Hargita Népe, 1997. augusztus (9. évfolyam, 148-169. szám)

1997-08-01 / 148. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP IX. évfolyam, 148. (1950.) szám 1997. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK 8 OLDAL­ÁRA 400 LEJ D­IMENSION *•*«*« te/. 217 222 te/. / fax: 217 444 HÁZTARTÁSI GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK AUDIO - VIDEO - HIFI Eladás részletre is Székelyudvarh­ely Szabadság tér 6 Gyergyószentmiklós Virág negyed 41 /D BLAUPUNKT Elect­rol­ux ZANUSSI GoldStar arctic Whirlpool XJP rÚjabb zászlómerénylet Gheorghe Funar vezetésével szerda délután újabb zászlóellopási kísérlet színhelye volt a kolozsvári magyar konzulátus épülete. Funar és segédje, a helységgazdálkodási vállalatot irányító Liviu Medrea egyenesen arról az összejövetelről sietett a magyar főkonzulátus elé,, amelyen a Nagy­­románia Párt, ko­rábbi ígéretét be­váltva, 1 millió lej­jel jutalmazta a magyar zászló “hős" eltávolítóit. ValeriuTabără RNEP-el­­nök elhatárolta magát Funar és Medrea akciójától, mondván, hogy mindketten saját szakállukra csele­kedtek. • Funar tegnap újabb nyílt levelet intézett Adrian Severin kül­ügyminiszterhez, amelyben követeli a kolozsvári magyar főkonzulátus azonnali bezárását, illetve azt, hogy nyilvánítsák nemkívánatos sze­mélynek a konzulátus magy­ar alkal­mazottait, élükön a főkonzullal. • Marosvásárhelyen ismeretlen tette­sek piros festékkel horogkeresztet rajzoltak Kelemen Attila és Kere­kes Károly RMDSZ-képviselők irodája fölötti táblára. • Nemcsak Funar mérgez, de a gombamér­gezés is szedi ál­dozatait. A Reu­ter szerint az­ elszegényedett ország­ban sokan használ­ják ki a gombaérés időszakát táplálkozásuk változato­sabbá tételére. • Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke továbbí­totta a koalíciós pártok vezetőinek és a kormányfőnek a koalíció működé­sére vonatkozó­ szabályzattervezetet, azzal a javaslattal, hogy mielőbb tár­gyalják meg a koalícióban. Ablak az országra Játsszunk szavazósdit! Csendes tanácsülés volt a tegna­pi, Gyergyószentmiklóson. Máskor ritkán fordult elő, most többször is, hogy egyhangúan szavaztak a taná­csosok. A témák a városfejlesztés, a polgármesteri hivatal alkalmazotta­inak igényes öltözködését szolgáló járulék megszavazása, a polgármeste­ri hivatal járművekkel való ellátásáról és az üzemanyagfogyasztásról, a sze­més­zet bérezéséről, a polgármesteri­ hivatal működési szabályzatának jó­­­­váhagyása volt. A 9. napirendi pont emelte ki ismét azt, hogy két markánsan elhatárolt csoportba tömörülnek a tanácsosok. A határozat visszavonása a Monturist jóváhagyásáról visszautasíttatott a többség által, de Árus Zsolt másik javaslatát, a gyilkostól csónakház működési engedélyének megvonását , .­­­mar egyhangúan szavazták meg. Sok vitát váltott ki egy,a 4-es kilo­méternél lévő terület bérbeadásá­nak lehetősége. Végül a bérbeadás mellett döntöttek a tanácsosok, de egy bizottság fogja majd összeállítani a bérbeadási feltételeket, amelyeket árve­rezés követ. A különfélék alatt az­ alpolgár­mester, a titkár és a polgármester beszámolói hangzottak el és a taná­csosok interpellációi­, amelyek kö­zül kiemelném Szakáll Ferenc füg­getlen tanácsos interpellációját a te­mető elhanyagolt helyzetéről, a Don­­kanyari emlékmű meggyalázásáról, Bantu Gheorghe interpellációját a 41- es tömbház lakóinak panaszáról a Ma­deira bár csendzavarásairól. Lapzárta­kor az interpellációk még folytak. BAJNA GYÖRGY Kiöntött a Kászon­ pataka A szerdáról csütörtökre virradó éjszakán heves záporeső volt a Kászonokban és Feltízen, Dobojban és Jakabfalván kiöntött a Kászon­pataka. Az árvíz mintegy száz hek­tár termőföldet öntött el, több kút is használhatatlanná vált - tudtuk meg dr. Sztojka Tamástól. f­aszóltunk már arról, hogy ag­g­­­asztó következményei lehet­nek, ha Romániát és­­Magyaror­szágot nem egyszerre hívják meg, hogy a délkelet-európai országok első hullámával csatlakozzanak a NATO-hoz, az Észak-atlanti Vé­delmi Szövetséghez. Végül bekö­vetkezett: Magyarországot (Len­gyelországgal és Csehországgal együtt) meghívták, országunkat pedig későbbre halasztották. A ki­mondott és leírt ok, hogy Románia túlságosan későn (a múlt évi vá­lasztások után) indult el határozott léptekkel a reformok útján - ismert. És gyanítható az is, amiről a politi­kusok nem beszélnek az újságírók is csak óvatosan, ha szólnak. A döntés elsősorban egy esetleges (titkos) megegyezésnek tulajdonítható az Egyesült Államok és Olaszország között. Akár így, akár úgy, az ország mértékadó politikusai bölcsen, józa­nul fogadták a csalódást okozó ha­­­­tározatot. Ugyanígy a legjelentő­sebb lapok külpolitikai kommentá­torai is. Kiváltképpen Clinton el­nök ígéretekben nem szűkölködő bukaresti látogatása után. És mégis... Magyarország kolozsvári kon­zulátusáról leszedték - a megnyi­tás után alig két nappal - Magyar­­ország állami zászlaját, minekután­­a Kolozsvár polgármestere ezt egy nappal előbb bejelentette a WRO TV-nek adott interjújában. Jó, hogy a hatóságok rövid úton előkerítették és helyére tették a lo­bogót és vizsgálatot indítottak a tettesek ellen, de bizonyos oldalról nem halkultak el a gyűlöletet szító megnyilatkozások. Ha tudnám, hogy mindössze né­hány, gyűlöletében elvakult politi­kus műve az egész, talán legyinte­nek is­mét: az európai fejlődés egy­általán nem kedvez a nemzeti el­lentétek kiéleződésének. A román tömegek is egyre kevésbé fogéko­nyak a­ gyűlöletkeltő szólamok iránt (a Kolozsváron létesítendő, azóta már létesített), a magyar konzulátus elleni aláírásgyűjtés is befuccsolt. Mi magyarok is a teljes megbékélés hívei vagyunk. Egyébtől tartok. Attól, hogy a gyűlölet apostolait - akik egytől­­’ egyig jó hazafiaknak vallják ma­gukat -kívülről, idegenből mani­pulálják. Olyan erők teszik ezt, amelyek nem mondtak le országuk Balkán felé való terjeszkedésének több mint két évszázados álmáról. Ez az álom pedig nem valósulhat meg, ha Románia végül mégis a katonailag igen erős NATO-hoz csatlakozik, meg kell tehát akadá­lyozni, hogy két év múlva esetleg meghívják a csatlakozó országok közé. Ennek a legkézenfekvőbb, legolcsóbb és népszerűnek is tűnő módja az, ha ellentétet szítanak a románok és magyarok, Románia és Magyarország között, illetőleg megakadályozzák, hogy a törté­nelmi megbékélés befejezett való­sággá váljék. Tudnivaló pedig, hogy a NATO nem fogad be olyan országot, amelyik szomszédaira vagy akár egyetlen szomszédjára is acsorog. Nem mondom, hogy a magyar­gyűlölők, az ellenünk izgatók tuda­tosan állnak idegen hatalom szol­gálatában. Ám nem vagyok biztos abban, hogy legalább erkölcsi tá­mogatást nem kapnak akcióikhoz a végcél megjelölése nélkül, ter­mészetesen. Ha p pedig így van, nem indokolatlan a félelmünk a felpa­rázsló magyar-, Magyarország-el­­lenesség láttán. Nem csupán ma­gunkat, a romániai magyarságot féltjük, nemcsak a mi jövőnk válik veszélyeztetetté, hanem az az egész országé, a román nemzeté is, ha Románia - hátat fordítva az euroatlanti csatlakozás gondola­tának - más hatalom érdekkörébe kerül. Más hataloméba, amelyik (jó esetben!) felvonulási területnek tekinti majd Romániát, déli irányú terjeszkedéséhez. Ez pedig mindenfajta belső tor­zsalkodásnál nagyobb veszélyt je­lenthet, az ország egész jövőjét te­kintve. Bár ne lenne iga­zam. Félelmemről - a zászlóháború ürügyén FODOR SÁNDOR­­. Bí'a'fotmen .maltiptas OfWf.;Ht(U-í£CUK&) Érdeklődés Hargitafürdő iránt Mindenki számára ismeretesek a Hargitafürdőn uralkodó mosto­ha körülmények, melyek számta­lanszor késztették panaszra az ott lakókat. A hargitafürdői turizmus fellen­dülése azonban sokat segíthetne a helységen - a megyei, illetve vá­rosi önkormányzat lépett is már ebben a tekintetben -, készül Hargitafürdő rendezési terve, ez a közművesítés megoldásához is szükséges. A külföldi befektetők Hargita­­fü­rdőre irányítása nem is sikertelen, szerdán például a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két önkormányzati képviselője tár­gyalt­ Kolumbán Gábor megyei ta­nácselnökkel és dr. Csedő Csaba polgármesterrel. Dr. Vincze Ist­ván és Gazda László Nyíregyhá­záról érkeztek és szállodát szeret­nének építeni a­­argitafürdőn, a be­fektetést az ottani önkormányzat finanszírozná. Dr. Csedő Csaba elmondta lapunknak, hogy a pol­gármesteri hivatal nem területel­adást szeretne, hanem közös vál­lalkozást: a város a területet, az anyaországbeliek pedig a pénzt biztosítanák, a szállodát pedig kö­zösen működtetnék. SZONDY ZOLTÁN ÍV­ égre egy igazi, szép nyári nap­sütés Székelyudvarhelyen, amikor az ember ingujjban kedvére sétálhat, nézelődhet. Talán nem té­vedek ha az ország egyik legbarát­ságosabb és legélénkebb városá­nak nevezem a helységet, látván a csinosodását, az épülő lakóháza­kat,­­a cégek tetszetős firmáit, az utca emberének rokonszenves vo­násait.... Sok látnivalót, sok kelle­mes emléket hagy az emberben a város ma is, mint ahogy régen mély benyomásokat tett Tamásiban, Tompában, Tomcsában is. Szemlér-kötetet ütök fel az an­tikváriumban: "Körülvett a szü­lőföld naptól ragyogó tája, a Nagy-Küküllő völgye, amelyen különben gyakran végigsöpört a tavaszi árvíz, a Budvár kopasz bérce, a Csicsér csipkebogyós lejtője, a kollégiumkert fáinak árnyéka, a Sétatér vadgeszte­nyéi, a lápkert agyagos fennsíkja, a messziről idelátszó Szarkakő, a kék égbolt a maga futó felhőivel, vagy a Hargita felől hirtelen le­zúduló záporaival " - olvasom a sorokat, amelyeket ma is hitelesít a táj. A felsorolásból talán a Cse­rehát maradt ki akkor, lévén, hogy különösebb jelentősége még nem volt. Nos, úgy tűnik, hogy az utóbbi időben a város­kép befeketítésének a szimbólu­mává vált: a ráépített "trójai fa­ló ” ugyancsak alkalmat kínált a román médiának, hogy erre a ba­rátságos, székely városra ráhúz­hassák a vizes lepedőt. Nézelőd­öm Székelyudvar­helyen, és rájövök arra, hogy ilyen név alatt két város létezik a köztudatban: az igazi és a hamis. Az­ utóbbi városképet mint elret­tentő példát vetíti ki a sajtó az országos vászonra, miszerint itt leharapják a szakállas parpok fe­jét, ölbe kapják a görög katolikus apácákat, és pálcát törnek azo­kon a szelíd fejeken, amelyek a jövőnkön merengenek... Egy szó mint száz: Székelytid- A f­a A város arca varhelynek rossz hírét keltik or­szágszerte, kicsi koszos város­kákban hüledeznek a lepedőnyi központi lapok napbarnított olva­sói, arról értesülvén, hogy rossz emberek lakják a Küküllő menti várost (így nevezzük, amikor ma­gyarul tilos volt leírni a nevét!), lévén, hogy: igen sok benne az egy főre eső magyar! Milyen főre? A pap fejére, az apáca fejére, a rendőr fejére... Ezért kell aztán Székelyudvarhelynek az igazi ér­tékeit mellőzni, s helyette egy ha­mis képet mutogatni, befeketíteni ország-világ előtt. De Székelyudvarhely igazi ar­ca nem az, amit nagy előszeretet­tel festenek róla a hazafiak... FERENCZ IMRE / Készül a város kataszteri térképe Dr. Márton Gyárfás ny. egyetemi tanár irányításával és Szász Jenő polgármester támogatásával ké­szül Székelyudvarhely korszerű, digitális kataszteri térképe. A hír mindenekelőtt azért fontos, hogy tudja a lakosság, mi készül, miért történik felmérés, adatgyűjtés, más szóval: ne gyanakvóan tekint­senek a városlakók a kiküldött — magyarul esetleg nem tudó - szak­emberekre, hanem megértően tá­mogassák őket. Az adatgyűjtők mérni fognak ahol csak szükséges. Számba veszik például a villany-, telefon-, vízvezetéket, csatorna­­hálózatot, egyebet. E térképfajta elkészítése úttörő munkának számít Romániában. Egyebek mellett az az előnye, hogy sok-sok információt tartalmazó adatban­kot jelent, amelynek a polgármes­teri hivatal, a pénzügy vagy az adóhatóság mellett a lakosság is hasznát veheti. KOMORÓCZY GYÖRGY Kettős évforduló Nyergestetőn Mint már hírül adtuk, augusz­tus másodikán délben Nyerges­­tetőn a csata 148. és az emlékmű felállításának 100. évfordulójá­nak megünneplésére kerül sor. GERGELY ANDRÁST, Csík­­szentmárton község polgármes­terét arra kértük, hogy röviden beszéljen a rendezvény előkészü­leteiről.­­ A március 15-i ünnepségek ha­gyományossá váltak a nyergestetői emlékműnél is, viszont a csatára va­ló megemlékezésre csak a tavalytól kerül sor. Hagyományossá akarjuk tenni ezt is, egyáltalán felelevení­teni ennek jelentőségét, fontossá­gát a köztudatban. A mostani ün­nepséget a kettős évforduló emeli ki, ugyanakkor előzménye mind­azoknak a rendezvényeknek, ame­lyek jövő évben, a szabadságharc 150. évfordulójának esztendejében kerülnek sorra. Az emlékmű állítá­sának évfordulója arra kötelezett, hogy a környéket rendbe tegyük, felújítsuk.­Mindez különben szere­pelt a Szent Márton Alapítvány cél­kitűzései között, már a létrehozása­kor. Az emlékművel átellenben meg­felelő teret képeztünk ki parkolónak, szabadtéri előadásoknak, ugyanakkor a Csíkszentmártoni Figyelő periodi­ka első száma is ez alkalomból je­lent meg. Az ünnepségen részt vesznek a kunszentmártoni testvérközség kül­döttei; több szervezet és egyesület koszorúz. A kultúrműsort a kászon­­újfalvi Tuzson János Általános Is­kola szolgáltatja, majd lacikonyhás népünnepély következik. Minden­kit szeretettel várunk. Lejegyezte: FERENCZ IMRE

Next