Hargita Népe, 2003. szeptember (15. évfolyam, 201-226. szám)

2003-09-01 / 201. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XV. évfolyam, 201. (3792.) szám 2003. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ­I OLDAL ÁRA 3500 LEJ Megélni a hitet a mindennapok során Egyik legfontosabb program az ifjúsági lelkészség által támo­gatott rendezvények között a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó­­hangsúlyozta dr. Nagy­ György Attila, a gyulafehérvári római ka­tolikus főegyházmegye ifjúsági lelkésze. A Hargita Népe kérdé­seire válaszolva a tisztelendő el­mondta, hogy az általa vezetett intézmény koordinálja a főegy­házmegye ifjúság-pasztorációs tevékenységét. - Különböző rendezvényeink vannak főesperesi kerületi szin­ten, regionális találkozókat szer­vezünk - mondta -, de a CSIT túlnőtt az egyházmegye határain: a szatmári, nagyváradi, temesvá­ri és bukaresti püspökségek terü­letéről is érkeznek a csíksomlyói találkozóra magyar fiatalok. Hozzáfűzte, az idei találkozó témája a szeretetszolgálat volt, azaz a fiatalok választ kaphattak arra a kérdésre, hogy miként le­het megélni a hitet a mindennapi életben. Ez a téma szervesen egé­szítette ki a két évvel ezelőtt és tavaly körüljárt témakört: evan­­gelizáció és liturgia. (Folytatás a 8. oldalon) SURÁNY ISTVÁN CSIKSOMLYÓI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ■ablak az országra A fiataloknak szükségük van a közösségre CSÍKI ZSOLT felvételei Színházak seregszemléje Szombaton a Kisebbségi Szín­­házak Kollokviuma hivatalos meg­nyitója és a zsidó színház előadá­sa előtt a Csíkszeredai Ádám Gyula Hogy tudja meg az egész világ című fotókiállítását nyitot­ták meg a Figura Galériában. A kollokvium megnyitóját a Művelődési Központban tartották. Szabó Tibor (a fesztivál igazgató­ja), Kolozsi Kilián (a Figura Szín­ház igazgatója), Zsehránszky Ist­ván, majd Pál Árpád polgármester köszöntötte a fesztivál meghívot­tait és nézőit s a 25. évét ünneplő helyi Fábián Ferenc Színjátszó Csoportot. (A kollokvium alatt tartják a Műkedvelő Színjátszók Találkozóját is, melyen az ország több, magyar nyelvű amatőr cso­portjának vezetője is részt vesz.) A seregszemle első előadásán a bukaresti állami Zsidó Színház Dürrenmatt Egy magánbank tör­ténete című színművét láthattuk. Rendezte: Kincses Elemér. A kétnaponta megjelenő Kol­lokvium, a fesztivál lapja első szá­mában interjú olvasható Szabó Ti­bor fesztiváligazgatóval, Sylveszter Lajos visszaemlékezik a hajdani sepsiszentgyörgyi kollokviumokra, Zsehránszky István a kisvárdai és a gyergyószentmiklósi színházi talál­kozók közötti hasonlóságot és kü­lönbséget fejtegeti. Török Zoltán a napokban elhunyt Bocsárdi Angi Gabriella színésznőtől búcsúzik. BAJNA GYÖRGY A MIÉRT-akadémia másodszor 2003. szeptember 4-7. között Félixfürdőn kerül megrendezésre a II. MIÉRT-akadémia. Az idei rendezvény több tekintetben is újdonságnak számít. Az akadé­mia kiemelt témaköre a gazdaság és ifjúság, a cél ennek minél több vetületét megvizsgálni, körüljár­ni. Az előadások alkalmával sor kerül a fiatal vállalkozók helyze­tének, valamint a vállalkozásala­pítás lehetőségeinek bemutatásá­ra, a vonzó területek, partnerek feltérképezésére. Szó esik majd a vidéki gazdálkodásról is, a fiatal gazdák helyzetéről, a mezőgaz­daságról és alternatíváiról, vala­mint a földek és erdők menedzs­mentjéről. Kiemelt fontosságú helyet kap a fiatal pályakezdők gondjainak megvitatása, érintve az önkéntes munka és diákmunka kérdését, a munkaközvetítő iro­dák, valamint az állás- és karrier­börzék szerepét. A fiatalok szá­mára elérhető hitelek és hitel­­rendszerek kérdése, a diákhitel, a vállalkozói hitelek, lakáskölcsö­nök problémái is előtérbe fognak (Folytatás a 8. oldalon) ­ r­övid és sommás az évfor­­r­dulós naptárban a szöveg: Az Amnesty International nem­zetközi emberjogi szervezet 2000-ben nyilvánította az eltűn­tek világnapjává augusztus 30-át. Miről van szó? Bizonyára nem csak a csellengőkről, akiket a tévé képernyőjén a hatóságok közreműködésével keresnek a hozzátartozók, és bizonyára nem a kisfiúról, aki a stadion­ban elveszett, és a hangosbe­mondó pár perc múlva kikiabál­ja: ott van a gyerek a csomag­­megőrzőben, a bejáratnál, me­het utána anyuka, apuka... Többről van szó: milliókról, százezrekről, akik a történelem viharaiban, háborúk, deportá­lások, üldöztetések során szó­ródtak szét, veszett nyomuk, ti­tokzatos, zavaros körülmények között. És szó van talán azokról is, akik a nehézségek elől futot­tak meg, és hagyták el a szülő­földet, tűntek el a jobb sorsot ígérő messzeségekben. Az önként eltűnők is fájnak a maradóknak, a maradéknak! Úgy néz ki, hogy Erdélyben a magyar­ság mindig létszámban többnek hit­te, tudta magát a huszadik század során, és mindig az egymást követő népszámlálásoknál kiderült, hogy csalódnia kell. A húszas években, Trianon előtt és után mintegy két­százezren hagyták el Erdélyt, akik nélkül a maradék nehezen tudott magára találni, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan lehetett volna! Az eltűntek nélkül nem csupán mennyiségileg, de minőségileg is gyengébbek, kiszolgáltatottabbak lettünk, és ez megismétlődött a második világháború után, ami­kor másodszor is tömeges felkere­­kedés tanúi lehettek, akik voltak... A döbbenetes az, hogy az 1989-es fordulat után, amely „pozitív" irányt és jövőt ígért, szabadságot, demokráciát - mégis bekövetkezett egy harma­dik exodus, és a legutóbbi nép­­számláláskor kiderült: nem há­rom, nem két és fél, és még csak nem is kétmillióan vagyunk Er­dély hegyei között, magyarok. Kolozsváron 1943 nyarán a Termés ankétjára így válaszolt Kós Károly: „... Úgy hiszem, hogy akik 1919-ben itthon ma­radtunk, akik vállaltuk a román állampolgárságot is, a kiszol­gáltatott kisebbségi állapotot is, hogy itthon maradhassunk, nem voltunk rosszabb magyarok azoknál, akik innen olyan könnyedén kifutottak akkor. El­dobtuk-e magyarságunkat ak­kor, amikor Erdélyt vállaltuk? Bizony mondom: ha nem vállal­tuk volna mi, erdélyiek Erdélyt, ha kifutottunk volna mind innen, akkor követtük volna el a legna­gyobb, leggyávább árulást ma­gyarságunkkal szemben. " No, de hát mindez 1943-ban hangzott el. Az eltűntek világ­napja pedig csak 2000-től datá­lódik... FERENCZ IMRE: Akik eltűntek ROM-WALD Kft. Csíkszereda, Temesvári sgt. 24 sz. Tel.: 0266-371600, 371408. Székelyudvarhely, Petőfi Sándor u. 16 sz. Tel.: 0266-214386.­­CSOMI ••• Német HERMANN turbós falikazán 20 990 000 lej áfával, részletre­. 830 000 lej/hónaptól* * 3 éves egyenlő havi részlet fizetése esetén A PUR szakított a PSD-vel Dan Voiculescu PUR-elnök szombaton a párt állandó bizottsá­gának ülése után bejelentette, hogy a testület 26 igen, hat ellenszavazat és két tartózkodás mellett úgy dön­tött, hogy a politikai alakulat fel­mondja a PSD-vel kötött proto­­kollumot, így a humanisták kivál­nak a kormányból.Voiculescu úgy véli, noha „kényelmesebb” meg­maradni egy erős párt mellett, és a kormánypárt együttműködésre tö­rekedett a Humanista Párttal, a PUR három okból mégis a pro­­tokollum felrúgása mellett határo­zott. Az okok a következőek: a szociáldemokraták nem teljesítet­ték írásban vállalt kötelezettségei­ket, területi szinten a szociálde­mokraták állandó arroganciával viseltettek a PUR képviselői iránt, ugyanakkor a PSD „állandó jelleg­gel a PUR doktrinális elfojtására törekedett”. • A PSD visszautasít­ja azokat az indokokat, amelyekre hivatkozva a PUR felrúgta a kor­mánypárttal kötött együttműködé­si megállapodást, és úgy véli, a va­lódi indok az, hogy a humanisták egykori partnerük lejáratásával, egyedül akarják kipróbálni erejü­ket a választásokon - nyilatkozta tegnap Bogdan Niculescu Duvăz, a PSD szóvivője. Duvăz leszögez­te, a PSD sohasem akadályozta meg a PUR-t abban, hogy megta­lálja identitását, ugyanakkor nem a kormánypárt vétke az sem, hogy a PUR nem dolgozott ki projekte­ket. • A Puwak-ügy kapcsán napvilágot látott újságcikkek ne­gatívan befolyásolhatják Romá­nia EU-csatlakozását - jegyezte meg Adrian Năstase a PSD costineşti-i nyári egyetemén. A kormányfő arra kérte a sajtót, hogy ne bántsák a minisztert és „további muníciójukat tartogas­sák azutánra, amikor elkészül az országjelentés”. Năstase szerint Puwak asszony egy tiszteletet ér­demlő személy, aki nagyon sokat dolgozott, és jó lenne, ha a sajtó to­vább nem támadná. Jó előadás, gyenge közönség Kire bízhatná István király or­szágát? A keresztény, ám a ma­gyaroktól idegen unokaöccsére, Péterre, avagy Vazulra, aki Ár­pád vére ugyan, meg is van ke­resztelve, de lelke mélyéből el­utasítja a kereszténység eszmé­jét, a pogány szokások, a hagyo­mányok megtartásában látja a magyarság továbbélésének lehe­tőségét? Meg tudja-e győzni éle­te alkonyán István Vazult a meg­maradás egyetlen lehetséges útjáról, arról, hogy ha kell, saját (Folytatás a 8. oldalon) TAKÁCS ÉVA Jelenet a budapesti Evangélium Színház Csíkszeredai előadásából

Next