Hargita Népe, 2005. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-01 / 204. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XVII. évfolyam, 204. (4401.) szám 2005. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 12 oldal ára 60 bani (6000 lej) Magyar segélyek teszik elviselhetővé a vészt A múlt héten az udvarhelyszéki településeken végigsöprő árhullám mérhetetlen károkat, szenvedést hagyott maga után. A bajban azonban sikerült összefogniuk az embereknek, a térség lakossága ott és azzal segített a bajbajutottakon, ahol és amivel tudott. És bár nagy a fájdalom, az elkeseredés, az emberek nem apártak siránkozva, hogy segítsen valaki rajtuk, hanem ők maguk segítettek saját magukon, egymáson. Bár nagy a szükség, a felbecsülhetetlen károkat nem lehet megtéríteni, az emberek mégsem kívánnak egyebet, mint lelkierőt, hogy átvészeljék a nehéz időszakot. Ebben vannak segítségükre a különböző szervezetek, magánszemélyek, akik adományaikkal próbálják enyhíteni a szenvedést. Magyarországról is számtalan segély érkezett, például a malomfalvi plébánia előtt álló tartálykocsi, amely az életet jelentő ivóvizet hozott, a halálos vízáradat pusztítása után. Helyszíni riportunk lapunk 5. oldalán olvasható. Magyarországról érkezett tartálykocsi Nyikómalomfalvára. Szomjatolt Miniszteri látogatás - Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Operatív Munkacsoportja - Udvarhelyszék árvíz sújtotta, elszigeteltebb településeit járta be tegnap Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter. Az RMDSZ-miniszter látogatása során tájékozódott a kommunikációs hálózatok általános állapotáról, mind a telekommunikáció, mind a posta területén. A tárcavezető ígérete szerint a mai kormányülésen tájékoztatni fogja fia kormányát a térségben tapasztaltakról, a távközlési infrastruktúrában keletkezett károkról. A miniszter részt vett az RMDSZ Országos Operatív Munkacsoportjának székelyudvarhelyi ülésén. A munkacsoport az árvízkárosultak megsegítéséért, illetve a veszteségek felszámolásának ügyintézése céljából jött létre. A Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök vezetésével sorra került tegnapi munkaülésen értelemszerűen a károkat összesítették, az érintett önkormányzatok képviselőivel közösen a bizottság tagjai. Az ülésen további támogatásokról, prioritásokról, a beérkező segélyek elosztási rendszeréről is tárgyaltak a jelenlévők. SZÁSZ EMESE Módosították a költségvetést Rendkívüli ülésen módosította költségvetését tegnap a megyei tanács. Bunta Levente tanácselnök elmondta, az udvarhelyszéki rendkívüli helyzet miatt elmarad az e havi ülés, azonban néhány halaszthatatlan ügy miatt szükségszerű volt a rendkívüli ülés összehívása. A testület két tervezetet fogadott el, mindkettő költségvetéssel kapcsolatos. Elsőként a megyei önkormányzat saját költségvetését módosították különböző tételek átcsoportosítása, illetve belefoglalták az idei költségvetésbe a kormánytól a korábbi árvizek okozta károk helyreállítására kapott 59 milliárd (régi) lejt. A testület elfogadta továbbá a TVA-ból számfejtett és a helyi önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására szánt keretösszeget, valamint ezek szétosztását a települések számára a 2006-os évre, illetve a 2007-2009-es időszakra szóló becslést. Az ülésen a tanácselnök részletes tájékoztatást adott az udvarhelyszéki helyzetről. SZUSZER-NAGY RÓBERT Elnapolták a megyei tanács ülését Bunta Levente tanácselnök a 409/2005-ös rendeletével szeptember 9-én 13 órára elnapolta a Hargita Megyei Tanács szeptember 2-án 13 órára a megyeháza protokolltermébe kitűzött ülését. A testület szeptember 9-i ülésének napirendje: 1. A megyei tanács augusztus 31-i rendkívüli ülése jegyzőkönyvének ismertetése és jóváhagyása. 2. Egyes határozattervezetek megvitatása és jóváhagyása. 3. Különfélék. Minőségi, német PVC ablakok mint 24 sz. tel.: 317547, 371600 ■ablak az országra Markó Béla szerint félresikerült a lejáratás A szerző szándékaival ellentétesre sikeredett Markó Béla szerint az a cikk, amely a Cotidianul című bukaresti napilapban jelent meg róla, s amely azt sugallta, hogy az RMDSZ mai elnöke 1989 előtt „szívélyes viszonyt” ápolt az őt megfigyelő szekustisztekkel. Az írás csak azt bizonyítja - mondta az MTI kérdésére válaszolva Markó hogy őt a Securitate 1989 előtt folyamatosan követte, lehallgatta, nem pedig azt, hogy együttműködött a diktatúra titkosszolgálatával. Az írás szerzője a Markóról szóló szekusdossziéból idéz, de az újságíró nem állítja, hogy Markó együttműködött a volt titkosszolgálattal, csak néhány idézettel igyekszik sugallni azt. Eszerint 1983. július 2-án a kommunista titkosrendőrség tisztje engedélyt kért feletteseitől, hogy Markó Béla (a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó akkori szerkesztője) „segítségéhez” folyamodjék, vagyis különböző információkat nyerjen tőle a környezetében levő emberekről. Egy évvel később - mint a lapban olvasható - Markó kilencoldalas - a tiszt által szerkesztett - „magyarázó jegyzéket’ írt alá egy Sepsiszentgyörgyön tett látogatásáról. A jelentésben Ioan Grama szekusszázados megállapítja: Markó ígéretet tett, hogy ha bármely törvényellenes cselekedetről vagy olyan dologról szerez tudomást, amely „nem megfelelő közhangulathoz” vezetne, értesíteni fogja a szerveket. Az említett sepsiszentgyörgyi úttal kapcsolatban az RMDSZ-elnök elmondta: az út után bevitték a Securitatehoz, és egy napig benn tartották. Részletes alibit kellett igazolnia, ugyanis akkor próbálták ismeretlen tettesek felrobbantani a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobrot, emiatt ott egy kisfiú meg is halt. Sokan vélték úgy akkor, hogy ez provokáció volt. „Mindenesetre akkor rám és több más emberre akarták rábizonyítani, hogy esetleg részesei lehettünk ennek a merényletkísérletnek” - mondta Markó. Aratnak a Gyergyói-medencében A Gyergyói-medencében is javában folyik a betakarítás. A július derekán még kitűnőnek ígérkező búzatermés egyharmada veszett el a sok eső következtében. Kötöttebb talajú földeket lehetetlen még ma is megközelíteni arató-cséplő géppel. A gyergyószentmiklósi Aranykalász Mezőgazdasági Társaság Göröcs-dűlőben lévő földjein folyik a búza betakarítása. E területre már jöhet a bálázógép. Sajnos, a szalma senkinek sem kell. A búzát is mélyen előállítási ára alatt fogják értékesíteni a jelek szerint. Újabb csapás ez a gazdaemberre. Hétfőtől a szépnek ígérkező burgonya szedését is megkezdi e társaság. Kép és szöveg: BAJNA GYÖRGY Erdélyi magyar családnevek Ez a címe Murádin László kolozsvári nyelvtudós nemrég megjelent névtani ismeretterjesztő könyvének (Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2005). A magyar névtan jeles szakembere szokatlannak számító ötlete nyomán feldolgozta a hazai Tinivár Kiadó Maturandusok című publikációjának családnévanyagát. Ez a kiadvány az erdélyi magyar tannyelvű középiskolákban 1994 és 2002 között végzett tanulók névsorát tartalmazza: 59 településről 51 984 személy nevét. Hargita megyéből a névanyag nagyságának sorrendjében a következő települések szerepelnek: Székelyudvarhely (5669 személy), Csíkszereda (4386), Gyergyószentmiklós (1945), Székelykeresztúr (759), Szentegyháza (721), Csíkszentmárton (298), Csíkdánfalva (249), Korond (225), Gyergyóditró (212), Gyergyóalfalu (172), Zetelaka (156), Gyimesfelsőlok (112), Balánbánya (108). A csaknem ötvenkétezres névanyagból a szerző csak a magyar helyesírással írt neveket vizsgálta, szám szerint: 45 189-et, ugyanis munkája a magyar családnevekről szól, ezért különbséget tett a tudományág szokásához híven az idegen eredetű magyar nevek és az idegen nevek között. Példákat is említ: „...az Achim román név, nem vettem figyelembe, de az Átyim mint román eredetű magyar név már bekerült a vizsgálandó nevek közé.” Murádin László azzal is számolt a névanyag vizsgálata közben, hogy számos anyakönyvi hivatalban a neveket - bediktálás alapján - román helyesírással jegyezték be. Ilyen például a Bocor Bokor helyett vagy a Barani (Bárányi), Cantor (Kántor), Suciaghi (Szucsági) stb. A szerző a magyar családnevek (más szóval: vezetéknevek) betűrendes mutatója mellett gyakorisági kimutatást is készített, így megtudhatjuk, hogy a vizsgált anyagban a leggyakoribb nevek sorrendben a Szabó (1525), Nagy (1171), Kovács/ Kováts (885), Kis/Kiss (717). (Folytatás a 12. oldalon) KOMORÓCZY GYÖRGY