Hargita Népe, 2000. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

2000-09-01 / 206. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XII. évfolyam, 206. (2883.) szám 2000. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK 16 OLDAL­ÁRA 2000 LEJ Víz-, gáz-, fűtésszerelésre gondol? Forduljon hozzánk, nálunk mindent megtalál. Tervezést és szerelést is biztosítunk. Ingyenes szaktanácsadás! Olasz, kombi falikazánok már 13 076 900 lejért. ROM-WALD Kft. Temesvár sugárút 24 szám Tel.: 171600,171408,124887 DÖNTÖTT AZ OPERATÍV TANÁCS Egy képviselői hely Gyergyónak Az RMDSZ Operatív Tanácsa tegnapi bukaresti ülésén megvizs­gálta az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete által benyújtott megke­resést, amelyben a szervezetet megillető parlamenti helyek le­csökkentését kifogásolta. A testü­let tegnapi döntése értelmében a helyzet változatlan maradt: az ud­varhelyszéki szervezetnek 2, a csí­ki területinek 1 és a Gyergyó terü­letinek szintén 1 képviselői hely jut az ősszel esedékes parlamenti választásokon, az ötödik, nem biz­tos bejutó helyre a csíki szervezet állít jelöltet. A két szenátori helyre a csíki és az udvarhelyi szervezet állít egy-egy jelöltet. A harmadik jelöltet a szenátori listán a gyergyói szervezet állítja. Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke, az SZKT AB elnöke minőségében vett részt az OT ülésén. Tájékoztatása szerint a 2004-ben esedékes választáso­kon a gyergyói szervezet két he­lyet kap. Ugyanakkor, mint mon­dotta, amennyiben az RMDSZ kormányzati tényező lesz, a pre­fektus kinevezésében előnyt él­vez majd a gyergyói szervezet, úgyszintén a szervezet súlyának megfelelően képviselteti majd magát a decentralizált szervek vezetőségében. A nemsokára véget érő törvény­hozási ciklusban mind az öt Hargi­ta megyei parlamenti képviselői és a két szenátori tisztséget az RMDSZ jelöltjei nyerték el. Csík­nak egy szenátora és egy képvise­lője, Udvarhelynek egy szenátora és két képviselője, Gyergyónak pedig két képviselője volt. ■ablak az országra Bejegyzés előtt az új konvenció Tegnap a Román Demokrata Konvenció 2000 néven tömörült pártok - Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Jobboldali Erők Szövetsége, Román Környe­zetvédő Szövetség, a Ciorbea-féle kereszténydemokrata csoportosu­lás, valamint a Moldvaiak Pártja­­ vezetői aláírták a szövetség politi­kai protokollumát, a törvényszéki bejegyzés előtt tehát szabad az út. Az új konvenció vezetői nyitottak a liberális pártból kiszakadt Remes-féle csoportosulás előtt is. Ma a civil szerveződésekkel foly­tatódnak az egyeztető tárgyalá­sok, jövő hétre velük is együtt­működési jegyzőkönyvet kí­vánnak aláírni. • Tegnap sajtó­­értekezletet tartott Bukarestben az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó Béla a parlamenti választá­sok közeledtével kialakult helyze­tet, a felmerült problémákat és kér­déseket ismertetve kifejtette: a szövetség egyetért azzal, hogy a választási kampány 45 napos le­gyen, hiszen a parlamenti vakáció­ról visszatérő honatyáknak még mandátumuk lejárta előtt számos törvénytervezetet kell megvitatni­uk és elfogadniuk. Markó legfon­tosabbnak az államosított házak visszaszolgáltatásáról és a helyi közigazgatásról szóló törvényter­vezetet tartja. • A sajtótájékozta­tón Eckstein-Kovács Péter mi­niszter bejelentette, hogy tegnap fogadta el a kormány azt a határo­zatot, melynek értelmében ko­lozsvári székhellyel Kisebb­ségkutató Intézet hoznak létre. !­A Minekutána a nemzeti elkö­­l­kötelezettségű és az ország határain kívül élő magyarok gondját is szívén viselő Or­­bán-kormány nem fogadta túl­zott lelkesedéssel a minden hatá­ron túli magyart alanyi jogon megillető kettős állampolgárság gondolatát, sőt, Martonyi János külügyminiszter úr mint megva­lósíthatatlant kereken el is utasí­totta, miután a magyar kormány kezdeményezésére Magyaror­szágon törvénybe kívánják fog­lalni az ország határain kívül élő magyarok státusát — új jel­szót dobtak be, a „ kettős állam­­polgárság " egykori szószólói. A „külhoni állampolgárságot" igénylik a magyar államtól a szomszéd országok magyarjai számára. Mit jelentene ez? Hisz min­denfajta állampolgárság jo­gokkal és kötelezettségekkel jár. Az MVSZ elnöke, Pat­­rubány Miklós válaszolt erre a kérdésre egy interjú során. Jelentene - egyrészt - olyan jogosítványokat, ame­lyek nagyjából benne vannak a készülő státustörvényben. Tehát: könnyített munkavál­lalási feltételeket Magyaror­szágon huzamosabb ott-tartóz­­kodással. Jelentene könnyebb vízumszerzési lehetőséget is a Magyarországra való utazás tekintetében akkor, amikor (esetleg) Magyarországnak is életbe kell léptetnie a vízumkö­telezettséget egyes országok felé. Erre ugyanis van nemzet­közi előzmény: a nemzeti hova­tartozásukat kellőképpen iga­zolni tudó romániai németek sokkal könnyebben, egyszerűb­ben és hosszabb tartózkodásra kaphatnak beutazási vízumot Németországba, mint bármifé­le más nemzetiségű román ál­lampolgár. Az MVSZ elnöke azonban olyan igényt is beje­lentett, amelyet - a magam ré­széről - megvalósíthatatlan­­nak vélek: kapjon a határon túli magyar, a „ külhoni állam­polgár” magyar útlevelet (is), amellyel vízumkényszer nélkül, szabadon utazhat Európában. Nos, miért bonyolult ez? Mert útlevelet általában az országok saját állampolgára­inak szoktak adni. Az útlevél azt (is) jelenti,­­hogy a kibo­csátó ország kezességet vállal az útlevél tulajdonosáért, jót­áll érte. Ugyanakkor, ha kül­földön kellemetlenségei tá­madnak - indokolt esetben -, meg is védi állampolgárát. Drága romániai magyar test­véreim, tegyék a kezüket a szívükre. El lehet várni Ma­gyarországtól, hogy vala­mennyiünkért látatlanban jótálljon, csak azért, mert magyarok vagyunk? Meg az­tán miféle kötelezettségekkel járhat számunkra ez a bizo­nyos „külhoni állampolgár­ság"? Tartok tőle, valójában ez se megalapozottabb igény, mint volt a „ védőhatalmi stá­tus ", majd pedig a „ kettős ál­lampolgárság". Kétségtelen, hogy Magyar­­ország segíteni igyekszik raj­tunk, akiket a történelem az or­szág határain kívülre rekesz­­tett. És segít is. Igen sokban tá­mogat nemzeti mivoltunk, nyel­vünk, művelődési életünk ápo­lása és fejlesztése tekintetében. Jogos politikai követeléseinket diplomáciai úton támogatja. De úgy vélem, semmi értelme, hogy eléggé át nem gondolt (bár jól hangzó) követelésekkel álljunk elő Anyaországunk felé, olyanokkal, amelyeket az adott nemzetközi helyzetben Magyarország kormánya meg sem kísérelhet teljesíteni. Mi­helyt ugyanis a magyar kor­mány segíteni igyekszik, és segít­­ is rajtunk, nem hiszem, hogy okos dolog lenne teljesíthetetlen igényekkel nehezíteni a dolgát. Sajnos, a „külhoni állampolgár­ság ”-ot is ilyennek látom. Tévednék? Elvárom, hogy aki így véli, meg is magyaráz­za, hogy miben­­ ne jelzőkkel érveljen, miszerint nézetem „káros", esetleg „megalku­vó " vagyok meg, hogy valójá­ban nem is létezem, tulajdon­képpen Ion Iliescu elnök úr ta­lált ki engem. Magyarázza meg világosan, miért jár ne­künk, külországi magyarok­nak több, mint más nemzetek gyermekeinek­­ egyes, Ma­gyarországgal való kapcso­lattartásaink kivételével. Úgy egyébként tökéletesen egyetértek azokkal, akik va­lamennyiünk számára Schen­­gen-országokba érvényes út­levelet követelnek. Nem ké­telkedem abban, hogy ez meg is lesz, de tartok tőle, csak or­szágunk euroatlanti csatla­kozása vagy a Romániára kö­telező vízumkényszer feloldá­sa után. FODOR SÁNDOR Levelek - haza (35.) Higgadtan­­ egy fontos kérdésről Etnikumközi írótalálkozó Csíkszeredában A Tilos Alapítvány TILOS 2000 programja keretében szer­vezett írótalálkozó meghívottjai a tegnap délelőtt a Székelyföld szerkesztőivel találkoztak, majd a Csíkszeredai városházát láto­gatták meg. Itt dr. Csedő Csaba István fogadta őket, s a díszte­remben lezajlott kis beszélgetés során ismertette a város történe­tét, nevezetességeit, gazdasági és kulturális életét, majd a különbö­ző nemzeti kisebbségeket képvi­selő fiatal alkotók kérdéseire vá­laszolt. így szó esett a Csíkszere­dai színház alapításáról, egyesz­­tendős tevékenységéről és szé­kelyföldi felsőfokú oktatás helyetéről, perspektíváiról. NAGY P. ZOLTÁN felvétele MEGKEZDŐDÖTT A BURGONYA BETAKARÍTÁSA Féltermés, egész kilátástalanság Alcsíkon kezdetét vette a bur­gonya betakarítása, a Nagyme­zőn a kísérleti állomás parcelláin sorakoznak már a zsákok, a kozmási Nyerges társas a Görgős határrészen kezdte meg a hét ele­jén a betakarítást. Most is, mint máskor, száz meg száz moldvai vendégmunkás érkezett, akik a szállás és az ellátás mellett húsz kilogramm burgonyát kapnak ja­vadalmazásként. A bér eddig is plusz-mínusz nagyjából ennyi volt, viszont a termés fele a tava­lyinak: 12-15 ezer kilogrammos hektárátlaggal lehet csak számol­ni. Nincs oka a szakembernek, a társas vezetőségének a lelkese­désre, főleg azért, mert a jelek szerint a kevés sem becsüs. Va­gyis a felvásárlók nem ígérik meg azt a reális árat, ami fedezné az eddigi költségeket, s amiből tör­leszteni lehetne a termelési hite­leket, egyáltalán meg lehetne ala­pozni az elkövetkező esztendőt. A burgonya betakarításával párhuzamosan kezdődik a felsza­badított területeken az őszi veté­sekhez a magágy előkészítése is. Sajnos, csapadékhiány miatt jó magágy előkészítéséről sem be­szélhetünk, kellene a kiadósabb eső is. Gondokból, bajokból bőséggel termett az idén, és nem kellene ezeket eltárolni jövőre... FERENCZ IMRE Erdélyi magyar közművelődés és könyvtárügy a 4. oldalon MA DÉLUTÁN A DUNA TV-BEN Ötkarikás időutazók Ma délután, romániai idő sze­rint 15.35 órától mutatja be a Duna TV Kelemen Zsolt Ötkari­kás időutazók című filmjét, amely a nyugdíjas magyar olimpiai baj­nokok idei utazásáról szól. A Duna TV stábja 1998 óta minden évben elkíséri az egykori sztáro­kat a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja által szervezett utazásokra, az eddig elkészült és bemutatott filmek alkotóit a MOB nívódíjjal tüntette ki. Idén Lausanne-ba, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyére látogattak el öregedni nem akaró nagyságaink, akiket Juan Antonio Samaranch elnök személyesen is fogadott. A közel 50 perces filmben láthatjuk-hall­­hatjuk Buzánszky Jenőt, Zsi­­vótzky Gyulát, Novák Dezsőt, Lemhényi Dezsőt, a Novák-lá­­nyokat és másokat.

Next