Hargita Népe, 1999. július (11. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

Vállalkozási támogatás Az állami költségvetésből az e célra szánt alapokból a kis- és kö­zépvállalkozások létrehozásának ösztönzésére, illetve az új vállal­kozások támogatására a szóban forgóak 100 millió lejig terjedő vissza nem térítendő pénzügyi tá­mogatást kérhetnek - nyilatkozta a minap Mirel Tar­uc, a Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynökségének elnöke. A kormány összesen 10 milliárd lejt különített el e programra, amely egyelőre néhány kísérleti zónában bontakozik ki. Ezek közt van me­gyénk is, Csíkszereda, Székelyud­varhely, Gyergyószentmiklós és Székelykeresztúr városokkal. Sajátos, de bárhol érvényes ta­­ka­nulságokkal szolgáló helyzet alakult ki Gyergyószentmiklóson. Egy cégnek április végén lejárt helyiségbérlő szerződése. Most, amikor emiatt költöznie kellene, igazát keresi. Emiatt hívta össze beszélgetésre Csiky Klára, az Eger Kft. szóvivőjeként azokat, akiktől segítséget remélt. A Római Katolikus Kulturális Központ egyik termében Nagy István par­lamenti képviselő, öt sajtóorgá­num munkatársai, egyházi méltó­ság, városi tanácsosok, szakem­ber, közüzem-igazgató, illetve egy­szerű szimpatizánsok hallgathatták egy kétségbeesett ember nem egy­szer vádló szavait. Azok közül, akik segíthetnének az ügy békés megol­dásában, nem volt jelen senki. A történet dióhéjban: Egy, a köz­üzemek gondozásában lévő helyi­ség bérleti szerződését nem hosszabbították meg, mert az épüle­tet és a hozzá tartozó terület hasz­nálati jogát az áprilisi tanácsülésen 49 esztendeig az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítványnak adta át a tanács, hogy ott néprajzi múze­umot rendezzenek be Kis Portik Irén gazdag gyűjteményéből. A Bene­­dek-kúria egy kis - utcára nyíló -részében az Eger Kft., anyagi áldo­zatokat is hozva a javításokkor, boltot rendezett be. Másfél évvel ezelőtt Pál Á­rpád polgármester fi­gyelmeztette a vállalkozókat, hogy 1999 májusától nem hosz­­szabbítják meg a szerződést. Az áprilisi tanácsülésen mégis ő kel­lett vállalja, hogy más helyiséget ajánl az üzlet számára. Csiky Klá­ra tájékozta­tóján megtudtuk, hogy az eddig felajánlott változatok egyikét sem fogadhatják el, mert alkalmatla­nok üzlethelyiségnek. Az igazát kereső ember kétség­­beesésében sokszor úgy viselke­dik, mint az, aki azt tartja, hogy ha már megdöglött az ő kecskéje, dö­göljön meg a szomszédé is. A hölgy ugyanis hosszú lajstromot készített arról, hogy mit nem sza­bad neki és mit szabad az alapít­vány titkárának Nem tágított at­tól, hogy Vállalkozásuk továbbra is egy fedél alatt működhet a nép­rajzi múzeummal. (A kutya-macs­ka barátság folytatódhat.) Ha érzelmek nélkül nézem, min­den világos: lejárt egy szerződés, nem újítják meg. A régi bérlő me­het új helyiséget keresni, így van ez mindenhol a világon. Miért vált akkor ÜGGYÉ az Eger Kft. bérlői gondja? A választ talán azok adhatnák meg, akik másfél évig biztatták Csiky Kláráékat, hogy ott marad­hatnak abban az épületben, mert a szerződést nem a figyelmeztető polgármesterrel, hanem a köz­üzemek akkori igazgatójával, a mai parlamenti képviselővel, Nagy Istvánnal kötötte meg, aki e beszélgetésen magabiztosan je­lentette ki, hogy megfér egymás mellett a két tevékenység. E véle­ménye mellett kitartott azután is, hogy Köllő Miklós városi főépí­tész 1901 és 1910-es telekkönyvi rajzokkal igazolta eddigi feltéte­lezéseit, a Benedek-kúria bekerí­tett épület volt, homlokzati kiépí­tése is kizárja, hogy eredetileg az utca felől ajtó lett volna. Tehát, ha a tanács döntése értelmében táj­házként fogják kezelni, akkor vissza kell állítani az épületet úgy, ahogy az a század elején, a rajta végzett módosítások előtt nézhe­tett ki. (Az eddigi javításokat en­gedélyek és szakemberek bevoná­sa nélkül végezték.­ Egy közösséget szolgáló ügy és egy család kálváriajáratása között próbálom megállapítani a fontossági sorrendet. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel követve az egyik tevékenységet, sajnálattal nézve, hogy hová juttatta mások ha­talmába vetett hite az Eger Kft. tulajdonosait, akik most hallatlan energiát fordítanak arra, hogy minél több terhelő adatot gyűjtse­nek össze az alapítvány tevékeny­ségéről. Sok hibát szül a jó szán­dék A felületesség is legalább annyit. Tisztességes ember nem pártolhat szabálysértéseket. Ám azt tudom, hogy erre a néprajzi múzeumra szükség van, s tudom azt is, milyen fáradságot nem is­merő munka és eltökéltség áll a máris kiállított és az előkészített néprajzi anyag mögött. Csiky Klára perrel fenyeget: megtámad­ja a tanács áprilisi döntését. Szem­beszáll egy olyan üggyel, ami túlnő fontosságában Gyergyószentmik­lós határain, nemzeti értékeink megmentését célzó. Nem rossz ma­gyar­­, csak elkeseredett. Ha meg­teszi amit akar, érdekes helyzet alakulhat ki. Nagy Istv­án RMDSZ- képviselő koronatanú lehet egy magyar értékeink megőrzésére és bemutatására alkalmas múzeum és tájház létesítését esetleg meg­akadályozó perben... Csiky Klára azért hívta össze az írás elején felsorolt tehetetleneket, hogy legalább meghallgassák, mert ahogy mondta, ez eddig soha nem történt meg, így van vagy sem? Nem tudom. Ám azt állítom, hogy nem hallgatták meg elégszer és elég jól Az eset igazolja: virágzik a szó­szegés is. Mert ha - számomra ért­hetetlenül, hisz nem az ő dolga — a polgármester elvállalta, hogy meg­felelő helyiséget kerít az Eger Kft - nek, akkor azt időben tegye is meg. Ha sikerül kiviteleznie ígéretét, a kíváncsiság csak tovább furdal majd: mitől és miért zavarosodon meg e tisztának tetsző eset? Mit nem tudtak a tanácsosok sem, amikor alapos mérlegelés után egy ellen­­szavazattal döntötték el a Bene­dek-kúria további sorsát? Ezen tűnődöm most is. BAJNA GYÖRGY Tűnődésre serkentő beszélgetés ­­I .AHOGY MI LÁTJUK Mezőgazdaság és biztosítás Annyi bizonytalanság közepette a mezőgazdaság, a földterület van kitéve legtöbbször a természeti csapásoknak, a károknak. Mégis ez a terület az, ahol a biztosítás elmarad vagy csak kivételesnek számít. Pedig manapság már több biztosítócég is tesz ajánlatokat. Tény, hogy egy szervezett, a lehetőségekkel és esélyekkel számoló gazda­ság nem mellőzheti a biztosítást, hisz ennek a tarifja belefér a költségekbe, de egy természeti katasztrófa, egy elemi csapás teljes csődöt jelenthet. Az idén, a tavasszal, de a közelmúltban is számos természeti csapás, vihar, árvíz, jégverés okozott kárt az ország sok megyéjében, de nálunk is. Ezek előidézésében nem kis szerepet játszott és játszik az utóbbi években folytatott felelőtlen erdőgazdálkodás, és a lezú­duló vizek szinte akadálytalanul pusztították a talajt, földcsuszam­­lások keletkeztek, de a vízlevezető sáncok, csatornák sem voltak rendben tartva. Létezik a természeti csapások okozta károk utólagos megtérítésé­nek a lehetősége, a terménybiztosítás, valamint az állatállomány biztosítása. Igaz, a biztosítás kérdésének megoldása a mezőgazda­ságban most van kialakulóban. Jó ideig sem állami, sem magántőke nem fektetett be a területre, de a mezőgazdasági termelők többsége most sincs olyan pénzügyi helyzetben, hogy könnyűszerrel fizethetné a biztosítási díjat. Mégis erre az útra kell lépni, mert mind mondani szokták, jobb félni, mint megijedni... Az utóbbi időben már a külf­öldi tőke is kezd érdeklődni e gazda­sági ágazat iránt, szaporodnak a biztosítótársaságok. Ma már ter­­ménybiztosításra is van lehetősége, amiről pár éve hallani sem akartak a biztosítótársaságok. Nézzük csak a jelenlegi lehetőségeket. A Mezőgazdasági Bank biztosítási szakosztállyal rendelkezik, azaz hitelt nyújt a leendő termésre és állatállományra azzal a feltétellel, ha a hiteligénylő biztosítást köt ezekre. A másik szakosított részleggel rendelkező cég az ASIROM, amelynek külföldi biztosítótársaságokkal van viszont­biztosítási szerződése, de még sorolhatnám azokat a biztosítókat, amelyeknek esetleg nincs kirendeltsége megyénkben, de léteznek. A sajnos az, hogy a terménybiztosítás esetében az árvizeket mellőzik a biztosítók, holott ezek okozzák a legnagyobb károkat. Bizonyára az árvízkárok megtérítése meghaladja a biztosítók potenciálját, ezért az árvízkárok jelentik a legnagyobb veszélyt gazdák ezreinek. E kérdésben az államnak kellene több felelősséget vállalnia, nemcsak mint biztosítás, az hanem árvízvédelem megteremtésében is. Általá­ban hátrányban vannak az egyéni gazdák, mivel a biztosítók rend­szerint csak bejegyzett jogi személyek számára vállalnak termény­biztosítást, így a gazdálkodók többsége nem érvényesül. Kiút lehetne a társulások, gépkörök, gazdakörök jogi személyként való bejegyez­tetése, amelyeken keresztül érvényt lehetne szerezni az egyéneknek is. Az viszont biztos, hogy nemcsak a biztosítónak, de a gazdának is lépnie kell saját érdekében... FERENCZ IMRE KORKÉP 1999. június 30. Túljutott a szenátuson a tanügyi törvény Tegnap a szenátus megvitatta és csekély módosítással elfogadta (99 mellette, 6 ellene, 5 tartózko­dás) a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidol­gozott változatát. A kedvező sza­vazatarány úgy alakulhatott ki, hogy a szenátusi frakciók a­ vitát megelőzően kompromisszumos megoldásra jutottak. Ennek értel­mében nem szavazták meg a 184­ 5. szakasz egyeztetett válto­zatát, mely a multikulturális intéz­mények működését szabályozza, de szinte mindenki megszavazta a felsőfokú kisebbségi oktatás szempontjából létfontosságú 123. szakaszt. A szenátus más véleményen volt a 6. cikkely esetében is, amely a 9 osztályos kötelező ok­tatást írta volna elő. E két cikkely­ről a két ház együttes ülése fog dönteni, addig is érvényben ma­rad a 36/1997-es sürgősségi kor­mányrendelet. A most megszavazott törvény biztosítja a magyar szakoktatást, a felvételit azon a nyelven, amelyen addig tanult a diák. A kisebbségi nyelven tanuló osztályokban vagy iskolákban egyes iskolai doku­mentumokat anyanyelven is meg lehet szerkeszteni és kiadni. A ro­mán nyelv elsajátítása már nem kötelező, csak a tanulása, az is sajátos program és tankönyv sze­rint az elemi iskolában és sajátos tankönyvek szerint az 5-8. osz­tályban. Kis településeken vagy szórvány­vidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszám alatti osz­tályokat működtetni. Az anyanyelvű oktatás szem­pontjából legfontosabb a 123. cik­kely, amely kimondja, hogy az egyetemeken szervezni lehet cso­portokat, tagozatokat, kollégiu­mokat és karokat a nemzeti ki­sebbségek nyelvén és kérésre multikulturális egyetemeket is le­het létrehozni. A törvény ugyan­akkor elismeri a nemzeti kisebb­ségek azon jogát, hogy magán fel­sőfokú oktatási intézményeket működtessenek. Idegenforgalmi földrajz - Eredményes tanévet zár a gyergyószentmiklósi főiskola­­ (Folytatás az I. oldalról) A felvételire beiratkozni augusz­tus 27. és szeptember 3. között lehet a kolozsvári egyetem föld­rajz karán, a vizsgát szeptember 7-én tartják Gyergyószentmik­­lóson. Földrajzból magyauul is fel­vételizhetnek azok, akik magyauul tanulták e tárgyakat a még hatályos kormányrendelet értelmében. A gyergyószentmiklósi főis­kola felvételi vizsgáin eddig há­rom-négyszeres volt a túljelent­kezés, tehát lehetett­­ válogatni a diákokból, jó évfolyamok alakul­hatnak ki. Az előző évektől elté­rően idén a felvételi jegyben az érettségin elért eredmény egy­­harmad részt jelent, a felvételi vizsgákon pedig minden tárgyból el kell érni legalább az 5. minősí­­tést. Ez is a színvonal emeléséh­e járul majd hozzá.­­ Diákjaink a Babeş-Bolyai T­u­­dományegyetem hallgatói, és ugyanolyan jogokkal és kötele­zettségekkel rendelkeznek, mint kolozsvári társaik - hangsúlyozza Dombay István. A tanulás feltételeit a városi önkormányzat, valamint civil szervezetek biztosítják, az inf­rastruktúrát ingyenesen bocsá­tották a BBTE rendelkezésére. Jelenleg négy előadóteremmel, három laboratóriummal, egy 3000 kötetes könyvtárral rendel­keznek. Ősztől elkészül három újabb laboratórium és egy 60 fé­rőhelyes amfiteátrum. Az elő­adók helyiek és kolozsváriak. Négy állandó helyi alkalmazott tanára van a főiskolának, kéthe­tente pedig Kolozsvárról járnak le professzorok előadásaikat megtartani. Bedolgozóként pe­dig helyi tanárokat is foglalkoz­tatnak. Kollégiuma és menzája még nincs a főiskolának, a bentlakó di­ákokat a városi gimnáziumok, szakközépiskolák kollégiumai­ban szállásolják el. Dombay Istvánnak meggyőző­dése, hogy a főiskola alapítóinak elképzelése kezd valóra válni: helyben biztosítani felsőfokú ta­nulási lehetőséget a székelyföldi fiataloknak. Ezt egészíti ki a Sep­­siszentgyörgyön már működő gazdasági, no meg az ősztől indu­ló székelyudvarhelyi pedagógiai és egészségügyi főiskola. A félév utolsó vizsgája

Next