Hargita Népe, 2007. április (19. évfolyam, 77-98. szám)

2007-04-02 / 77. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 77. (4881.) SZÁM közéleti napilap 2007. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ 8 OLDAL ARA 50 BANK A mi népzenénkre is rezonáló ír néptáncok Hagyományos ír néptánco­kat és a stilizált, napjainkban népszerű kopogós, lábtechni­kás ír táncot, valamint argen­tin tangót, flamencót, jazz­­balettet mutat be a Csíkszere­dai Szivárvány Tánccsoport ma este 7 órától a Csíki Játék­szín nagytermében. A szín­padra álló tánccsoport mint­egy negyven tagja a rendez­vényt hirdető plakátok készí­tésétől és ragaszgatásától kezd­ve, a közel száz ruha megter­vezésén és kalákában való fércelésén át a rendszeres próbákig rengeteg energiát fektetett a ma esti, ír tánc ré­gen és ma című produkcióba. 5. oldal Erdélyi csapatok a fővárosiak nyomában Nem sikerült ismét győznie a Dinamónak, a fővárosiak ezúttal hazai pályán játszot­tak gól nélküli döntetlent a FC Vaslui ellen. A Dinamo az elmúlt négy bajnokiján csak „remizni” tudott, míg a mold­vai csapat a 12. mérkőzését zárta veretlenül. A kolozsvá­riak ezúttal a temesváriakat győzték le, és már csak 10 pont a hátrányuk a listaveze­tővel szemben. 3. oldal ­ Ady százegyszer M­últkor Csíkszeredában a Sapientia egyetemen előadást tartottak abból az alkalomból, hogy százegy éve jelent meg Ady Endre Új versek című kötete. Most, hogy közeledik a magyar költészet napja és már megkezdődtek a József Attila Napok a költő nevét viselő iskolában - Adyról sem botorság szólni, hisz kicsit Ady szólal meg számos korai József Attila-versben is. „Mi vagyunk az Élet fiai” - írta Attila, s hirtelen Ady jut eszünkbe... Bizonyára április tizenegy, József Atti­la születésének napja a legalkalmasabb, legindokoltabb nap arra, hogy ekkor ün­nepeljük meg a magyar költészet napját, bár az Új versek megjelenésének dátu­ma sem megvetendő... Az Új versek ver­sei valóban újat hoztak a magyar költé­szetbe, határkövet jelentenek. Ady költé­szete, versei száz vagy százegy év teltén természetesen már nem újak, de nem is elavultak, a verskedvelő legalábbis a leg­nagyobbakat, a legjelentősebbeket szíve­sen újraolvassa vagy idéz belőlük. A múltkoriban égő tarlót látván A grófi szérűn című vers jutott eszembe és mor­moltam el, érezvén, hogy tele van aktuali­tásokkal, felkorbácsoló dühvel, lázító pa­nasszal. Futott a mezőn az égő élet heve, s nem csupán az avar, de égtek a pereferiumlevelek is, a földkönyvek, a kéz­zel írt adásvételi szerződések, a belépési nyilatkozatok és a visszaigénylések is. Égett a történelmi múlt a képzeletemben... Ady versei megdobogtatják a szíveket, ezekben a versekben zúg fel és zeng iga­zán a magyar nyelv, és nem csoda, ha en­nek a költőnek a bősz lángolása kicsit megperzselt minket ifjúkorunkban, ami­kor mi is versírással kacérkodtunk, és iri­gyeltük a nagyok döbbenetes, megrázó és elképesztő életét. Emlékszem, úgy húsz­évesen, főiskolai hallgatóként, vizsgaidő­szakban sétáltam a sétányon egy nagyvá­radi kislánnyal, egy évfolyamtárssal, aki arról áradozott, hogy otthon náluk renge­teg Ady-kézirat hever, hányódik a fiókok­ban és a padláson. Lázba jöttem, milyen jó volna nekem is egy-két Ady-kézirat, mondjuk a Harc a Nagyúrral vagy a Vér és arany című verseinek egy-egy még csiszolatlan változata, esetleg­ egy-egy Lédához vagy Csinszkához írt levelének el nem küldött példánya, és kértem is a kislányt, boldoggá tenné, ha a következő vizsgaidőszakra hozna nekem egy-két kéz­iratot abból a bőségből, amivel tele van náluk a padlástér... Az évfolyamtárs, a Holnap városának tegnapi kislánya ígérte, hogy egyszer majd hanyag mozdu­lattal kiemel számom- -------------------­ra néhány Ady-kéz­­iratot az egyik zsák tartalmából, hisz ma­rad abban még elég úgyis, viszont a Hol­nap városának tegna­pi kislánya csak han­tázott, csak szédített engem, következésképpen az elkövetkező évek és évtizedek elteltek anélkül, hogy a gyűjteményembe legalább egyetlenegy Ady-kézirat is került volna... Ma már tudom, mit kellett volna mondanom a Holnap városa tegnapi kislányának: „Szívem, nem érdekel en­gem Ady Endre, nem érdekelnek engem a padláson lévő kéziratai és a könyvtá­rakban sorakozó könyvei, egyáltalán nem érdekel engem a költészete, nem érdekel a könyvtárak templomi csönd­je sem, és egyáltalán a megálmodott ál­mok! Nem kívánom én magamévá ten­ni a halott költők örökségét, mert en­gem csak Te érdekelsz, Szívem, és tulaj­donképpen én csak Tégedet szeretnélek gyöngéden fellapozni és kiolvasni stb. ” Ha én így beszéltem volna akkor, ta­­----------------­------ tán tucatnyi Ady­kéziratom volna most, de én akkor nem tudtam még meg­vonni élet és költé­szet, költészet és élet között a válasz­tóvonalat, a határ­vonalat, de sejtem, hogy a Holnap városának tegnapi kis­lánya számára akkor minden szavam csupán falra hányt próza volt... Igen, Ady százegyszer, és százegyszer József Attila is. És százegyszer a ma­gyar költészet. Lehet, hogy az tartott meg eddig minket, de nélküle biztos, hogy elveszünk... FERENCZ IMRE „bősz lángolása kicsit megperzselt minket ifjúkorunkban” MAGDOLNA IMPR­A CELSIUS fás és fűrészporos kazánok romániai márkaképviselete 1­19-114 KW A takarékos meleg Tel./fax: 0266-210778. WVVVV.MAGDOLNA.RO Székelyudvarhely, Bethlenfalvi út 119. Virágvasárnap kettős töltettel A keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetébe, nagyhétbe léptünk virágvasárnappal, az örömmel és szomorúsággal teli ünneppel kezdődően. Teg­nap a Krisztus dicsőséges bevonulását idéző ünnepi szentmiséken templomainkban felcsendült a jézusi szen­vedéstörténet, a passió, ugyanakkor a liturgia része volt a barka-, népiesen pimpószentelés, illetve a körmenet is. ANTAL ILDIKÓ A Csíkszeredai Szent Ágos­­ton-plébánia hívei a virágva­sárnapi körmentet a befeje­zésre váró nagytemplom kö­rül tartották az isten házába való bebocsátást kérő keresz­tét követve. Pénzes József es­peres-plébános szentbeszédé­ben hangsúlyozta, ezen a na­pon lélekben előre­­átéljük húsvét misztériumát - Krisz­tus szenvedését és feltámadá­sát -, ő ugyanis ennek betel­jesítésére érkezett ezen a na­pon Jeruzsálembe. Mint mond­ta, virágvasárnap üzenetének különös tartalma van. Ez pe­dig magából a liturgiából és az eukarisztikus ünneplésből ered. Az ünnep örömteliségét a kezünkben tartott barka­ágak szimbolizálták, hisz Krisztusnak is örömben volt része a pálmaágat lengető nép részéről, ugyanakkor az ünnep keserű, szomorú tar­talmát a passió eléneklésével fejeztük ki. A körmenettel, a Máté evangéliuma szerinti passióval és barkaszentelés­sel dúsított liturgiát a szent­­ségimádás követte. A tegnap megkezdődött nagyhéti lel­kigyakorlat szerdáig tart es­ténként 7 órától, amelynek vezetője Berszán Lajos, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója. A keresztény egyházban vi­rágvasárnap egyben Ifjúsági Világnap is, melynek rendsze­res megtartását II. János Pál pápa vezette be 1985-ben. Virágvasárnapi körmenet a Szent Ágoston téren

Next