Hargita Népe, 2002. október (14. évfolyam, 227-253. szám)

2002-10-01 / 227. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XIV. évfolyam, 227. (3516.) szám 2002. OKTÓBER 1., KEDD 8 OLDAL ÁRA 3000 LEJ , és ablakok német import TROCAL profilokból Hazai árak -német minőség ROM-WALD Kft. Temesvár sugárút 24 sz., tel.: 171600,171408 Zablak az országra !Útlezárás Brassóban A brassói Roman Rt. több mint 6500 alkalmazottja hétfőn reggel néhány órára lezárta az 1-es or­szágutat, és követelte, hogy a Pri­vatizációs Hatóság (APAPS) írja alá a szociális védelemről szóló megállapodást. Szintén hétfőn a gyárudvaron tiltakozott a Trac­torul UTB mintegy 5000 alkal­mazottja. A tüntetők elégedetlen­ségének oka az, hogy a vállalat­­vezetés nem hagyta jóvá a leg­alább az inflációs rátát kiegyenlí­tő mértékű béremelést. - A Pri­vatizációs Hatóság egy képvise­lője a napokban Brassóban elem­zi a Roman és a Tractorul üze­mek problémáit, és azonosítja a megoldási módozatokat - közöl­te tegnap Adrian Năstase kor­mányfő. • A képviselőház csü­törtökön tárgyalja meg a Viorel Gheorghiu kormánypárti képvi­selő mentelmi jogának megvoná­sáról szóló igazságügyi miniszte­ri kérést. Erről hétfőn határozott a parlament alsóházának állandó bizottsága. Rodica Stanoiu igaz­ságügyi miniszter még az elmúlt törvényhozási ülésszak idején kérte Gheorghiu mentelmi jogá­nak megvonását. A képviselőt azzal gyanúsítják, hogy megren­dezte saját gépkocsijának ellopá­sát, hogy kártérítést kapjon a biz­tosítótól. • Noha a romániai internet-felhasználók száma az utóbbi időben látványosan nőtt, arányuk továbbra is alacsony, az ország lakosságának egyhar­­mada pedig nem hallott a világ­hálóról, derül ki a GfK romániai piackutató intézet tanulmányá­ból. A jelentés szerint a lakos­ságnak csupán 13 százaléka használja az internetet. Az ala­nyok 53 százaléka nem használ­ta, de hallott az internetről, 33 százalékuk pedig nem is hallott a világhálóról... IVÓVÍZRENDSZER-KORSZERŰSÍTÉSI PROGRAM Versenyben városaink is Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a Fejlesztési és Előrejelzési Minisztérium 230 kis- és közepes nagyságrendű várost megcélzó újabb programot indított útjára. Az eseményre szeptember 14-én Kolozsváron került sor, s azon 14 megye - köztük megyénk - kép­viselői vettek részt. A program víz-, illetve kanalizálási rendsze­rek rehabilitációjára és korszerű­sítésére vonatkozik, s azokra 2-13,5 millió euró értékű támo­gatás nyerhető el. Ez utóbbit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Beru­házási Bank finanszírozza vissza nem térítendő hitel formájában. A program három szakaszt ölel fel, kísérleti, kiterjesztési, illetve kon­­szolidálási szakaszt. Lévén, hogy 100 ezer lakosú (de 150 ezer la­kosnál nem nagyobb) városokról van szó, megyénk városai egye­sületbe tömörülve pályázhatnak. Egyébként a kolozsvári program­indítón benyújtásra is került a projektjavaslat ügycsomója. A területileg illetékes fejlesztési ügynökségeknél kerül sor majd október folyamán a kiértékelés­re. Azok prioritási sorrendet álla­pítanak meg, a végső döntést pedig központi szinten, Bukarestben hozzák meg. A városok szövetsé­gének létrehozásával (amelyben a megyei tanács partner volt) me­gyénk úgymond elejébe ment a programnak, illetve a kiírásnak, ami esetleg némi helyzeti előnyt is jelenthet. Ám az is valószínű, hogy a kísérleti szakaszban régiónként egy pályázatot fogadnak el, s ilyen körülmények közt kemény versen­gésre lehet számítani. A megítélt összeg települések­re való leosztása egyébként nor­matíva rendszerű, ami azt jelenti, hogy az adott települések lakos­ságszámával arányosan (illetve annak függvényében) történik. Egyelőre ennyit egy ígéretes programról, amely bizonyára megyénk városai számára is jó esélyeket kínál. HECSER ZOLTÁN IMMÁR CSAK ÉPÍTÉSZETI EMLÉKKÉNT tarthatjuk számon a borszéki viaduktot. Az ásványvíztöltöde keskeny nyomtávú vasúti szerelvénye már évek óta nem közlekedik, a montázs bal alsó sarkában látható kisgőzös utoljára öt évvel ezelőtt kelt át a völgyhídon, akkor is csak a felvé­tel kedvéért. Azóta már a síneket s a talpfákat is felszedték, mostanra csupán hirdetési felületként fungál a szebb korszakot is megért híd. Tanácsülés Székelyudvarhelyen Tegnap délután négy órától ren­des havi tanácsülés zajlott a város­háza tanácskozótermében, melyet az alpolgármester nyitott meg. Bondor István tanácsos napirend előtti felszólalásában a polgármes­ter hiányzásának okáról kérdezte a jegyzőt, aki azt válaszolta, hogy az előbb az irodájában volt. A maros­vásárhelyi Táblabíróság tegnap délben döntött az UPE tanácsosai mandátumának sorsáról, és ez rá­nyomta bélyegét az ülés első per­ceire. A tanácsosok kifogásolták, hogy a szombaton 11 órára össze­hívott szakbizottsági vitán nem vett részt a polgármesteri hivatal. A hivatal a miniszter látogatása miatt próbálta halasztani az ülést. Lapzártakor a 16 napirendi pont­ból az elsőt, a költségvetés kiigazí­tását vitatták meg, ahol nagy vitát kavart a művelődési ház és az Urbana Rt. pótköltségvetésből tör­ténő támogatása. (Holnap vissza­térünk az ülés munkálataira.) BÁGYI BENCZE JAKAB Akár lehetne is csíki tévénk... Többeket felháborított Csík­szeredában, hogy a Csíki TV im­már visszavonhatatlanul eltűnt a képernyőkről, a felirat helyét az „Astral'' vette át. Milyenek az emberek... Már hónapokkal ezelőtt megszűnt (átalakult) a televízió, ám sokan a hangsú­lyosan odabiggyesztett új elne­vezés láttán fogadták el a való­ságot... Tegnapi lapunkban is még szerepelt a Csíki TV elneve­zés, ám az illetékesektől azonnal érkezett a reklamáció: jegyezzük meg, hogy nem Csíki TV, hanem Astral. Megjegyeztük, Kár lenne újra arról beszélni, hogy kik, miért és főleg mennyi­ért sorvasztották el Csíkszereda saját televízióját. A tény az bi­zony tény marad, a megyeszék­helyről pedig nem tűnnek el a kamerák, a PRO TV és az Antena 1 is helyi stúdiókat tart fenn. Igaz, ezen stúdiók elsősor­ban a központot próbálják ki­szolgálni, a helyi televíziózás - nagyon enyhe túlzással élve - a képújság szintjére süllyedt. Egyébként a sok esztendőn át tartó kötélhúzás, gazdák cserebe­réje, különböző adásokkal való házalás közben kicsit talán elsik­kadt a lényeg. Érdemes-e helyi te­levíziót működtetni, kell-e egyál­talán Csíki TV - és most nem a márkanévre, hanem igazi csíki te­levízióra gondolok. Az ehhez ha­sonló költői kérdésekre a válasz mindig mennydörgő IGEN, mely helyeslés csupán a prózai anyagi­ak megemlítésekor válik dado­gássá. Ám bármelyik magyaror­szági kisvárosban jártam, mind­egyiknek volt saját újságja és sa­ját televíziója. Egyiket sem a piac tartotta fenn, hanem a helyi ön­­kormányzat, és az adófizetők nem kifogásolták ezt, sőt... Nem árta­na ezen elgondolkodni. Egy, a he­lyi közösségnek a helyi történé­sekről szóló, a politikai partizán­kodástól mentes televízió fenntar­tása valószínűleg kedvező fogad­tatásra találna a Csíkszeredai la­kosság körében. SZONDY ZOLTÁN Székelyföld Konferencia A Székelyföld 2000 Munkacso­port kezdeményezésére az egész Székelyföldet átfogó együttműkö­dés jött létre az 1902-es Székely Kongresszus centenáriumának megünneplésére. E rendezvény­­sorozat zárórendezvénye az ok­tóber 4-5-én a Sapientia - Erdé­lyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának főépületében zajló III. Székely­föld Konferencia. A szervezők ezzel kívánnak adózni elődeik kezdeményezésének, az 1902-es Székely Kongresszus ma is idő­szerű céljainak, a közösségért és a szülőföldért való tenni aka­rásnak. A Székelyföld 2000 Munka­­csoport a rendezvénysorozat üzeneteként fogalmazta meg a jövő számára: a szakértelem, tu­dás, hit és elkötelezettség mindig alázattal szolgálta a Székelyföld fejlődését. A 2000. és a 2001. esztendő­ben megszervezett konferenciák az ágazatorientált elméleti és megalapozó módszerekkel pró­bálták feltárni a Székelyföld sajá­tos területi és kulturális vonásait. A III. Székelyföld Konferencia a gyakorlat- és fejlesztésorientált munkaülések és vitaindítók segít­ségével próbálja e munka haté­konyságát, eredményességét nö­velni. Az idei konferencia a Szé­kelyföld fejlesztését célzó cse­lekvési programterv összeállítá­sát célozza. A szervezők ilyen irányú vitákban való részvételre kérnek fel minden szakembert, akinek tudását, tapasztalatát e térség kamatoztatni tudja. X. MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓ TALÁLKOZÓ Válaszút előtt Három napon át tartott Gyergyószentmiklóson az Általános Műveltség Alapítvány által szervezett X. Műkedvelő Színjátszó Találkozó (MűSzíT). A szászrégeni Diákszínpad, az erdőszent­­györgyi Bodor Péter Színkör, az aradi Kölcsey Színpad, a buka­resti Petőfi Színkör, a helyi Fábián Ferenc Színtársulat előadásait láthatta a nem túl népes közönség. Három bejelentkezett csoport nem jelent meg. Parászka Miklós színművész, a Csíki Játékszín igazgatója volt az idén a szakmai tanácsadó. - Milyennek tűnt az idei ren­dezvény? - E találkozósorozat is válaszút előtt áll. Vagy sikerül egy olyan sajátos jegyet kialakítani, ami minden más hasonló rendezvény­től megkülönbözteti, vagy elsor­vad. Az előadások utáni szakmai megbeszéléseken kertelés nélkül közöltem észrevételeimet, hiszen ha a függöny felmegy, megszűnik minden, ami a műkedvelők nemes és önfeláldozó törekvéséről szól­na. Attól a perctől csak a színház a fontos. Az idei rendezvény másra is fi­gyelmeztetett: sok született szí­nésztehetség nem színművész­nek készül, hanem jogásznak, közgazdásznak... A bukaresti Pe­tőfi Színkör tehetséges csapata a legjobb példa erre. Nincs rangsorolás e találkozó­kon, de meg kell említenem az aradi Kölcsey Színpad előadását is. Ismét ízelítőt kaptunk abból a kitűnő műhelymunkából, ami ott folyik. (Folytatás a 3. oldalon) Lejegyezte: BAJNA GYÖRGY

Next