Hargita Népe, 2002. november (14. évfolyam, 254-279. szám)

2002-11-01 / 254. szám

3• Mindent a maga remijén, helyén A minap Bukarest egyik peremkerületi úgynevezett olcsó pia­cán uralkodó állapotokat mutatta be az egyik televíziós adás. Hát azokról az állapotokról megrökönyítő, elszomorító képeket láthattunk: személygépkocsi csomagtartójában a pótkerék és szerszámok társaságában kínálták a sertés- és juhhúst, különbö­ző élelmiszerek földre leterhelt papírdarabokon díszelegtek, az árusok nem rendelkeztek állategészségügyi bizonylattal stb. Saj­nos, nem egyedi esetről van szó, a fogyasztóvédelmi felügyelősé­gek, a különböző ellenőrző szervek s maguk a vásárlók is napon­ta szembetalálják magukat ilyen vagy hasonló esetekkel, főleg az ország nagyobb városaiban. Mifelénk is hallani innen vagy on­nan beszerzett olcsóbb húsról, őstermelők által árusított olyan árucikkekről, amelyekre gyakorlatilag senki sem vállal garanci­át (például különböző sajt- és túróféleségek). Az áldatlan állapo­tok felszámolása érdekében történtek lépések a jogszabályozás, illetve az ellenőrzések megszigorítása, a követelményrendszer pontosítása terén. Ebbe a keretbe illeszthető be egy nemrégiben megjelent kormányhatározat is. Az 1103/2002-esről van szó, amely november 16-tól válik hatályossá, s amely szabályozza az élelmiszerek és az ipari árucikkek forgalmazási módját más he­lyeken, felületeken, mint a tulajdonképpeni szakosodott üzletek (a jogszabály megfogalmazása szerint: előzetesen megállapított rendeltetésű kereskedelmi felületek). A kormányhatározat né­hány fogalmat (például azt, hogy mi is értendő a „ más felületek" fogalma alatt) tisztáz, pontosít, ugyanakkor felsorolja, melyek is azok az élelmiszerek, amelyeket kizárólag rendeltetésszerű üzle­tekben szabad forgalmazni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egyes áruféleségeket kiszűr, pontosabban azok árusítását csakis meg­felelő feltételekkel rendelkező üzletekben engedélyezi. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy számos ipari árucikk (elektromos háztartási berendezések stb.) árusítása kizárólag olyan helyeken engedélyezett, ahol lehetőség van azok kipróbá­lására, ellenőrzésére. Mindent a maga rendjén, helyén­­ ennek az elvárásnak foko­zatosan kell érvényesülnie a kiskereskedelmi áruforgalmazás te­rén, mindenekelőtt azért, hogy a fogyasztóvédelem valós, érdem­leges legyen. Olyan társadalmi érdekről van szó, amely összefügg az egészségvédelemmel, az életszínvonallal, adott jogi normák tiszteletben tartásával, a fogyasztók (a vásárlók) biztonságérzeté­vel (beleértve az esetleges megtévesztésük, becsapásuk elkerülé­sét). Ám idetartozik az is: ahhoz, hogy minden a maga helyére ke­rüljön, az áruforgalmazás terén hovatovább hathatósabban érvé­nyesüljenek a fogyasztóvédelmi elvárások, önmagukban még nem elégségesek a különböző jogszabályok. Azoknak érvényt is kell szerezni. Maximális igényességgel és következetességgel. HECSER ZOLTÁN Polgármesteri hivatalok figyelmébe A Hargita Megyei Munka­erő-elhelyező Ügynökség felhív­ja a polgármesteri hivatalok és helyi önkormányzatok figyelmét, hogy november 1 -je és 2003. március 31-e között közhasznú munkát végző munkanélküliek bérezését állami szubvencióból fedezik, beleértve a különböző járulékos költségeket is (társada­lom- és egészségbiztosítás, mun­­kanélküli-alap). Ebben az eset­ben közhasznú munkának minő­sül az infrastruktúra javítása és karbantartása (például az utak hótalanítása), közterek takarítá­sa, betegek, idősek, gyermekek és fogyatékosok otthoni gondo­zása. Azok a polgármesteri hiva­talok, amelyek igénybe kívánják venni ezt a szubvenciót, fordulja­nak az ügynökséghez személye­sen (Csíkszereda, Vártér­­­szám, 81-es szoba) vagy telefonon a 313423-as, illetve a 171394-es telefonszámokon. A KIHALÓ MESTERSÉGEK A bánosi csizmadia síkszent­domo­koson a balánbányai úton, a Bános nevű falurészen egy hatalmas szomorúfűz áll Máthé Ignác csizmadiamester kapuja előtt. Jöttömre a konyha műhelynek berendezett sarkában, a kicsi székről egy magas, szikár ember emelkedik fel, s olyan szívélyesen fogad, mintha régi ismerősök lennénk. Amint be­mutatkozom, menten megsejti, mi járatban vagyok. - Többször voltak már nálam té­vések, újságírók, Ádám Gyula fotóművész egész sor színes felvételt készített rólam. - Tőle tudom, hogy ön az utolsó csizmadia Csíkországban - mondom neki, s rögtön faggatni kezdem a 68 éves mestert. - Itt van ii - mutatja időviselt, fényké­pes mesterkönyvét -, 1954. szeptember 15-e fontos dátum az életemben. Ekkortól számítom magam szakmabelinek. Három falumbeli mesternél inaskodtam Kristály D. Gergely, Opra Lajos és Elekes István már hat hónap teltén úgy látta, hogy elég jártasságra tettem szert, akár saját mű­helyt is nyithatok. Mégis azt mondom, hogy a gyakorlat formált igazi mesterré. Nincs olyan lábbeli, amit nem tudnék elké­szíteni, mégis a csizmadiamesterség áll a legközelebb hozzám... Az idős mester épp az általa utolsónak mondott ráncos szárú csizmán dolgozik. A veje, Szabó Zoltán kérésére teszi, aki tagja volt a csíki táncegyüttesnek, s meg akarja tartani emlékbe apósa munkáját. Külön­ben az ezertáncú csizma (így nevezi meg) igen kapós volt, nem mindenki értett an­nak elkészítéséhez. A székelyudvarhelyiek, kézdivásárhelyiek a bánosi mestertől ren­deltek ilyen csizmát. A felcsiki falvak közül főleg a szenttamásiak és a jenőfalviak vi­seltek ráncos szárút, a domokosiak a ke­mény, később a félkemény szárú csizmát kedvelték, hiszen ez utóbbi jóval kényel­mesebb. Tiszti típusúnak mondja azt, melynek készítését a katonaságnál sajátí­totta el. Temesváron és Fehér megyében katonáskodott, a tisztek számára „gyár­totta sorozatban ” a lágy szárú, kényelmes lábbelit, amiért nagyon kedvelték a szé­kely bakát. A hetvenes években a Csíkszeredái népi táncegyüttes tagjainak lábméreteire készí­tett egy rend csizmát. - Rég lerúgták azok talpát, s vékonyra csapkodták százait az­óta -fűzi hozzá a mester, miközben felesé­ge egy paksaméta fehér-fekete és színes felvételt kotor elő az almárium fiókjából. Egyik fotón a csikszentdomokosi temp­lom elött, népi viseletben egy sor falubeli vonul. - Ötvenéves kortárstalálkozónkon készült a felvétel, s a férfiak lábán látható, mind a 70 pár csizma az én munkám - mondja a mester. - Nézze ezt, a másik szí­nes levelezőlapot, a Bécsben élő Fülöp László és lánya látható azon népi viselet­ben, mindkettő lábán az általam készített csizma. Megfordítom a levelezőlapot, melynek hátlapján többek között azt írják, hogy: köszönik szépen a csizmákat, Bécs­ben párjuk nincs... S arra kérik a mestert, hogy készítsen még ilyeneket, hiszen a nagyváros néhány osztrák urának is meg­tetszett e lábbeli.... Kérdésemre, hogy hány pár csizmát ké­szített életében, miután leemeli fejéről a sapkát, így válaszol: láthatja, hogy alapo­san kopaszodom, de ha megszámlálná ma­radék hajszálaimat, biztos van annyi... - Eltelt az idő felettem - panaszolja a bánosi mester. Csupán azt bánom, hogy senki nem örökli a szakmát. Próbáltam né­hány fiatallal is megkedveltetni, mindhiá­ba, pedig ma is meg lehetne élni e mester­ségből. Amint kikísér a kapun, s a szomo­rúfűz mellől búcsút int, arra gondolok, hogy e szakma is szomorú sorsra jut. Az ezerláncú csizma idővel múzeumi tárlók­ba kerül, a bánosi mesterről talán egy néprajzi tanulmányban szerezhet tudo­mást az utókor... KRISTÓ TIBOR Csizma és mestere KÖRKÉP 2002. november 1. Traktorra nem lesz pénz (Folytatás az 1. oldalról) amellyel jóváhagyták a Román mezőgazdaság fejlesztése elneve­zésű alapból finanszírozott mező­gépvásárlás támogatási programot. A rendelkezés értelmében 55%-os ártámogatást nyújtanak hazai gyártmányú mezőgépvá­sárlásra, kivételt képeznek a trak­torok és az aratócséplő gépek. A támogatás célja a mezőgazdaság gépellátmányának gyarapítása, újabb munkahelyek teremtése, a mezőgazdasági termelés minősé­gi és mennyiségi mutatóinak job­bítása. Erre az esztendőre a szó­ban forgó célra 150 milliárd lejt irányoznak elő. (Feltételezhető, hogy az esztendő végéig hátralé­vő időszakra vonatkozik ez, hisz a megelőző periódusban ilyen jellegű támogatás nem volt.) A támogatásban mezőgazdasági te­rületet birtokoló és/vagy állattar­tó gazdák, mezőgazdasági vállal­kozások, földbérlők, kutató és mezőgazdasági profilú iskolai egységek részesülhetnek. Az igényléseket a mezőgazda­sági-élelmezésügyi megyei ve­zérigazgatóságokhoz kell be­nyújtani, mellékelve a rendelke­zés előírta aktákat. Amint már arra utaltunk, a mosta­ni támogatás nem vonatkozik trak­torvásárlásra, azt már kimerítette az időközben hatályon kívül helyezett 360/2002-es szaktárcái rendelet. De akkor mit is lehet előnyös fel­tételek közepette vásárolni? A ren­deletben tételesen nincsenek meg­nevezve azok, ám adott csoportok (típusok) fel vannak tüntetve: talaj­megmunkáló gépek és berendezé­sek; állattenyészeti gépek, felszere­lések és berendezések; zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztési gé­pek, felszerelések és berendezések. Ami még érdekelheti a gazdá­kat: benyújtott kéréseikre a mező­­gazdasági igazgatóságoknak 7 napon belül választ kell adniuk. Hegyimentők gondjai A Dancurás Hegyimentő Egye­sület tárgyalni hívta Gyergyó­­szentmiklós elöljáróit, hogy be­széljenek a hegyimentők kilátásta­lan helyzetéről. A jelek szerint a hegyimentők nemcsak a beígért tá­mogatást nem kapták meg, hanem a mostanig birtokukban lévő házat is elveszíthetik a közeljövőben. Ugyanis a 10-es törvény értelmé­ben az egykori tulajdonos igényt tart az épületre. Az is elhangzott, hogy a mentők felszerelése hiá­nyos és rossz állapotban van. A másik gond, hogy egyre fogyatko­zik e nemes cél érdekében mun­kálkodók száma. A Dancurus Hegyimentő Egyesület tagjai el­mondták, ha a város vezetői nem tesznek konkrét lépéseket az ügy­ben, az amúgy is jó néhány éve in­gyen dolgozó hegyimentők nem teljesítenek szolgálatot a környe­ző hegyekben. (Bajna György) Melinda Impex Kft. - vele csak nyerhetünk! - Rövid cégtörténet évszámokkal - A székelyudvarhelyi Melin­da Impex Kft. 1994-ben kezdte el működését. 7 alkalmazot­tal, 1 Rába teherautóval és 1 Da­cia személygépkocsival a kezde­tektől az építkezéshez szükséges alapanyagokat (cement, tégla, betonvas, cserép, mész) kínálta vásárlóinak. 1995-ben a cég a város ka­­dicsfalvi részéről Bethlenfalvára helyezte át székhelyét, 1996-ban pedig elkezdték az új telephely építését. A Melinda Impex Kft. 1997-től - az új székhely felépítése után - a város Csíkszereda felőli kijáratá­nál, a Bethlenfalvi út 286 szám alatt működik. A folyamatos fejlődés eredmé­nyeként, 1995-től már belsőépíté­szeti termékekkel, burkolóanya­gokkal (csempe, gipszkarton), va­lamint szanitertermékekkel és szi­getelőanyagokkal (iporka, szurok, kátrány, üvegvatta) bővült a kíná­lata. 1996-tól újabb változást esz­közölt a cég: elkezdték az épület­­gépészeti anyagok (víz, gáz, fűtés, kanális) forgalmazását. 1998-ban, a sikeresen fejlődő cég, felismerve a romániai piac igényeit beindítja az importtevé­kenységet. Olasz, magyar, német, spanyol, szlovén, szlovák és hol­land cégek partnereként, a Melin­da Impex Kft. magas színvonalú termékeket importál a belföldi pi­acra és versenyképes áron értéke­síti azokat az ország minden me­gyéjében. Az 1998-ban 2 autóval, üzletkötők segítségével történő áruszórási tevékenység mára már bővült. Jelenleg több mint 40 kü­lönböző teherbírású autóval, 300 alkalmazott foglalkoztatásával tör­ténik az áruforgalmazás. A forgal­mazott termékek 80%-a direkt im­port, a gyártótól kerül a vásárlóhoz vagy a viszonteladóhoz. 1999-től a Melinda Impex év végi nyereményakciót hirdet vá­sárlói, ügyfelei számára. A ha­gyományossá vált nyereményak­ció keretében 1999-ben a Comkim Kft. székelyudvarhelyi vállalkozás Dacia személygépkocsit, 2000- ben Crăciun Vasile székelyud­varhelyi vásárló Dacia személy­­gépkocsit, 2001-ben pedig a gyergyóalfalusi Páll Imre szintén Dacia személygépkocsit nyert. Ebben az évben a Nyerő Nyár 2002 akciónak 100 millió lejes nyereményalapja volt, az Őszi Nyerőkampány keretében pedig 200 millió lej értékben sorsolnak ki ajándékokat, köztük egy Dacia személygépkocsit is. A 2002-es év végi nyereményakció fődíja egy 2 szobás felújított székely­­udvarhelyi tömbházlakás. A megye öt településén (Szé­kelyudvarhelyen, Csíkszeredá­ban, Szentegyházán, Székelyke­­resztúron és Korondon) kiren­deltséget működtető cég összfor­galmának 30%-át valósítja meg Hargita megyében. Az ajándékok, nyeremények, valamint a karitatív, szponzo­­rizálási tevékenység által biztosí­tott támogatások több mint 90%-a itt marad ebben a megyében. A Melinda Impex Kft. minő­ségi termékekkel, versenyképes árakkal és szolgáltatásokkal áll a vásárlók rendelkezésére. A meghirdetett akciói, karitatív, támogatási tevékenysége pedig egyértelműen jelzi: a cég szá­mára a legfontosabb a vásárló. A felsoroltak tükrében tarta­lommal telítődik a szlogen: Me­linda Impex - velünk csak nyer­het. (x)

Next