Hargita Népe, 2002. május (14. évfolyam, 99-122. szám)

2002-05-03 / 99. szám

3 KÖRKÉP 2002. május 3. Legyünk mi is gátlástalanok? Ritkán fordul elő az, ami Csíkszeredában, a legutóbbi tanács­ülésen megtörtént: legalább öt tanácsos emelt szót felháborodottan a városi telefontudakozó-szolgáltatás miatt, népiesen a ,, ki­lenc har­mincegy" miatt... Ők is úgy jártak, mint sokan közülünk: személyesen tapasztalták meg, vagy ismerősök panaszolták el esetüket mind­egy. A történet egyszerű: én példáud egy telefonszámot akartam meg­tudni, magyarul köszöntem bele a telefonba, és azonnal rámfermedt egy frusztrált női hang: vorbifi româneste. Mások cifrábban megjár­ták, voltak, akiket ki is oktattak az állam nyelvéről, magyarázatok röp­ködtek arról, hogy Hargita megye is Romániában van, nem kötelező magyarul tudni - mindezért szórakozás nyilván a mi pénzünkre ment és megy a mai napig is. Oly gátlástalan pimaszsággal, hogy szemet szúrt, felháborított so­kakat. A magyarázat pedig pofonegyszerű volt: „regionális", több megyére szóló lett a szolgáltatás, a moldvai kisasszonyokat pedig ide­gesíti a magyar szó. Ám a felháborodást kiváltó új jelenségecske mó­dot nyújt legalább arra, hogy­ újra szembenézzünk a tényekkel: míg ré­giónkon kívül szinte bűn magyarul megszólalni, a Székelyföldön álla­mi vagy az államhoz közel álló intézmények tucatjai főleg román anyanyelvű személyeket alkalmaznak, egyszerű okból: így segítik a je­lenleg tájainkon még kisebbségben levő többségi nemzet folyamatos térhódítását. Kérdezhetjük: meri vállalni valaki azt a kijelentést, hogy megyénkben egy szolgáltatást végző, emberekkel dolgozó személynek nem kell magyarul beszélnie? Vagy azt, hogy pénzintézetekben, vasút­nál, ide meg oda ,, decentralizált ” intézményeknél nem kell magyarul beszélni? Álljon ki valaki, és mondja meg őszintén. Persze, erre soha­sem fog sor kerülni. Am suba alatt ez a dolog működik. Amint említettem: gátlástalan módon. Ügyesen. Ám mi lenne, ha a megye pár önkom­ányzata, né­hány magyar kézben levő nagyobb céggel közösen ugyanezt tenné? Hargita megyét amúgy is tizenkét esztendeje vádolják azzal, hogy el­nyomja az itteni románságot... Tehát: mi lenne, ha a polgármesteri hi­vatalokba, üzletekbe, más helyekre csak azokat alkalmaznák közön­ségszolgálattal járó állásokba, akik be tudják bizonyítani: nem beszél­nek románul, nem akarnak románul beszélni, felsikoltanak a román szó hallatára, mint derék telefonoscicáink a magyar beszédre? Mi lenne, ha mi is gátlástalanok lennénk? Bár egy hónapra érdemes len­ne megpróbálni. SZONDY ZOLTÁN A Csíkszeredai művészeti szakközépiskola tizennyolc XH-es diák­jának diplomamunkáját és huszonhét Vill-os tanuló legjobb al­kotásait állították ki a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében. Az érdeklődők grafikai, festészeti és forma­­tervezési munkákat, kerámiákat, textíliákat és fotókat tekinthet­nek meg. Ma reggel 8 órakor kezdődött meg a XIl-esek szakvizs­gája a kiállítás helyszínén, ahol a diákok bemutatják vizsgamun­kájukat és dolgozatukat. A délután fél 5-ig tartó szakvizsga nyil­vános - tájékoztatott Kovács János, a tanintézmény igazgatója. Napfelkeltére horgászok né­pesítik be a Suta-tó környékét.­­A csíkszépvízi tavat leszámítva - a tilalom miatt -, nincs ahol mos­tanság horgászni. Valóságos vita folyik a beálló helyekért. Aztán szokás szerint megjelennek a ju­hok is, belekortyolnak a vízbe, bosszantva a horgászokat. Dél kö­rül, mire kisüt és ereje is van a Napnak, városbeli kirándulók tu­catjai lepik el a környéket. Egye­sek pecsenyéjüket sütögetik, má­sok a közeli kiskocsmában poha­­razgatnak. Délután még többen ér­keznek a város felől. Harci kutyá­kat kergetnek a vízbe gazdáik, a horgászok nem kis bosszúságára. Gyermekek merészkednek a tóba, nagy insikálással pancsolják egy­másra a szennyes, hideg vizet. Új­ból feltűnik a juhnyáj. A kiskocs­mában a hangulat az egekig emel­kedik. Egymást próbálják túl­­mecseregni a komák. A kiserdő szélén lovak toporzékolnak a sze­kerek előtt, mintha előre éreznék, hogy az alaposan becsípett gazda ostora az ő bőrükön csattan. Nem tévedtek. Akár kisfilmet is lehetne forgatni a satát „népéletről”. És gyűl a szemét a tó partján, a széltöréses kiserdőben. Egyetlen kuka sem található a környéken. Ilyen körülmények között majáli­­soztak a városbeliek a Sutában, 2002. május elsején. Most látszik igazából, hogy nincs a városnak egy olyan ligete, ahol civilizált körülmények között tölthetne egy gyönyörű napot, akár május elsején vagy más ünnepe­ken a városlakó. A múlt század 30-as éveiben épült menedékház (vendégház) tovább roskadozik. Pedig annak idején Frank Miklós mérnök felhívására a Csíki Turista Egylet tagjai közadakozásból épí­tették fel a vendégházat. Ha tudták volna, ennyire „becsüli” az utókor fáradozásukat, talán hozzá sem kezdenek a megépítéséhez. Apro­pó, a legutóbbi városi tanácsülésen arról döntöttek, hogy ügykezelés­be veszi az önkormányzat a házat. Hátha lesz foganatja intézkedése­iknek. Bízunk benne... Az igénytelenség, nemtörő­dömség tanyája manapság a Suta. Márpedig, ha nagyobb gon­dot fordítanának rá, akkor köz­kedvelt népligetté lehetne vará­zsolni ezt a városhoz közel fekvő környéket. S igazi majálisok színhelye is lehetne.­­ KRISTÓ TIBOR Majális a Sutában A vendégház mai állapotában Húszéves a Gyermekfilharmónia (Folytatás az 1. oldalról) Több száz gyermek muzsikált az eltelt húsz év alatt a filharmó­niában, amely azóta intézménnyé fejlődött. A Gyermekfilharmónia Alapítvány ma pályázatok és tá­mogatók segítségével biztosítja a zenekar fenntartását és a rendsze­res nyári külföldi turnék költsége­it. Az ötnapos évfordulós ünnep­ségre a filharmónia barátai közül sokan eljöttek Szentegyházára közelebbről és távolabbról. A szerda esti megnyitón a Gábor Áron Művelődési Házban Haáz Sándor köszönte meg mindenki­nek a segítséget és az érdeklődést. - A Gyermekfilharmóniának kö­szönhetően Szentegyháza ma Er­dély egyik művelődési központjá­vá vált, nevét itthon és külföldön egyaránt ismerik - hangsúlyozta Rus Sándor polgármester. Az év­fordulós koncertsorozat, amely egyben a X. Gyermekfilharmónia Napok része is, a kolozsvári Kon­zervatórium fafúvós triója - Haáz Bence (oboa), Román Tibor (kla­rinét), Máthé Dávid (fagott) - fel­lépésével kezdődött, majd a Ma­­rosvásárhelyi Zenelíceum szim­fonikus zenekara lépett fel Szőnyi Zoltán vezényletével. Tegnap este a hódmezővásárhelyi Zene- és Tánciskola műsorának tapsol­hatott a közönség, majd a rétyi if­júsági fúvószenekar műsorát néz­hették meg Kelemen Antal ve­zényletével. Ma este 8 órától lép színpadra a Haáz Sándor vezette Gyermekfilharmónia, ugyanak­kor a régi filharmóniatagokból álló együttes is bemutatja műso­rát. Holnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium kó­rusa, a Waldorf-osztály furulya­­csoportja és az Eufória kórus sze­repel. Tizenötezer kérelmező A kedvezménytörvény Csíki Területi Információs Irodában áp­rilis 29-ig a magyar igazolványt igénylők száma elérte a tizen­ötezret, vagyis a potenciális kérel­mezők számának 15%-át. A legna­gyobb érdeklődés Csíkszeredában van, a jelentkezőket már júniusra jegyzik elő. A falvakban nagyon lecsökkent az igénylők száma, re­mélhetőleg az oktatási-nevelési ösztöndíj - 20 000 Ft/gyermek - megpályázásának lehetősége ösz­tönözni fogja az embereket a ma­gyar igazolvány igénylésére. Az előjegyzéskor előnyt élveznek azok a családok, akik jogosultak az oktatási-nevelési ösztöndíjra. A pá­lyázati csomagokat az RMDSZ székházában működő kedvez­ménytörvény területi információs irodánál lehet igényelni. Születésnapi cserkésztalálkozó A hétvégén kétnapos rendez­vénysorozattal ünnepelte tízéves születésnapját a Csíkszeredai 45. számú Bocskai István cserkész­­csapat. Az ünnepségre Csíksom­­lyón került sor vendégcsapatok részvételével. Szombaton a szentmise után fogadalomtételre és -újításra került sor a Hár­mashalom oltárnál, majd ebéd után ismerkedésre, beszélgetésre is jutott idő. Vasárnap akadály­­versenyt rendeztek a csapatok számára, itt cserkésztudomá­nyokból, Bocskai István életéből és uralkodásáról, helytörténeti ismeretekből bizonyítottak a cserkészek. Székelyföld Budapesten Április 24-28. között a Ma­gyar Turizmus Rt. bemutatkozási lehetőséget biztosított a budapesti Tourinfo-irodákban a székelyföl­di Tourinfo-irodák számára. Egyszer­s három helyszínen, a Sütő utcai, a Vörösmarty téri és a Liszt Ferenc téri irodákban tu­risztikai ajánlatokkal, kézmű­ves-bemutatókkal, zenés-táncos műsorral jelentkezett a négy szé­kelyföldi régiót képviselő Csík­szeredai, gye­rgyószentmiklósi, sepsiszentgyörgyi és székely­udvarhelyi Tourinfo-iroda. A rendezvényt­­a Csíkszeredai iroda koordinálta, fő támogatója a Csík­szeredai Polgármesteri Hivatal, va­lamint a gyergyóremetei Favorit Trans cég­ volt. A bemutatkozás nagy érdeklődésnek örvendett, el­sősorban budapestiek látogatták, közöttük sokan olyanok, akik sze­retnének ide visszatérni. A külföldi turisták körében is tetszést aratott nemcsak az információs anyag, de a szabadtéren zajló kürtőskalácssü­­tés, a népi mesterségek (szövés, fa­ragás, csipkeverés, varrás-hímzés, rojtozás) bemutatása, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes zenészeinek és táncosai­nak hangulatos műsora is. TAKÁCS ÉVA Érdeklődés istállók után Lapunk április 20-i számában jelent meg közlemény azokról az állattenyésztési telepekről, istállók­ról, amelyek a 168/2001-es sürgős­ségi kormányrendelet, valamint a 216/2002-es kormányhatározat ér­telmében bérbe vehetők állatte­nyésztés céljára, megszabott felté­telek közepette. A lista terebélyes volt, de az évek óta felhagyott épü­letek közül több mint harminc istál­lóra és szarvánra nyújtottak be már igénylést fizikai személyek és cé­gek. A múlt héten az igazgatóság tájékoztatót tartott az érdekeltek­nek, akik átvették az ügycsomót, és május 7-ig juttatják vissza az össze­állított dossziét az igazgatósághoz. Az eddigi nyilvántartás szerint Székelykeresztúron, Agyagfalván, Homoródszentmártonon, a Nyikó mentén (Kobátfalva, Csehétfalva), Kissolymosban, Oklándon, Homo­­ródszentpálon, Székelyderzsen lel­nek gazdára tehén- és növendékis­tállók. Csíkban jelentkező van a szentsimoni borjúhizlaldára (tíz borjúistálló, 3 juhistálló), Csíksze­redában a volt állami gazdaságnál több istállóra és a nyári táborra van érdeklődés, Gyergyóban főleg a juhistállók, a szarvánok kerültek az érdeklődők figyelmébe. Van tehát vállalkozó kedvű fizikai személy (korhatár negyven év) és jogi személy egyaránt, s re­mélhetőleg az elkövetkező idő­ben a névsor duzzad, hisz nincs megszabott határidő, vagyis az esélyesek még benyújthatják igé­nyüket a felkínált épületek vala­­melyikére, ha állattenyésztéssel akarnak foglalkozni. De megfelelő ösztönzéssel, tá­mogatással tíz évvel ezelőtt talán még nagyobb lett volna a vállalko­zói kedv. Mert azóta a bizalmatlan­ság is felhalmozódott... Maradjunk azért a reménnyel, hogy valami végre elindul az állattenyész­tésben a korszerű irányába... FERENCZ IMRE Nem zárják el... (Folytatás az 1. oldalról) Megszavazták a református óvoda és ifjúsági központ bővítését. Az ülés legfontosabb napirendi­­ pontjában az eladósodott Urbana Rt. helyzetét vitatták. A közüzemek 12,5 milliárd lejjel tartozik a maros­vásárhelyi Distrigaz Rt.-nek, mi­közben a polgármesteri hivatal 17 milliárd lej tartozást halmozott fel, melyet a közüzemeknek kellene át­utalnia. A vásárhelyi gázelosztó központ az udvarhelyi fűtés- és me­legvíz-szolgáltatás gázcsapjainak elzárását helyezte kilátásba. Végül is a hosszas vita eredményeként megszületett a megoldás. Részle­tekben fogják törleszteni a Dis­trigaz Rt.-nek az adósságot. Nagy vitát váltott ki a város vagyonának tisztázatlan helyzete is, miközben kiderült, hogy tisztázatlan az is, hogy az Urbana Rt. kezelésében lévő ingatlanokból ez idáig mennyit értékesítettek. A polgármester meg­ígérte, hogy e hónap végén ezekre a kérdésekre megadja a választ.

Next