Hargita Népe, 1999. szeptember (11. évfolyam, 204-229. szám)
1999-09-01 / 204. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XI. évfolyam, 204. (2576.) szám 1999. SZEPTEMBER L. SZERDA 8 OLDAL ÁRA 1000 LEJ Gyergyói Diáktalálkozó Marosfőn A Gyergyó területi RMDSZ kezdeményezésére gyergyói főiskolai hallgatók és egyetemisták számára tartottak találkozót Marosfőn. A több mint 50 diák és a szervezők arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy mi az ifjúság helye és szerepe a vidék gazdasági, társadalmi és kulturális életében, ezen belül mi lehet vonzó egy egyetemet végzett számára Gyergyóban. Virág Zsolt, a Gyergyói TeSz ifjúsági kérdésekkel megbízott alelnöke rövid bevezetője után Garda Dezső parlamenti képviselő; Csíki András, a megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság igazgatója; Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere; Minner Gábor, a megyei tanács alelnöke; Konteszveller József, a TeSz ügyvezető elnöke, a városi RMDSZ elnöke; Suciu Gábor városi tanácsos, valamint Csató Judit, az Ifitéka vezetője szólalt fel. A fiatalok hozzászólásainak sorát ifj. Köllő Dávid és Fehér Szilamér nyitotta meg. A diákok esetleges hazatérésüket elsősorban az itthoni kihívásokkal indokolták, de hiányolták, hogy nincsenek útmutató támpontok az itthoni lehetőségekről, nem ismernek felméréseredményeket a szakemberszükségletről és kifejtették, hogy Gyergyó nem népszerűsíti megfelelőképpen értelmiség-csalogató értékeit. Közölték, hogy igen kevés azoknak a száma, akik vissza akarnak térni tanulmányaik elvégzése után szülőföldjükre. A délutáni beszélgetésbe bekapcsolódott az időközben megérkezett területi elnök, Dézsi Zoltán prefektus is. A felvetett kérdésekre egyelőre nem körvonalazódott semmilyen megoldás, ennek ellenére sokan tartják sikeresnek e sorozatnyitó találkozót, amely sportjátékokkal és diszkóval ért véget. BAJNA GYÖRGY Csíki területi RMDSZ-küldöttgyűlés Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének Elnöksége szeptember 3-ra, péntekre hívta össze a szervezet küldöttgyűlését. A délután 5 órakor, a Megyei Tanács nagytermében kezdődő gyűlés napirendtervezetében két olyan pont is szerepel, amely meghatározó a szervezet további működésére nézve. Elsőként a Csíki Területi Szervezet alapszabályzatát próbálják összhangba hozni a küldöttek az országos alapszabályzattal. Az RMDSZ Csíkszeredai kongresszusán többek között születtek olyan döntések, amelyek a területi szervezetek döntéshozó testületeinek összetételét szabályozzák. A pénteki küldöttgyűlésen ennek megfelelően módosítják a vonatkozó passzusokat. Másodsorban pedig a novemberben sorra kerülő belső választások előkészületeiről fognak tanácskozni a küldöttek. Im •át • Jár Tisztújítás a családorvosok szövetségénél Új elnököt választott tegnap az Általános és Családorvosok Hargita Megyei Szövetsége. A tisztújításra azért volt szükség, mert az alig egy éve alakult szervezet eddigi vezetője, Bíró Dénes aligazgatói tisztséget vállalt a megyei egészségügyi igazgatóságban, és amint a Megyei Kórházban megrendezett összejövetelen mondta, nem tud egyszerre eleget tenni a két funkciónak, annál is inkább, mert a pacientúrájára is gondolnia kell. A szervezet 32 jelen lévő tagja elfogadta Bíró Dénes lemondását, és új vezetőül az eddigi alelnököt, Tövissy Melindát választotta meg; a csíki zóna alelnöke Bota Sándor, titkára pedig Máthé Éva lett. A szervezet eddigi tevékenységét a leköszönő elnök sikeresnek ítélte, kiemelve két megvalósítását: a gyergyóiak bevonását a szövetségbe és a foglalkozás-egészségtani vizsgálatok területén felbukkant joghézagok betömésére irányuló sikeres erőfeszítéseket. Bíró Dénes ugyanakkor bírálattal illette az udvarhelyi zóna család- és általános orvosainak határozatlanságát, passzivitását, akiket a próbálkozások ellenére eddig nem sikerült bevonni az érdekvédelmi szervezet tevékenységébe. A rendezvényen ugyanakkor a megyei orvosi kollégium vezetője, Borsa István részletes tájékoztatást tartott a kollégium munkájáról, jelentőségéről, mindennapi nehézségeiről. Egy résztvevő az,üzem- és (Folytatás a 3. oldalon) RÉDAI ATTILA • Kezdődik a Csíkszeredai színházi évad • Lehetőség az ingyenes fogorvosi ellátásra a 3. oldalon • Örmény ünnep Csíkszépvízen a 4. oldalon BÁN PÉTER RIPORTJA Mano Lietuva - Az én Litvániám Évtizedeken át nálunk semmit sem tudtak Litvániáról, s ha egyáltalán szóba került, sokan összetévesztették Lettországgal, egyeseknek mindegy volt: litvánok vagy Upovánok. A '80-as évek végén, a '90-es évek elején, hála a politikának, a Sajudisnak, a litván népben és főként az írókban, költőkben érlelődő szabadságeszményről, a függetlenségi vágyról, törekvésről, megmozdulásokról sokat hallott a világ. Ma az emberek többé-kevésbé ismerik azt a tragikus történelmi utat is, amit a litván nép végigjárni kényszerült. Kis nép a litván, azonban nagy múltra és fejlett irodalomra tekint vissza. Litvánia a Balti-tenger partján fekszik, azon a tájon, amelyet az ókorban borostyánföldnek hívtak. 1009-ből való az első írásos említése. Fővárosa Vilnius, elnevezése valószínűleg a Vilnia folyótól ered. A litván nyelvet kb. 3 millióan beszélik: 2,5 millióan Litvániában, s félmillióan külföldön, főleg az Amerikai Egyesült Államokban. Az élő indoeurópai nyelvek közül talán a litván a legősibb, a legarchaikusabb. A lettel és a kihalt ó porosszal együtt az indoeurópai nyelvek külön családját, a balti nyelvcsaládot alkotja. Sok, a szanszkrithoz hasonló szót, nyelvtani megoldást találhatunk benne. Nyelvtana elég bonyolult, nagyon kedvelik az igenévvel rövidített mellékmondatokat. A litvánban sok a környező népektől átvett szó, ami történelmük eredménye, inkább lengyel és orosz szavakra bukkanhatunk. Latin betűs írása a XVI. században alakult ki. Volt a XVI. században történelmünknek egy olyan pillanata, amikor litvánok és magyarok igen közel álltak egymáshoz, hiszen Báthory István (vagy latinul Steponas) személyében magyar volt a litván-lengyel közös állam uralkodója, s nem kisebb tett fűződik a nevéhez, mint a vilniusi egyetem megalapítása 1579-ben. (Folytatás az 5. oldalon) Thomas Mann nyaralója Nidában Megyénk iskoláiban ma kezdődik a tanítás A megrendelt tankönyvek alig 30 százaléka érkezett meg Bár néhány megyében és a fővárosban az agyhártyagyulladás, illetve a kötőhártyagyulladás-járvány miatt késik a tanévkezdés, nálunk ma minden iskola megnyitja kapuit. Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy múlt hét végén megbeszélést tartottak az iskolaigazgatókkal, akik elmondták, hogy rendkívüli gondok nem akadályozzák a tanévkezdést, minden iskola a lehetőségek függvényében rendben fogadja a tanulókat. Tegnap, ma és holnap a tanfelügyelőség szakfelügyelői és a Közegészségügyi Igazgatóság szakemberei együtt járják végig az iskolákat, hogy meggyőződjenek: az iskolák elfogadható körülményeket biztosítanak a gyerekeknek, nem veszélyeztetik azok egészségét. Jövő héten tartják az igazgatókkal a tanácskozásokat, melyeken a reformmal kapcsolatos problémákról nyújtanak tájékoztatást, tisztázzák a felmerülő kérdéseket és megvitatják az egyetem előtti oktatásra vonatkozó, nemrég megjelent szabályzat kérdéseit. A pedagógusok szokásos év eleji tanácskozásait a szeptember 13-ával kezdődő héten tartják. A tanévkezdéskor természetes kérdés, hogy van-e elég tankönyv, lesz-e miből tanulni? A megyei tankönyvraktárból Bíró Levente tájékoztatott, hogy tegnapig a megrendelt könyveknek nem egészen 30 százalékát kapták csak meg. A tanügyminisztérium eleve lefaragott a megrendelésekből. Az elemi oktatásban a magyar tannyelvű könyvekrendelését teljes egészében jóváhagyták, a harmadik és hatodik osztályos román nyelv- és matematikakönyveknek viszont csak 51,2 százalékát. A nagyobb osztályokban a technikai könyvek esetében a megrendelt mennyiségnek mindössze 44,8 százalékát hajlandó a minisztérium fizetni. A Hargita megyei tankönyvraktár összesen 37 kiadótól rendelt könyveket, ezek közül a bukaresti All, a Teora és a Nemzeti Tankönyvkiadó küldte el többé-kevésbé a megrendeléseket, a többiek szállítmányaira a tanévkezdés után lehet csak számítani. TAKÁCS ÉVA A hortobágyi alkotótábor tárlata A magyar kormányzat elképzelése és szándéka szerint végleges elhelyezést nyert a Határon Túli Magyarok Hivatala a Külügyminisztérium gellérthegyi épületében. (A hivatal székhelye Budapest I. kerületének Bérc u. 13-15 szám alatti ingatlanában található, postacíme 1518 Bp. 112, pf. 43.) A székházat Szent István-nap előestéjén ünnepélyes keretek között adta át Orbán Viktor miniszterelnök a határon túli magyarság vezetői, egyházi vezetők és magyarországi politikusok jelenlétében. Az átadással egy időben nyílt meg az új székházban harminchárom határon túli magyar festőművész kiállítása. A tárlat anyagát a hortobágyi alkotótábor gyűjteményéből válogatta Égerházi Imre festőművész és C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője. A kiállításon, többek között a hortobágyi alkotótábor többszörös meghívottjának, Gaál Andrásnak a munkái is helyet kaptak. It X- I BEN-COM-MIXT Kft. Gyergyószentmiklós, Virág negyed 41 szám. Telefon: 066-164778 Tel./fax: 066-164094 Jt cuciR mosógépeit egyedi forgalmazója Hargita és Kovászna megyében. ■ablak az országra Megakadt a földtörvény vitája Triţă Făniţă demokrata párti szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának elnöke tegnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Lupu-törvényként ismert jogszabálytervezet vitája nem folytatható politikai döntés hiányában. Míg ezt nem hozzák meg a koalíció vezetői, nem hajlandó elnökölni a bizottság ülésein - hangsúlyozta. Azt is elmondta, hogy nem hajlandó parancsszóra megváltoztatni álláspontját, s reméli, hogy pártja is támogatja elképzeléseit. Véleménye szerint a rendelkezésre álló földterületekből lehetetlen visszaállítani a földterületek fölötti tulajdonjogot a jogszabálytervezet által előírt 50 hektárig. Szerinte az igénylések 600 ezer hektárral haladják meg a lehetőségeket. Ez utóbbi hiányt csak az állami mezőgazdasági vállalatok felszámolásával lehetne fedezni - mondotta -, ez viszont a mezőgazdasági termelés túlzott elaprózását jelentené. • A legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) szerint, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény mintegy 200 ezer épületre - lakásokra, szállodákra, vendéglőkre, üzlethelyiségekre-vonatkozik. A párt gazdasági szakemberei szerint, ha ezt az ingatlantömeget átlagban 250 négyzetméterrel számolják, s négyzetméterenként 240 dollár kártérítéssel számolnak, akkor kb. 12 milliárd dollárt kellene kifizetni a volt tulajdonosoknak. Ehhez hozzá kell még adni 6,5 millió dollárt - a falun lerombolt házak értékét -, továbbá 16,5 millió dollárt - a városon lerombolt házak értékét - és a telkek értékét. Számításaik szerint összesen mintegy 50 millió dollárról lenne szó. Vállalkozásfejlesztési gondolkodásmód A Nagyenyeden működő Castellum Alapítvány szeptember 4-én és 5-én értekezletet tart erdélyi magyar történelmi családok részvételével a vállalkozásfejlesztési gondolkodásmód alakításáról. A kérdéskört hazai és nyugati céltámogatási rendszerek szemszögéből vizsgálják. Megnyitóbeszédet mond Apor Csaba kuratóriumi elnök, utána Keresztény remény és felelősség címmel előadások következnek, majd a konferencia fő- témáját tárgyalják meg délelőtti és délutáni előadásokon, vitákon. Az értekezleten jelen lesz és előadást tart dr. Kötő József államtitkár; dr. Csávossy György író, egyetemi tanár, a Castellum Alapítvány ügyvezető bizottságának elnöke; dr. Csiha Kálmán, erdélyi református püspök. Az értekezlet szervezői a résztvevők kikapcsolódására is gondoltak. Külön-külön műsorral lépnek fel Killyén Ilka és Dévai Nagy Kamilla művésznők. A konferencia az alapítvány közgyűlésével zárul vasárnap délután. KOMORÓCZY GYÖRGY