Hargita Népe, 1997. február (9. évfolyam, 21-40. szám)

1997-02-01 / 21. szám

A vártnál rosszabb a helyzet Bukarestbe látogatott Gennagyij Szeleznyov, az orosz Állami Duma elnöke, aki ittlétét a NATO-elleni támadásra használta fel. Az orosz törvényhozás vezetője Petre Ro­mánnal, a román szenátus elnökével találkozott, és az ország NATO- csatlakozásán kívül szó esett a két­oldalú alapszer­ződés megkötésé­ről is. Roman sze­rint bölcs viselke­désre lenne szük­ség a véglegesítés útjában álló aka­dályok, , elsősorban a Ribbentrop-Molotov paktumra vo­natkozó záradék beiktatására vonat­kozó probléma áthidalásához. • Sajtóértekezletet tartott csütörtök este Victor Ciorbea kormányfő, és kijelentette: az új kormány tudatá­ban volt annak, hogy súlyos a hely­zet, ez azonban még a vártnál is rosszabb. Ciorbea felsorolt néhány riasztó adatot, majd elmondta, hogy Románia nem fogyaszthat folyama­tosan többet, mint amennyit termel, és nem költhet el olyan pénzt, ami­vel nem rendelkezik. Az ország költségvetési hiánya háromszorosa a tervezettnek és eléri a hazai össz­termék 13 százalékát. Románia 4-6-szor annyi energiát használ el ugyanolyan termékek előállítására, mint a nyugati or­szágok, a vasút napi ötmilliárd, a mezőgazdaság napi 3,5 milliárd lejt veszít... • És a helyzet valóban rossz­­ felmérések szerint a romá­nok mintegy 22 százaléka képtelen biztosítani a napi 3000 kalóriának megfelelő élelmiszerfogyasztást. • Vasárnap Kolozsváron, a Szent Mi­hály templomban ülésezik az RMDSZ szövetségi egyeztető taná­csa. Markó Béla elnök beszámolót fog tartani a kormánykoalíciós tár­gyalások eredményeiről és az RMDSZ kormányzati programjá­nak alapelveiről. Ablak az országra TANÁCSÜLÉS GYERGYÓSZENTMIKLÓSON Kacagtak minket már eleget, még kacagjanak! Kolumbán László tanácsos sza­vai voltak ezek a gyergyó­szent­­miklósi tanács január 30-i rendes havi ülésének a végén. Pedig minden úgy ment, mint a karikacsapás... Addig ameddig Dézsi Zoltán még nem kérte az el­nöklő ifj. Kardalos Endrét, hogy ré­szenként vitassák meg a polgármes­teri hivatal jelentését. Ettől a pilla­nattól ugyanis a tanácsosok megfe­ledkeztek arról a döntésükről, hogy legtöbb két alkalommal szólnak hozzá egy témához és 2 percnél to­vább nem tart a hozzászólásuk. A polgármesteri hivatal minden osztályának a tevékenysége külön témát jelentett, alapos elemzése pe­dig időbe került. A jelentések tükrében sokat dol­goztak a hivatal alkalmazottai. Lu­kács Tibor tanácsos jónak is minősí­tette ezt a munkát. Árus Zsolt kijelen­tette a jogügyi kérdésekkel foglalko­zó jelentésrésznél, hogy számára ez a tevékenység nem világos. A jelentés­ből ugyanis nem tudhatta meg, hogy milyen gondokkal küzd a hivatal. A kérdéseire adott válaszokból derült ki többek között, hogy február 4-én ismét tárgyalás lesz az 1992 májusa óta tartó Lapos-ügyben (Besztercén), hogy a ROMCAN perbe hívta a taná­csot a hetipiac ügyében. Legtovább és legrészletesebben az Ifitéka tevékeny­ségével foglalkoztak."Végkövetkez­tetés: több alkalmazottal és na­gyobb felületű helyiségben kell mű­ködjön ezután az ifjúsági iroda. És előkerültek örökzöld témák is, mint a garázsok, a műépítész hiánya mi­att kialakult városkép. (Romfeld Já­nos tanácsos és alpolgármester sza­vai szerint: "A városon elsősorban az látszik, hogy állandó választási lázban égtünk az elmúlt esztendők­ben, így számos népszerűtlen döntés meghozatala maradt el.) A jelentésből megtudhattuk, hogy 70 millióval tartozik a város a megyei tanácsnak (a szociális se­gélyre kölcsönkért összeg meg nem adott maradéka), hogy csupán há­rom célgéppel rendelkezik a hiva­tal, így nagyon nehéz az utcák rend­ben tartása télen, hogy a megkezdett (Folytatás a 3. oldalon) BAJNA GYÖRGY KOZMA MÁRIA Az 1830-as években tűnt fel a magyar irodalomban egy laptípus, amelynek a műfaji meghatározása irodalmi divatlap volt. A szó mai értelmében valójában nem volt di­vatlap, amennyiben nem a szabás­varrás művészetével függött össze, hanem a szépművészetekkel. Szép­művészeti folyóírás volt, a reform­kori magyar újságírás jellegzetes terméke. Egyik legközkedveltebb és legszínvonalasabb ilyen lap a Rajzolatok a Társasélet és Divatvi­lágból címet viselte, élt 1835-től 1839-ig, s ez is, mint hasonló társai (Regélő Pesti Divatlap, Honmű­vész, Pesti Szalon) elsősorban a szalonok szépeihez, a nővilághoz fordult, nyíltan felvállalva a politi­ka- és tudomány­mentességet, és csupán a mulattatást szolgálva. Per­sze, egy szórakoztatótárcába sok minden belefér: a társadalmi és tár­sasági élet erkölcsrendszere, a maga­tartás illemtana, ezek csiszolgatása te új - a polgáriasodó jövő­­ elvei szerint, írtak ezenkívül színházi elő­adásokról, könyvekről, kiállítások­ról, és hát - ez az új divat, mi azóta sem került a polc mögé-pletykálgat­­tak ismert személyiségeidről..., s ez is maradandó szokást teremtett, hogy sokszor egészen durván. A címolda­lon a következő rejtélyes, humorkodó közlemény állt: "Megjelenik e napi­lap hetenként kétszer". Lássunk 1836-ból egyet a "raj­zolatok " közül: "A legközelebb lefolyt évtizedek több méreggel ismertették meg már a míveltebb világot. Most egy újjal van szerencsénk megismer­kedni­­ a hálóöltönyméreggel, mely mákszemnyivel sem különb a kolbászméregnél, mint ezennel látandják igen tisztelt olvasóink. Ezelőtt hálóöltönyt csak nagy urak szoktak viselni, s itt Pesten mondva kellett azokat csináltat­ni, de most valamennyi férfiruha­tár tömve van a henyeség s lom­haság ezen asszonyos eszközeivel, s már mindentől szél­ben viseltet­nek. Ezen visszaélés valóban gyá­szos, s nyilván mutatja mennyire elpuhultunk már. Képzeljünk csak egy válltól függő párducbörzs mel­lette tarka-barka virágos hosszú öltönyt, dervisként szőrövvel de­rékhoz szorítottál, milly óriási kü­lönbség! Ki ilyen hálóöltönyt­­ in­kább szeretném mondani: lomha­­cuka - örömest visel, az nyilván mutatja, hogy gyűlöli a munkát, s vele minden bátrabb, fürge erő­gyakorlatot, minthogy ezen öltözet mind­ezeket csaknem lehetetlenné teszi. S mit nyerünk aztán e lomha kényelemért, melyért annyi tett­erős cselekvényeket feláldozunk. Azt, hogy testünk elpuhul, s hozzá­szokván a tespedt melegágyi hév­­séghez a legkellemesebb nyáresti vagy hajnali frissítő szellettől is borzadozunk, s végre arcunk aka­ratunk ellen is tudós alakot s színt ölt, azaz behorpad s halovány lesz, mint a beíratlan papír. Az ilyen hálóöltönyös vitéz minden dolga­it csak felületesen végzi, mert si­et, hogy minél előbb ismét gőzt­­növelő henyecsuhájába bújhas­son, s örvend, hogy csak nátha bántja, kedves hálóöltönyének tulajdonítva köhögésteli mentsé­gét. Szóval hálóöltöny, puhaság, henyeség s aluszékonyság, ez mind egyet jelent, s ezért minden szép olvasónéinknak­ őszintén ta­nácslom: ne szeressenek soha há­lóöltönyös férfit, mert bizonyosan nem leendnek vele megelégedve­."­ A polc mögött 4. Várakozó állásponton a szakszervezetek Kiderült, hogy az ország gazdasági helyzete még rosszabb, mint a legborúlátóbbak gondolták. Ezt a helyzetet megértve, a legnagyobb szakszervezeti szövetségek haladékot adtak a szakszervezeti vezetői múlttal rendelkező Ciorbea által vezett kor­mánynak, hogy kidolgozza társada­lomvédelmi intézkedéseit. Az már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a gyorsított gazdasági reform kedve­zőtlenül hat a bérből, segélyből, nyugdíjból élők életszínvonalára, így a szakszervezetek által adott haladék is véges, hisz a szakszervezeti veze­tőkre nagy nyomás nehezedik a tagok részéről. Ezenkívül itt az ideje az új kollektív munkaszerződések megkö­tésének, de a tárgyalási alap még min­dig nem tisztázott. • Az új helyzetben várhatóan a na­gyobb szakszervezeti tömbök is át­szerveződnek. A SZSZOSZ-Frăţia alapszabályzata módosítására ké­szül. Hivatalosan meg nem erősí­tett információink szerint, valószí­nű ez is terítékre kerül a szövetség­hez csatlakozott megyei szintű szakszervezeti tömörülések vezető­inek jövő keddi ülésén, akárcsak a kormányzattal és a patronátussal folytatandó tárgyalásokon képvi­selt álláspont, a kormányzattal való további viszony kérdése. A szakszervezetek haladékot ad­tak a Demokrata Konvenció válasz­tási ígéreteinek betartására - mint a családi pótlék növelése, a béradó csökkentése -, megértve a nehéz­ségeket. De türelmük véges. Ezzel számolnia kell a kormánynak. SURÁNY ISTVÁN Kelemen Hunort javasolták művelődésügyi államtitkárnak Sajtóértesülések szerint, az RMDSZ Operatív Tanácsa a csíkkarcfalvi születésű Kelemen Hunort, a Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztőjét, a Korunk munkatársát javasolta a szövetséget megillető művelődésügyi államtit­kári­ tisztségre. A tehetséges költő több irodalmi díjat nyert, így 1995-ben a Román írószövetség Nemze­tiségi díját kapta meg. Az RMDSZ ügyvezető elnökségétől származó információk szerint Ion Caramitru művelődésügyi miniszter egyetért a javaslattal. Kinevezése esetén Ke­lemen Hunor lesz a kormány legfi­atalabb tagja, hisz októberben ün­nepli harmincadik születésnapját. Vihar egy pohár vízben - A hölgy mosolyogva távozott­­ Rendkívüli tanácsülés volt teg­nap Csíkszeredában. A rendkívüli­ség oka Gogu Delia városi tanácsos volt, aki egy tavaly év végi, az Antena 1 által sugárzott interjúban antidemokratikusnak és alkotmány­­ellenesnek minősítette a tanács több döntését. A kijelentést, sértő volta miatt, a múlt heti tanácsülésen dr. Hajdú Dezső indítványozta a szabadszájú tanácsos beperelését - a tegnapi rendkívüli ülés részvevői­nek erről kellett dönteniük. Mivel a múlt héten a vita már megtörtént, tegnap a tanácsosok ré­vén végignézték az ominózus, két­perces interjút (melyben egyébként főleg RMDSZ-prefektus kinevezé­se ellen tiltakozott a hölgy), majd Bogos Zsolt olvasta fel a tanácsi RMDSZ-frakció állásfoglalását. Ennek lényege: a tanácsnak hatéko­nyan kell dolgoznia, naiv és felelőt­len nyilatkozatok megzavarhatják a munkát, több érettségre és ítélőké­pességre van szüksége annak, aki a nyilvánosság elé lép, a tanácsnak nem szabad politikai csatározások színhelyévé válnia. A frakció nem látta érdemesnek Gogu Delia bepe­relését. Az ülés egyébként úgy húsz percig tartott, a hölgy mosolyogva távozott. SZONDY ZOLTÁN Csíkszereda, Testvériség sugárút 1. sz. Tel.: 112882 BAR Házhoz szállítás Rádió-TAXI-val Tel.: 124300 és 953. Antal István képviselő Skandináviában Antal István Hargita megyei kép­viselő a Finnországi Magyarok Szövetségének és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására január 15-28. között látogatást tett a két skandináviai or­szágban. Az RMDSZ-képviselő Göteborgban, Ljungbyban, Jön­­köppingben, Stockholmban - a Ma­gyar Házban -, majd Tamperében és Helsinkiben találkozott az ottani magyar szervezetek és közösségek tagjaival, és tájékoztatást adott a vá­lasztások után kialakult romániai po­litikai helyzetről, az RMDSZ kor­mányzati szerepéről. Antal István, lá­togatása során magánbeszélgetésen találkozott a finn parlament ro­mán-finn barátsági csoportjának el­nöknőjével, valamint Gunnar Jan­­ssonnal, a finn parlament svéd képvi­selőjével, az ET romániai jelentéste­vőjével, és ellátogatott a stockholmi és helsinki román nagykövetségek­re is. Baráti megbeszélést folytatott többek között Bihari Szabolccsal, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökével, aki fel­használta az alkalmat, hogy sok si­kert kívánjon az RMDSZ-nek új feladatainak ellátásában. Mi lesz a részegekkel? Nemrég egyik este egy fiatalem­ber kérte segítségünket: részeg em­ber fekszik a járdán, egyedül nem tudja meleg, védett helyre cipelni. Ott hagyni pedig nem akarta, hiszen jócskán mínuszt mutatott a hőmérő. Az “elsősegélynyújtás” után persze azonnal a mentőt hívja az ember, ki más lenne hivatott a ilyen formán bajbajutottakon is segíteni? A men­tősök válasza megdöbbentő volt: a részegek nem rájuk tartoznak. Mi lesz tehát azokkal a részegek­kel, akik esetleg annyira eláznak belülről, hogy azt sem tudják már, merre kell hazamenniük? Megfagy­janak az utcán, magukra maradva? Az egészségügyben dolgozók több­sége valószínű nem így gondolko­dik. Ezért kérdeztük meg dr. Ráduly Árpádot, a megyei kórház igazgató­ját, kihez forduljunk, ha ilyen eset­tel találkozunk? A válasz minden­képpen megnyugtató: a mentőket kell hívni. Azok a kórházban műkö­dő élesztő, józanító szobába viszik a delikvenst. Hogy nem örvendenek sem a mentősök, sem a szolgálato­sok a részegeknek? Ez sokszori kel­lemetlen tapasztalatuknak köszön­hető. — Melyek azok az időszakok, amikor megnő a kijózanító szoba forgalma? - kérdeztük Ráduly dok­tort. - Különösen az ünnepek alatt. Előleg és fizetés napján szintén sok részeget hoznak be a mentők. Hajlamosak vagyunk elmenni a földön fekvő ember mellett, mond­ván, hogy részeg, úgy kell neki. A közömbösség nemcsak ilyenkor, té­len lehet különösen veszélyes. Mert földre kerülhet bárki rosszullét, be­tegség miatt is. Ahelyett tehát, hogy méla undorral elfordulnánk a bár­milyen ok miatt magatehetetlen embertől, próbáljunk segíteni neki. Életet menthetünk. TAKÁCS ÉVA

Next