Hargita Népe, 2002. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
2002-10-01 / 227. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XIV. évfolyam, 227. (3516.) szám 2002. OKTÓBER 1., KEDD 8 OLDAL ÁRA 3000 LEJ , és ablakok német import TROCAL profilokból Hazai árak -német minőség ROM-WALD Kft. Temesvár sugárút 24 sz., tel.: 171600,171408 Zablak az országra !Útlezárás Brassóban A brassói Roman Rt. több mint 6500 alkalmazottja hétfőn reggel néhány órára lezárta az 1-es országutat, és követelte, hogy a Privatizációs Hatóság (APAPS) írja alá a szociális védelemről szóló megállapodást. Szintén hétfőn a gyárudvaron tiltakozott a Tractorul UTB mintegy 5000 alkalmazottja. A tüntetők elégedetlenségének oka az, hogy a vállalatvezetés nem hagyta jóvá a legalább az inflációs rátát kiegyenlítő mértékű béremelést. - A Privatizációs Hatóság egy képviselője a napokban Brassóban elemzi a Roman és a Tractorul üzemek problémáit, és azonosítja a megoldási módozatokat - közölte tegnap Adrian Năstase kormányfő. • A képviselőház csütörtökön tárgyalja meg a Viorel Gheorghiu kormánypárti képviselő mentelmi jogának megvonásáról szóló igazságügyi miniszteri kérést. Erről hétfőn határozott a parlament alsóházának állandó bizottsága. Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter még az elmúlt törvényhozási ülésszak idején kérte Gheorghiu mentelmi jogának megvonását. A képviselőt azzal gyanúsítják, hogy megrendezte saját gépkocsijának ellopását, hogy kártérítést kapjon a biztosítótól. • Noha a romániai internet-felhasználók száma az utóbbi időben látványosan nőtt, arányuk továbbra is alacsony, az ország lakosságának egyharmada pedig nem hallott a világhálóról, derül ki a GfK romániai piackutató intézet tanulmányából. A jelentés szerint a lakosságnak csupán 13 százaléka használja az internetet. Az alanyok 53 százaléka nem használta, de hallott az internetről, 33 százalékuk pedig nem is hallott a világhálóról... IVÓVÍZRENDSZER-KORSZERŰSÍTÉSI PROGRAM Versenyben városaink is Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a Fejlesztési és Előrejelzési Minisztérium 230 kis- és közepes nagyságrendű várost megcélzó újabb programot indított útjára. Az eseményre szeptember 14-én Kolozsváron került sor, s azon 14 megye - köztük megyénk - képviselői vettek részt. A program víz-, illetve kanalizálási rendszerek rehabilitációjára és korszerűsítésére vonatkozik, s azokra 2-13,5 millió euró értékű támogatás nyerhető el. Ez utóbbit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Beruházási Bank finanszírozza vissza nem térítendő hitel formájában. A program három szakaszt ölel fel, kísérleti, kiterjesztési, illetve konszolidálási szakaszt. Lévén, hogy 100 ezer lakosú (de 150 ezer lakosnál nem nagyobb) városokról van szó, megyénk városai egyesületbe tömörülve pályázhatnak. Egyébként a kolozsvári programindítón benyújtásra is került a projektjavaslat ügycsomója. A területileg illetékes fejlesztési ügynökségeknél kerül sor majd október folyamán a kiértékelésre. Azok prioritási sorrendet állapítanak meg, a végső döntést pedig központi szinten, Bukarestben hozzák meg. A városok szövetségének létrehozásával (amelyben a megyei tanács partner volt) megyénk úgymond elejébe ment a programnak, illetve a kiírásnak, ami esetleg némi helyzeti előnyt is jelenthet. Ám az is valószínű, hogy a kísérleti szakaszban régiónként egy pályázatot fogadnak el, s ilyen körülmények közt kemény versengésre lehet számítani. A megítélt összeg településekre való leosztása egyébként normatíva rendszerű, ami azt jelenti, hogy az adott települések lakosságszámával arányosan (illetve annak függvényében) történik. Egyelőre ennyit egy ígéretes programról, amely bizonyára megyénk városai számára is jó esélyeket kínál. HECSER ZOLTÁN IMMÁR CSAK ÉPÍTÉSZETI EMLÉKKÉNT tarthatjuk számon a borszéki viaduktot. Az ásványvíztöltöde keskeny nyomtávú vasúti szerelvénye már évek óta nem közlekedik, a montázs bal alsó sarkában látható kisgőzös utoljára öt évvel ezelőtt kelt át a völgyhídon, akkor is csak a felvétel kedvéért. Azóta már a síneket s a talpfákat is felszedték, mostanra csupán hirdetési felületként fungál a szebb korszakot is megért híd. Tanácsülés Székelyudvarhelyen Tegnap délután négy órától rendes havi tanácsülés zajlott a városháza tanácskozótermében, melyet az alpolgármester nyitott meg. Bondor István tanácsos napirend előtti felszólalásában a polgármester hiányzásának okáról kérdezte a jegyzőt, aki azt válaszolta, hogy az előbb az irodájában volt. A marosvásárhelyi Táblabíróság tegnap délben döntött az UPE tanácsosai mandátumának sorsáról, és ez rányomta bélyegét az ülés első perceire. A tanácsosok kifogásolták, hogy a szombaton 11 órára összehívott szakbizottsági vitán nem vett részt a polgármesteri hivatal. A hivatal a miniszter látogatása miatt próbálta halasztani az ülést. Lapzártakor a 16 napirendi pontból az elsőt, a költségvetés kiigazítását vitatták meg, ahol nagy vitát kavart a művelődési ház és az Urbana Rt. pótköltségvetésből történő támogatása. (Holnap visszatérünk az ülés munkálataira.) BÁGYI BENCZE JAKAB Akár lehetne is csíki tévénk... Többeket felháborított Csíkszeredában, hogy a Csíki TV immár visszavonhatatlanul eltűnt a képernyőkről, a felirat helyét az „Astral'' vette át. Milyenek az emberek... Már hónapokkal ezelőtt megszűnt (átalakult) a televízió, ám sokan a hangsúlyosan odabiggyesztett új elnevezés láttán fogadták el a valóságot... Tegnapi lapunkban is még szerepelt a Csíki TV elnevezés, ám az illetékesektől azonnal érkezett a reklamáció: jegyezzük meg, hogy nem Csíki TV, hanem Astral. Megjegyeztük, Kár lenne újra arról beszélni, hogy kik, miért és főleg mennyiért sorvasztották el Csíkszereda saját televízióját. A tény az bizony tény marad, a megyeszékhelyről pedig nem tűnnek el a kamerák, a PRO TV és az Antena 1 is helyi stúdiókat tart fenn. Igaz, ezen stúdiók elsősorban a központot próbálják kiszolgálni, a helyi televíziózás - nagyon enyhe túlzással élve - a képújság szintjére süllyedt. Egyébként a sok esztendőn át tartó kötélhúzás, gazdák csereberéje, különböző adásokkal való házalás közben kicsit talán elsikkadt a lényeg. Érdemes-e helyi televíziót működtetni, kell-e egyáltalán Csíki TV - és most nem a márkanévre, hanem igazi csíki televízióra gondolok. Az ehhez hasonló költői kérdésekre a válasz mindig mennydörgő IGEN, mely helyeslés csupán a prózai anyagiak megemlítésekor válik dadogássá. Ám bármelyik magyarországi kisvárosban jártam, mindegyiknek volt saját újságja és saját televíziója. Egyiket sem a piac tartotta fenn, hanem a helyi önkormányzat, és az adófizetők nem kifogásolták ezt, sőt... Nem ártana ezen elgondolkodni. Egy, a helyi közösségnek a helyi történésekről szóló, a politikai partizánkodástól mentes televízió fenntartása valószínűleg kedvező fogadtatásra találna a Csíkszeredai lakosság körében. SZONDY ZOLTÁN Székelyföld Konferencia A Székelyföld 2000 Munkacsoport kezdeményezésére az egész Székelyföldet átfogó együttműködés jött létre az 1902-es Székely Kongresszus centenáriumának megünneplésére. E rendezvénysorozat zárórendezvénye az október 4-5-én a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának főépületében zajló III. Székelyföld Konferencia. A szervezők ezzel kívánnak adózni elődeik kezdeményezésének, az 1902-es Székely Kongresszus ma is időszerű céljainak, a közösségért és a szülőföldért való tenni akarásnak. A Székelyföld 2000 Munkacsoport a rendezvénysorozat üzeneteként fogalmazta meg a jövő számára: a szakértelem, tudás, hit és elkötelezettség mindig alázattal szolgálta a Székelyföld fejlődését. A 2000. és a 2001. esztendőben megszervezett konferenciák az ágazatorientált elméleti és megalapozó módszerekkel próbálták feltárni a Székelyföld sajátos területi és kulturális vonásait. A III. Székelyföld Konferencia a gyakorlat- és fejlesztésorientált munkaülések és vitaindítók segítségével próbálja e munka hatékonyságát, eredményességét növelni. Az idei konferencia a Székelyföld fejlesztését célzó cselekvési programterv összeállítását célozza. A szervezők ilyen irányú vitákban való részvételre kérnek fel minden szakembert, akinek tudását, tapasztalatát e térség kamatoztatni tudja. X. MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓ TALÁLKOZÓ Válaszút előtt Három napon át tartott Gyergyószentmiklóson az Általános Műveltség Alapítvány által szervezett X. Műkedvelő Színjátszó Találkozó (MűSzíT). A szászrégeni Diákszínpad, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Színkör, az aradi Kölcsey Színpad, a bukaresti Petőfi Színkör, a helyi Fábián Ferenc Színtársulat előadásait láthatta a nem túl népes közönség. Három bejelentkezett csoport nem jelent meg. Parászka Miklós színművész, a Csíki Játékszín igazgatója volt az idén a szakmai tanácsadó. - Milyennek tűnt az idei rendezvény? - E találkozósorozat is válaszút előtt áll. Vagy sikerül egy olyan sajátos jegyet kialakítani, ami minden más hasonló rendezvénytől megkülönbözteti, vagy elsorvad. Az előadások utáni szakmai megbeszéléseken kertelés nélkül közöltem észrevételeimet, hiszen ha a függöny felmegy, megszűnik minden, ami a műkedvelők nemes és önfeláldozó törekvéséről szólna. Attól a perctől csak a színház a fontos. Az idei rendezvény másra is figyelmeztetett: sok született színésztehetség nem színművésznek készül, hanem jogásznak, közgazdásznak... A bukaresti Petőfi Színkör tehetséges csapata a legjobb példa erre. Nincs rangsorolás e találkozókon, de meg kell említenem az aradi Kölcsey Színpad előadását is. Ismét ízelítőt kaptunk abból a kitűnő műhelymunkából, ami ott folyik. (Folytatás a 3. oldalon) Lejegyezte: BAJNA GYÖRGY