Hargita Népe, 2001. január (13. évfolyam, 3-25. szám)

2001-01-05 / 3. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XIII. évfolyam, 3. (2986.) szám 2001. JANUÁR 5., PÉNTEK 16 OLDAL­ÁRA 3000 LEJ Víz-, gáz-, fűtésszerelésre gondol? Forduljon hozzánk, nálunk mindent megtalál. Tervezést és szerelést is biztosítunk. Ingyenes szaktanácsadás! Olasz, kombi falikazánok már 13 671 000 lejért. ROM-WALD Kft. Temesvár sugárút 24 szám Tel.: 171600,171408 ■ablak az országra Bírálják a vámkezelést Január 19-re összehívták a ha­talmi párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja­ (PDSR) rendkí­vüli országos konferenciáját. Adrian Năstase közölte, hogy an­nak napirendjén a párt új vezetésé­nek megválasztása és új alapsza­bályzatának kidolgozása szerepel. A kormányfő egyszersmind meg­erősítette, hogy pályázik a párt el­nöki tisztére, de „nem fogja za­varni”, ha mások is benyújtják je­löltségüket. Az országos konfe­rencián fogják előkészíteni a PDSR és a Romániai Szociálde­mokrata Párt (PSDR) tervezett fúzióját. A két párt egyesülését Năstase nagyon fontos lépésnek nevezte a hazai szociáldemokrá­cia szempontjából. Mint mondot­ta, a fúzióval létrejövő új párt neve Szociáldemokrata Párt lesz. Utalt arra is, hogy pártján belül megala­kult az a munkacsoport, amely a demokratikus ellenzéki pártokkal - DP, NLP és RMDSZ - kötött megállapodás végrehajtását ellen­őrzi. • A teherszállítmányok so­főrjei számára elfogadhatatlan fel­tételek uralkodnak a délkelet-eu­rópai országok határain, elsősor­ban a román-magyar határon - tartalmazza a német közúti fuvaro­zók szövetségének nyilatkozata. Úgyszintén nyomatékosa, hogy Romániában önkényesen (legális és illegális) díjakat követelnek a jám­űvek vámkezeléséért. • A kormányfő bejelentette, hogy a megelőző kormányok által a parla­menthez megvitatásra és jóváha­gyásra benyújtott kormányrende­leteket újraértékelik, s azokkal kapcsolatos álláspontjukat eljuttat­ják az illetékes parlamenti bizott­ságokhoz. Ami pedig a novem­ber-december folyamán hozott és az új kormány által felfüggesztett egyes kormányhatározatokat illeti, azokat újraelemzik, s törvényter­vezetek formájában nyújtják be a parlamenthez. • A Román Nem­zeti Bank közlése szerint orszá­gunknak az idén a külföldi adós­ságállományából 1,4 milliárd dol­lárt kell törlesztenie. December végén a bank nemzetközi tartalé­kai (valuta + arany) 3,4 milliárd dollárt tettek ki, amiből valuta több mint 2,4 milliárd dollár. Megemlékezés Csíkmadéfalván Január 7-én 237 éve lesz an­nak, hogy a császári katonaság Csíkmadéfalva határában vérbe fojtotta azoknak a székelyeknek az ellenállását, akik a határőrség erőszakos szervezése ellen lázadtak fel. 102 évvel ezelőtt, 1899-ben állítottak emlékművet a Siculi­­cidium áldozatainak. Vasárnap délelőtt 10 óra előtt 15 perccel az emlékműnél találkoznak az ünneplő falubeliek, valamint a helybeli iskolák tanulói. A tanulók műsoros megemlékezése után az egybegyűltek kereszt alatt felvo­nulnak a madéfalvi Jézus Szíve templomba, ahol 11 órától ünnepi szentmisét tartanak. ...a végtelen patvarkodás, azaz felújul Románia és Ma­gyarország között a Szamost, Ti­szát lemérgező ciánszennyezés miatt? Magyarország ugyanis az Európa Bizottság Nagybánya Munkacsoportjának jelentése alapján - amely pontosan feltár­ta a súlyos szennyezés okait - immár jogilag is indokoltan és megalapozottan perelheti kárté­rítésért a szennyezést előidéző Aurul vállalatot, hiszen a ka­tasztrófát közvetlenül előidéző nováci derítőjének működési en­gedélye sem volt a bajt jelentő gátszakadáskor. De miért Románia és Ma­gyarország között támad feszült­ség az esetleges per következté­ben, amikor az utóbbi nem is or­szágunkat, hanem a hanyagnak, felelőtlennek bizonyult Aurult perek­ kártérítésért?! Románia ebben a perben - mondhatnák — akár tárgyilagos szemlélő is le­hetne, sőt Magyarországgal­ ­.________________________ együtt perelhetné az Aurult a Nagykozinta környéki falvaknak okozott súlyos károkért! Nos, nem árt emlékezetünkbe idézni legilletékesebb hatósá­gunk (a Környezetvédelmi Mi­nisztérium) első reagálása­it a katasztrofális tiszai hal­­pusztulás híreire. Környezetvédelmi mi­niszterünk, Romica Tomes­­cu éppen külföldön tartóz­kodott, mint nem is először hazai környezeti katasztró­fák idején. Helyette a mi­nisztérium vezérigazgatója, Liliana Mică asszony reagált a hírekre. Ezek szerint valamelyes szennyezés tényleg történt, de a magyarok túldramatizálják a dolgot: legfennebb néhány már­na pusztulhat-pusztulhatott el a Szamosban, a Tiszában pedig igencsak ártalmatlanná oldódik a szennyeződés. Úgy egyébként a Szamoson, (Miró asszony őszinte szavai szerint) nem is na­gyon észleltek halpusztulást. Erre a román sajtó szélsősége­sebb része újabb ürügyet talált a bajkeverő Magyarország továb­bi befeketítésére. Szerintük a magyarok halastavakból, a ma­guk okozta környezeti károk kö­vetkeztében elpusztult halakkal hordták tele a Tiszát! Csakhogy. A nemzetközi világ is felfi­gyelt a katasztrófára. A hagyományosan baráti Ju­goszlávia is erélyesen tiltakozott a nagybányai vállalat szennyezé­se ellen, kártérítést követelve ti­szai halászai számára. Mindezek tetejébe - amikor a fertőzött tiszai hullám a Duna vizében már tény­leg feloldódva elérte országunkat - a Duna menti falvakban félre­verték a harangokat, megtiltva, hogy a gazdák a folyam vizéből itassák állataikat, és megtiltották a halászatot is, míg a ciános hul­lám levonul. Ezekről azonban ma már nem nyilatkozott Liliana Miră asszony, aki mindenek­előtt a Haza jó hírét védel­mezte ugye az ármánykodó magyarokkal szemben. A nemzetközi vizsgálat eredményére azonban im­­me már oda kell figyelni. Az Eu­rópa Bizottság nagybányai, Tom Garvey vezette munkacso­portjának jelentését nem lehet merő revizionista magyar ár­mánykodásnak tekinteni. Az em­lített bizottság némelyik megál­lapítására azonban talán már jóval a baj előtt, esetleg éppen Miró asszonynak kellett volna jutnia, és betiltani a szabálytala­nul, környezetvédelmi normák semmibe vételével működő Aurult. Miért nem tette? Csak találgatni lehet. Nem tartozom a m­­­ gyanakvók közé, eszemben sincs azt állítani, hogy a Környezetvé­delmi Minisztérium egyes magas beosztású tisztviselőinek érdeké­ben állt volna, hogy az Aurul, akár szabálytalanul, törvényte­lenül is működjék, termeljen, hozzon mielőbb és minél na­gyobb hasznot. Pedig ha erre gondolnék, rögtön világosabb lenne Liliana Mică asszony kör­nyezetszennyezést bagatellizáló, első „ állásfoglalása ”, mind pe­dig Romică Tomescu környezet­­védelmi miniszter úr két külföldi út között tett némelyik óvatosko­dó nyilatkozata a kérdésben. De korrumpáltságot feltételezni egy minisztériumi vezérigazga­tóról - vagy éppenséggel mi­niszterről - nem szabad, hiszen ez büntetendő cselekmény, rá­galom lenne. Valószínűnek tartom, hogy az Aurul nem fizet majd, és megint Magyarország lesz a csúnya, ha nemzetközi bíróság elé viszi az FODOR SÁNDOR Levelek - háza (52.) Kezdődik... (?) Házszentelés Felcsíkon Az új esztendő első napjaiban Sajátos ünnepi hangulata van a házszentelésnek, amikor a katoli­kus családok kapuját, küszöbét csengettyűsök és vidimusok lépik át az egyházközség, a település papjával. Ilyenkor megszentelte­tik, megáldatik a ház és lakója, de rendszerint a karácsonyfa is még teljes pompájában látható­­ lebon­tása, a díszek elcsomagolása csak a szertartás után kezdődik el. Csíkszentmihályon Gergely Fülöp plébános úr végezte a házszentelést tegnap; a község­központban kaputól kapuig szólt a csengő, a beköszöntő ének. Egy új évezred első évé­nek száma került az ajtók hom­lokzatára a három­ napkeleti bölcs kezdőbetűi után. De nem­csak a felirat, fényképezőgé­pünk is megörökítette az ese­mény egy pillanatát... Késlekedik az adófizetők fogadása Csíkszeredában január 10-től lehet fizetni a helyi adókat. Az ügyfélfogadás szünetel ezekben a napokban a hivatal adó- és ille­tékosztályán, jóllehet ez a szünet nem teljesen indokolt. A polgármesteri hivatal Adó és Illeték Irodájának vezetője, Péter Aranka szerint az évi zá­rás, a papírmunka miatt van szükség a szünetre, ugyanakkor elmondta: A kincstártól január 7-8. körül kapjuk meg az utolsó átutalási aktákat, amelyeket ügyfeleink az elmúlt év végén fi­zettek be. Az irodavezető úgy tudja, hogy több városban is ha­sonló a gyakorlat, csak január 10-től lehet a helyi adókat fizet­ni. A fővárosban ellenben az év elejétől működik az ügyfélfoga­dás. Silye Magdolna, az Állami Kincstár kirendeltségének al­igazgatója úgy véli: a készpénz­ben történő adófizetésnek nem lenne akadálya, a kincstár január 3-tól dolgozik. - Nem tudom, hogy miért hivatkoznak ránk, a helyi adókat minden további nélkül lehetne fizetni - mondta az aligazgató. Csíkszeredában a törvényes előírások alapján megállapított telek- és épületadó a természetes személyek esetében 10 százalék­ra csökkentendő - mondta az iro­davezető. Ugyanakkor azok a természetes személyek, akik március 15-ig teljes évi adójukat kifizetik, 5 százalékos kedvez­ményben részesülnek. A garázs­adó erre az évre egységesen 500 ezer lejbe kerül, s azt június 30-ig kell befizetni. A járművek adója a hengerűrtartalom min­den 500 köbcentiméteréért 50 400 lej. Az adók negyedéven­ként a következő határidőkig fi­zetendők: március 15., június 15., szeptember 15., illetve de­cember 15. A késedelmi kamat természetes személyeknek havi 3 százalék, jogi személyeknek napi 0,15 százalék. KOVÁCS ATTILA ZÁRSZÁMADÁSRA KÉSZÜLVE Ki írja alá a mérleget? A 2000-es esztendő zárszám­adására készülnek mindenütt, a vállalkozók, a cégek időszerű te­endői közé sorolandó az évi könyvelési-pénzügyi mérlegzá­rás. Ebben a tekintetben a 2000-es esztendőre vonatkozóan új jogszabály vált hatályossá, a 186/1999-es törvénnyel jóváha­gyott 89/1998-as kormányrende­let. Amint arról a Könyvvizsgá­lók és Mérlegképes Könyvelők Testületének (CECAR) Hargita Megyei Fiókjánál tájékoztattak, a szóban forgó jogszabály né­hány olyan fontos előírást (is) tartalmaz, amelyeknek az eddigi­eknél nagyobb igényességgel és következetességgel kell(ene) ele­get tenni. Lényegében arról van szó, hogy azon cégek esetében, amelyek keretében nincs önálló könyvelés, illetve főállásban fog­lalkoztatott megfelelő képesítésű (amit a törvény ír elő) könyvelő, csakis olyan személyek (könyve­lők) végezhetik a tevékenységet, akik tagjai a testületnek és ugyanakkor nem folytatnak bére­zett tevékenységet (azaz nincse­nek másutt alkalmazási viszony­ban). Egy kis párhuzamot vonva: ahogy a közjegyzők sem folytat­hatnak másabb jogászt (például ügyvédi vagy jogtanácsosi) te­vékenységet, úgy a könyvelés sem végezhető másodállásban vagy polgári (szolgáltatási) szer­ződés alapján. Hogy a most hatá­lyos jogszabály ilyenképp ren­delkezett, annak több oka is. Ezek közt említhetjük a feketemunka ki­szűrését, valamint azt, hogy ille­téktelen vagy összeférhetetlen jogállású (köztisztviselők) vé­gezzenek ilyen tevékenységet. Egyébként a megyében 80 hiva­talosan bejegyzett mérlegképes (Folytatás a 3. oldalon HECSER ZOLTÁN )

Next