Hargita Népe, 1999. július (11. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
Vállalkozási támogatás Az állami költségvetésből az e célra szánt alapokból a kis- és középvállalkozások létrehozásának ösztönzésére, illetve az új vállalkozások támogatására a szóban forgóak 100 millió lejig terjedő vissza nem térítendő pénzügyi támogatást kérhetnek - nyilatkozta a minap Mirel Taruc, a Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynökségének elnöke. A kormány összesen 10 milliárd lejt különített el e programra, amely egyelőre néhány kísérleti zónában bontakozik ki. Ezek közt van megyénk is, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Székelykeresztúr városokkal. Sajátos, de bárhol érvényes takanulságokkal szolgáló helyzet alakult ki Gyergyószentmiklóson. Egy cégnek április végén lejárt helyiségbérlő szerződése. Most, amikor emiatt költöznie kellene, igazát keresi. Emiatt hívta össze beszélgetésre Csiky Klára, az Eger Kft. szóvivőjeként azokat, akiktől segítséget remélt. A Római Katolikus Kulturális Központ egyik termében Nagy István parlamenti képviselő, öt sajtóorgánum munkatársai, egyházi méltóság, városi tanácsosok, szakember, közüzem-igazgató, illetve egyszerű szimpatizánsok hallgathatták egy kétségbeesett ember nem egyszer vádló szavait. Azok közül, akik segíthetnének az ügy békés megoldásában, nem volt jelen senki. A történet dióhéjban: Egy, a közüzemek gondozásában lévő helyiség bérleti szerződését nem hosszabbították meg, mert az épületet és a hozzá tartozó terület használati jogát az áprilisi tanácsülésen 49 esztendeig az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítványnak adta át a tanács, hogy ott néprajzi múzeumot rendezzenek be Kis Portik Irén gazdag gyűjteményéből. A Benedek-kúria egy kis - utcára nyíló -részében az Eger Kft., anyagi áldozatokat is hozva a javításokkor, boltot rendezett be. Másfél évvel ezelőtt Pál Árpád polgármester figyelmeztette a vállalkozókat, hogy 1999 májusától nem hoszszabbítják meg a szerződést. Az áprilisi tanácsülésen mégis ő kellett vállalja, hogy más helyiséget ajánl az üzlet számára. Csiky Klára tájékoztatóján megtudtuk, hogy az eddig felajánlott változatok egyikét sem fogadhatják el, mert alkalmatlanok üzlethelyiségnek. Az igazát kereső ember kétségbeesésében sokszor úgy viselkedik, mint az, aki azt tartja, hogy ha már megdöglött az ő kecskéje, dögöljön meg a szomszédé is. A hölgy ugyanis hosszú lajstromot készített arról, hogy mit nem szabad neki és mit szabad az alapítvány titkárának Nem tágított attól, hogy Vállalkozásuk továbbra is egy fedél alatt működhet a néprajzi múzeummal. (A kutya-macska barátság folytatódhat.) Ha érzelmek nélkül nézem, minden világos: lejárt egy szerződés, nem újítják meg. A régi bérlő mehet új helyiséget keresni, így van ez mindenhol a világon. Miért vált akkor ÜGGYÉ az Eger Kft. bérlői gondja? A választ talán azok adhatnák meg, akik másfél évig biztatták Csiky Kláráékat, hogy ott maradhatnak abban az épületben, mert a szerződést nem a figyelmeztető polgármesterrel, hanem a közüzemek akkori igazgatójával, a mai parlamenti képviselővel, Nagy Istvánnal kötötte meg, aki e beszélgetésen magabiztosan jelentette ki, hogy megfér egymás mellett a két tevékenység. E véleménye mellett kitartott azután is, hogy Köllő Miklós városi főépítész 1901 és 1910-es telekkönyvi rajzokkal igazolta eddigi feltételezéseit, a Benedek-kúria bekerített épület volt, homlokzati kiépítése is kizárja, hogy eredetileg az utca felől ajtó lett volna. Tehát, ha a tanács döntése értelmében tájházként fogják kezelni, akkor vissza kell állítani az épületet úgy, ahogy az a század elején, a rajta végzett módosítások előtt nézhetett ki. (Az eddigi javításokat engedélyek és szakemberek bevonása nélkül végezték. Egy közösséget szolgáló ügy és egy család kálváriajáratása között próbálom megállapítani a fontossági sorrendet. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel követve az egyik tevékenységet, sajnálattal nézve, hogy hová juttatta mások hatalmába vetett hite az Eger Kft. tulajdonosait, akik most hallatlan energiát fordítanak arra, hogy minél több terhelő adatot gyűjtsenek össze az alapítvány tevékenységéről. Sok hibát szül a jó szándék A felületesség is legalább annyit. Tisztességes ember nem pártolhat szabálysértéseket. Ám azt tudom, hogy erre a néprajzi múzeumra szükség van, s tudom azt is, milyen fáradságot nem ismerő munka és eltökéltség áll a máris kiállított és az előkészített néprajzi anyag mögött. Csiky Klára perrel fenyeget: megtámadja a tanács áprilisi döntését. Szembeszáll egy olyan üggyel, ami túlnő fontosságában Gyergyószentmiklós határain, nemzeti értékeink megmentését célzó. Nem rossz magyar, csak elkeseredett. Ha megteszi amit akar, érdekes helyzet alakulhat ki. Nagy István RMDSZ- képviselő koronatanú lehet egy magyar értékeink megőrzésére és bemutatására alkalmas múzeum és tájház létesítését esetleg megakadályozó perben... Csiky Klára azért hívta össze az írás elején felsorolt tehetetleneket, hogy legalább meghallgassák, mert ahogy mondta, ez eddig soha nem történt meg, így van vagy sem? Nem tudom. Ám azt állítom, hogy nem hallgatták meg elégszer és elég jól Az eset igazolja: virágzik a szószegés is. Mert ha - számomra érthetetlenül, hisz nem az ő dolga — a polgármester elvállalta, hogy megfelelő helyiséget kerít az Eger Kft - nek, akkor azt időben tegye is meg. Ha sikerül kiviteleznie ígéretét, a kíváncsiság csak tovább furdal majd: mitől és miért zavarosodon meg e tisztának tetsző eset? Mit nem tudtak a tanácsosok sem, amikor alapos mérlegelés után egy ellenszavazattal döntötték el a Benedek-kúria további sorsát? Ezen tűnődöm most is. BAJNA GYÖRGY Tűnődésre serkentő beszélgetés I .AHOGY MI LÁTJUK Mezőgazdaság és biztosítás Annyi bizonytalanság közepette a mezőgazdaság, a földterület van kitéve legtöbbször a természeti csapásoknak, a károknak. Mégis ez a terület az, ahol a biztosítás elmarad vagy csak kivételesnek számít. Pedig manapság már több biztosítócég is tesz ajánlatokat. Tény, hogy egy szervezett, a lehetőségekkel és esélyekkel számoló gazdaság nem mellőzheti a biztosítást, hisz ennek a tarifja belefér a költségekbe, de egy természeti katasztrófa, egy elemi csapás teljes csődöt jelenthet. Az idén, a tavasszal, de a közelmúltban is számos természeti csapás, vihar, árvíz, jégverés okozott kárt az ország sok megyéjében, de nálunk is. Ezek előidézésében nem kis szerepet játszott és játszik az utóbbi években folytatott felelőtlen erdőgazdálkodás, és a lezúduló vizek szinte akadálytalanul pusztították a talajt, földcsuszamlások keletkeztek, de a vízlevezető sáncok, csatornák sem voltak rendben tartva. Létezik a természeti csapások okozta károk utólagos megtérítésének a lehetősége, a terménybiztosítás, valamint az állatállomány biztosítása. Igaz, a biztosítás kérdésének megoldása a mezőgazdaságban most van kialakulóban. Jó ideig sem állami, sem magántőke nem fektetett be a területre, de a mezőgazdasági termelők többsége most sincs olyan pénzügyi helyzetben, hogy könnyűszerrel fizethetné a biztosítási díjat. Mégis erre az útra kell lépni, mert mind mondani szokták, jobb félni, mint megijedni... Az utóbbi időben már a külföldi tőke is kezd érdeklődni e gazdasági ágazat iránt, szaporodnak a biztosítótársaságok. Ma már terménybiztosításra is van lehetősége, amiről pár éve hallani sem akartak a biztosítótársaságok. Nézzük csak a jelenlegi lehetőségeket. A Mezőgazdasági Bank biztosítási szakosztállyal rendelkezik, azaz hitelt nyújt a leendő termésre és állatállományra azzal a feltétellel, ha a hiteligénylő biztosítást köt ezekre. A másik szakosított részleggel rendelkező cég az ASIROM, amelynek külföldi biztosítótársaságokkal van viszontbiztosítási szerződése, de még sorolhatnám azokat a biztosítókat, amelyeknek esetleg nincs kirendeltsége megyénkben, de léteznek. A sajnos az, hogy a terménybiztosítás esetében az árvizeket mellőzik a biztosítók, holott ezek okozzák a legnagyobb károkat. Bizonyára az árvízkárok megtérítése meghaladja a biztosítók potenciálját, ezért az árvízkárok jelentik a legnagyobb veszélyt gazdák ezreinek. E kérdésben az államnak kellene több felelősséget vállalnia, nemcsak mint biztosítás, az hanem árvízvédelem megteremtésében is. Általában hátrányban vannak az egyéni gazdák, mivel a biztosítók rendszerint csak bejegyzett jogi személyek számára vállalnak terménybiztosítást, így a gazdálkodók többsége nem érvényesül. Kiút lehetne a társulások, gépkörök, gazdakörök jogi személyként való bejegyeztetése, amelyeken keresztül érvényt lehetne szerezni az egyéneknek is. Az viszont biztos, hogy nemcsak a biztosítónak, de a gazdának is lépnie kell saját érdekében... FERENCZ IMRE KORKÉP 1999. június 30. Túljutott a szenátuson a tanügyi törvény Tegnap a szenátus megvitatta és csekély módosítással elfogadta (99 mellette, 6 ellene, 5 tartózkodás) a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. A kedvező szavazatarány úgy alakulhatott ki, hogy a szenátusi frakciók a vitát megelőzően kompromisszumos megoldásra jutottak. Ennek értelmében nem szavazták meg a 184 5. szakasz egyeztetett változatát, mely a multikulturális intézmények működését szabályozza, de szinte mindenki megszavazta a felsőfokú kisebbségi oktatás szempontjából létfontosságú 123. szakaszt. A szenátus más véleményen volt a 6. cikkely esetében is, amely a 9 osztályos kötelező oktatást írta volna elő. E két cikkelyről a két ház együttes ülése fog dönteni, addig is érvényben marad a 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet. A most megszavazott törvény biztosítja a magyar szakoktatást, a felvételit azon a nyelven, amelyen addig tanult a diák. A kisebbségi nyelven tanuló osztályokban vagy iskolákban egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is meg lehet szerkeszteni és kiadni. A román nyelv elsajátítása már nem kötelező, csak a tanulása, az is sajátos program és tankönyv szerint az elemi iskolában és sajátos tankönyvek szerint az 5-8. osztályban. Kis településeken vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszám alatti osztályokat működtetni. Az anyanyelvű oktatás szempontjából legfontosabb a 123. cikkely, amely kimondja, hogy az egyetemeken szervezni lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat a nemzeti kisebbségek nyelvén és kérésre multikulturális egyetemeket is lehet létrehozni. A törvény ugyanakkor elismeri a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy magán felsőfokú oktatási intézményeket működtessenek. Idegenforgalmi földrajz - Eredményes tanévet zár a gyergyószentmiklósi főiskola (Folytatás az I. oldalról) A felvételire beiratkozni augusztus 27. és szeptember 3. között lehet a kolozsvári egyetem földrajz karán, a vizsgát szeptember 7-én tartják Gyergyószentmiklóson. Földrajzból magyauul is felvételizhetnek azok, akik magyauul tanulták e tárgyakat a még hatályos kormányrendelet értelmében. A gyergyószentmiklósi főiskola felvételi vizsgáin eddig három-négyszeres volt a túljelentkezés, tehát lehetett válogatni a diákokból, jó évfolyamok alakulhatnak ki. Az előző évektől eltérően idén a felvételi jegyben az érettségin elért eredmény egyharmad részt jelent, a felvételi vizsgákon pedig minden tárgyból el kell érni legalább az 5. minősítést. Ez is a színvonal emeléséhe járul majd hozzá. Diákjaink a Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatói, és ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint kolozsvári társaik - hangsúlyozza Dombay István. A tanulás feltételeit a városi önkormányzat, valamint civil szervezetek biztosítják, az infrastruktúrát ingyenesen bocsátották a BBTE rendelkezésére. Jelenleg négy előadóteremmel, három laboratóriummal, egy 3000 kötetes könyvtárral rendelkeznek. Ősztől elkészül három újabb laboratórium és egy 60 férőhelyes amfiteátrum. Az előadók helyiek és kolozsváriak. Négy állandó helyi alkalmazott tanára van a főiskolának, kéthetente pedig Kolozsvárról járnak le professzorok előadásaikat megtartani. Bedolgozóként pedig helyi tanárokat is foglalkoztatnak. Kollégiuma és menzája még nincs a főiskolának, a bentlakó diákokat a városi gimnáziumok, szakközépiskolák kollégiumaiban szállásolják el. Dombay Istvánnak meggyőződése, hogy a főiskola alapítóinak elképzelése kezd valóra válni: helyben biztosítani felsőfokú tanulási lehetőséget a székelyföldi fiataloknak. Ezt egészíti ki a Sepsiszentgyörgyön már működő gazdasági, no meg az ősztől induló székelyudvarhelyi pedagógiai és egészségügyi főiskola. A félév utolsó vizsgája