Hargita Népe, 1997. december (9. évfolyam, 243-266. szám)
1997-12-02 / 243. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP IX. évfolyam, 243. (2045.) szám 1997. DECEMBER 2., KEDD 8 OLDAL ÁRA 400 LEJ DIMELLÜ! tfsl. 217 222 tel. /fax: 217 444 HÁZTARTÁSI GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK AUDIO - VIDEO - HIFI Eladás részletre is Székelyudvarhely Szabadság tér 6 Gyergyószentmiklós Virág negyed 41 /D BLAUPUNKT Electrolux ZANUSSI GoldStar arctic Whirlpool #Agf@# Jövő év elején Székelyföldre látogat Emil Constantinescu államelnök Hivatalba lépésének első évfordulóján péntek este tévéinterjút adott Emil Constantinescu államelnök. Az esztendő történéseit,értékében az államitag eredmények közé sorolta a nemzeti bank valutatartalékának növekedését, a fizetési mérleg hiányának az előírt keretek között tartását, ami a tavalyi déli ért felére csökkenését jelentette. Cáfolta azt a beállítást, hogy Romániát a Nemzetközi Valutaalap vezeti, és hangsúlyozta, hogy bár az életszínvonal csökkent, ez szükségszerű feltétele annak, hogy a jövő év második felében már eredményeket hozzanak a lakosság által vállalt áldozatok. A Hargita és Kovászon megyei románság helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva bejelentette, hogy jövő év elején a Székelyföldre kíván látogatni. Leszögezte: '"Romániában nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom idején nem lesz etnikai alapú területi autonómia". Hozzáfűzte: Románia "minden részében, minden lábában, minden állampolgár emberi jogait tiszteletben fogják tartani". Ha bárkinek jogait sérelem érné, az az ország elnökéhez fordulhat, akinek minden állampolgárt képviselnie kell, és jogait tiszteletben fogják tartani mondotta az államfő, aki ugyanakkor arra szólította azokat, akik helyi kisebbségben úgy érzik, jogaikat veszélyeztetik, maguk is védjék azokat, fia például úgy vélik, hogy egy magyar többségű tanács alaptalanul elbocsátotta őket, forduljanak ilyen esetben bírósághoz, az illetékes szervekhez. Románia jogállam - mondta - és minden állampolgárnak a megfelelő hatósághoz kell fordulnia jogainak védelmében, ha úgy érzi, hogy azokat veszélyeztetik, legyen akár román, akár magyar, német, török vagy tatár nemzetiségű, legyen nemzeti, vallási vagy egyéb kisebbséghez tartozó személy. Az elnök megjegyezte, hogy geológusként sokat járt Hargita megyében, jól ismeri mind az ottani magyarokat mind a románokat. Lényegében felelve azoknak, akik szerint a székeltföldi megyékből elüldözték a románokat, rámutatott, hogy 1989 után jórészt azok a románok távoztak a két megyéből, akiket kötelezően vezényeltek oda, és a változások után inkább visszatértek családjaikhoz. Ugyanakkor anélkül, hogy közvetlenül megerősítette volna az ellenzéknek, a két magyar többségű megye románságának "elmagyarosítására" vonatkozó állításait, nagyobb aktivitást, helytállást sürgetett a térségben élő ( román) pedagógusoktól, vállalkozóktól. Elmondta, fiatal teológusokat is arra szólított fel, hogy a nehéz körzetekben vállaljanak missziót. Megemlékezések december elsején Tegnap országszerte ünnepi megemlékezéseket tartottak Erdély és Románia egyesülésének 79. évfordulója alkalmából. A központi rendezvényre Gyulafehérváron került sor. Ünnepi beszédében Emil Constantinescu államfő azt hangsúlyozta, hogy a románok nem vesztesei, hanem győztesei a történelemnek, és a reformokért hozott erőfeszítések folytatására szólította fel az ország népét. Az ünnepségen nagyszabású katonai díszszemlét tartottak, amelyen felvonultatták az új román gyártmányú harci eszközöket. Más megyeközpontokhoz hasonlóan, ünnepi külsőségek között emlékeztek meg az eseményről Csíkszeredában is. A megye és város vezetői, az intézmények, katonai egységek képviselői megkoszorúzták a Román Katona emlékművét, ezt követően pedig felvonultak a különböző fegyvernemek alakulatai. Felvételünk a Csíkszeredai katonai szemlén készült. Kiosztották az EMKE-díjakat Szombaton tartották meg Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület idei közgyűlését. A kulturális egyesület éves munkájáról Dávid Gyula elnök és Kötő József ügyvezető elnök adott tájékoztatást. Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára a kisebbségi művelődéspolitikáról, a minisztérium által e téren kifejtett tevékenységről számolt be. Markó Attila a Kisebbségvédelmi Hivatal részéről a civil szervezetek működésének jogi szabályozásával kapcsolatban tartott előadást. A résztvevőket a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége részéről Balázs Ádám tanácsos köszöntötte. Az ünnepi közgyűlés alkalmával adták át az EMKE idei díjait a romániai magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek, publicistáknak, a népművészet, a folklór kutatóinak, a zenei, színházi élet képviselőinek, könyvtárosoknak, muzeológusoknak. Janovics Jenődíjat a romániai magyar elektroni- kus sajtóban kifejtett közösségépítő közírói munkásságáért Labancz Frida kapott; Könczei Ádám-díjat a mezőségi népzene éstánc értékeit átörökítő tervszerű hagyomány ápolásáért Balázs Börsi Attila; Kacsó András-díjat a népi tánc örökségünk megőrzésének szolgálatába állított életművéért Lörincz Lajos; Kacsó Sándor-díjat kiemelkedő közéleti publicisztikai tevékenységéért Ágoston Hugó: A Bányai János-díj kitüntetettje, a bogdándi tájmúzeum létrehozásáért (Folytatás a 3. oldalon) 'disztifte* 'at MBW- - Egyéves a Rádió XXI Tegnap egyéves születésnapját ünnepelte a Csíkszeredai Rádió XXI, ennek alkalmából Angela Bârsan főszerkesztő sajtótájékoztatót hívott össze a stúdióban. Elhangzott, hogy a rádió egyéves fennállása óta a fő célok a két etnikum közti megértés, jobb kommunikáció elősegítése volt, és ez így lesz a jövőben is. A főszerkesztő hangsúlyozta, azt tartja a legnagyobb megvalósításnak, hogy a Rádió XXI-nél dolgozókból egy összeszokott csapat, „egy nagy család" alakult ki. Továbbra is arra törekednek, hogy elsőként tudósítsanak arról, ami a megyeszékhelyen történik. Daczó Dénes főszerkesztő-helyettes elmondta, hogy sikerült terjeszkednie a rádiónak, az adásokat immár nemcsak Csíkszeredában és Tusnádfürdőn, de Gyergyószentmiklóson is fogni lehet. Más sajtóorgánumoktól eltérően, a rádiónak sikerült politikailag függetlennek maradni, az is elhangzott, hogy a bukaresti anyavállalat teljes autonómiát biztosít az ittenieknek. A magunk részéről ezúton kívánunk boldog születésnapot rádiós kollégáinknak. SZONDY ZOLTÁN ■ ablak az országra Ma estétől új kormány Victor Ciorbea miniszterelnök ma délután 18 órakor jelenti be az új kormány összetételét. A hetek óta folyó előkészületek és sok-sok találgatás után tegnap a kormányfő Temesváron azt nyilatkozta, hogy mindezek ellenére nagy meglepetésekkel szolgál kedd este. Annyi már most biztosra vehető, hogy, Mircea Ciumara pénzügyminiszter bejelentette, eleget tesz a kormányfő kérésének és távozik a kabinetből. Lemondott Mihai Sorin Stanescu sport- és ifjúságügyi miniszter, s vasárnap hasonló bejelentést tett Ioru Caramitru, a művelődési tárca vezetője. A kormányátalakítást a reformfolyamat késedelmes kibontakozása, az életszínvonal folyamatos csökkenése tette szükségessé. Az RMDSZ-minisztereket nem érinti a kormány összetételének módosítása. A több miniszter kíséretében Temesváron tartózkodó miniszterelnök egyben azt is bejelentette, hogy a ma esti sajtóértekezletén megvonja kormánya tevékenységének egyéves mérlegét, és körvonalazza kabinetje jövőre vonatkozó elképzeléseit. • Tegnap ünnepelt az ország, munkaszüneti nap volt, sokan utaztak vonattal. Nemmaradt el ezúttal sem a hónap eleji hidegzuhany,tegnaptól ismét hat százalékkal drágultak a vonatjegyek. • A hétvégén Bukarestben és Kolozsváron is gyűléseztek a Román Nemzeti Egységpárt frakciói. Kolozsváron a résztvevők, megerősítették pártvezetői tisztségében a korábban leváltott Funart, s ezzel teljes lett a pártszakadás a szélsőséges nacionalista politikai alakulatban. • A tömény politizálásban üdítőleg hat egy kulturális hír: újabb sikert arattak a kolozsvári magyar színházi világ képviselői a vasárnap befejeződött bukaresti országos színházi fesztiválon: a Vlad Mugur rendezésében színre állított két előadásért (Eugène Ionesco: Székek és Goldoni: Velencei ikrek) a színház elnyerte Bukarest nagydíját. Osztatlan sikert aratott a Tompa Gábor rendezésében színre vitt craiovai Hamlet előadás is. Reformtörekvések a Hargita megyei tanügyben A tanügy, egyáltalán az oktató-nevelő folyamat reformjáról egyre többet beszélnek. Akik azonban ebben részt vesznek, egyelőre nem sokat látnak a pozitív változásokból. Mit kellene tenni, hogyan kellene elkezdeni? Ezen töpreng BEDER TIBOR főtanfelügyelő is, miközben meggyőződése, hogy a modernizálás elindítását nem kell felülről várni, hanem igenis a régiók szintjén kell kezdeményezni. Az általa vezetett Hargita megyei tanügynek pedig komoly szerepet szán ebben a folyamatban: úgy járulni hozzá a reform kiteljesítéséhez, hogy elképzeléseink kifejezésre jussanak. Itt van például az iskolaszékek kérdése. Valamikor a század elején jól működtek, a polgári társadalom rajtuk keresztül fejezte ki elvárásait. Ma ismét magunkénak érezhetjük az iskolát, és felelősséggel is tartozunk a felnövekvő nemzedéknek. Tulajdonképpen az iskolát eltartó társadalomnak kell megfogalmaznia hogy mire lesz szüksége a gyerekeinknek ahhoz, hogy szülőföldjükön maradjanak, itt találják meg helyüket az életben. Az iskolaszékek arra szolgálnak tehát, hogy az iskolafenntartó közösség nevében lépjenek fel, nyilvánítsák ki annak elvárásait, és ahol kell, segítsenek. Ma még új ez az elgondolás, de ha van néhány ember - márpedig van -, aki hisz benne, akkor előbbutóbb másokkal is sikerül felismertetniük fontosságát, és akkor valóban jól működő, önmagát újrateremtő szervezetté válik. - Az iskolaszékek létrehozása szervesen beleilleszkedik a nyitott társadalomról alkotott képbe. Szintén ide kívánkozik a tanfelügyelet és az iskolák közötti viszonynak az új alapokra való helyezése. - Eddig a tanfelügyelők a tanárokat, tehát az egyes embert ellenőrizték, nem pedig az oktató-nevelő folyamatot. Az új elképzelések szerint a tanfelügyelet feladata az egész iskolai tevékenység, tulajdonképpen magának az iskola működésének ellenőrzése kell legyen. Ennek szellemében az idei tanév folyamán öt iskolát ellenőrzünk: a várhegyi iskolát a gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolát a csíksze( Folytatás a 3. oldalon) TAKÁCS ÉVA A földtörvényről a képviselői irodában Csak idős emberek érdeklődnek Mint már jeleztük, Ráduly Róbert Kálmán Csíkszeredai képviselői irodájánál díjmentesen igényelhető a képviselő által összeállított, a közbirtokossági erdők visszaigénylését megkönnyítő gyakorlati útmutató. Az érdeklődés igen élénk, a visszaigénylők többsége viszont idős ember, aki egyedül nehezen érvényesül. Ráduly Róbert a fiatalokat hiányolta tegnapi fogadónapján: a több mint negyven ember, aki a nemzeti ünnep ellenére felkereste az irodát, az idős korosztályhoz tartozik. A rendezetlen földügyek, visszaigényelhető területek nagysága, különböző örökösök jogai gyakorlatilag visszatérő motívumnak számítanak, de a módosított földtörvény érdelkében benyújtható visszaigénylések határideje érezhetően motiválja az embereket. Tegnap a jó néhány alcsíki és felcsíki településről beutazók, valamint a városbeli érdeklődők számára az erdő volt a föld mellett a legtöbbször felbukkanó téma. De nem csak ez.A föld, mint belterület is, szülhet problémákat, keseríthet meg életeket, és rombolhat szét évtizednyi békés együttélést. Csíkszeredában többen elégedetlenek a polgármesteri hivatal hozzáállásával területviták, elkanyarított, lehasított telekrészekért panaszt tevők esetében. Az érdekeltek számára nehezen bizonyít az igazságszolgáltatás, körülményes a hivatal, és ilyenkor utolsó lehetőségnek tűnik a képviselői iroda. Egyébként a megjelentetett útmutató tényleg hasznos segítség lehet, a visszaigénylések benyújtásának határideje február eleje. Több érdeklődő már pontos eligazítást kapott, hogy melyik területi megbízotthoz forduljon, aki egy közbirtokossági erdőrésszel foglalkozik. Néhány nap nyílva már pontos lista fog elkészülni minden személlyel, akikhez a csíki községekben fordulhatnak a közbirtokossági erdőket visszaigénylők. KOVÁCS ATTILA