Hargita Népe, 1998. június (10. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-01 / 124. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP X. évfolyam, 124. (2192.) szám 1998. JÚNIUS L. HÉTFŐ­I OLDAL ÁRA 800 LEJ PÜNKÖSDI BÚCSÚ-CSÍKSOMLYÓ- 1998 Százezreknek jelentett lelki megújulást a zarándoklat A pünkösdi búcsú tulajdonképpen már pénteken megkezdődött, délután a Szék útján rendkívüli forgalomban készítették elő az árusok sátraikat, standjaikat. Egy­ kicsit odébb, Somlyó és Pál­falva között, a hegy alatt a s kimennek aszfaltozni abrakoltak, igyekeztek eltüntetni a számtalan göd­röt. A készületek tehát megfeszített iramban zajlottak. És közben már ér­keztek az első zarándokok. Szombaton a reggeli óráktól az egész, városban búcsús hangulat ural­kodott. Minden irányból érkeztek a keresztaljak. A távolról, autóbusszal utazók egy része a város szélén hagyva a­ járművet csatlakozott azokhoz, akik falujukból gyalogosan tettek meg tíz utat Csíksomlyóig. Csengőszóra­ , templomi zászlókkal, imádkozva, éne­kelve jöttek sok tízezren a pünkösdi búcsúra. Órákon keresztül foly­amato­san áramlott a tömeg a Szék útján, a kegytemplom mellett ki a két Somlyó közötti nyeregbe, a S­zárm­ashalom ol­tárhoz. Itt imádsággal készülhetett fel mindenki a szentmisére. Időnként hangosbemondón köszöntötték az érkező zarándokokat. Közben pedig a kegytemplomtól elindult a kordon. Előtte sorakoztak fel a nagybányai bá­nyászok képviselői, a csíksomlyói passiójáték tagjai, a Segítő Mária és a Márton Áron gimnáziumok diákjai, ú­ úrruhába öltözött kézdivásár­helyiek, a gyergyóal­falvi önkéntes tűzoltók csillogó rézsisakban, a Szent István lovagrend és a Szent Lázár (Folytatás a 3. oldalon) Hivatalos statisztikák szerint a keresztaljakkal mintegy 50 ezren vettek részt szombaton a búcsún. .­ zarándokok valós szánta ennél természetesen sokkal több. Talán kevesebben voltak, mint tavaly, de a szervezők véleménye szerint 200 ezerre tehető az idei búcsúsok száma. Nem keresztaljával - mert nem is lehetett -, de jöttek zarándokok Ausztráliáitól Kanadáig, az Egyesült Államoktól Moldváig mindenhonnan. Itt volt a Magyarok Világszövetségének elnöksége, jöttek a cserkészek az ország különböző részeiből, de a határon túlról is. Testvértelepülések, iskolák érkeztek az anyaországból. Együtt volt a magyarság, közösen ünnepelt katolikus és más vallási­, hogy megerő­södjön hitében, erőt nyerjen­ a hétköznapok küzdelmeihez. A pünkösdöt, a Szentlélek el­jövetelét sokféle gondolattal le­het várni. Mi mindannyian rá­szorulunk arra, hogy­ a Szentlé­lek akinek egyik liturgikus jel­zője a vigasztaló a mai vigasz­talan körülmények között megvi­gasztaljon minket és bátorítson. A Szentlélek a bérmálásban a hit ajándékával jön, és a hit ajándé­kára rászorul minden keresz­tény. Éppen azért küldte el az Atya pünkösdkor a Szentlel­két. Pünkösdöt azonban úgy is le­het várni, hogy Csíksomlyóra zarándokolunk, valami népmeg­mozdulást vagy egyszerűen nép­rajzi jelenséget látunk a pün­kösdben. Hogy ne így legyen, szükségünk van arrra, hogy a Somlyói pünkösdi búcsút meg­tartsuk annak, aminek azt meg­fogadták az ősök négyszázöt­ven évvel ezelőtt. Elsősorban Isten dicsőségére, hálaadásra kelt ünnepnek, a Szűzanya se­gítségéért folyamodó alkalom­nak. Mivel pünkösd előnapján, szombaton van a búcsú, termé­szetes az is, hogy velünk van a Szentlélek is, akinek a másnapi ünnepére készülünk a Szűzanyát tisztelve. (Dr. Jakubinyi György érsek pünkösdi gondolataiból.) / " É­ömegméretű volt ez alkalom-­­, mai is a csíksomlyói pünkösdi búcsú, hisz a hagyományos zarán­doklat, a keresztaljával érkező gyalogos közösségek, csoportok mellett turisztikai kirendeltségek elegáns, komfortos autó­buszai is hozták a népet, ---------és mondhatni az egész Kárpát-medencéből ér­keztek luxuskocsikkal csa­ládok, akiket az esemény vonzott. Az esemény lényege termé­szetesen a zarándoklat volt és ma­rad: a lélek ünnepe, az áhítat. Sokak­énak, így a Szeret partjáról érkező csángóknak, de más települések la­kóinak is egész évben az egyetlen kimozdulást jelentette ez az ünnep, amely az utóbbi években sokszínűvé­­’ vált A sokszínűség persze sok járu­lékos dolgot is felölel, mert turiszti­kai és üzleti szándékok is helyet. Leveles nyírfaág alkalmat kapnak ilyenkor. A világ minden nagy búcsújáró helyén bi­zonyára így van ez: a vendéglátás­ra, a bu­csúfiára is gondolnak az érdekeltek, de ez csak kísérője és nem lényege az ünnepnek... A sokaságban azon keveseket kerestem az idén is, akiknek ar­cáról úgymond leolvasható a bú­csújárás évszázados rendje, krónikája, akiknek hite átívelt az időkön és akik a folytonosság élő láncát képezték azokban az évek­ben is, amikor a pünkösdi búcsú­ról nem írt a sajtó, nem közvetí­tett a televízió. A Jürj-futású csángó öregasszonyokat, a ke­re­sztaljával érkező kis falvak kis csoportjait, a keveseket fürkésztem a tömegben az újrafelfedezés iz­galmával, a nagy forgatagban a legszebb színfoltokat ez jelentette számomra. Kérges kezekben leveles -------- nyírfaág. Ez a jelképe a csiksomlyói búcsúnak, za­rándoklatnak. Hajlott há­tú nénikék és bácsikák ■” szaporázása a templom fe­lé, a kápolna felé, fel a hegyre, a két Somlyó közötti nyeregbe, hogy hálát adjanak Istennek, imádkoz­zanak, fohászkodjanak Nagyasszo­nyunkhoz, hitünk és reményünk védnökéhez. Tömegméretű volt ez alkalommal is­­Csíksomlyón a pünkösdi búcsú. Felemelő, méltóságos. Szép, mint kérges kézben a leveles nyírfaág. FERENCZ IMRE Új! ORION¥ tévékészülékek importőre /KIEN-COM-MN­T kft / Gyergyószentmiklós, / Virág negyed 41 szám / Telefon: 066-1647781 " Tel./fax : 066-164094 . Mi a búcsú üzenete? Bűnbánatot tartani és bűnbocsánatért esedezni, lélekben újjászület­ni járnak a zarándokok búcsúra. Hogy van-e más üzenete az erdélyi, talán a kárpát-medencei katolikus magyarság legnagyobb búcsújáró­helyének a szigorúan vett vallásos tartalmán túl? Erre próbáltunk választ keresni az alábbiakban: Csoóri Sándor, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke: Én a har­madik alkalommal vagyok itt, és min­dig szívesen jövök, hisz ilyen­ sereglés az egész Kárpát-medencében nincs. Nemcsak a Kárpát-medencében, ha­nem Európában is alig találni ilyen helyet. A nagy­ zarándokhelyek, Lourdes-tól kezdve Czestochorváig nem ilyen elevenek, nem ilyen izzóak - legalábbis ami az emberek várako­zását és lelkét illeti. Ha valaki körül­néz és látja ezt a csodálatos tömeget - amely fáradtságot nem kímélve való­ban igazi zarándokként jött ide, nagy remény és izgalom kíséretében -, az várja, hogy valami, szinte csoda tör­ténjék. Az, hogy ide jönnek ilyen so­kan, az maga a csoda. Tehát az meg­történik. De néha olyan igét és olyan mondatokat várnak, amelyek kinyit­ják előttük az időt és egy új evangéli­um ígéretét is jelentik. Én mindig úgy jövök ide Csíksomlyóra, hogy az em­berek tömege - kiben külön-külön mindenkiben ott van a dráma, ott van a hiányérzet, ott van a remény, ott van a kétségbeesés - meg akarja mutatni, hogy másokkal együtt van. Ki kellene elégíteni igazában: ahogyan az új evangélium megszólíthat új nemzedé­keket, itt is meg kell szólaltatni. Nyil­vánvalósul az emberekben, a papokban is bent van ez, de meg kell szólaltatni. Ekkora tömeget meg kell emelni. Dr. Herbert Schumsheck jogász­­professzor, az Osztrák Szövetségi Tanács volt elnöke: Gyűlölettel, irigységgel teli világunkkal ellentétben Csíksomlyón az összetartozás érzése érv­ényesült. A hosszú zarándoklattól fáradt emberek arcán a jókedv uralko­dott. Ez a csodálatos ünnepség meg­győzött arról, hogy gondolnunk kell a jövő Európájára a nemzetek Eu­rópájára arra az Európára amely ha teljes akar lenni, csak a magyar nemzettel együtt lehet az. Hiba len­ne, ha Európa új útja csak a gazda­ság útja lenne. Pacsinti László plébános, Felső­­szentmárton, Magyarország: A szek­szárdi egyházközség vendégeként - hisz jelenlegi szolgálati helyem előtt szekszárdi káplán voltam - negyven­­három fős zarándokcsoport tagjaként érkeztem a búcsúra. Én magam négy éve voltam először a csíksomlyói bú­csún, most jöttem másodszor, de a zarándokok közt vannak, akik már több alkalommal jártak itt. Vannak viszont olyanok is akik először ju­tottak el erre a búcsúra. Csík­somlyón mindig azt tapasztalom, hogy óriási nagy egység van és ha­talmas a zarándoktömeg. Épp be­széltük a csoportban, hogy nálunk még a pápalátogatás alkalmával sem gyűlt össze akkora tömeg, mint itt. Ez nagyon megható, akárcsak az, hogy a magyarság - anyaor­szágbeliek és határon túliak egy­aránt - ennyire összetart, erősíti egy­mást. Ez óriási nagy dolog nekünk is, meg azt hiszem, az itt élőknek is. Gr. Esterházy Alice, Bécs: Feleme­lő volt a búcsú. Amit itt megtapasztal­tam: egy szív, egy lélek, egy nemzet. Fejes Andrásné, Budapest: Negyvenketten jöttünk Gödöllőről az ottani egy­házközség szervezésé­ben. Jómagam igaz, hogy budapesti vagyok, és csak csatlakoztam a­ gö­­döllői zarándok­csoporthoz. Meg­ható és felemelő volt a búcsú. (Folytatás a 3. oldalon) ■

Next