Hargita Népe, 1997. október (9. évfolyam, 191-217. szám)

1997-10-01 / 191. szám

Kongresszus előtt az RMDSZ Elkészültek az RMDSZ pénteken Marosvásárhelyen kezdődő rendkí­vüli kongresszusa elé kerülő doku­mentumok­­- tájékoztatták kedden az­ MTI tudósítóját a szöv­etség bukaresti elnöki hivatalában. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), az RMDSZ "belső parlamentjének" leg­utóbbi, székelyudvarhelyi ülésén nem­ sikerült befejezni az alapsza­bályzat módosítására vonatkozó ja­vaslatok vitáját, így ezt és az­ ott meg sem vitatott programmódosításokat a szövetségi elnök által kinevezett bi­zottságok vizsgálták meg péntektől Marosvásárhelyen, illetve Bukarest­ben. A kongresszus elé kerülő válto­zatok elkészültek. A rendkívüli ta­nácskozás akkor vitat meg további javaslatokat, ha ezt a plénum meg­szavazza. A tiszteletbeli elnök - Tő­kés László püspök - jogkörére vo­natkozó korábbi szabályozásban nem javasoltak módosítást. A marosvásárhelyi tanácskozás elé nyomtatott brosúra tém­ájában kerül majd Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, s a fontosabb bizottságok elnökeinek be­számolója. Tőkés László szintén be fog számolni a kongresszusnak, kí­vánságának megfelelően, tiszteletbeli elnökként kifejtett tevékenységéről. A marosvásárhelyi Népújság kedden meg nem nevezett források­ból eredő olyan értelmű híresztelés­ről számol be, amely szerint "egy lobby" a Maros megyei szervezet, a Székelyföldi Egyeztető Tanács­ és egy társszervezet elnökének részvé­telével a kongresszuson Markó Béla szövetségi elnök eltávolítására szán­dékozna kísérletet tenni, noha a tiszt­­újítási nem is szerepel a napirenden - ha ez nem sikerülne, akkor a Maros megyei szervezet kiválna az RMDSZ-ből. Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-képviselő, akit a hí­resztelések a lap szerint a tervvel összefüggésbe hoztak, kijelentette: ilyen jellegű szervezkedésről nem tud. "Semmi szín alatt nem érzem azt, hogy én Markó Béla ellen fordultam volna valaha", még ha "kritikai véle­ményem” is van a szervezet munká­járól és annak minden tagjáról - fo­galmazott a képviselő. A politikus szerint a lap által ismertetett híreszte­lések "diverziót" és “kongresszus­ellenes hangulatkeltést” jelentenek. Jogsértéseket orvosoltak a jogon A kolozsvári magyar diákszövet­ség úgy véli, hogy a magyar kisebb­ség felsőfokú oktatásával kapcsola­tos nézeteltérések tartós rendezése és az esetleges konfliktusok elkerü­lése csakis egy kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásával ér­hető el. A Rompreshez eljuttatott közlemény rámu­tat, hogy a szövet­séget meglepte és felháborította a célzatos diverzió, amit a Babeş—Bo­­lyai Egyetem Jogi Karán megrende­zett felvételi vizsga körül kreáltak. Nem a román jelentkezők megkülön­böztetéséről, hanem a magyarok diszkriminációjának jóvátételéről van szó. A magyar kisebbségnek ki­utalt 30 hely semmiképp nem csök­kentette a román jelentkezők esélyeit. • A képviselőház keddi ülésén Adrian Năstase, a TDRP vezérszó­noka közölte, hogy pártjának képvi­selői­ október 1. után nem vesznek többé részt a kormány által kibocsá­tott sürgősségi rendeletek teljes körű parlamenti megvitatásán. • A szená­tus törvénytervezettel módosította az 1945 márciusában beiktatott diktatú­ra által politikai okokból üldözött személyek, a de­portáltak vagy hadifoglyul ejtett személyek jogait szabályozó 1990-es törvényrende­letet, így a fent említett személyek ez év augusztus 1-től kezdve 60 000 lejt kapnak havonta minden fogságban töltött évért. Az elmegyógyintéze­tekbe önkényesen beutalt szemé­lyek és azok, akiket kényszerlak­helyre kényszerítettek, havi 30 000 lej kárpótlásban fognak részesülni minden így eltöltött évért, függetlenül attól, hogy nyugdíjasok vagy sem. Ablak az országra TEGNAP ZÁRULT A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMINÁRIUM Folytatásra biztató siker Tegnap délben a Soros Oktatási Központban tartott sajtótájékoztató­val zárult a Csíkszeredai I. Társada­lomtudományi Szeminárium. A váro­si tanács védnöksége alatt, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatá­sok Központja, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Politikai Tudomá­nyok Intézete és a Soros Oktatási Központ által szervezett egyhetes rendezvényt értékelve Bíró A. Zoltán, a KAM vezető­ munkatársa elmondta, hogy a szeminárium szakmai és szer­vezési szempontból is sikeres volt, együttmunkálkodási keretet biztosí­tott a részt vevő előadók és hallgatók szám­ára. A siker-mondotta-garan­cia arra, hogy jövőben is lesz folyta­tása a rendszeresnek tervezett szemi­náriumnak. Az­ előadások látogatott­sága az elvárások fölötti volt, a zárt­körű szakszemináriumokon átlag 18-20 hallgató vett részt, a nyilvános kerekasztalokon 30-35 személy, a nyilvános előadásokon pedig a 60-at is elérte az érdeklődők száma. Bodó Julianna szakmai szempontból érté­kelte a rendezvénysorozatot, majd Propst Ildikó, a Soros Oktatási Köz­pont vezetője a rendezvény konkrét­ eredményeit vázolta fel. A szervezők kiemelték annak fontosságát, hogy helyi rendezvényt csak helyi támoga­tással lehet sikerre vinni, így fontos­nak tartotta kiemelni, hogy a szemi­nárium anyagi támogatói a Pereferium Bróker Rt. és a Pro Print Könyvkiadó, valamint a bukaresti székhelyű British Council voltak. SURÁNY ISTVÁN Jövő héttől hétfőn is Hargita Népe. Nyolcból négy oldal SPORT a megye, az ország, a nagyvilág legfrissebb sporteseményeiről. Négy ingyenlapszám októberben - ajándék előfizetőinknek - ISMÉT MÓDOSULT A PRIVATIZÁLÁSI TÖRVÉNY Más húrokat pengetnek? A kormány múlt hétvégi ülésén ismét módosította a módosított pri­vatizálási törvényt. Még két hónap sem telt el azóta, hogy ugyancsak sürgősségi kormányrendelettel megváltoztatták, kiegészítették a privatizálási törvényt. Annak hatás­­mechanizmusa alig bontakozott ki, s máris lényegbevágó, sokak szerint igen kedvezőtlen módosításra ke­rült sor. Miről is van szó? Gyakor­latilag a privatizálásból befolyt összegek rendeltetéséről. Nevezete­sen, a mostani kormányrendelet ha­tályba lépéséig az Állami Vagyon­alap által birtokolt részcsomag megvásárlása esetén az eladási összeg 60%-a visszakerült az adott céghez (nem a befektetőhöz). (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN A SÜRGŐSSÉGI KORMÁNYRENDELET A MAGYARSÁG MINIMÁLIS IGÉNYEIT TARTALMAZZA Eredményes volt az RMPSZ elnökségi ülése Szombaton Szatmárnémetiben, a Kölcsey Gimnázium történelmi képekkel gazdag tanári tanácskozójában tartotta soros elnökségi ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. LÁSZLÓFY PÁL elnököt a napirendi pontokról kérdeztük. -Talán a színhely is hozzájárult, hogy igen komoly és gyümölcsöző tanácskozást tartottunk. Részt vett Kötő József, az RMDSZ alelnöke, Murvai László vezérigazgató a Ne­velésügyi Minisztériumból, Berki Anna, a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határo­kon Túli Osztályának főosztályve­zető-helyettese, Erdei Liviusz, Szatmár megyei főtan­felügyelő-he­lyettes, valam­­int a vendéglátó intéz­mény aligazgatója és néhány tanára. Az első napirendi pont a sürgősségi kormányrendelet kapcsán a románi­ai magyar oktatásban kialakult helyzet megvitatása volt. Miután Morvai László tájékoztatott a mi­nisztérium jelenlegi álláspontjáról, meghallgattuk minden megye be­számolóját. Ennek kapcsán hangsú­lyozni szeretném, hogy vélemé­nyünk szerint - és arra kértük Eötő Józsefet ezt továbbítsa politikusa­ink felé - az, ami a sürgősségi kor­mányrendeletben megjelent, a ma­gyarság minimális követelményeit tartalmazza. Efölött tovább alku­dozni nem lehet, ettől visszalépni nem szabad, mert akkor egy olyan (Folytatás a 3. oldalon) TAKÁCS ÉVA Tisztújítás a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnál Az elmúlt hét végén Székelyud­varhelyen tartotta tisztújító vándor­­gyűlését a­­Romániai Magyar Köz­gazdász Társaság. A vándorgyűlés résztvevői megerősítették tisztségé­ben Kerekes Jenő eddigi elnököt. A társaság alelnökei Coltea Tibor, Szécsi Kálmán, Kelemen Ernő és So­mai József lettek. A vándorgyűlés ugyanakkor megtárgyalta a szakmai egyesület operatív kérdéseit, megvi­tatta távlati terveit. A vándorgyűlés alkalmával a közgazdász társaság szervezésében a Digital 3 tévéstúdió nagytermében előadássorozatot tar­tottak A román gazdaság felkészülése az Európai Unióhoz való csatlako­zásra témakörben. Neves hazai és külföldi előadók ismertették állás­pontjukat: Maim Tamás, a budapesti Magyar Közgazdász Társaság főtit­kár-helyettese, Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium állam­titkára, Silviu Cornea professzor, a temesvári egyetem tanára, Szarka Ár­pád, a szatmári munkaügyi és népjó­léti igazgatóság vezetője, Vincze Má­rki, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudo­mányegyetem adjunktusa, Varga At­ti­la parlamenti képviselő és Kolumbán Gábor, a­­ Hargita Megyei Tanács elnö­ke objektív okokból nem jelenhettek meg a rendezvényen, de elküldték fel­olvasásra szakdolgozataikat. Vasár­nap a vándorgyűlés résztvevői sza­badprogramon vettek részt. „A rendhagyó székely falu... O­dahaza vagyok a szülőfalum­ban, beszélgetünk a szomszé­dokkal, beszélgetünk a rokonok­kal, az őszi betakarodási munkák­ról van szó, erről a lehetetlen nyárról, erről a lehetetlen őszről, a gabonáról, amelyet még nem le­hetett learatni, a “pityókáról”, amelyet elvert a jég és most “nem ad rendes termést ”, beszélgetünk a mindennapokról, arról, hogy hogy "elfajzott" a világ, hogy csak egyet mondjak - mondja az egyik szomszéd, nem tisztel senki semmit, sem Istent, sem embert, a traktorokkal ott járnak a földeken, ahol éppen akarnak, nem számít itt a magántulajdon, semmi. Hát egyértelmű - mondom -, kell szólni a hivatalban - Nem foglalkoznak ezzel - mondja a szomszéd -, nem az ő hatáskörük. Hogy ez így van-e vagy sem, nem jártam utána, nem is volt amiért utánajárnom, megette a fene, hogyha a “hivatalba ” kell mindenért szaladgálni, mert az is biztos, hogy a hivatal nem vál­lalhat föl minden határ- és más tyúkpereket, nem tud és nem tud­hat egy közösség ellen harcolni mindenért, mert az is igaz, hogy fölbomlott a falu rendje, és ez azért furcsa, mert egy olyan fa­luról van szó, ahol nem volt kol­lektív, nem szűnt meg a magán­­tulajdon, ahol a rend" volt év­­századokon keresztül, belső-jól működő - törvények "szabályoz­tak mindent, úthasználattól a le­gelőhasználatig, ki hány tehe­net, juhot csaphatott ki a közsé­gi legelőre, a legelőkön a legel­tetési sorrendet, a templomban a templomi ülésrendet, az erdőben - az egykori közbirtokossági er­dőben- az erdőlést. “Hogy a maradékaink maradékainak is jusson ", ahogy egy múlt századi jegyzőkönyv tanúsítja. S hogy csak néhány példát mondjak: napnyugta után nem volt szabad bemenni az erdőbe, az erdőbe egyébként is csak a fafoglalási na­pokon lehetett bemenni, a fából viszont egyformán részesedett mindenki, aki a közterhet "kéz­zel és fogattal ” viselte, kivételt - és ez is a székely falu szabályo­zott, de demokratikus berendez­kedését mutatja - csak az özve­gyekkel és árvákkal tettek, akik akkor is részesedtek az erdőből (teljes résszel), ha viseltek köz­terhet, ha nem. Igen, ez volt. Ahogy szabá­lyozva volt a faluhatáron belül a kaszálási sorrend, az úthaszná­lat, más egyéb. És ki kell mon­danunk - amíg a tulajdon tisz­telete nem valósul meg újra, nem lesz “rend” a falukban, éppúgy, mint a határban, addig nem tesz semmi, nemcsak falva­­inkban, az országban sem. Az építkezés, a jövőépítés alulról kell elkezdődjön - ahhoz, hogy életképes és tartós legyen­­, s amíg ez el nem kezdődik, addig “fentről” és ez lehet a polgár­­mesteri hivatal éppúgy, mint a kormány, nem várhatunk sem­mit. Amíg mindenki "magának szab rendet ”, ott jár, ahol akar, azt tesz, amit akar - az nem rend, az legfennebb anarchia. Ez ellen viszont valóban csak “felülről" lehet védekezni, ha nincs más mód, viszont megvan rá a közös akarat, vissza kell állítani a ha­­tárpásztorságot jól meghatáro­zott hatáskörrel. LŐRINCZ GYÖRGY

Next