Hargita Népe, 2002. május (14. évfolyam, 99-122. szám)
2002-05-03 / 99. szám
3 KÖRKÉP 2002. május 3. Legyünk mi is gátlástalanok? Ritkán fordul elő az, ami Csíkszeredában, a legutóbbi tanácsülésen megtörtént: legalább öt tanácsos emelt szót felháborodottan a városi telefontudakozó-szolgáltatás miatt, népiesen a ,, kilenc harmincegy" miatt... Ők is úgy jártak, mint sokan közülünk: személyesen tapasztalták meg, vagy ismerősök panaszolták el esetüket mindegy. A történet egyszerű: én példáud egy telefonszámot akartam megtudni, magyarul köszöntem bele a telefonba, és azonnal rámfermedt egy frusztrált női hang: vorbifi româneste. Mások cifrábban megjárták, voltak, akiket ki is oktattak az állam nyelvéről, magyarázatok röpködtek arról, hogy Hargita megye is Romániában van, nem kötelező magyarul tudni - mindezért szórakozás nyilván a mi pénzünkre ment és megy a mai napig is. Oly gátlástalan pimaszsággal, hogy szemet szúrt, felháborított sokakat. A magyarázat pedig pofonegyszerű volt: „regionális", több megyére szóló lett a szolgáltatás, a moldvai kisasszonyokat pedig idegesíti a magyar szó. Ám a felháborodást kiváltó új jelenségecske módot nyújt legalább arra, hogy újra szembenézzünk a tényekkel: míg régiónkon kívül szinte bűn magyarul megszólalni, a Székelyföldön állami vagy az államhoz közel álló intézmények tucatjai főleg román anyanyelvű személyeket alkalmaznak, egyszerű okból: így segítik a jelenleg tájainkon még kisebbségben levő többségi nemzet folyamatos térhódítását. Kérdezhetjük: meri vállalni valaki azt a kijelentést, hogy megyénkben egy szolgáltatást végző, emberekkel dolgozó személynek nem kell magyarul beszélnie? Vagy azt, hogy pénzintézetekben, vasútnál, ide meg oda ,, decentralizált ” intézményeknél nem kell magyarul beszélni? Álljon ki valaki, és mondja meg őszintén. Persze, erre sohasem fog sor kerülni. Am suba alatt ez a dolog működik. Amint említettem: gátlástalan módon. Ügyesen. Ám mi lenne, ha a megye pár önkományzata, néhány magyar kézben levő nagyobb céggel közösen ugyanezt tenné? Hargita megyét amúgy is tizenkét esztendeje vádolják azzal, hogy elnyomja az itteni románságot... Tehát: mi lenne, ha a polgármesteri hivatalokba, üzletekbe, más helyekre csak azokat alkalmaznák közönségszolgálattal járó állásokba, akik be tudják bizonyítani: nem beszélnek románul, nem akarnak románul beszélni, felsikoltanak a román szó hallatára, mint derék telefonoscicáink a magyar beszédre? Mi lenne, ha mi is gátlástalanok lennénk? Bár egy hónapra érdemes lenne megpróbálni. SZONDY ZOLTÁN A Csíkszeredai művészeti szakközépiskola tizennyolc XH-es diákjának diplomamunkáját és huszonhét Vill-os tanuló legjobb alkotásait állították ki a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében. Az érdeklődők grafikai, festészeti és formatervezési munkákat, kerámiákat, textíliákat és fotókat tekinthetnek meg. Ma reggel 8 órakor kezdődött meg a XIl-esek szakvizsgája a kiállítás helyszínén, ahol a diákok bemutatják vizsgamunkájukat és dolgozatukat. A délután fél 5-ig tartó szakvizsga nyilvános - tájékoztatott Kovács János, a tanintézmény igazgatója. Napfelkeltére horgászok népesítik be a Suta-tó környékét.A csíkszépvízi tavat leszámítva - a tilalom miatt -, nincs ahol mostanság horgászni. Valóságos vita folyik a beálló helyekért. Aztán szokás szerint megjelennek a juhok is, belekortyolnak a vízbe, bosszantva a horgászokat. Dél körül, mire kisüt és ereje is van a Napnak, városbeli kirándulók tucatjai lepik el a környéket. Egyesek pecsenyéjüket sütögetik, mások a közeli kiskocsmában poharazgatnak. Délután még többen érkeznek a város felől. Harci kutyákat kergetnek a vízbe gazdáik, a horgászok nem kis bosszúságára. Gyermekek merészkednek a tóba, nagy insikálással pancsolják egymásra a szennyes, hideg vizet. Újból feltűnik a juhnyáj. A kiskocsmában a hangulat az egekig emelkedik. Egymást próbálják túlmecseregni a komák. A kiserdő szélén lovak toporzékolnak a szekerek előtt, mintha előre éreznék, hogy az alaposan becsípett gazda ostora az ő bőrükön csattan. Nem tévedtek. Akár kisfilmet is lehetne forgatni a satát „népéletről”. És gyűl a szemét a tó partján, a széltöréses kiserdőben. Egyetlen kuka sem található a környéken. Ilyen körülmények között majálisoztak a városbeliek a Sutában, 2002. május elsején. Most látszik igazából, hogy nincs a városnak egy olyan ligete, ahol civilizált körülmények között tölthetne egy gyönyörű napot, akár május elsején vagy más ünnepeken a városlakó. A múlt század 30-as éveiben épült menedékház (vendégház) tovább roskadozik. Pedig annak idején Frank Miklós mérnök felhívására a Csíki Turista Egylet tagjai közadakozásból építették fel a vendégházat. Ha tudták volna, ennyire „becsüli” az utókor fáradozásukat, talán hozzá sem kezdenek a megépítéséhez. Apropó, a legutóbbi városi tanácsülésen arról döntöttek, hogy ügykezelésbe veszi az önkormányzat a házat. Hátha lesz foganatja intézkedéseiknek. Bízunk benne... Az igénytelenség, nemtörődömség tanyája manapság a Suta. Márpedig, ha nagyobb gondot fordítanának rá, akkor közkedvelt népligetté lehetne varázsolni ezt a városhoz közel fekvő környéket. S igazi majálisok színhelye is lehetne. KRISTÓ TIBOR Majális a Sutában A vendégház mai állapotában Húszéves a Gyermekfilharmónia (Folytatás az 1. oldalról) Több száz gyermek muzsikált az eltelt húsz év alatt a filharmóniában, amely azóta intézménnyé fejlődött. A Gyermekfilharmónia Alapítvány ma pályázatok és támogatók segítségével biztosítja a zenekar fenntartását és a rendszeres nyári külföldi turnék költségeit. Az ötnapos évfordulós ünnepségre a filharmónia barátai közül sokan eljöttek Szentegyházára közelebbről és távolabbról. A szerda esti megnyitón a Gábor Áron Művelődési Házban Haáz Sándor köszönte meg mindenkinek a segítséget és az érdeklődést. - A Gyermekfilharmóniának köszönhetően Szentegyháza ma Erdély egyik művelődési központjává vált, nevét itthon és külföldön egyaránt ismerik - hangsúlyozta Rus Sándor polgármester. Az évfordulós koncertsorozat, amely egyben a X. Gyermekfilharmónia Napok része is, a kolozsvári Konzervatórium fafúvós triója - Haáz Bence (oboa), Román Tibor (klarinét), Máthé Dávid (fagott) - fellépésével kezdődött, majd a Marosvásárhelyi Zenelíceum szimfonikus zenekara lépett fel Szőnyi Zoltán vezényletével. Tegnap este a hódmezővásárhelyi Zene- és Tánciskola műsorának tapsolhatott a közönség, majd a rétyi ifjúsági fúvószenekar műsorát nézhették meg Kelemen Antal vezényletével. Ma este 8 órától lép színpadra a Haáz Sándor vezette Gyermekfilharmónia, ugyanakkor a régi filharmóniatagokból álló együttes is bemutatja műsorát. Holnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium kórusa, a Waldorf-osztály furulyacsoportja és az Eufória kórus szerepel. Tizenötezer kérelmező A kedvezménytörvény Csíki Területi Információs Irodában április 29-ig a magyar igazolványt igénylők száma elérte a tizenötezret, vagyis a potenciális kérelmezők számának 15%-át. A legnagyobb érdeklődés Csíkszeredában van, a jelentkezőket már júniusra jegyzik elő. A falvakban nagyon lecsökkent az igénylők száma, remélhetőleg az oktatási-nevelési ösztöndíj - 20 000 Ft/gyermek - megpályázásának lehetősége ösztönözni fogja az embereket a magyar igazolvány igénylésére. Az előjegyzéskor előnyt élveznek azok a családok, akik jogosultak az oktatási-nevelési ösztöndíjra. A pályázati csomagokat az RMDSZ székházában működő kedvezménytörvény területi információs irodánál lehet igényelni. Születésnapi cserkésztalálkozó A hétvégén kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte tízéves születésnapját a Csíkszeredai 45. számú Bocskai István cserkészcsapat. Az ünnepségre Csíksomlyón került sor vendégcsapatok részvételével. Szombaton a szentmise után fogadalomtételre és -újításra került sor a Hármashalom oltárnál, majd ebéd után ismerkedésre, beszélgetésre is jutott idő. Vasárnap akadályversenyt rendeztek a csapatok számára, itt cserkésztudományokból, Bocskai István életéből és uralkodásáról, helytörténeti ismeretekből bizonyítottak a cserkészek. Székelyföld Budapesten Április 24-28. között a Magyar Turizmus Rt. bemutatkozási lehetőséget biztosított a budapesti Tourinfo-irodákban a székelyföldi Tourinfo-irodák számára. Egyszers három helyszínen, a Sütő utcai, a Vörösmarty téri és a Liszt Ferenc téri irodákban turisztikai ajánlatokkal, kézműves-bemutatókkal, zenés-táncos műsorral jelentkezett a négy székelyföldi régiót képviselő Csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi Tourinfo-iroda. A rendezvényta Csíkszeredai iroda koordinálta, fő támogatója a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal, valamint a gyergyóremetei Favorit Trans cég volt. A bemutatkozás nagy érdeklődésnek örvendett, elsősorban budapestiek látogatták, közöttük sokan olyanok, akik szeretnének ide visszatérni. A külföldi turisták körében is tetszést aratott nemcsak az információs anyag, de a szabadtéren zajló kürtőskalácssütés, a népi mesterségek (szövés, faragás, csipkeverés, varrás-hímzés, rojtozás) bemutatása, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes zenészeinek és táncosainak hangulatos műsora is. TAKÁCS ÉVA Érdeklődés istállók után Lapunk április 20-i számában jelent meg közlemény azokról az állattenyésztési telepekről, istállókról, amelyek a 168/2001-es sürgősségi kormányrendelet, valamint a 216/2002-es kormányhatározat értelmében bérbe vehetők állattenyésztés céljára, megszabott feltételek közepette. A lista terebélyes volt, de az évek óta felhagyott épületek közül több mint harminc istállóra és szarvánra nyújtottak be már igénylést fizikai személyek és cégek. A múlt héten az igazgatóság tájékoztatót tartott az érdekelteknek, akik átvették az ügycsomót, és május 7-ig juttatják vissza az összeállított dossziét az igazgatósághoz. Az eddigi nyilvántartás szerint Székelykeresztúron, Agyagfalván, Homoródszentmártonon, a Nyikó mentén (Kobátfalva, Csehétfalva), Kissolymosban, Oklándon, Homoródszentpálon, Székelyderzsen lelnek gazdára tehén- és növendékistállók. Csíkban jelentkező van a szentsimoni borjúhizlaldára (tíz borjúistálló, 3 juhistálló), Csíkszeredában a volt állami gazdaságnál több istállóra és a nyári táborra van érdeklődés, Gyergyóban főleg a juhistállók, a szarvánok kerültek az érdeklődők figyelmébe. Van tehát vállalkozó kedvű fizikai személy (korhatár negyven év) és jogi személy egyaránt, s remélhetőleg az elkövetkező időben a névsor duzzad, hisz nincs megszabott határidő, vagyis az esélyesek még benyújthatják igényüket a felkínált épületek valamelyikére, ha állattenyésztéssel akarnak foglalkozni. De megfelelő ösztönzéssel, támogatással tíz évvel ezelőtt talán még nagyobb lett volna a vállalkozói kedv. Mert azóta a bizalmatlanság is felhalmozódott... Maradjunk azért a reménnyel, hogy valami végre elindul az állattenyésztésben a korszerű irányába... FERENCZ IMRE Nem zárják el... (Folytatás az 1. oldalról) Megszavazták a református óvoda és ifjúsági központ bővítését. Az ülés legfontosabb napirendi pontjában az eladósodott Urbana Rt. helyzetét vitatták. A közüzemek 12,5 milliárd lejjel tartozik a marosvásárhelyi Distrigaz Rt.-nek, miközben a polgármesteri hivatal 17 milliárd lej tartozást halmozott fel, melyet a közüzemeknek kellene átutalnia. A vásárhelyi gázelosztó központ az udvarhelyi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás gázcsapjainak elzárását helyezte kilátásba. Végül is a hosszas vita eredményeként megszületett a megoldás. Részletekben fogják törleszteni a Distrigaz Rt.-nek az adósságot. Nagy vitát váltott ki a város vagyonának tisztázatlan helyzete is, miközben kiderült, hogy tisztázatlan az is, hogy az Urbana Rt. kezelésében lévő ingatlanokból ez idáig mennyit értékesítettek. A polgármester megígérte, hogy e hónap végén ezekre a kérdésekre megadja a választ.