Hargita Népe, 1998. február (10. évfolyam, 25-48. szám)
1998-02-12 / 34. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP X. évfolyam, 34. (2102.) szám 1998. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK 8 OLDAL ÁRA 500 LEJ Általános sztrájk az egészségügyben - A poliklinikák teljesen beszüntetik tevékenységüket Kedden az egészségügyi középkáderek szakszervezetének képviselői a kormányzattal szerettek volna tárgyalni február 2-án kezdődött szakszervezeti megmozdulásuk követelés-csomagáról. Mint köztudott, e követelések között szerepel az egészségügyi alkalmazottak bérének 100%-kal való növelése, az egészségügyi ellátásra fordított költségvetési pénzösszegek növelése. Három óra várakozás után sem fogadták a Sanitas képviselőit a kormánynál, így - lévén, hogy a kért időpontig nem született mindkét fél számára elfogadható megoldás - a Sanitas ma délelőtt 10 órától elkezdi meg nem határozott ideig tartó munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkját. Ambrus Zoltán, a Sanitas megyei bizalmija a Iargita Népe kérdéseire válaszolva tegnap elmondta, hogy a munkabeszüntetés nem jelenti a betegellátás teljes szüneteltetését, ugyanis az egészségügyi alkalmazottak 30 százaléka dolgozik a sztrájk ideje alatt is, ellátják a sürgősségi eseteket. A gyermekek és kismamák ellátása nem szünetel, úgyszintén fogadják a betegeket a körzeti gyermekrendelőkben is. A járóbeteg-rendelők , poliklinikák - teljesen beszüntetik tevékenységüket. A sürgősségi eseteket a kórházak sürgősségi osztályain látják el. Az orvosok állapítják majd meg, hogy a hozzájuk forduló beteg sürgősségi ellátást igényel-e vagy sem. A kórházakban továbbra is bennmaradnak az állandó kórházi felügyeletre és sürgősségi ellátásra szoruló betegek, de kiutalják a nem e kategóriákba tartozókat. Nem szünetel a mentőszolgálat tevékenysége sem -- tájékoztatott Ambrus Zoltán. Országos szinten - a Sanitas adatai szerint - az orvosok 80 százaléka csatlakozott a középkáderek szakszenezeti akciójához. Tegnap a Sargita Megyei Orvosi Kamara is megtette a szükséges adminisztratív intézkedéseket a munkaviszály kirobbantásához, a kamara tagjai csatlakoztak az általános sztrájkhoz. SURÁNY ISTVÁN Sablak az országra Magyarellenes szövetség Kölcsönös bókok után végre egymásra talált a romániai magyarság két nagy ellensége: szerdán együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Iunar kolozsvári polgármester, akit tavaly, novemberben kizártak a Román Nemzeti Egységpártból. A dokumentum szerint a Nagy-Románia Párt és az RNEP (a Funarhoz hű maradt erők) a parlamentben és azon kívül együtt fognak működni a Ciorbeakormány eltávolításáért, egy nemzeti egységkormány vagy szakértői kormány létrehozásáért, amely legkésőbb októberig választásokat szervez, „a haza kiteljesüléséért Nagy-Románia természetes határai között", az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolításáért és ,,e szeparatista, alkotmányellenes, horthysta szervezet betiltásáért". A két aláíró által irányított szervezetek bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani a kormány ellen. Az RNEP elnöke, Valeria Tabără közölte: a megállapodást semmisnek tekinti. • Max van der Stoel, az EIESZ kisebbségügyi főbiztosa romániai magyar lapokban megjelent nyilatkozatában elhatárolta magát bukaresti állásfoglalásainak olyan értelmezésétől, mintha akadályozni kívánná a romániai magyar állami egyetem létrehozását. Az RMDSZ Operatívtanácsa Erős Viktor marosvásárhelyi közgazdászt javasolta a Privatizációs Minisztérium államtitkári tisztségébe. Lányi Szabolcs (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) és Birtalan József (Távközlési Minisztérium) után Erős Viktor a harmadik RMDSZ-jelölt a szövetségnek leosztott három új államtitkári tisztség betöltésére. • Az RMDSZ szenátusi csoportjának élére újra Verestóy Attila szenátort választották. Eredményes látogatás a minisztériumokban Hivatalában fogadta Mittea Ciumara ipari és kereskedelmi, valamint Birtalan Ákos turisztikai miniszter Hargita megye küldöttségét: Kolumbán Gábor tanácselnököt, Minner Gábor alelnököt és Antal István parlamenti képviselőt. A megbeszélésnek két sarkalatos kérdése volt - nyilatkozta Minner Gábor alelnök. Az ipari minisztériumban írásos dokumentációt adtak át és tájékoztatták a minisztert a gázvezetékhálózat bővítésének Hargita megyei helyzetéről. Kérték nagyobb gázmennyiség jóváhagyását a megyének, több helység számára a gázbevezetés jóváhagyását és a Zetelaka-Maroshévíz vezeték megépítésének átvállalását a ROMGAZ által. A kérések meghallgatásra találtak, reménykedni kell a pozitív elbírálásban. A másik kérés a falvak villamosítására vonatkozott. Átadták a tele( Folytatás a 3. oldalon) OLÁH-GÁL ELVIRA niMEN*0^ . m* v. .... tel. 217 222 tel. /fax. 217 A*4 BLAUPUNKT Electrolux ZANUSSI HÁZTARTÁSI GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK AUDIO-VIDEO-HIFIG oldStar _ 1. a Eladás részletre is Székelyudvarhely Szabadság tér 6 Gyergyószentmiklós Virág negyed 41 /D Whirlpool ________ Harminc éve alakult meg Hargita megye E hónapban lesz harminc éve annak, hogy az akkori pártvezetés létrehozta Hargita megyét. Nem a vezetők eredeti elképzelése szerint, hisz nem tudták felszámolni a székely megyéket. Ez jórészt annak köszönhető, hogy Sáromszéken ellenkezést váltott ki a tervezet, tömegmegmozdulásokra kenik sor. 198. február 13-án Csíkszeredában is fellázadt a tömeg. Ez utóbbi események krónikáját próbáltuk felvázolni az idei Hargita Kalendáriumban. Az események ismertetése után - azzal a megjegyzéssel, hogy csak egy résztvevő, Fazekas János személyes visszaemlékezéséről van szó-felhívással fordultunk a Kalendárium olvasóihoz: „Hogy így volt-e vagy sem, a történészek dolga kideríteni. Ebben segíthetnek a Kalendárium olvasói is, ha (...) az eseményekkel kapcsolatos emlékeiket, írásos dokumentumaikat eljuttatják a Hargita Népe szerkesztősége címére.” A beérkezett levelek közös nevezője, hogy nem az egyedüli mérvadó Fazekas János visszaemlékezése. Éppen ezért tettük közzé a felhívást. Ezt a felhívást ismételjük meg újból. SURÁNY ISTVÁN Lapunk 5. oldalán János Pál nyugalmazott múzeumigazgató visszaemlékezését közöljük. Készül a Gáli Sándor-szobor A közelmúltban cikkeztünk arról, miért is fest, rajzol a szobrász Nagy Ödön? A magyarázathoz nem szükségeltetik különösebb helyzetfelismerés: ez a kor nem kedvez a szobrászoknak, az emlékművek, köztéri szobrok feltűnése, megjelenése egy jóléti társadalmat is feltételez, s a szobrász - megrendelés hiányában - csaknem kizárólag kisplasztikákkal, plakettekkel kénytelen foglalkozni, vagy átlovagol más műfajokra. A potenciális megrendelők közömbösségét - úgy tűnik - éppen Nagy Ödön kezdi megtörni: a Csíkszeredai új Takarékpénztár elé már elkészült térplasztikája, a Csíkszeredai Ady Endre iskola homlokzata előtt a névadó költő emlékplakettjét avathattuk fel decemberben. S mindez csupán néhány hónapnyi munka eredménye. És a jelek szerint, csak most kezd kiteljesedni munkássága. Hiszen most újabb szobrot készít. Szintén városának, Csíkszeredának. Dr. Csedő Csaba István és a polgármesteri hivatal felkérésére Gáli Sándor honvédezredes mellszobrának kivitelezését vállalta el, mely a nagyréti bevásárlóközpont előtti téren lesz felállítva (az avatás időpontja: március 15., 12.00 óra). Az 1,3 méretű szobor (magassága 1,50 m) a Csíki Székely Múzeumban őrzött hiteles fénykép szerint készül, egy 2,60 m magas talapzatra (faragott kő) lesz felállítva. A szobor kiöntéséhez 800 kg bronzra van szükség, az öntési munkálatokat (és a talapzat elkészítését) a Homerock Rt. vállalta. A tegnap látogattuk meg műtermében Nagy Ödönt, aki elmondta, a napokban önti gipszbe az agyagból mintázott portrét, s hétfőn már viszik is az öntőműhelybe. SZATMÁRI LÁSZLÓ Fotó: NAGY P. ZOLTÁN Ki és hogyan szerezte, egykor?... A PRIMA TV nagy garral beharangozott kedd késő esti talkshowjának az volt a kulcsszava, hogy az egykori erdők-házak-földek visszaszármaztatásának a fő feltétele kell legyen, hogy ki szerezte azokat korrekt munkával és ki nem, illetve kitől, vették azt el, úgymond visszaélve a törvény előírásaival? - tudtuk meg a legilletékesebbtől, a kormánykoalíció mindegyre félrejáró pártjának az elnökétől. Bár, hogy őszinte legyek, nem tápláltam hiú reményeket Petre Roman úrnak, volt „képviselőtársamnak", a magántulajdon szentségét illető demokratikus meggyőződésévelés filozófiájával kapcsolatban, szőrmentén fogalmazott válaszait és a hozzájuk fűzött magyarázatait kétszer és figyelmesen meghallgatva, három alapvető és a kérdéskör szempontjából sokatmondó kijelentését jegyeztem le: I. Azt, hogy „az erdők felbecsülhetetlen értéket jelentenek, de amelyeket új tulajdonosaik máris nagyon sok esetben lepusztítottak, és mivel ezek Európa utolsó legnagyobb erdőségei, mindenáron meg kell védeni őket, az arra hivatott „struktúrák" segítségével. Tehát a tulajdonos kezén elpusztulnának az erdők, míg az őrzésükkel megbízott (állami) szervek kezén nem! „Elvben” mennyire igaza van, de a mögöttes szándék miatt mennyire nincs!... Mert hát csak az állami tulajdon fenntartásának az árán lehet megőrizni erdőinket? Vajon? És egyből igazolva láttam a DP és a ROMSILVA közötti szoros kapcsolatról Vasile Lupu KDNPP- alelnök hétfői nyilatkozatát. Mert tisztázzuk csak: az egyetlen ország vagyunk, ahol a szakfelügyeletnek nemcsak erdővédelmi, hanem, kitermelési és exponálási joga is van, amely törvénybe foglalt jogot az Iliescu-féle többség hajtotta keresztül a parlamenten... Ugyanezt az álláspontját tartotta fenn akkor is, amikor a moderátor, Sorin Roşea Stărrescu egyenesen rákérdezett, hogy a közösségben használt erdőkre is érti ezt, („la pădurile folosite în comun, în indiviziune, composesoratele?”), amire ő megismételte fenntartásait. 2. A földekkel kapcsolatban, az „amennyiben becsületes módon (Folytatás a 3. oldalon) NAGY BENEDEK A megyei tanács rendes ülése Kolumbán Gábor. Hargita Megye Tanácsának elnöke 1998. február 20-án 11 órára összehívta a megyei tanács ülését az alábbi napirend-tervezettel: 1. Az üléstervben szereplő kérdések megvitatása és jóváhagyása; 2. Különfélék. Csíkszereda, 1998. február 10. Zetelaka-Kiskapus vízvezeték Négy évvel ezelőtt fogadta el Iărgită megye önkormányzata a Zetalaka-Kiskapus közötti vízvezeték megépítésének tervét. 1997-ben a Văcăroiu-kabinet utolsó határozatai között elfogadta a műszaki tanulmánytervet. Jelentkezett egy németországi cég, amely vállalná a beruházás nagy részét, ha hozzájárulnak a vezeték mentén elhelyezkedő települések önkormányzatai is. A nagyszebeni Megyei Vízgazdálkodási Vállalat tanácskozást szervezett az érintett önkormányzatok képviselői számára. A tanácskozáson Kolumbán Gábor önkormányzati elnök és Minner Gábor alelnök azt az álláspontot képviselte, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele, nevezetesen a Kisküllő vízmennyiségének biztosítása fő szempont, továbbá a Hargita megye kéri, hogy a zetelaki tónak turisztikai célokra való használatát biztosítsák és a kivitelezési döntéseknél az építővel egyenrangú félként vegyenek részt az érintett települések önkormányzatai is. A NAP KÉRDÉSE Ki fizeti az ingázó pedagógusok útiköltségét? A pedagógusok alapszabályzata kimondja, hogy az ingázó pedagógusok számára az utazási költségeket a minisztérium megtéríti. Erre azonban anyagi fedezet egyelőre nincs, és bár alapítványi pénzből helyenként hozzájárulnak az utazási kiadásokhoz, ez végleges megoldásnak nem tekinthető. Az elmúlt héten erről tanácskoztak a megyei tanács, a prefektusi hivatal, a tanfelügyelőség, a szakszervezetek és a közúti hivatal képviselői, keresve a további ideiglenes megoldásokat. Erre addig van szükség, amíg az állami költségvetést jóváhagyják, és előirányozzák a megfelelő összeget a városi és községi polgármesteri hivatalok költségvetéseibe a 128/97-es törvény alkalmazására. A megbeszélésen Orbán László, a Megyei Közúti Hivatal igazgatója javasolta, hogy az iskolák igazgatói és a polgármesterek keressék meg azt a szállítási vállalatot vagy vállalkozót, amely az illető körzetben a személyszállítást ellátja, és kérjék meg, hogy ingyen bérlettel vagy igazolvánnyal szponzorálják az ingázó pedagógusokat. A támogatást jelentő összeget az illető cég adójából le lehet vonni. A közúti hivatal annyit tehet az ügy érdekében, hogy az útvonalakért folytatott versenytárgyalás során figyelembe veszi, melyik cég szállítja ingyen az ingázó pedagógusokat. TAKÁCS ÉVA