Hargita Népe, 1997. január (9. évfolyam, 1-20. szám)

1997-01-04 / 1. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP IX. évfolyam, 1. (1803.) szám 1997. JANUÁR 4., SZOMBAT 8 OLDAL ÁRA 250 LEJ 1997 Hosszas ü­nn­eplés után nekivág­tunk hát az új esztendőnek. Pihen­tünk és illő módon felküszöntöttük egymást, hogy jobb kedvvel, frissen lássunk munkához. Mém­i különb­séggel majdnem úgy történik min­den, mint az előző években. Több volt most az ünnep, az össznépi he­nyélés, ahogy egyik neves publicis­tánk nevezte a kilencnapos semmit­tevést, meg aztán megsokasodtak az üdvözletek, a jókívánságok is. Sze­mély szerint, s erre a Hargita Mépe eddigi történetében sem volt példa, most kaptam először karácsonyi, újesztendei üdvözletes minisztertől. Romániai magyar minisztertől. Birtalan Ákos turisztikai miniszter kívánja és kéri ebben, hogy a több évtizedes advent után együtt re­ménykedjünk abban, hogy az új esz­tendő közelebb hozza azt a kezdetet, amikor megmérettetve és együtt cselekedve emberibb jövőt tudunk teremteni a romániai magyar kö­zösség számára is. Szép, őszinte, a reményteljes in­duláshoz illő szavak. nemes tartal­mukon túl az üdvözlés ténye, lehe­tősége a sokatmondó, jelzi azt a történelmi változást, ami az RMDSZ kormánytényezővé válásá­val a romániai magyarság életében bekövetkezett. Esztendővel ezelőtt, mikor a soron lévő választások esé­lyeit latolgattuk, kevesen gondol­hattak erre a lehetőségre. Anélkül, hogy túlbecsülnénk jelentőségét, bátran kimondhatjuk: a magyar nemzetiségű miniszterek, államtit­károk, pr­efektuszok kinevezése első igi­pnysztga­inknak, hogy nem má­sodrendű állampolgárokként kezel­nek bennünket ebben az országban. És ezt nem ajándékként kaptuk, az a romániai magyarság politikai érettségének, a választásokon való tömeges részvételének s nem utol­sósorban az RMDSZ eredményes politizálásának gyümölcse. Persze, a kormányzásban való részvétellel nem oldódnak meg egy csapásra gondjaink, de nagy mulasztás lett volna kihagyni a kínálkodó lehetőséget. Politiku­saink félreérthetetlenül megfo­galmazták, hogy az RMDSZ­ részvétele a kormánykoalíció­ban nem jelenti a követeléseink­ről való lemondást, csupán arról van szó, hogy a magyarságot érintő kisebbségpolitikai kérdé­sek mellett részt vállalunk az össztársadalmi gondok megol­dásából. Ebből pedig rengeteg van és lesz ezután is. A januári áremelések után tovább nehezül az élet, s már annyiszor hallot­tuk, hogy szükségszerű lépések­ről, átmeneti nehézségekről van szó, hogy könnyen hitelét veszít­heti bárminemű magyarázat. Egyelőre hinnünk kell az új kor­mánynak, a megígért rendcsiná­lás, a korrupció megfékezése visszaadhatja a lakosság egész­séges optimizmusát, s akkor 1997-ben valóban megnyilvá­nulhat az ország javára a közös­ségi erő. Az országos dolgok maradék­talanul érvényesek megyénkre. Tetézi gondjainkat, hogy időről időre mesterségesen szított etni­kai feszültségek keserítik életün­ket. Reménykedhetünk ilyen vo­natkozásban is, most, hogy teret veszítettek a szélsőségesen na­cionalista magyarellenes erők, van aki elfogadja baráti job­bunkat. Még valamivel számol­nunk kell: felül kell emelked­nünk a kicsinyes, belső ellenté­teken, hogy a magyarság ér­dekvédelmi szervezete mind helyi, mind területi vagy megyei vonatkozásban visszanyerje te­kintélyét. Nem sorolom tovább. Nem lesz könnyű esztendőnk 1997- ben, de volt már nehezebb is, s akkor sem adtuk fel a reményt. Bizakodjunk tehát. BORBÉLY LÁSZLÓ Beiktatták Hargita megye új prefektusát és alprefektusát A múlt esztendő utolsó előtti nap­ján beiktatták tisztségébe Dézsi Zol­tánt, Hargita megye prefektusát és he­lyettesét, Sarcă Mihai alprefektust. A kormány képviselőjének hiányában, a vonatkozó törvényes előírásoknak megfelelően Kolumbán Gábor, a me­gyei tanács elnöke vezette a megye­háza üléstermében megtartott beikta­tási ünnepséget. A prefektúra­ admi­nisztrációs tanácsa, a megyei intéz­mények, valamint az egyházak kép­viselőinek jelenlétében megtartott összejövetelen a megyei tanács elnö­­­­ke felolvasta a prefektus és helyettese 1996. december 24-től érvényes kine­vezésére vonatkozó kormányhatáro­zatokat. Ezt követően Dézsi Zoltán, az újonnan beiktatott prefektus tömör és magvas székfoglaló beszédben értel­mezte a prefektusi hivatal és kormány­­megbízott feladatait a tavalyi válasz­tások után kialakult, a rendszerváltást kiteljesítő új helyzetben. Mint mon­dotta, legfontosabb az új kormány­zás demokratikus szellemének ki­bontakoztatása, a kormányprogram megvalósítása a törvényesség, az erkölcsi normák, a kölcsönös tiszte­let és megértés, a keresztényi szere­tet elveinek tiszteletben tartásával. A régi kormányzat gyakorlatától el­térően a prefektúra nem kíván a me­gyei­ tanács fölé nőni, inkább az ön­­kormányzatok tevékenységének ki­egészítését tekinti feladatának. Sarca Mihai alprefektus a megye különböző etnikumú lakosai együtt­­munkálkodásának szükségességéről beszélt. (Az alprefektussal lapunk 3. oldalán közlünk interjút) A jelenlévők nevében Tankó Ist­ván, a december 24-i hatállyal fel­mentett alprefektus és Ráduly Róbert, RMDSZ parlamenti képviselő kívánt eredményes munkát a beiktatott tiszt­ségviselőknek. Egy-egy pohár pezs­gővel erre koccintottak valamennyien a beiktatást követő állófogadáson. BORBÉLY­ LÁSZLÓ Fehéroroszország nyerte a C-csoportos ifjúsági jégkorong VB-t Fehéroroszország nyerte Csíksze­redában és Gyergyószentmiklóson megrendezett C-csoportos ifjúsági jégkorong VB-t, és feljutott a B-cso­­portba. A döntőben: Fehérorosz­ország - Szlovénia 8-2 (2-0, 4-1, 2-1). A további helyosztókon, a 3. helyért: Dánia - Nagy-Britannia 5-4, (2-3, 2-0, 1-1) , az 5. helyért: Ausztria - Románia 3-1 (1-1, 1-0, 1-0), a 7. helyért: Horvátország - Hollandia 5-3 (3-1, 1-1, 1-1). A hollandok kiestek a D-csoportba. (Dobos László) Mit vár az új esztendőtől? Tegnapi ankétünk fő kérdéseként a cikkünk címéül írt mondat hangzott el. Tisztségviselők, vállalkozók, gazdálkodók vallanak a már eltelt esztendőről, s fogalmazzák meg mindazt, amit az új évtől várnak A már megszokott szavak: nyugalom, egyetértés, békesség mellett a gondok is megmutatkoztak, hiszen az csak természetes, hogy ezektől igyekszik mihamarabb szabadulni az ember. A javíthatatlanul optimista. Asztalos Ferenc, tanár, országgyű­lési képviselő, Székelyudvarhely. - Romániai magyar politikusként 1997-től azoknak a politikai, társa­dalmi és gazdasági változásoknak a­ kezdetét várom, amelyek igazolhat­ják az RMDSZ azon döntésének he­lyességét, hogy vállalta a kormány­zásban való részvétel politikai fele­lősségét. A Képviselőház oktatási bi­zottsága alelnökeként elsősorban azt várom, hogy a törvény­hozás módosít­sa a hírhedt oktatási jogszabály anya­nyelvünk használatát korlátozó elő­írásait! Erre elvi és jogi lehetőségeket a jelenlegi kormányprogram, vala­mint a román-magyar alapszerződés azon szakaszai teremtenek, amelyek szerint a romániai magyarságnak joga van az anyanyelvi képzéshez az ok­tatás minden szintjén és minden for­májában. A­­kormányzásban való közvetlen részvételünk helyes, illető­leg téves voltát egyebek mellett az oktatási kérdés rendezésének függvé­nyében fogom megítélni 1997 végén. Balázs Piroska, gyógyszerész, önkormányzati képviselő, Székely­­udvarhely: - Szeretném, ha a jó Isten meg­ajándékozna mindannyiunkat jó egészséggel, békességgel az új esz­tendőben, és ezt minden embertár­samnak szívből kívánom... Jó volna tudni, hogy már most a télen minden embertársunknak jut fedél a feje fölé, meleg takaró, és a mindennapi kenyér is, amelyért imádkozni és dolgozni kell. Szeretném, ha orvosaink jelenté­seiben nem kellene hallanom, hogy VALAKI éhen halt kereszténynek mondott közösségben, vagy hogy ÉDESANYA elhagyta GYERME­KÉT. Ami a nagypolitikát illeti: szur­kolok az újonnan megválasztott de­mokratikus vezetésnek. Teremtse meg a feltételeit annak, hogy az ITTHON OTTHONT is jelentsen minden ál­lampolgárnak, hogy a tanulás célja ne csak diplomaszerzés legyen, hanem a hasznosítható és megbecsült tudásé is. Szélesebb körbe helyezve hazánkat,jó lenne kitekinteni, ahogyan régi nagy­jaink tették, akik szerencsésebb né­pek között szerzett tudásukat, ta­pasztalataikat itthon kamatoztatták. Erőss Irén, a csíkszépvízi község­háza titkára: Döntő esztendőnek ígér­kezik számomra az idei. Levelezési szakon végzem az egyetemet, s mert utolsóéves vagyok, az csak természe­tes, hogy diplomavizsgára is sor ke­rül. Bízom abban, hogy sikerül. To­vábbá elvárnám, ha a munkahelye­men megkereső falusfeleim türelme­sebbek lennének, s ha én is úgy tud­nám végezni a munkámat, hogy örö­mömet leljem benne. Hiszem, hogy az új kormány olyan változtatásokat eszközöl, mely az önrendelkezést hi­vatott meghonosítani valamennyi szinten. Az adózó ál­lampolgár pénzé­nek nagyobb hányada marad helyben, mint eddig. Végre van polgármestere a községnek, a tanács összetétele re­ménykeltő. S hogyha felsőbb szinte­ken rendet teremtenek, akkor bízom abban, hogy az annyit hangoztatott változás beindul e régióban is... Tóth Miklós, Tusnádfü­rdő pol­gármestere: Mindenekelőtt valós és nem csupán a médiákban hangozta­tott önkormányzatot szeretnék,, ami a 69-es, a helyi közigazgatási (Folytatás a 3. oldalon) Lejegyezte: AMBRUS EDIT BAJNA GYÖRGY KRISTÓ TIBOR S­­ Csíkszereda, Testvériség sugárút 2 sz. Telefon: 066-113245 Drágul az élet Boldog új év ide vagy oda, a kor­mány az óesztendőtől búcsúzva drasztikus áremeléseket jelentett be. Az üzemanyag megdrágításáról van szó. Erre hamarabb és na­gyobb arányban került sor, mint ahogy az előrejelzett és várható volt. Ennek bizonyára megvannak a maga okai. Mint ahogy az sem vitás, hogy szükségszerű volt az in­tézkedés, de azon már lehetne vitat­kozni, hogy szerencsés volt-e a megválasztott pillanat és a végre­hajtás módja. Sajnos, a kormány jó szándékú igyekezetében bakot lőtt (és sajnos nem első ízben). Mondjuk ezt, mert az előzetes bejelentés okán országszerte hatalmas sorok kelet­keztek, számos helységben órák alatt elfogyott az üzemanyag, s az időjárás (meg a hosszas ünnep)miatt lehetetlen volt az utánpótlás. No meg egyelőre azt sem tudni, hogy az üzemanyagár-emelés ellen­­súlyozására miként fog működni a bérki­igazítás. Amint az ismeretes, az üzemanyagok ára mintegy kétszere­sére emelkedett (prémium benzin 1900 lej/1, gázolaj 1300 lej/1 stb.), ami előbb-utóbb mindenképp begyűrűzik majd minden termék árába. Ebben az összefüggésben cinikusnak kell tekin­teni az ipari-kereskedelmi miniszter ama kijelentését, hogy akinek van személygépkocsija, annak legyen pénze a benzinre is. (Kijelentés, ame­lyet a hazai sajtó egyöntetűen elítélt, s rosszemlékűként minősített.) Nem helyénvaló ez az állítás, hisz a szállí­tási, hőenergiai és egyéb költségek óhatatlanul megemelkednek, minde­nekelőtt az elektromos áramé (állító­lag még január 15 előtt, s mintegy 30-35%-os emelkedésre lehet szá­mítani, igaz differenciált módon, a fogyasztás függvényében.) Kö­vetkezik a vasúti szállítás díjsza­básának emelkedése, még e héten 67%-os arányban. De máris beje­lentette áremelési szándékát a tej-, az olaj- és a húsipari patronátus. A tej­­(Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN Márványtábla Márton Áron emlékére­­ December 29-én, vasárnap ün­nepélyes keretek között avatták fel a Csíkszeredai Szent Kereszt plébá­nia falán a Márton Áron püspök emlékére állított emléktáblát. A nyári templomban a déli szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celeb­rálta. A szentmise után került sor az emléktábla leleplezésére és meg­szentelésére. Az emléktáblán bol­dog emlékű Márton Áron püspök jelmondata - non recuso laborom — alatt a nagy püspököt ábrázoló bronzplakett áll, melyet Pálfi Árpád szobrászművész készített, alatta pe­dig márványba vésve a következő szöveg olvasható: Csíki híveit láto­gatva, többször e plébánián szállt meg MARTON ÁRON püspök. Em­lékezetül születése 100. évforduló­ján Csíkszeredái hívei, 1996 (Takács Éva) Az emléktábla megszentelésén több százan vettek részt. NAGY P. ZOLTÁN felvétele

Next