Hargita Népe, 1998. augusztus (10. évfolyam, 177-202. szám)

1998-08-01 / 177. szám

­ ABLAK AZ ORSZÁGRA Magyar ellenintézkedések várhatók a vámemelés miatt A román kormány ama elöntése, hogy vámvédelmi intézkedéseket vezet be az importból származó bú­zára, kihathat a román-magyar me­zőgazdasági együttműködésre - vé­lekedett Magyarország bukaresti kereskedelmi attaséja. A magyaror­szági mezőgazdasági államtitkárhe­lyettes kijelentette, hogy a gazdasá­gi minisztériummal való konzultá­lás nyomán esetleges ellenintézke­déseket hozhatnak, lévén, hogy Ro­mánia gesztusa barátságtalan és meglepő olyan körülmények között, hogy a magyar féllel nem tárgyal­tak. Mint ismeretes, a román kor­mány csütörtökön a búza import­­vámját 15 százalékról 25 százalék­ra, a lisztét 15 százalékról 45 száza­lékra emelte. A magasabb vám jövő csütörtökön lép életbe és december 5­­-ig lesz­ érvényben. Adrian Dobrescu mezőgazdasági államtit­kár utóbb azt mondta, hogy a vám­emelés csak a magyar termékekre vonatkozik, hiszen a CEUTA-orszá­­gok közül csak Magyarország ex­portál búzát és lisztet. A vám az I­­U-országokból származó importra eddig is 25 százalék volt, de abban van egy 125 ezer tonnás 18,8 száza­lékos vámú kedvezményes kezdő­kontingens. Magyarország nem ka­pott kedvezményes kontingenst. • A nettó átlagbér júniusban május­hoz képest 4,1­ százalékkal nőtt. A nettó átlag bérnyereség júniusban mintegy 1.04 millió lej, míg a bruttó 1.522 millió lej volt. Az átlag reál­bor júniusban májushoz mérten 2,8 százalékkal emelkedett. Az árak 1,5 százalékkal nőttek májushoz, viszo­nyítva. Az­ elmúlt év első hat hónap­jában az infláció 12,4 százalékos, míg ez év ugyanezen időszakában 24,1 százalékos volt - közölte az országos statisztikai bizottság. • Gheorghe Radulescu, az oktatási tárca főosztályvezetője tegnapi saj­tótájékoztatón elmondta, hogy jövő évtől kezdődően nem szerveznek lí­ceumi felvételit, ezt képességvizsga fogja helyettesíteni. A képesség­­vizsgát a következő tantárgyakból tartják: román nyelv és irodalom, matematika, földrajz és történelem (általános műveltségi próba), vala­mint a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató osztályok esetében anya­nyelvi nyelv és irodalom. Emlékmű Petőfinek Tegnap megyeszerte tisztelgő meg­emlékezéseket tartottak Petőfi Sándor halálának 149.­ évfordulója alkalmá­ból. Székelykeresztúron az évfordulót arra használták fel, hogy emlékművet állítsanak a költőnek. A Gyárfás-kúria udvarán tegnap délután felavatott em­lékművet Dunakeszi testvértelepülés adományozta a városnak. Tegnap délelőtt Csíkszeredá­ban megkoszorúzták a Vár téri Petőfi-szobrot. A polgármesteri hivatal részéről dr. Csedő Csaba koszorúzott, a városi RMDSZ-t Nagy Antal alelnök képviselte, s mint mindig az utóbbi években, ezúttal is jelen volt Hegyi István reformátuslelkész, aki­ híveivel és a nőegylet tagjaival a Him­nusz­ eléneklésével adta meg az emlékezés rangját. Mintegy félszáz­an gyűltek össze tegnap délben Petőfi Sán­dorra emlékezni Gyergyószent­­miklóson. Ifj. Konteszvelter Jó­zsef, a városi RMDSZ-szervezet elnöke, néhány mondatban be­vezette a rövid, de szép megem­lékezést. Tamás Annamária és Kiss I­zíjnál Kinga mondott egy­­egy Petőfi-verset. Szathmáry Magdolna tanárnő Petőfit mélta­tó rövid történelmi áttekintőjé­­ben arról a Csillagról szólt, aki azóta is ott fénylik irodalmunk és történelmünk egén. Ez volt az első júliusi megem­lékezés Gyergyószentmiklóson Petőfi mellszobránál. Szép ha­gyomány-megteremtőnek minő­sítjük. Emlékmű ii Gyárfás-kúriában A lovak egykedvű belenyugvás­sal húzzák a testükre felhámozott jól megrakott szénásszekereket, hat munkanap után a hetedik nap reggelén is. Mint gazdáik szavai­ból kiértem, ez a vasárnapjuk sem lesz könnyebb, mint az év folya­mán eddigi nagyon sok. I­­ámszí­jak között, számos terű hazaszállí­tásával kell zárniuk a hetet s kez­deni az újat. Ha lenne jól működő állatvédő egyesü­let, annak vezető­ségénél nem az­ ölebek és egyéb kutyák vagy macskák érdekében élnék az­ eset­leges panasz lehetőségével. Még csak nem is a kutya-, macskakon­­z­ervek minőségéért harcolnék. Úgy ítélem meg, hogy az­ igásálla­­tok szabad vasárnapjáért, vagy legalábbis szabad vasárnap dél­utánjáért lenne méltányos szólni. D­­e - gondolom - azok vasárna­pi munkaszünetére is szükség vol­na, akik az igavonókat befogják, ostorral biztatják. Hétfőtől szom­bat estig éppen eleget dolgozhat a földműves Isten szabad ege alatt. Megérdemelne egy pihenőnapot, egyébként orvosi vélemények sze­rint is szüksége van az­ emberi szervezetnek erre. A testi higiéni­áért, az elhasznált energia regene­rálásáért, az erőgyűjtésért. És még valamiért - azért, amiről az­ utóbbi fél évszázadban nem volt korszerű (és szabad) beszélni - az Úr nap­jának megszenteléséért. Szüksé­ges, hogy őseink szent hitének tra­dicionális folyta­tóiként egy napon számot adjunk az elvégzettekről, szóljunk bajaink­ról ahhoz is. Aki dolgainkat Gond­viselőként intézi. Ha hétköznapok delelőjén dicső múltunkat idézik a M­egkonduló harangok, akkor vasárnap azért szólnak, hogy Istennel való kap­csolatainkat is rendezendő, le­gyünk a szokások hűséges folyta­tói. Ehhez, szebbnél szebb, értéke­sebbnél értékesebb templomokat építettek és hagyták ránk. Hajlékot biztosítva a hitbeli kitartásnak, áll­hatatosságnak. BORSODI LÁSZLÓ Vasárnap... Kihelyezés a tanügyiben Tegnap és tegnapelőtt izgalmas pillanatokat éltek át azok a pedagó­gusok, akik versenyvizsgával pá­lyázták meg azt a katedrát, amelyen a következő tanévtől tanítani szeret­nének. A versenyvizsgák július 22-25-án zajlottak le mind az óvó­nők, tanítónők, mind a tanárok szá­mára. A dolgozatok javítása, értéke­lése után a jegyek alapján állították fel a sorrendet, amely szerint ki-ki elfoglalhatja a szeptembertől végle­ges állását. Az­ idén a Csíkszeredai Liviu Rebreanu Általános Iskolában bo­nyolították le a kihelyezést. Csütör­tökön a tanárok, tegnap az óvónők, majd a tanítók drukkolták végig a nem kis téttel járó­ eseményt. A ki­helyezést végző bizottság - amely­ben Costea Constantin főtan­fel­ügyelő-helyettes, Kardalus János, a tan­felügyelőség személyzeti osztá­lyának vezetője és a szakfelügyelők kaptak helyet - igyekezett minden kérést a lehetőségekhez, mérten megoldani, hogy ősztől mindenki optimális körülmények között kezd­hesse el az­ új tanévet. TAKÁCS ÉVA Minimum Parti ’98 - Alternatív művészeti nyár 3. oldal l folvasom a hirdetést, miszerint a magyarországi Déva­­ványára az Eötvös József Gimná­­ziumba többek között magyar sza­kos középiskolai tanárokat tobo­roznak négyéves időtartamra, szolgálati lakást biztosítanak stb. Kicsit meglep ez a kereslet, mert arra enged következtetni, hogy az anyaországban az anyanyelv és irodalom tanításához a határokon túlról kell importálni a szakembe­reket, onnan, ahol az anyanyelvi műveltség, az iskolák fenntartása mindig is hátrányosabb volt. Ide jutottunk? És egyáltalán kell-e ezen csodálkozni, amikor a cso­dálkozások ideje lejárt, amikor az emberek a munkalehetőségért, a pénzkeresetért ma már mellőzik ,,a szülőföld iránti hűséget ". Ta­lán ez a hűség túlságosan el­kopta­tott, túlságosan sizónokias, propa­gandisztikus? Egy biztos: ha ná­lunk nincs, vagy nem lenne elég magyar szakos tanár, aki oktasson és neveljen, mindenképpen káros lenne a szakos tanárok elvonása, elcsábítása. Nem tudom, hogy ál­lunk ezzel, de ha valóban itt, na- Kihívások... lünk nincs szükség a magyar sza­kos tanárra, ha valóban nincs hely számukra - miért sajnálná,­­vagy miért zavarná az embert, ha ezek vennék a vendégtanári vándorbotot? Gyanítom azonban, hogy itt ar­ról van szó, hogy olcsó munkaerő vagyunk a kubikustól elkezdve a tanárig, s amit nem vállalnak már fel a magyarországiak, elvégezzük mi, erdélyiek. Mert az átszámított forint busásabb, mint az itthoni fizetés. Azt tudom, hogy a múlt rendszerben az értelmiség jelentős része itthagyta a nyomorúságot (hogy ne mondjuk: cserbenhagyta a közösséget), de ha a jobb megél­hetés csábja most is a szülőföld elhagyása felé ösztönöz, ki marad itt lámpásnak, ki marad itt Nap­nak? Aggályoskodásom persze azé az emberé, aki megöregszik ósdi becsületben, s nem akarja megérteni az idők szavát. Tahin egyenesen provinciális, szűk lá­tókörű a kérdésfelvetésem. Az eszkimó nem hagyja el a szü­lőföldjét, ami jég. Nem hagyja el a szülőházát, ami jégkunyhó. Csak hát lehet, az eszkimóknak nincs, anyaországuk... FERENCZ IMRE ­Tv le/. 217 222 tel./fax. 217 444 BLAUPUNKT Electrolux ZANUSSI HÁZTARTÁSI GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK AUDIO - VIDEO - HIFIGoldStar Kiadás részletre is Székelyudvarhely WhitlDOOI Szabadság tér 6 Gyergyószentmiklós I1. Virág negyed 41 /D . Konferencia Keresztúr gazdaságáról Tegnap Székelykeresztúron konfe­renciát tartottak a város gazdasági fej­lesztésének perspektíváiról. A téma időszerűségét és fontosságát bizonyít­ja tán az is, hogy a jelenlévők közt ott volt Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke, Antal István parlamenti képvi­selő; Szász Jenő, Székelyud­varhely pol­gármestere; Bíró Albin Csíkszeredai al­polgármester, két RMDSZ-államtitkár - Pető István (mezőgazdasági miniszté­rium) és Lányi Szabolcs (ipari minisz­térium). A rangos rendezvényt Benyovszky Lajos polgármester nyitot­ta meg, majd Demeter Zs. Ibolya ismer­tette a város múltját. A jelenlévők elő­adásokat hallgathattak meg az állami vagyonalappal rendelkező, nem mű­ködő vállalatokról, a munkanélküli­ség helyzetéről Keresztúron. A város­ban lévő kis és közepes vállalkozások helyzetéről Lőrinczi Dénes elmondta: a családi vagy egyéni vállalkozások száma 509, a legtöbb szolgáltatással foglalkozik. Jogi személyiséggel ren­delkező vállalat 140 van, ezek nagy része azonban nem működik... Bogos Zsolt, a Kereskedelmi Kamara elnö­ke optimista hangot ütött meg, el­mondta, hogy ezt a véget érni nem akaró tranziciót nézve, megyénk or­szágos szinten jól áll. Máthé László, a Romtelecom műszaki igazgatója örömhírrel szol­gált: az idei fejlesztési program ke­retében 2500 új vonal létesül egy teljesen új előfizetői hálózat kereté­ben - mindez idén karácsonyra lesz üzembe helyezve. Csiszér Csaba, az Állami Tulajdonalap megyei igazga­tójának előadása után szünet követke­zett, ezt követően Kolumbán Gábor, Szász Jenő, Mami­ Dezső (a Veszp­rém megyei területfejlesztési tanács elnöke), Árgyélán György (a bukares­ti magyar nagykövetség közgazdasági osztályának attaséja). Pete István és Lányi Szabolcs tartottak előadást. Székelykeresztúr fel­ kíván zárkózni a gazdaságilag dinamikusabb városok, mikrorégiók sorába­n hallhattuk a he­lyiektől. Ennek a célnak az eléréséhez jól fogott a kon­ferencia, de - természe­tesen - gondokat megoldani nem tu­dott, jó ötletekkel viszont szolgált. SZONDY ZOLTÁN (Fotó: KRISTÓ RÓBERT) IA NAP KÉRDÉSE Forgalmazzák-e az aranyérmét ? Az 1848-as forradalom 150. évfor­dulója alkalmával a Román Nemzeti Bank aranyérméket bocsátott ki, ame­lyeket július 29-től forgalmaz numiz­matikai célzattal. A jubileumi érmék 500 és 1000 lejesek. Előbbi 8,64 gramm, összetétele: 900/1000 arany, utóbbi 51,103 grammot nyom, arany­tartalma 999/1000. Mindkettőbe az alkalomhoz illő heraldikus jeleket véstek. Az 500 tejesből az országban legtöbb 2000, az 1000-es aranyérmé­ből mintegy ezer darab kerül forga­lomba. Lapunk kérdésére Kelemen Domokos, a Román Nemzeti Bank Hargita Megyei Kirendeltségének al­igazgatója elmondta, hogy az 500 le­­jes érme 1 millió 460 ezer lejbe, míg az 1000 lejes 3 millió 650 ezer lejbe kerül. A vásárlás előjegyzés, illetve megrendelés alapján történik. Aki te­hát igényt tart a fenti évfordulós,arany­­érmékre, az hétfőtől (augusztus 3.) 8 és 11 óra között iratkozhat fel Csíkszere­dában, a bank pénztáránál, fizetnie csak akkor kell, amikor kézhez veheti az érmét. AMBRUS EDIT

Next