Hargita Népe, 1997. május (9. évfolyam, 83-104. szám)

1997-05-01 / 83. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP IX. évfolyam, 83. (1885.) szám 1997. MÁJUS L. CSÜTÖRTÖK 8 OLDAL­ÁRA 400 LEJ A JÖVŐ ABLAKÜVEGE MÁR MA megkapható nálunk ! - TERMOPAM hőszigetelő üvegek széles szólását gyártjuk rendelésre. - SZÍNES, REFLEXIÓS, KATEDRAL (mintás) üvegeket lorgsimszur.k Twracmmizuss 171575,171737 CtJk&m­ada. K£rú*i C*. S..7. Ttctuw coMwn Majálisok­ lvasom, hogy május elseje mai megfogalmazásban a munkavállalók szolidaritásá­nak a napja, de talán az sem hangzik rosszul, ha egyszerűen a munka ünnepének nevezzük. Egy biztos: legtöbbször az em­bereket nem érdekli az ünnep tartalma, csak az ünneplés. Sokan három húsvétot is meg­tartanának, nem hitbuzgóság­­ból, hanem csupán azért, mert nem szívesen dolgoznak. Ma­gyarán: sokan jobban szeret­nek ünnepelni, mint dolgozni! Ha ünnepe van a munkának, akkor az a legfontosabb ünnep! De igaza van a költőnek is. Az ünnep halandó, csak a hét­köznap a maradandó! Talán május elsején nem csak a mun­kás hétköznapokat illik ünne­pelni, de ezen a napon a munka sem szégyen! Főleg a szántó­földeken, ahol most a tavaszi napsütésben valamit be lehet hozni a lemaradásból... Május elseje talán legin­kább természeti ünnep, a ma­jálisok nyitánya, a kirándulá­sok kezdete, amikor a hegyi vi­zek is "felszabadulnak" a ha­lászok számára. Ilólevet visz­nek még a csobogó patakok, de bomlanak már a rügyek, zöldül a gyep, s a húsvétokat túlélő bárányok ugrabugrálnak raj­ta. Ki a szabadba, ki a termé­szetbe, eszünkbe se jusson va­lami politikai színezetet adni ennek a napnak, ne legyen más lobogója, csak a zöld levelű ág, csak a langyos fuvallat. El­múltak a felvonulásos május elsejék, ma már a kisközössé­gek, a baráti körök meghitt ün­nepe ez a nap. Senkinek sem hiányzik a fesztivizmus, hogy "hurrául kikeletnek " mond­junk valamit. Jó majálist, nap­sütéses és aranyesős májust munkavállalóknak és munka­adóknak egyaránt, mindenki­nek, aki tudja: csak a dolgos hétköznapok adnak értelmet az ünnepeknek... FERENCZ IMRE.­ ­ SZÉKELYUDVARHELY Ma nyílik a Tavaszi Vásár Amint azt már jeleztük lapunk­ban néhány nappal ezelőtt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hi­vatal és az Udvarhelyszéki Magán­­vállalkozók Szövetsége a hét végére (május 1-4.) kiállítással egybekötött vásárt szervezett. A rendezvény beje­lentésétől kezdve folyamatosan je­lentkeztek a hazai és anyaországi cé­gek. E tudósítás írásakor a Sportcsar­nokban javában folytak az előkészü­letek, a békéscsabai Expo-Team Kft. szakemberei egyre-másra építették a standokat. Közel félszáz cég jelent­kezett, az általuk képviselt ágazatok felsorolására nincs mód ezúttal, íze­lítőül azonban néhányat megemlí­tek: mezőgazdaság, élelmiszer-, fa-, gép- és építőipar, elektrotechnika, informatika stb. A ma délelőtt 1­4 órakor nyíló kiállításon és vásáron az udvarhelyi városvezetés mellett képviselteti magát a megyei önkormányzat és a megyei iparkamara is. A rendez­vény fővédnöke Călin Popescu- Tariceanu ipari és kereskedelmi mi­niszter, védnöke Birtalan Ákos ide­genforgalmi miniszter. KOMORÓCZY GYÖRGY J Bibi;oimut tH...ticip^g I opomem-SEcwaw Brassóban a király Kedden este egy BMW személy­­gépkocsit vezetve, Brassó megyébe érkezett I. Mihály király. Funda­­tánál fogadta őt és Anna királynőt a megye vezetősége. Néhány percre megálltak Törcsváron, ám a szász közösségi vagyonból a királyi csa­lád használatába átment, a brassói polgárok által Károlynak ajándéko­zott törcsvári kastélyt időzavar mi­att nem látogathatták meg. A falu lakóinak nagy bánatára, Keresztényfalva lakói az utcákra tódulva üdvözölték I. Mihályt, s a román zászló mellett ott lobogott a svájci és az amerikai zászló is. A tömeg egyre azt skandálta: Be aka­runk lépni a NATO-ba. Számos brassói lakosnak nem volt türelme kivárni, így Vidom­­bákig elébement, ott fogadta - akár­csak a város elöljárói - a királyt. Felhangzott a királyi himnusz, a Trăiască regele. Szerdán I. Mihály Brassó utcáin autózott majd meglátogatta Brassó- Pojánát. Délután találkozott a Novem­­ber 15. Szabad Szakszervezet tagjai­val, majd a l­isztek­­ lázában költötte el vacsoráját. Meghívást kapott Nedeczky László, a megyei RMDSZ- szervezet­­elnöke is. I. Mihály a Re­ménység Háza református központ­ban szállt meg. Május 8-án Habsburg Ottót látja vendégül Brassó. AMBRUS ATTILA Birtalan Ákos kiléphet a kormányból Nagyváradon, a Varadinum alkal­mából szervezett lakossági fórumon Markó Béla kérdésre válaszolva kö­zölte, hogy a romániai oktatási tör­vénynek az RMDSZ kívánalmai sze­rinti módosítása feltételezi a szövetség kormány­koalíciós további részvételét. S hétfőn este a sepsiszentgyörgyi RMDSZ közgyűlésén Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter a városban épülő és Kovászna megye nemzetiségi összetétele megváltoz­tatását célzó hatalmas csendőrlak­tanya, valamint Kézdivásárhelyen és Baráton a belügyminisztérium­nak a magyar gazdák tulajdonából még a Vácáro­y-kormány által át­ját­szott több mint százhektáros földterü­let kapcsán leszögezte: Ezek az ügyek a kormánykoalíció szakítópróbájává kell váljanak Birtalan Ákos megerő­sítette Markó álláspontját, majd beje­lentette: Amennyiben a parlamenti vakációig a törvényhozás nem módo­sítja az RMDSZ elvárásai szerint az oktatási jogszabályt, lemond minisz­teri mandátumáról. BENKŐ LEVENTE FODOR SÁNDOR Mégis ünnep volt­­ és maradt A­mikor soraimat írom, még re­­­énykedve lesem az időjá­rásjelentést, a meteorológiai elő­rejelzést: hátha (végre) szép idő lesz, teljes virágpompájában, nap­sütéssel köszönt ránk a diadalmas tavasz ünnepe­­ május elseje. Az­­ ünnep, amelyik gyermekkoromban még az volt - amivé remélem újra vált, mindenki örömnapja, falusi­ak és vámosiak kivonulása a csen­dülő zöldbe, amikor válogatás nél­kül örvendhetett minden nép fia, szegény és gazdag a Természet im­már visszavonhatatlanul győze­delmes újjászületésének. Ezt a napot később (másutt már előbb, mifelénk csak a második vi­lágháború után) kisajátították: a I. munkásosztály nemzetközi, osz- t­­ályharcos összefogásának a nap­jává­­kiáltották ki, természetesen mindezt a Szovje­tunió patronálása alatt. És fárasztó, egész délelőttös, zászlós-lobogós felvonulással, jel­­i szó-kiabálással ünnepeltek a dol­­­gozók, akkor is, ha inkább a zöldbe vonultak volna kellemesen eltölte­ni az időt családjukkal, barátaik­kal."És fellobogózté­k a városokat­­falvakat, előbb sarló-kalapácsos vörös, majd RKP-jelvényt viselő vörös és nemzeti szinti zászlókkal. Véget nem érő katonai parádékkal ünnepeltek a "szabad" és a "fel­szabadult " fővárosok, nagyvá­rosok. Ám részben az egésznapos, kimerítő felvonulásokért, részben csereként az "államosított " vallá­sos ünnepeinkért, munkaszüneti napnak nyilvánították a következő napot is, hogy a kötelező gyalog­menetekben, mű­­ lelkesedésben ki­merült, elnyűtt emberek mégis ki­pihenjék magukat. Mi pedig ezalatt csendben, a lel­künk mélyén "lefokoztuk" május elsejét. Augusztus 23., november 7. és december 30. mellé soroltuk (aki már nem tudja miféle vörösbetűs napok­ voltak ezek, örüljön neki) május első napját is, amikor­­ eleinte végkimerülésig kellett éltetni a Szovjetuniót, an­nak kommunista pártját, vezéreik­kel együtt, hogy az utolsó, közel negyedszázadban egyre kevesebb szó essék a Szovjetunióról és mind több az országunkat tönkretevő pártról és annak eléggé fel nem magasztalható vezetőiről. Május elsejének ez a fajta kisels­­­játítása számomra nem volt új. A Dunántúlon, katona lévén, 1945. március 15-én csodálkoztam el először ebben a vonatkozásban egy nyilas újság vezércikkének a címén: "Petőfi a miénk! " harsog­ta az egyik legembertelenebb dikta­túra lapja. Utána a másik, nem ke­vésbé embertelen, mélységesen ha­zug diktatúra is igyekezett kisajátí­tani Petőfit. Március 15-e azonban már annyira nemzeti és összmagyar volt, hogy azt nem tudták vörösre festeni: ■ inkább agyonhallgatták, majd eltiltották ünneplését. Pedig nem lett volna oka rá - és ma sem indokolatlan -, ha a mun­kásság a magáénak (is) tekinti má­jus elsejét. No, nem Sztálin gene­ralisszimusz mindent lebíró hősi­essége, hanem a múlt század vé­gén, egy tüntető észak-amerikai munkástömegre leadott sortűz mi­att. Ha ezért tekintették volna “harci napjuknak ” a munkások május első napját, ha erre emlékeznek a mai munkások, igazuk van. De május elsejét egészében nem sajátíthatja ki magának egyetlen tár­sadalmi osztály, egyetlen politikai párt, sőt egyetlen nép, nemzet sem. Ha március 15-e a szabadság hajnalának az előhírnöke minden magyar számébra, úgy május elseje a diadalmas tavaszé. És mint ilyen, minden emberé. Idén is az lesz. Bízzunk benne, hogy ez marad mindaddig, amíg ember él a Föl­dön és soha senki se sajátítja ki magának politikai célokra. Mert vannak csodálatos vallásos ünne­peink, mint ahogy méltósággal megtartott nemzeti ünnepeink is. Ám van egy nap az esztendőben, amelyik nem keresztény piros­betűs nap és nem is nemzeti év­forduló. Mégis ragaszkodunk hozzá. Mert keresztények és ma­gyarok úgy vagyunk, hogy mara­déktalanul embereknek tekinthet­jük magunkat. Ezért kívánjuk min­den emberrel (lélekben) együtt kö­zösen megtartani a tavasz diada­lainak az ünnepét. ) Kétévesre hosszabbítják a gyermeknevelési szabadságot A keddi kormányülés napirend­jén a családosokat érintő törvény­­tervezeteket hagytak jóvá, illetve döntöttek azok beterjesztéséről a parlamenthez. Mindkét törvényter­vezet összhangban van a jelenlegi koalíció választási programjával. Nevezetesen: a köznyelven gyer­mekpénz néven ismeretes állami támogatás diffe­renciálttá tétele az eltartott gyermekek száma függ­vényében, olyképpen, hogy a sok­­gyermekes családok hathatósabb támogatásban részesüljenek. A má­sik törvénytervezet szerint a szülő­anyáknak lehetőségük lesz 2 éves gyermeknevelési szabadságot igénybe venni (a jelenlegi 1 év he­lyett), s erre az időtartamra egykori bérük 65%-ára lesznek jogosultak. De az is idetartozik, hogy a szóban forgó törvénytervezet értelmében a gyereknevelési szabadság megillet­heti az apát is, úgy ahogy az már szokás számos országban. • Tegnap a parlamentben a két ház együttes ülésén a legköszönő Virgil Măgu­­reanu, a Román Hírszerző Szolgálat főnöke beterjesztette az általa vezetett intézmény évi beszámolóját, s a hon­atyákkal is hivatalosan közölte le­mondási szándé­kát. Leköszönő­ben, jelentésében utalt néhány - ál­tala szélsőségesnek tartott - magyar kisebbségi megnyilvánulásra is. • Tegnap Bukarestbe érkezett Klaus Kinkel német külügyminiszter. A parlament két házának együttes ülé­sén tartott beszédében kijelentette: Németország a közép-európai orszá­gok- inkluzíve Románia- ügyvédje, és az is marad az euroatlanti szere­zetekhez való közeledés tekintetében. Kinkel tegnap megkezdte a hivatalos megbeszéléseket Adrian Severin ro­mán külügyminiszterrel. Ablak az országra Anyanyelvhasználat a helyi közigazgatásban Tegnap a Kisebbségvédelmi Hi­vatal és a Helsinki Bizottság együt­tes szervezésében kerekasztal-meg­­beszélést tartottak Bukarestben, a kormány épületében az anyanyelv­nek a helyi közigazgatásban való használatáról. A kerekasztal-megbeszélésen részt vettek: Tokay György minisz­ter, Renate Weber és Gabriel Andreescu, mint a Helsinki Bizottság szakértői, a Kisebbségvédelmi H­­iva­­tal szakértői, valamint a Bihar, Tem­es, Kolozs, Suceava, Mára­­maros, Konstanca, Kovászna és Har­gita megyei prefektúrák szakértői. Hargita megyéből Dézsi Zoltán pre­fektus, valamint Kolumbán Gábor megyei tanácselnök vett részt. Tokay György miniszter megnyi­­tóbeszédét Renate Weber vitaindí­tója követte, melynek alapján a résztvevők elmondták véleményü­ket a jelenlegi törvényes keretek ál­tal adott lehetőségekről és megszo­rításokról az anyanyelv közigazga­tásban való használatára vonatko­zóan. Ezután a marosvásárhelyi Pol­gármesteri Hivatalban, valamint a szalontai Helyi Tanácsban kialakult konkrét helyzetek elemzése követ­kezett, majd a Kisebbségvédelmi Hivatal stratégiájának bemutatása az érvényben lévő törvények módo­sítása terén. A megbeszélések rávilágítottak arra, hogy a ratifikált magyar-ro­mán alapszerződés részét képező 1201 -es európa tanácsi ajánlás az alkotmány előírásainak alapján a hazai jogrendszer szerves részévé vált. E tény ismertetése igen idősze­rű volt, hiszen a jelenlévő köz­­igazgatási szakértők jelentős ré­szének nem volt tudomása e fon­tos változásról. NAGY ANNA Bérekről kendőzetlenül ismertes, hogy április 1-től újabb bér- és nyugdíjkiigazításra került sor. Ezzel együtt az is tudott, hogy saj­nos­­ a bérek és nyugdíjak szi­n­tj­e az elmúlt hónapok során képtelen volt lépést tartani az elrugaszko­dott, a liberalizált árakkal, azaz a vásárlóerő gyengült. De lássuk, mit is mutatott a márciusi bérsta­tisztika. A névleges bruttó bér or­szágos átlaga 668 518 lej volt, a nettóé pedig 507 026 lej. Az Or­szágos Statisztikai Bizottság ada­tai szerint a legmagasabb bérszin­tet a bank- és pénzintézeti szek­torban jegyezték, ahol az átlagos nettó fizetés elérte az 1 193 503 lejt, következik­­ 975 332 lej­es átlaggal, a földgáz- és kőolaj-ki­termelés, a bányaipar 736 003 lej­jel, majd a biztosítási szektor (a társadalom­bi­ztosítás nélkül) 700 872 lejjel. A statisztika sze­rint a legalacsonyabb bérszintet a szálloda- és vendéglátóiparban (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN

Next