héten az állami levéltár szervezett tudományos ülésszakot az esemény tiszteletére, szombaton a Csíkszeredai Szakszervezetek Műve­lődési Házában mutattak be ünnepi műsort. Vasárnap Csíkszeredában és a megye több helységében megko­szorúzták a román katona szobrát. Ciorbea-Văcăroiu találkozó Gabriel Țepelea, a­ Keresztényde­mokrata Nemzeti Parasztpárt első al­­elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján ki­jelentette, hogy az igazságügyi tárca, akárcsak a parlament két jogi bizott­ságának elnöki tisztsége pártja képvi­selőinek jut. A parasztpárt-vezető ugyanakkor rámu­tatott, hogy csü­törtökön vagy pén­teken hozzák nyilvánosságra a Ciorbea-kabinet teljes névsorát . A­­ KDNPP vezetői ugyanakkor úgy érté­kelték, hogy a hatalomátadás Románi­ában a demokratikus gyakorlatnak megfelelően történt, a részt vevő politi­­zk­a­ erők érettségükről tettek tanúbi­zonyságot. • Éva Maria Bárki Bécsben élő nemzetközi jogász levelet intézett Emil Constantinescu államfőhöz, amelyben gratulál megválasztásához, majd kifejti, hogy legnehezebb tenni­valói egyike a magyar-román kap­csolatok normalizálása lesz. E tekin­tetben az eddigi üres frázisokat tarta­lommal kell megtölteni - írja a bécsi jogász, majd hozzáfűzi: nem vélet­len, hogy az ön választási győzelme az erdélyi választópolgárok szava­zatának köszönhető, hisz a gyulafe­hérvári határozatban foglaltak élet­be ültetése - az önrendelkezési jog biztosítása - gyó­gyíthatja be a se­beket, nyithat új korszakot a népek közötti építőjellegű együttélésben. • Tegnap a bukaresti Victoria palotában nem hivatalos megbeszélést folytatott Nicolae Vacároiu leköszönő és Victor Ciorbea rövidesen hivatalba lépő kormányfő. Főként gazdasági, tár­sadalmi kérdésekről, az adminiszt­ráció átvételéről és a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások helyzetéről beszéltek. A­­találkozó után Ciorbea elmondta, hogy a téli időszakra való előkészületek kielégítőek, gondot csupán az elég­telen kőolajkészletek okoznak. Ablak az országra SI****** la»UlU«|pwlP * Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP Vili. évfolyam, 238. (1784.) szám 1996. DECEMBER 3 ., KEDD­I OLDAL ÁRA 250 LEJ * * EURÓPAI MINŐSÉG * * a“ FOUNTAIN * * 25termékféleség * * * * kávék, teák, kakaók. IRODÁK, KÁVÉZÓK fontos kelléke * * Csíkszereda, Brassói út 14 sz. Tel: 113527. Nyitva 8-1 fi óráig. yKft. Találkoztunk boldog székelyekkel Sok-sok év után újra Csíkszeredai együttes áll a román A-osztályú fel­nőtt jégkorong-bajnokság élén. A Csíkszeredai Sportklub vasárnapi, gyergyószentmiklósi, Steaua elleni győzelméről (5-3) lapunk 4. olda­lán olvashatnak. Szól a rádió Vasárnap reggel szólalt meg elő­ször az akkor még ismeretlen hang az éterben: Itt a Radio XXI, Csík­szereda. Időközben felkerült a cég­tábla a Szakszervezetek Művelődé­si Házára, a szerkesztőség folyama­tosan dolgozik, az adás pedig-egy­előre 9 és 11 óra között - naponta két órán át hallható a 87,6 Fm ultra­rövid hullámsávon. Nagyon sok ze­nével, félóránként román, illetve magyar nyelvű hírműsorral - ez utóbbit Szántó Enikő, Balázs Ildi­kó, Catana Julia és Daczó Dénes szerkesztik, illetve olvassák be. Ami a technikát illeti, ez már világ­­színvonal: minden Sony és Tech­nics csúcsminőség, a műsorban pe­dig abszolút zenei újdonságok. Mint Teglas Doina igazgató el­mondta, az Audiovizuális Tanács végleges működési engedélye két héten belül várható, miután lejár a próbaüzemeltetés. December 20-tól napi 24 órára bővül a Radio XXI műsorideje. Több visszajelzés sze­rint az adás Tusnádfürdő és Baján­­­bánya körzetében is fogható, a hír­műsorban pedig ottani, illetve szé­kelyudvarhelyi és gyergyószent­miklósi tudósítások is helyet kap­nak majd. Külön rovatok két-három hónap után indulnak, természetesen toplistával, üzenetekkel és éjszakai élő műsorral. KOVÁCS ATTILA NAGY P. ZOLTÁN felvételei A rádió munkaközössége Emlékműavatás Székelyudvarhelyen Fájdalmasan szép ünnepélyt tar­tottak az elmúlt hét végén Székely­udvarhelyen a Volt Politikai Fog­lyok Szövetségének (POFOSZ) szervezésében a kommunista dikta­túra és a második világháború áldo­zatainak és üldözötteinek tiszteleté­re állított emlékmű felavatása al­kalmával. A városháza egyik termében gyü­lekező tagság szép számban össze­­sereglett nemcsak a városból és kör­nyékéről, hanem Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Gyergyó­­szárhegyről, Sepsiszentgyörgyről, Brassóból is. Szász Jenő polgármester köszön­tőbeszédében nem csupán városve­zetőként ítélte el a vörös terror rém­­tetteit, hanem korosztálya, a fiatal­ság nevében is megütközését fejezte ki az ártatlan emberekkel elkövetett esztelen kegyetlenkedések miatt. A Bocskay Vince szovátai szobrász­­művész tervei nyomán készült és a Szabadság téren elhelyezett emlék­műnél beszédet mondott Páll Lász­ló, a POFOSZ helybeli elnöke és Kedei Mózes unitárius lelkipásztor. A szónokok-noha más-más módon beszéltek fogságról, börtönévekről, kényszerlakhelyről, egyéb szenve­désekről - mondanivalójuknak volt közös vonása: soha többé ne fordul­hasson elő embernek ember ellen elkövetett, borzalmat és fájdalmat előidéző cselekedete. Eli Wiesel béke Nobel-díjast idézve - A hall­gatás mindig a hóhért bátorítja, so­hasem az áldozatot - arra ösz­­tökélték a sajtót, hogy szólaltassa meg a még élőket, az áldozatok öz­vegyeit, árváit, hozzátartozóit, mert el kell mondani mindent, amit csak tudnak a meghurcoltatásokról, be­­börtönzöttekről, hogy minél hi­telesebb képet kapjanak az utá­nunk jövők századunk gyaláza­tos tetteiről. Az emlékmű leleplezésére dr. Silay Ferencet, a POFOSZ udvarhelyi szö­vetségének legidősebb tagját kérték meg. Kovács Sándor római katoli­kus főesperes áldását követően Ge­­réb Attila református lelkész mon­dott imát. Koszorúzás után a hely­beli Balázs Ferenc Vegyeskar lépett fel Nagy Ildikó vezényletével, ta­nítóképzős diáklányok (Bulla Ka­talin és Lőrincz Gabriella) az al­kalomhoz illő Kányádi- és Páll Lajos-verseket szavaltak a sokaság nagy tetszésére. KOMORÓCZY GYÖRGY Döntő lépés előtt Egyetemi tanárok látogattak teg­nap Gyergyószentmiklósra, (köz­tük a kolozsvári Babeş—Bolyai Egyetem prodékánjával, Pompei Cocean úrral), hogy számba ve­gyék a feltételeket egy kihelyezett egyetemi kar (a Babeş-Bolyai Egyetem földrajz, turisztika és szállodaipari kollégiumáról van szó) beindításához. Mivel az iratcsomók nem vol­tak teljesek-ez nem a gyergyóiak hibája - bevallottan gyanakodva utaztak ide, hogy a látogatás vé­gén felsőfokban beszéljenek a lá­tottakról. Elmondták, rendkívüli feltételeket teremtettek máris a gyergyószent­­miklósiak a Csíky-kertben. Dézsi Zoltán, a tanács és a polgármesteri hivatal törekvései meggyőzőek. A kivitelezés folytatására adtak zöld utat az Országos Akkreditáló Bi­zottság tagjai, akik februárban visszatérnek. Elismerő szavaik, az ügy támo­gatásának ígérete mindenkit öröm­mel tölthet el, aki 1997 őszétől Gyergyószentmiklóst is az egyete­mi oktatás láncszemeként szeretné emlegetni. BAJNA GYÖRGY

Next