Hargita Népe, 2003. április (15. évfolyam, 75-97. szám)
2003-04-01 / 75. szám
f ' '1■ Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XV. évfolyam, 75. (3666.) szám 2003. ÁPRILIS 1., KEDD 8 OLDAL ÁRA 3500 LEJ rablak az országra mm Névváltoztatásra szólítják fel a bögözi iskolát Hargita megye prefektusa elrendelte a bögözi Wass Albert iskola nevének megváltoztatását, mivel a jelenlegi elnevezés ellenkezik a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek és nevek betiltásáról szóló 31/2002-es rendelettel. Mircea Duşa prefektus kijelentette, Beder Tibor egykori Hargita megyei főtanfelügyelő javaslata nyomán a bögözi iskola mintegy négy éve viseli a háborús bűnös Wass Albert nevét. Az iskola vezetésének tizenöt nap áll rendelkezésére az oktatási intézmény nevének megváltoztatására, ellenkező esetben a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium szankciókat foganatosít ellene. A prefektusi rendeletet tegnap eljuttatták a bögözi önkormányzatnak, a megyei tanfelügyelőségnek, valamint a Hargita megyei Művelődés- és Kultuszügyi Főigazgatóságnak. • A Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetésének tegnapi döntése értelmében a brassói és vajdahunyadi nagyvállalatok, elbocsátott dolgozói azonos számú havi bérrel egyenértékű végkielégítést kapnak „helytől, névtől vagy agresszivitástól függetlenül” - közölte Octav Cozmîncă közigazgatási miniszter. Cozmîncă elmondta, a Munkaügyi Minisztériumban folytatódnak a tárgyalások a szaktárca, a Pénzügyminisztérium, a Privatizációs Hatóság, illetve a brassói Roman, Tractorul, Rulmentul, a vajdahunyadi Siderurgia, a Câmpulung- Aro és a craiovai Electroputere vállalatok szakszervezeteinek képviselői között. Octav Cozmâncă szerint a kárpótló bérek számát még nem állapították meg. • A korrupció Románia nagy problémája, amely károsan befolyásolja az üzleti környezetet és a közigazgatás hatékonyságát — szögezi le Quinton Quayle, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete. Elégedetlenek az információs irodák Gyergyószentmiklóson az Ifitéka székhelyén tartotta közgyűlését és szakmai találkozóját az IFINET Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége. A találkozón jelen volt a város polgármestere, Pál Árpád is. A tavalyi tevékenységet elemezve kiderült, hogy a hat iroda közel 60 000 személynek nyújtott információs és tanácsadó szolgáltatásokat. Jóllehet a szolgáltatások fontossága igazolódott, az utóbbi időben az irodák támogatása csökkent, sőt, egyeseket a megszűnés és átszervezés veszélye fenyeget. Néhány önkormányzat olyan feladatokkal terheli az irodákat, melyeknek nincs közük az alaptevékenységhez - hangzott el a találkozón. Az IFINET tagjai tiltakoztak amiatt, hogy a székelyudvarhelyi ifjúsági információs és tanácsadó iroda működését ismét el akarják lehetetleníteni a helyi tanács tagjai. Ezért kérik Székelyudvarhely Tanácsát, hogy az ifjúsági iroda működését gátló határozatait vonja vissza. Az IFMNET egyúttal elégedetlenségét fejezte ki, mert a Communitas Alapítvány ifjúsági szaktestületi tagságára benyújtott jelölési kérését nem fogadták el. Az irodák vezetői kérik, hogy a helyi és megyei önkormányzatok, valamint az állam vállaljanak nagyobb szerepet támogatásukban, mivel jelentős közfeladatot látnak el. Az IFMNET kiemelkedő figyelmet fog szentelni a jövőben is új ifjúsági információs irodák indításának, hisz a többéves működés bebizonyította a szolgáltatások hasznosságát. TÍZÉVES A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ A könyvszeretet erdélyi hagyománya A könyv szeretetének hagyományai vannak Erdélyben -jelentette ki Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a Pallas-Akadémia Könyvkiadó tízéves fennállása tiszteletére szervezett rendezvénysorozat tegnap esti megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Csíkszeredai könyvműhely a múlt dokumentálását és a kortárs szerzők műveinek kiadását vállalta teljesítendő feladatként. A Csíki Játékszín nagytermében szervezett nyitórendezvényen, irodalmi esten a jubiláló kiadó szerzői jelentek meg szép számban, de ott voltak a hivatalosságok és a könyvbarátok is. - Valódi ünnep sokunk számára egy-egy új könyv megjelenése — hangsúlyozta köszöntőbeszédében dr. Csedő Csaba István polgármester, megkérdőjelezve (Folytatás a 3. oldalon) SURÁNY ISTVÁN Polgármesteri köszöntő TÖRVÉNYISMERTETŐ • Tudnivalók a hajtási jogosítvány visszatartásáról • A hajtási jogosítvány kiváltása • Az úthasználati díj bevezetése az 5. oldalon Itt a mammográf, hol a mammográf... Tavaly nyáron örömmel vertük nagydobra, hogy végre, az egészségügyi minisztérium jóvoltából a Csíkszeredai Megyei Kórházban is van mammográf, a nők nem kell többé Marosvásárhelyre vagy Brassóba utazzanak mellvizsgálatra. Az öröm korai volt, mert kiderült, hogy a berendezés üzembe helyezéséhez egy egész sor engedélyre van szükség. Mert hiába volt elkészítve a helyiség, ahol működnie kellene a mammográfnak, hiába volt mammográf, nem volt engedély a sugárvédelmi hivataltól. Aztán késő ősszel valamikor végre megérkezett a jóváhagyás, de akkor jöttek más akadályok. Olvasóink bizonyára emlékeznek azokra a tudósításainkra, melyekben ismertettük a kórház vezetősége által felsorolt, a gép üzembe helyezése előtt álló akadályokat: személyzetet kell kiképezni, el kell dönteni a biztosítóval közösen, hogy ki kell fizessen a vizsgálatért, és ki nem. De mindig volt egy határidő, ameddig mindezeket meg lehet oldani, és indulhat a mammográf. Aztán ez a határidő mindig tolódott. Legutóbb Lukács Antal, a kórház gazdasági igazgatója már határidőt sem mert mondani. Szerinte most már az engedélyek beszerzésén kívül a személyzet kiképzésén is túl vannak, eldőlt, hogy a bentfekvő betegeknek a biztosító fizeti a vizsgálatot, mások saját zsebből kell fizessék, most rendezik a várótermet és a szobát, ahol a gép fog működni, de a mammográf még mindig nem működőképes, mert kiderült, hogy néhány alkatrésze hibás a vadonatúj gépnek. A gazdasági igazgató szerint ezeket a gépet leszállító cég kell kicserélje, mindennap felhívják őket telefonon, és sürgetik a dolgot, nem sok eredménnyel. Lukács Antal szerint a Csíkszeredai Megyei Kórházon kívül az országban még körülbelül 30 kórház van ebben a helyzetben, megkapták a minisztériumtól a mammográfot, de üzembe helyezni nem tudták. Elég nehezen érthető, hogy ebben mi a lényeg. A mammográf nem egy olcsó herkentyű, ha már költ rá a minisztérium, hogy felszerelje vele a kórházakat, miért nem követi és segíti ezek üzembe helyezését is? Országszinten egymást érik a mellrákellenes kampányok, ezek mindenikének kulcsszava a megelőzés, éppen az, amire a mammográf szolgál. Akkor hát miért az a lényeg, hogy legyen a kórházakban mammográf, és nem az, hogy működjön is? FORRÓ-ERŐS GYÖNGYI WC ajtók és ablakok német import TROCAL profilokból -10% Ingyen beszerelés ROM-WALD Kft. Temesvári sugárút 24 sz., tel.: 171600,171408 Amikor egy újságíró szerepet téveszt Másodszor kezdte ki személyemet Szondy Zoltán a Hargita Népében. A kedden megjelent írásában, a tőle megszokott módon, hamis állításokkal és féligazságokkal igyekszik lejáratni engem és munkatársaimat. Szondy Zoltán úgy ábrázol mindannyiunkat, mintha nekünk a célunk az lett volna, hogy tönkretegyük a csíki hokit. Ez nem igaz és Szondy Zoltán is nagyon jól tudja, bár nem erről ír. Arról viszont igen, hogy „példátlan válságban” van két éve a csíki felnőtt jégkorong, s ezért egyértelműen a vezetőségé a felelősség. Anélkül, hogy a felelősséget másra vagy másokra hárítanám, visszakérdezek: mihez képest példátlan a válság? A csíki hoki 74 éves múltra tekint vissza. Az első 70 év alatt mindössze 6 alkalommal nyert bajnokságot, s ha kiszámoljuk, minden nem egészen 12 évre jut átlagban egy bajnoki cím, s a 70 évre csupán egyetlen Románia Kupa győzelem. S mérlegeljük csak az elmúlt négy szezon eredményeit, amióta én is „beszálltam” a csíki hoki életébe: 1999-2000: I. hely, 2000-2001: II. hely, 2001-2002: III. hely és egy Románia Kupa győzelem, 2002- 2003: II. hely és Pannónia Kupa II. hely. Kérdem én, mihez viszonyítva írja Szondy, hogy „Példátlan válságban van több mint két éve a csíki felnőtt jégkorong”, s honnan a következtetés, hogy „Ahány szezon, annyi kudarc?” A számok önmagukért beszélnek, vagy újságírónk másfajta matematikát használ? Azt állítja, hogy a vezetők által megnevezett felelősök ugyanazok: a bírók, a szövetség, saját csapatunk edzői és játékosai, a sajtó, néha még a szurkolók is. Ez nem igaz. Egy példát említsen, amikor kudarcunkért én vagy bárki más közülünk a felelősséget a bírókra, a szövetségre, a sajtóra vagy a szurkolókra hárítottuk. Egyetlen példát hozzon fel erre! Szondy sajnos összekeveri a dolgokat. A bírókat és a szövetséget szidtuk tevékenységükért (akárcsak a Dinamo, a Progym, vagy a Steaua vezetői) és ezt ezután is meg fogjuk tenni, ha okot adnak rá. (Talán dicsérni kellene azért, amit csináltak? Mert például ők szavazták meg visszamenőleges hatállyal a 3. átigazolási időszakot.) De hol volt szó arról, hogy ők a hibásak a kudarcért? A játékosainkat és edzőinket bíráltuk, ha kellett és dicsértük, ha megérdemelték. A kudarcért ők is felelősek, és mi is. De mikor tettük felelőssé a sajtót vagy a közönséget? Ez sértő, bár az ilyesmi sohasem állt távol Szondytól, aki megfeledkezik arról, hogy a szurkolókat egyedül csak ő szidta, senki más, lásd „Csapattévesztés” a Hargita Népe 2003.02.17-i megjelent számában. Miért próbálja Szondy azt a látszatot kelteni, hogy saját kudarcunkat másra kenjük. A kudarcért engem, bennünket, az egész csapatot terheli a felelősség és nem mást. Az általános csúsztatások helyett (amit jól elsajátított (Folytatás a 4. oldalon) KURKÓ JÁNOS GYÖRGY