Hargita Népe, 1998. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1998-01-05 / 1. szám

1998-AS KILÁTÁSOK Vegyes a kép Kelet-Európában Nemrégiben tették közzé a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesz­­tési Szervezet (OECD) globális gaz­dasági jelentését. Az egyes orszá­gokról szóló elemzések szerint ,i ke­let-európai térségben általános lesz a növekedés, az ütem, a makrogaz­dasági helyzet azonban eltérő. Magyarországon az 1997-es évre várt 3% után 1998-ra és 1999-re a bruttó hazai termék ((iI)­*) 3,9, illet­ve 4,2%-os gyarapodását prog­nosztikálja az OF­CI). Megállapí­totta, hogy 1997-ben a növekedés a kereskedelmi mérleg romlása nélkül ment végbe, és a trend az idén is folytatódni fog, köszönhe­tően az­ erőteljes exportbővülés­nek, ami ellensúlyozza az import várható megugrását. A vállalatok fokozódó­­nyereségessége, és a gazdaság egészének javuló ver­senyképessége okán a külföldi tő­kebeáramlás szintje 1998-ban is magas marad. Romlás várható vi­szont a költségvetési téren, az­ 1997-es 5% után az idén 5,4% kö­rül lesz a büdzsének a GDP-hez viszonyított hiánya. Lengyelországban a magyaror­száginál gyorsabb GDP-növekedés várható, mértéke - akárcsak 1997- ben - 1998-ban és 1999-ben is meg fogja haladni az 5%-ot, a­­nak elle­nére, hogy a magas reálkamatok visszavetik a beruházások dinamiz­musát. Az idén aligha valósul meg a 9,5%-os inflációs célkitűzés. 1999-ben azonban már elérhető az­ egyszámjegyű infláció. Az­ export­növekedés gyorsul ugyan, de az 1997-ben megugrott belföldi keres­let nem fog elég gyorsan mérséklőd­ni ahhoz, hogy a folyó fizetési mér­leg hiánya kezelhető szintre süllyedjen. A cseh gazdaság csak lassan talál magára: az 1997-es 0,9% után az idén 1,7, a következő évben pedig 1,9%-os GDP-növeked­ésre lehet szá­mítani. Az OECD figyelmeztet, hogy­ a fiskális szigor enyhülése és a beígért szerkezeti reformok elmaradása esetén felú­julhat a koronára neheze­dő nyomás, ami további monetáris szűkítéshez, és ezáltal lassabb gaz­dasági bővüléshez vezethet. Erős kételyei vannak az­ OECD- nek a szlovák gazdasági növekedési foly­tat­hat­óságával kapcso­athat. A szervezet az 199­7-es, 5% után 4,5%-os ütemet vár ugyan idénre, de leszögezi, hogy a bővülés mögött­­ mindeddig a reálbér-növekedés okozta magas lakossági fogyasztás és a­ szintén nagymértékű közületi kiadások álltak, f­ordulópontot hozhat 1998 Ro­mánia számára: amennyiben a kormány végigviszi a szerkezeti reformokat és ezzel­­alapot­ tere­m a tőkebeáramláshoz is, az 1997-es 4%-os visszaesés után az kién 3, 1999-ben pedig 4%-kal nőhet a­­GDP. A reformok függvényében növe­kedésnek indulhat az 1997-ben 6%­­kal zsugorodó bolgár gazdaság is, az idén 2, 1999-ben pedig már 6%-os bővülésre van kilátás. Kínai-orosz atomipari egyezmény ■ Kínai-orosz egyezményt írtak alá Pekingben egy 3 milliárd dollá­ros atomerőmű felépítésérő­l Csiangsu tartományban, Sanghajtól 400 kilométerre északra. Oroszország két, egyenként 1000 megawattos VVFR-típusú, nyo­­mottvizes reaktort szállít az erőm­ű­­höz, amelynek építését 1999-ben kezelik. Az erőmű 2004-ben vagy 2005-ben kezd áramot termelni jelentette Pekingb­ől az AI­­P hírügy­nökség. Nyemcov, Oroszország első mi­niszterelnök-helyettese nagy áttö­résnek nevezte ezt „az utóbbi idők legnagyobb léptékű megállapodá­sát" Oroszország és Kína között, és hangot adott reményének, hogy ez hozzá­járul a kereskedelem és az együttműködés általános bővülésé­hez­ is. Kanada, Franciaország és az Egyesült Államok ugyancsak igyekszik részt szerezni a biztató kínai atomenergiapiacból - emlé­keztetett a Reuters hírügynökség. Októberben Bill Clinton amerikai elnök engedélyezte amerikai atom­reaktorok eladását Kínának. Wa­shingtoni csúcstalálkozóján Csiang Cö-min kínai államfővel Clinton ki­jelentette: megbizonyosodott afe­lől, hogy Kína nem adja tovább a technológiát veszélyes országok­nak, például Iránnak. Kínában az­ atomerőművek egyelő­re alig 1 százalékkal szerepelnek az energiamérlegben. Az országnak még csak két atomerőműve van, az egyik S­longkong, a másik Sanghaj közelé­ben, onnan délre. A hivatalos közlemé­nyek szerint csak 2000-ig még négy atomerőművet építenek az energia­­forrásban szegény, de energiára éhes tengerparti körzetekben. Ismét FIAT-siker az év autója Négy éven belül harmadszor a FIAT-csoport terméke ny­erte el az Év autója címet: 21 ország 56 szakúj­ságírója ezúttal az Alfa Romeo 156- nak ítélte a megtisztelő címet. Az­ ere­­gámslimuzin toronymagasan verte a mezőnyt: 454 pontot gyűjtött össze - negyvenen tették az­ első helyre­, míg az utána következő Volkswagen Golfnak csak, 266, az Audi AG-nak 265 pontot adtak. Az Alfa Romeo most először sze­rezte meg az­ 1964 óta létező kitün­tetést, de anyavállalata, a FIAT im­már kilencedik diadalát aratta ezzel. Eddig a FIAT 126. a 127. a 128. az Unó, a­­Tipo, a Punto és a Bravo- Brava páros lett az­ év autója, s egy­szer az akkor már ugy­ancsak hozzá tartozó­ Lancia márka is befutott, a Deltával. Hogy a szakmai zsűri mennyire fogékony a torinóiak újí­tásaira, azt a konkurencia leszaka­dása is mutatja: a második legtöbb­ször díjazott Renault modelljei csak négyszer kerültek­ az élre, míg a Citroen, illetve a föld 3-3 győzel­met könyvelhet el. . .Az 1998-as év autója 8.00 milliárd lírás beruházás eredménye: négy benzines változatban­ készül ( 1.6 li­terestől 2.5 literesig).* em mellett két dízeles verziója is van ( 1.9., illetve 2.4 literesek). Olaszországi ára nem tartozik a legolcsóbbak közé ■ 35.5 millió lírától 51.90 millióig terjed-’ bet -, de nem is egy új népau­tó volt a FIAT Autó célja. Az Alfa 156-osra kettős feladat vár: egy részt vissza kell szereznie az­ Alfa Romeo márka utóbbi évek­ben kissé­ megkopott lényét, s fellendíten gyengélkedő eladásait, másrészt a hajdani nagy sikerű Gerlich­n utódának szánt modellel ,az európai autógyárak felsőkategó­riás kocsijaival akar versenybe szállni­­ a BMW-vel, a Merce­desszel, az Audival. Olyan szeg­mensben akar stabil pozíciót szerez­ni, ahol eddig a­ FIA­I (beleértve a Lanciát és az Alfa Romeót), nem franciák, több mint 105 millió üveg­gel. Sok francia pezsgő ment a fej­lett ázsiai országokba is, jelezvén, hogy az­ ottani gazdasági-pénzügyi válság szálai a pezsgőfogyasztásig azért nem jutottak (még) el. A híres ital több mint fele három országban, Nagy-Britanniában­,Né­metországban és az Egy­esült Álla­mokban talál fogyasztóra. A britek például majdnem 17 százalékkal többet vettek belőle, volt igazán sikeres. A FIAI’ Auto fejlesztési program­ja szerint az Alfa 156-osból ciklusa csúcsán év­i 120 ezret gyártanak majd, egy hónappal piacra lépése után már 40 ezerre érkezett megrendelés. A FIA­T egyébként rendkívül jó ,-­évet zárhatott, hála a kormány au­tóvásárlásra ösztönző intézkedé­seinek is. Mint a FIAT Auto ve­zérigazgatója, Roberta Testőre az. .Automotive News Europe számá­ra adott interjúban elmondta, a csoporthoz tartozó személygép­kocsikból 1997 végére 2,8 millió készült, 18,4 százalékkal több, mint 1996-ban. Ami a kedvezmé­nyek megszorítását hozó 1998-as évet illeti, a FIA is az­ EU piacán élvezett 12 százalékos részesedés megőrzését tűzte ki célul, festője szerint az­ idén csökkenni fog az európai kereslet, s összesen csak 13 millió személygépkocsit lehet majd eladni, szemben a tavalyi 13,4 millióval. (Napi Gazdaság) Új rubel január 1-től Újfajta rubelbankjegyek is forga­lomba kerültek az új évben Oroszor­szágban. Különös ismertetőjelük, hogy kevesebb rajtuk a nulla, mint az eddig használt pénzeken, hiszen a rubel megújításával például az új ötrubeles az eddigi ötezer rubelessel ér fel. A legnagyobb címletű rubel­­bankjegy egy­ébként az. 5­­0-as. A régi pénzt nem vonják ki a for­­­galomból, az 1998-as esztendő fo­lyamán párhuzamos fizetési esz­közként maradnak forgalomban. Az akkor­ már réginek tekinthető mai rubelek véglegesen csak három év­­vel később tűnnek el az­ orosz kasszákból, pénztárcákból. Az új rubel stabilitásának kilátá­sairól megoszlanak a v­élemény­ek, de a pénzügy­i hatóságok remélik, hogy az új év kezdetétől érvényes 6,1 rubel/dollár árfolyamtól legfel­jebb a már előre rögzített 15 száza­lék erejéig kell majd eltérni, és az infláció mostanra kialakult évi 1­5 százalékos rátája is tartható lesz, da­cára az utóbbi hónapok pénzügyi válságjeleinek. Pezsgőrekord A francia pezsgő igen kedvelt ital lett a világban, olyannyira, hogy az ital gyártói eladási re­kordról számolhattak be. Előzetes számítások szerint 270 millió pa­lackkal, a tavalyelőttinél közel 20 millióval többet adtak el belőle, s ebbe még bele sem számították az év végi, azaz a karácsonyi és szil­veszteri eladásokat. Külföldre az 1996-osnál kerek tíz százalékkal többet szállítottak a Olaj- és földgázüzletek Élesedik a küzdelem a következő évszázad legígéretesebb lelőhelyé­nek ígérkező Kaszpi-tengeri me­zőkről majdan kiáramló kőolaj vi­lágpiaci exportját jelentő vezetéke­kért. Ilurszuhtan Nazarbajev kazah elnököt nemrégiben Varsóban igye­kezett meggyőzni .Alekszander Kwasniewski lengyel államfő arról, hogy Lengyelország lenne a leg­megfelelőbb végpont, és hasonló céllal látogatott az azeri fővárosba Petru Lucinschi moldáv elnök is. Az Egyesült Államok és Német­ország után a kazah elnök a gazda­sági kapcsolatok fejlesztése érdeké­ben kétnapos látogatást tett novem­ber végén Lengyelországban. A lengyel elnökkel tárgyalt annak az exportútvonalnak kiépítéséről is, amely a kazah­ mezőket kötné össze Oroszországon és Ukrajnán keresz­tül a gdanski kikötővel. A Szaúd- Arábia után a világ második legna­gyobb olajkészletével rendelkező Kazahsztán már régóta próbálkozik azzal, hogy függetlenné tegye ex­portját az orosz vezetékrendszertől. Az új lengyel-ukrán-kazah befek­tetéssel kialakítani tervezett export­­útvonal viszont csak Oroszországon mehet keresztül, és csak a már meg­lévő csőkígyók - többek között a Barátság - felhasználásával való­sulhat meg, vagyis a terv jövője is­mét Moszkvától függ. Az orosz kormány­ viszont gazda­ságilag ellenérdekelt abban, hogy az orosz olaj versenytársaként ka­zah­ vagy azeri nyersanyag jelen­jen meg nagy mennyiségben a világpi­acon. Moszkva eddig csak egy olyan nemzetközi konzorcium meg­alakításához járult hozzá, amely a Novorosszijszkba tartó oroszországi útvonal lerövidítését tűzte ki célul a kalmük sztyeppéken át. Ezért kétsé­ges annak a tervnek a jövője is, amely­ről Petru Lucinschi m moldáv államfő tárgyalt Ilejdar Alijev azeri elnökkel. A terv értelmében az azeri olaj egy most épülő moldáviai dunai kikötő­ben kerülne tartályhajókba. A Kaszpi-tengeri olaj exportjára emellett tárgyalásokat folytat a ka­zah­ kormány Pekinggel egy északke­let-kínai vezeték megépítéséről, s ugyancsak a tervek között­ szerepel egy törökországi csőkígyó is, amelynek végpontja a ceyhani föld­közi-tengeri kikötő lenne. A lehet­séges változatok között szerepel még egy Iránon áthaladó vezeték megépítése is a Perzsa-öbölig, de az amerikai kormány ellenállása miatt ennek az opciónak a megvalósítását a legvalószínűtlenebb. * -k * Az­ iráni és a türkmén államfő december 29-én megnyitott egy gázvezetéket, amelyen át Türkme­nisztán megkezdheti a gázexportot Európába, Iránon keresztül - jelen­tette az IRNA iráni hírügynökség. A vezetéképítés 195 millió dollá­ros költségét 80 százalékban Irán állta, cserébe három éven át leveszi a sápot a türkmén földgázból. Irán északi részét türkmén földgázzal látják el, hasonló mennyiségű iráni földgázt pedig a török határra szál­lítanak. A 200 kilométeres, 60 kilométeren iráni területen húzódó vezetéken ele­inte évi 3 milliárd köbméter föld­gázt szállítanak, de néhány év múl­va évi 12 milliárd köbmétert is to­vábbíthatnak rajta Türkmenisztánból. Része lesz egy nagyobb szabású veze­tékrendszernek, amelyen később évi 30 milliárd köbméter türkmén eredetű földgáz utazhat Iránon és Törökor­szágon át Európába. Irán, Türkmenisztán és Törökor­szág energiaügyi minisztere decem­ber 28-án a brit-holland Shell olaj­céget bízta meg a három ország le­endő közös gázvezeték-rendszere megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésével. A mintegy 1500 ki­lométeres hálózatra 1,6 milliárd dollárt szánnak - jelentette az AFP hírügynökség. A tanulmánykészítést engedélyező levél aláírásán jelen volt Szaparmunl Nyijazov türkmén elnök és Mesut Vilm­az török kormányfő is. Az Egyesült Államok mind ez idá­ig ellenezte, hogy a leendő vezeték Iránon, egy olyan országon vezessen keresztül, amely szerinte támogatja a terrorizmust - emlékeztetett az AFP. Yilmaz­ egy megállapodást is alá­írt Nyijazovval arról, hogy Törökor­szág 2000-től kezdve évente 15 mil­liárd köbméternyi földgázt vásárol Türkmenisztántól. A szállítási útvo­nalról még nem született döntés: a földgázt vagy a közép-ázsiai köztársa­ságtól I­ránon keresztül Törökországba futó, vagy a Kaszpi-tenger alatt és a Kaukázuson át kiépített gázvezetéken juttatják el Törökországba. *** Az olasz állami ENI energiakon­szernhez tartozó Snam gázvállalat, az amerikai Amoco olajtársaság és az egyiptomi General Petroleum Corporation vegyes vállalatot alapí­tott a Nílus deltájában található földgáztartalék bőségesebb kiakná­zására, a földgáz cseppfolyósítására és exportjára. Az Amoco-Eing (Egypt Liquified Natural Gas) nevű társaságban az ola­­szok és az amerikaiak 45-45 száza­lékkal vesznek részt. Összesen 1 mil­liárd dolláros beruházással cseppfo­lyósított állapotban akarják a földgázt exportálni a Nílus deltájából, ahol ed­dig csak hazai fogyasztásra termeltek. A szállítások Törökországba 2001-ben kezdődnek. Szakértők szerint a Nílus deltájában van a vi­lág jelenleg legnagyobbra becsült földgáztartaléka. Betiltják a piramisjátékot A kormány december 30-i ülésén törvénytervezetet fogadott el a sze­rencsejátékokra vonatkozóan. En­nek értelmében betiltják a piramis­játék mindenféle formáját. A sze­rencsejátékok szervezését enge­délyhez kötik. A törvénytervezet egyszersmind pontosítja, hogy mi is tartozik a szerencsejáték fogalom­körébe. Ezek szerint szerencsejá­ték-kategóriába sorolandók azok a mechanikus szerkezetek is, ame­lyek ugyan feltételezik a játékos ügyességét, de a nyeremény a ha­zárd függvénye is. A leglényegesebb intézkedés az, hogy tiltott minden olyan játék szer­vezése, amely kizárólag a betétesek számának a növekedésére alapoz. A kolozsvári Claritas volt ilyen szem­pontból a legveszélyesebb pilótajá­ték, amely egyes vélemény­ek sze­rint több mint 3 millió személynek okozott veszteséget. Az oldalt szerkesztette: HECSER ZOLTÁN 1998. január 5. A csehek elégedettek Csehország lakosságának többsége - konkrétan 61 százaléka - elégedett jelenlegi életszínvonalával, míg az elégedetlenek részaránya 28 száza­lék. Egyebek között ez derült ki abból az országos felmérésből, amelyet de­cember közep­én készített a prágai Köz­vélemény-kutató Intézet (IVVM). Az intézet szakértői azt állítják, hogy az 1997-es aránylag hektikus belpolitikai fejlődés eddig szinte semmiféle hatással sem volt arra, hogyan ítélik meg az emberek saját életszínvonalukat és életkörülmé­nyeiket. Az életszínvonallal való többségi elégedettség a kilencvenes évek eleje óta szinte változatlan. A család életszínvonalával való elégedettség a megkérdezettek mű­veltségi színvonalával párhuzamosan emelkedik. Az­ általános műveltség­gel bírók között ez nem egészen 50 százalék, a középiskolát végzettek körében 54 százalék, az érettségizett középiskolások között 68 százalék és az egyetemi képzettséggel rendelke­zők között 80 százalék. Ugyanakkor a jelenlegi belpoliti­kai helyzettel a megkérdezettek 91 százaléka elégedetlen, ami rekord­értéket jelent. Az­ emberek 57 százaléka egyet­ért azzal, hogy a helyzetet idő előtti választásokkal kellene megoldani. Érdekes, hogy annál nagyobb az idő előtti v­álasztások iránti készség, minél nagyobb az illető havi jöve­delme. A havi 5000 koronán aluli jövedelemmel rendelkezők között 40 százalék akar idő előtti választá­sokat, míg a 20 000 koronán felüli jövedelemmel rendelkezők között már 65 százalék.

Next