Hargita Népe, 2000. február (12. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-01 / 25. szám

■ ABLAK AZ ORSZÁGRA Bővülő román-magyar határforgalom Ma reggeltől a román-magyar határ két átkelőhelyén - Tomu (Toma)-Battonya és Nagysza­­lonta-Méhkerék - a személyfor­galom mellett, lehetővé válik a korlátozott áruforgalom is - tudat­ja a Vámügyi Vezérigazgatóság. Ennek értelmében megengedett a 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó járművek forgalma (de nem terjed ki az élő állatokra, állati eredetű termékekre, takarmányra, vegyszerekre). Az igazgatóság il­letékesei szerint a két határátkelő forgalmának bővítését a román és a magyar vámszervek szoros együttműködése tette lehetővé. • A kormány vasárnap esti rend­kívüli ülésén többek között ha­tározatot fogadtak el az alkohol, a szeszes italok és az üzem­anyagok akcízáinak (fogyasztási adó) mérsékelésére vonatkozóan, így például február 15-től az ól­mozott benzin akcízája 11,5 %-kal csökken, a gázolajé pedig 20 %-kal. Az intézkedés nyomán várhatóan csökkennie kell(ene) a szóban for­gó termékek kiskereskedelmi ára­inak, de mások esetében - például kenőanyagok - az akcíza beveze­tése azok megdrágulásához ve­zethet). Egy másik határozat ér­telmében az elkövetkezőkben a földgáz árának kiszámítási módo­zatait és kritériumait országos sza­bályozó szakhatóság fogja meg­állapítani. • A kormány ratifi­kálta a Románia és az EU között januárban megkötött memoran­dumot, amely értelmében az Unió 200 millió eurós kölcsönt nyújt országunknak. A két, egyenlő részletben folyósítandó kölcsönt Románia a fizetési mérleg támo­gatására és a valutatartalékok megszilárdítására kapja. A Világ­bank közlése szerint országunk 11 millió dolláros kölcsönt kap a me­zőgazdaság támogatását célzó projekt levezetésére. • A pa­rasztpárt állandó küldöttségének vasárnap zárult ülése során a vá­lasztási év távlatában határozott támogatását fejezte ki Emil Constantinescu újabb elnökje­löltsége iránt. MINDENT A JÖVEDELMI ADÓRÓL 12. Számlgáljunk... Cikksorozatunkban a jövedelmi adóval kapcsolatos jogszabályo­zást ismertettük. Pontosabban an­nak lényegesebb előírásait vázol­tuk. Szándékunk szerint olvasóin­kat szerettük volna eligazítani. Túl ezen, továbbra is rendelkezésükre állunk, szakemberek bevonásával megpróbálunk a felmerülő kérdé­seikre választ adni, elősegíteni a jogszabály alaposabb megismeré­sét. Ugyanezt a célt szolgálja pél­dák bemutatása, pontosabban a nettó jövedelem számítástechni­kájának ismertetése. Íme: tegyük fel, hogy egy adott személy munkakönyves főállás­ban van alkalmazva havi 3 millió lejes alapbérrel; 2000. folyamán nem fog módosulni javadalmazá­sa, és munkahelyén nem fog része­sülni másabb juttatásban; felesége dolgozik, és eltartásában két kis­korú gyermek van. Nos, ennek az alkalmazottnak havi fizetési jegyzéke a követke­zőképpen fest majd: 1. Alapbér (bruttó) - 3 millió lej; 2. Kivonódik az 5%-os pót­nyugdíj (azaz 3 000 000 x 5%), összegszerűen 150 000 lej; 3. Kivonódik az 1%-os munka­­nélküli segélyalaphoz való szemé­lyi hozzájárulás (azaz 3 000 000 lej x 1%), összegszerűen 30 000 lej; 4. Kivonódik a 7%-os egészség­­biztosítási hozzájárulás (azaz 3 000 000 x 7%), összegszerűen 210 000 lej; 5. A professzionális költségek címén az adóalap csökkentendő az alaplevonás 15%-ával (azaz 800 000 x 15%), úgy, ahogy arról rendel­kezik a 73/1999-es kormányren­delet 24. szakasza (2)-es bekezdé­sének b. szövege. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy ez az összeg nem jelent tényleges költséget a munkáltató számára, sem pedig kifizetési kötelezettséget. A fen­tebbi módon kiszámított 120 000 lej módszertani ok miatt tünteten­dő fel, s annak az adóalap csök­kentése szempontjából van gya­korlati jelentősége. 6. Az alapbérből kivonva az említett összegeket /3 000 000­­ (150000+30000+210000+120000). (Folytatás a 3. oldalon) Hótakarítás az ország hidegpólusán Kemény téli időjárással lepett meg január, rengeteg hóval és rendkívül fagyos éjszakákkal. Csíkszereda elöljáróit ez nem érte felkészületlenül, két vállalkozással is szerződést kötött a városháza az utak hótalanítására. Az egyik a helybeli Reiser Rt., amelynek mun­katársai négy berendezéssel igye­keztek eltüntetni a hóhegyeket, két, hóekével felszerelt traktorral és egy utánfutással, amelyről a csúszás­­gátló anyagot szórják, egy átalakí­tott földgyalu a nagyobb hóhullás esetén állt munkába. A másik cég, a Hamerock jobban fel van szerel­­kezve, több mint 10 gép áll rendel­kezésükre, több homlokrakodó, földgyalu, homokszóró gép. Hargitafürdőn két hótalanító gép tartózkodott állandó jelleggel, be­vetésre készen. A Hamerock gé­pei januárban 830 órányit dolgoz­tak a hótalanítással. (A Reiser Rt.­­nél tegnapra még nem készült el a januári adatösszesítés.) Ebben az időszakban a Hamerock Rt. mun­kásai 587,5 tonna csúszásgátló anyagot (homok és só keveréke) szórtak ki a megyeszékhely útjai­ra, ezenkívül még 4 tonna tiszta sóval is olvasztgatták a jeges felü­leteket - tájékoztatott tegnap Ke­resztes Gábor, az önkormányzat városgazdálkodási osztályának vezetője. Víz-, gáz-, fűtésszerelésre gondol? Nálunk mindent megtalál. Csak kiváló minőségű termékek, a legjobb árakon! • Kombi falikazánok csak 11880 000 lejért, akciós áron! Részletre is árusítunk. ROM-WALD Kft. Bál Sándor utca, 1B/S, telefon: 171600,171408 Temesvári sugárút 24, telefon: 124887__________ MA KEZDŐDIK A PARLAMENTI ÜLÉSSZAK Törvényhozási prioritások A koalíció mandátumának utolsó évében van és több, a kormány­­programban rögzített törvénytervezet, illetve törvénymódosítás vitája és elfogadása még hátravan. Az alábbiakban a Hargita megyei parla­menti képviselők és szenátorok nyilatkoznak arról, hogy milyen törvé­nyek elfogadását tartják fontosnak a ma kezdődő parlamenti üléssza­kon. ANTAL ISTVÁN: Fontosnak tartom, hogy amint a kormány el­fogadja és a parlament elé terjeszti a költségvetést, minden bizottság gyorsan készítse el jelentését, és legkésőbb a hónap végéig kezdőd­jön meg a tervezet vitája. Fontos, hogy március elejére költségveté­se legyen az országnak. Szintén az első időszakban a kormány által januárban kiadott sürgősségi ren­deletek vitája válik fontossá, an­nál is inkább, hogy egyik-másik esetben az RMDSZ vitatja rendel­kezéseiket. Erről összeállítottunk egy anyagot, a kifogásokat tárgya­lócsoportunk révén továbbítottuk a miniszterelnökhöz. Ezenkívül fontos, hogy a helyi autonómia törvényét minél gyorsabban tűz­zék napirendre. Ugyanakkor fon­tos a választási törvény elfogadása is. Személyesen érintett vagyok egy olyan törvényben, amelynek én is kezdeményezője vagyok: az ipari parkok törvénye elemzését befejezte az ipari és szolgáltatá­si bizottság, a kormány kérésére ezt sürgősségi eljárásban kellene megtárgyalni. Szintén a mi bizott­ságunk tette le a ház bürójához Az energia gazdaságos használata című törvénytervezetet. Ezt köte­les elfogadni az ország, hisz a par­lament már ratifikálta a lisszaboni Energiai Európa Chartát. ASZTALOS FERENC: Meg­győződésem, hogy mi a román de­mokrácia markáns támogatói va­gyunk, ami azt is jelenti, hogy az európai integrációs törekvéseket szorgalmazzuk. Ezekből az alap­elvekből kiindulva, világos, hogy ezeket a célokat csak akkor lehet megvalósítani, ha Romániában végérvényesen tisztázódnak a tu­lajdonviszonyok. Úgy vélem, hogy most, amikor a föld- és erdő­tulajdon kérdése végre - legalább­is a törvényhozás szintjén - tisztá­zódott és most már a végrehajtás hatáskörébe tartozik a tulajdonjog biztosítása, feltétlenül szükséges a törvényhozás szintjén minél ha­marabb véglegesíteni az államosí­tott ingatlanok törvénytervezetét is. Ne feledjük, hogy ez a törvény nem kimondottan az államosított házakra vonatkozik, hanem min­denre, amit államosítottak a negy­venes évek közepén: házakra, ipa­ri egységekre, vendéglőkre, mal­mokra, üzletekre, a szervezetek ingatlanjaira és nyilván az egyházi ingatlanokra is. És ez a kérdés lé­nyege: a szenátusban azt kellene elérni, hogy a harmadik paragra­fus, amely kimondja, hogy jelen törvény kikre érvényes, felsorolá­sában jelenjenek meg történelmi egyházaink is. Dr. GARDA DEZSŐ: Véle­ményem szerint azokat a törvé­nyeket kellene megszavaznunk, amelyekre már régóta vár a köz­vélemény: az államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, a helyhatósági választá­sok törvényét, valamint a közigaz­gatási törvényt. Ideje volna már a sürgősségi kormányrendeleteket háttérbe szorítani, ne azokkal foglalkozzunk az ülések többsé­gén. Most már a parlamenti kez­deményezéseket is figyelembe kellene venni. Itt gondolok az ál­talam kidolgozott, a közbirtokos­ságok működésére vonatkozó törvénytervezetre, amely másfél esztendeje áll a jogi bizottság­ban. Ennek a törvénytervezetnek az akadályozása lehetetlenné teszi a közbirtokosságok működését. Tehát a­ kormánynak hagynia kel­lene a parlamentet, hogy dolgoz­zon. Vagy gondolok egy másik kezdeményezésemre: Gyergyó­­szentmiklós megyei jogú várossá (municípiummá) válásának tör­vénytervezetére. Ezt a kormány egyszer már elutasította, arra hi­vatkozva, hogy ebben nekik kell dönteniük, hisz a pénzügyi hátte­ret ők kell biztosítsák. Vélemé­nyem szerint engedjék meg a par­lamentnek, hogy döntsön ebben a (Folytatás a 3. oldalon) Lejegyezte: SURÁNY ISTVÁN LAKÁSHITEL-IGÉNYLŐK LEHETŐSÉGEIT VIZSGÁLTA A KERESKEDELMI BANK A legtöbb kérvényező fizetőképes Mint ismert, az Országos Lakásügynökségtől bárki igényelhet hitelt lakásépítésre, illetve -vásárlásra. A legfőbb feltétel a kérések elbírálásánál az igénylő fizetőképessége, amely garanciát jelent a havi részletek törlesztésére. A fizetőképesség megállapítását a Ro­mán Kereskedelmi Bank végzi, és Hargita­ megyében az esetek nagy részében megalapozottnak találta a hiteligényléseket. Az Országos Lakásügynökség által folyósított hitelt a kamattal együtt legtöbb 25 év alatt kell visszafizetni, havi részletekben. A hitel összege elsősorban az in­gatlan nagyságától függ, a havi részletek nagyságát befolyásolja, hogy előlegként mennyi pénzt tud kifizetni az igénylő. A Román Ke­reskedelmi Bank megyei kiren­deltségének adatai alapján a me­gyében mostanig összesen 271 kérvényező fizetőképességét vizs­gálták meg. Közülük 206 esetben véleményezték pozitívan a kérést, 13-at elutasítottak. Nem jelentke­zett meghallgatásra 48 személy, 4 esetben pedig a bank által kikül­dött levél nem találta meg az igénylőt, és visszahozta a posta. A legtöbb igénylő Csíkszeredából, illetve Székelyudvarhelyről van. A megyeszékhelyen például a 62 kérelmező közül 47-en kedvező véleményezést kaptak, 10 sze­mély nem jelentkezett, és 3-at el­utasítottak azért, mert kevés volt a jövedelmük. A bank hitelosztá­lyának adatai alapján Csíkszere­dában a legnagyobb összegű havi részlet, amelyet törlesztenie kell az igénylőnek, eléri a 2 millió 800 ezer lejt (négyszobás lakásról van szó), a legkisebbek pedig 800 ezer és 1 millió lej között mozognak (garzonlakások esetében). KOVÁCS ATTILA Csak Nagyváradig közlekedik A Mávinform ama értesítése alapján, hogy a magyar vasutas szakszervezet tegnap éjféltől kezdődött, munkabeszüntetése okán a nemzetközi vonatok nem közlekednek, a hazai menet­rendben is változás következett be. A C.F.R.-Călători közölte, hogy a Magyarországra közleke­dő nemzetközi személyszállító vo­natok csak határállomásokra ér­keznek (illetve onnan indulnak), így a Korona mától csak Nagy­váradig közlekedik. A Románia és Magyarország közötti nem­zetközi személyi járatokat ak­kor indítják ismét, ha a MÁV hivatalosan értesíti a román vas­utakat a sztrájk befejezéséről.

Next