Hargita Népe, 2006. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2006-10-02 / 229. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 229. (4730.) SZÁM 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ­I OLDAL ÁRA 50 BANI Elhunyt Sütő András Hosszan tartó, súlyos betegség után szombat este Budapesten elhunyt Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író. Az írót az Országos Onkológiai Intézetben érte a halál, diagnózisa melanoma volt. Temetéséről a család ké­sőbb intézkedik. 2. oldal Lelkileg töltekező családok Gyermekzsivaj és egymás kezét fogó házastársak foga­dalma tette különlegessé a tegnap déli szentmisét, ame­lyet Szénégető István római katolikus családpasztorációs lelkész celebrált a háromna­pos családkonferencia záró­akkordjaként. 8. oldal Ef flMAGDOlNfl IMPCX !g A CELSIUS fás-­ és fűrészporos kazánok romániai márkaképviselete! A takarékos meleg Az Idősek Világnapját ünnepelték Tegnap Csíkszeredában, a Szakszervezetek Műve­lődési Házában a Hargita Megyei Öregek Tanácsa, a polgármesteri hivatal, a megyei tanács, a prefektu­si hivatal, valamint a PNL városi fiókja közös szerve­zésében alkalomhoz illő műsorral köszöntötték a nyugdíjasokat az Idősek Világnapja alkalmából. KRISTÓ TIBOR A köszöntőbeszédeket meg­előzően Koncsag László plé­bános két nyelven mondott közös imát azok nevében, akik elhunytak vagy betegsé­gük miatt ágyhoz kényszerül­nek. Máthé Rudolf, az öregek ta­nácsának elnöke, valamint Lazar Florea, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára nevé­ben szóltak azokról a gondok­ról, melyek az idősebb nemze­déket, főleg a kisnyugdíjaso­kat naponta foglalkoztatják. Koszta Csaba és Becze István megyei tanácsos képviseletében azt hangsúlyozták, hogy a ta­nács anyagiakkal is próbálja támogatni az ilyen és hasonló rendezvényeket. A Márton Áron Főgimnázi­um, az Octavian Goga Líce­um, a Csíkszeredai Művésze­ti Népiskola tanulói, valamint a Sarkadi Elek-kórus alka­lomhoz illő műsoraikkal szó­ Tel./fax: 0266-21­ 1778, WWW.VIAGDOLNA.RO Székely­udvarhely, Bethlenfalvi út 119. lakoztatták az ünnepelteket. Hasonló rendezvényekre került (került sor Székelyud­varhelyen, Gyergyószentmik­­lóson, Maroshévízen, Csík­szentkirályon is. Színvonalas műsorral köszöntötték a fiatalok az időseket RMDSZ-kongresszus 2007. április 22-én­ ­ 16 év politikai küzdelem után az RMDSZ teljesítette közösségével szemben vállalt egyik alapvető célkitűzését: Románia, és ezzel együtt az er­délyi magyarság európai uniós csatlakozását - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Taná­csa (SZET) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) szombati, marosvásárhelyi együttes ülésén. A tanácskozás első napirendi pontjaként sze­replő, hagyományos politikai hely­zetértékelésében az RMDSZ elnöke úgy értékelte, a csatla­kozás a magyar-magyar nemzeti együttlét új formáját teremti meg a magyarság szá­mára, ezáltal ugyanis meg­szűnik a szinte egy évszáza­dos nemzeti szétszakítottság.­­ Az integráció jelentősége ma még fel sem mérhető iga­zán, az integráció ugyanis ed­dig nem látott új esélyeket, le­hetőségeket kínál Erdély szá­mára, egyben új egységet, új együttlétet is teremtve Ma­gyarországgal - mutatott rá. A szövetségi elnök leszögezte, bár erről ma sokan szívesen megfeledkeznének, az RMDSZ - amely a kezdetekben szinte egyetlen következetes képvi­selője volt az integrációs erőfe­szítéseknek - döntő módon hozzájárult Románia uniós csatlakozásához azáltal, hogy az elmúlt másfél évtizedben olyan politikát folytatott, amely lehetőséget biztosított. (Folytatás a 2. oldalon) A kerti törpe reneszánsza "10 kezdetben a törpék a mesékben él­tetek, és rokonszenvesek, szeretetre­méltók voltak. Emlékszem, mennyire együ­ttéreztem gyermekkoromban a hét törpével, akik nehéz körülmények kö­zött dolgoztak a bányaiparban. Igaz, ott volt mellettük támaszként Hófehér­ke is... Hanem ezeket a mesefigurákat kik kiengedték a könyvtár gyermek-­é­­géről, mint rossz szellemet a pa­lackból, s azóta ezek a delikvensek mint giccs-termékek elözönlötték a világot. Gyermeteg, infantilis felnőttek, akik ta­lán nem olvastak elég mesét gyermekko­rukban - m­ost nem tudnak megválni a gipszből formázott vagy műanyagból fröccsöntött lényektől! Amelyek rikító­an színesek és tarkák, kacagósak, s amelyekkel az utóbbi időben egyre gyak­rabban találkozunk. Ma már egy kert nem létezhet kerti törpék, kicsi manók és egyéb mütyürök nélkül... Volt időszak, amikor a giccs ellen eré­lyesen fel lehetett lépni, és ultimátum ment a kerti törpe címére. Igenis - hangzott el -, a törpe gyorsan kapja magára a lajbiját és hagyja el a helyet és engedje érvényesülni a pallérozott íz­lést, ne gáncsolja a dolgozók esztétikai nevelését célzó tevékenység kibontako­zását! Akkoriban még bele lehetett avat­kozni illetékeseknek a giccs gyártásába, terjesztésébe - manapság viszont mivel piacgazdaság van, a giccs elterjedését is a kereslet és kínálat határozza meg, ezért óvatosan, csak lábujjhegyen köze­líthetünk a témához... Óvatosan, mert különben a készítője és forgalmazója üvöltözni kezd, mint akinek az életére törnek. És különben is, nem lehet senki­nek beleszólása abba, hogy a saját kert­jében, udvarában miben gyönyörködik, miben telik kedve, és a lakását mivel dí­szíti stb. Még szerencse, hogy a települé­sek, közterek esetében a döntő tényezők képzettek, így a történelmi személyisé­gek szobrai helyett nem kerül kerti törpe a talapzatra. Bár vélni merem, lenne igény erre... Ha van kultúra, hát van szubkultúra is. A giccs létrejöttét egyébként mindig megelőzi a giccs­ember léte, aki „szom­­júhozza a szépet”. A csököttlelkűség örül a bóvlinak, a sekély lélek kéjesen felsikít, látván a mosolygós, vidám ker­ti törpét. A sekély lélek megrendül, lát­ván, hogy Hófehér­kének a rózsabokor mellett vérzik a kis kacsája, és döbbe­net kíséri a felisme­rést: Nincsen rózsa tövis nélkül! Igen, a kertben, a nullás­ra nyírt gyepen (mert fűnyíró azért van újgazdagéknál!) a kerti törpék és ma­­nócskák gyönyörűek... Manapság a kerti törpék és Hófe­hérkék vagy a köztük pompázó pettyes gombák rendszerint kutyával őrzött te­rületen vigyorognak. Ajánlatos tehát okvetetlenkedő, akadékoskodó embe­reknek elkerülni a helyet, a körny .OS Persze, milyen az ember? Arra járván titokban oldalvást átnéz a kerítés felett, és sajnálja, hogy valaki ezer kilométer­ről a Hargitára költöztette giccs­gyűjte­­ményét. A fenyves közép­ízlésficamért még senkit sem utaltak be a kórházba, senkit sem vitt el a men­tő, ízlések és pofonok különböznek - utóbbi viszont okozhat mentős perpat­vart. A giccset bizonyára tettlegességgel nem lehet visszaszorítani, csak a mű­veltség, a kulturáltság terjesztésével. Nyugaton sem vala­mi kifinomult az íz­lés, a second hand tanúsága szerint. Már látom, hogy a használt uniós ker­ti törpe nálunk még évekig szolgálatot fog teljesíteni az udvaron, amelyről az eltelt évek során kirámoltak minden kul­turális értéket, örökséget... Nem bántjuk mi a kerti törpét és a gazdáját! Csak időnként nem árt tisztázni: A kerti törpe és a gazdája nem számíthat barátságunkra! Nem és nem! FERENCZ IMRE „a giccs elterjedését is a kereslet és kínálat határozza meg” m . nobi

Next