Hargita Népe, 2007. június (19. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-30 / 150. szám
4-HN MAGAZIN Július: Szent Jakab hava Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban. Az ókori római naptárban viszont az ötödik hónap volt, amikor még az év márciussal kezdődött, ekkor még Quintillisnek, ötödiknek hívták ezt a hónapot, majd később Julius Caesarról nevezték át júliust. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. A horoszkóp csillagjegyei közül a Rák (június 21. - július 22.) és az Oroszlán (július 23. - augusztus 22.) esik júliusra. Bár a népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi, a hónap elején másik nevezetes nap szerepel. július 2. Sarlós Boldogasszony ünnepe, Szűz Máriának Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János anyjánál tett látogatásának emléknapja. Mivel ez az ünnep az aratás idejére esett, ezért Magyarországon a többi Boldogasszony-ünneptől a sarlós jelzővel különböztették meg. A népi hagyományokban Sarlós Boldogasszony napja az aratási szokásokkal, az aratás megkezdésével fonódott össze. Idén viszont az aratás a melegebb vidékeken már Péter és Pál napja előtt megkezdődött. A népi megfigyelés időjósnapnak is tartja, ha ezen a napon esik az eső, akkor utána negyven napig biztosan esni fog. Július 5. Emese és Sarolta napja, a magyar történelem két fontos női személyiségének a keresztneve. Emese Almos fejedelem anyja. Fiát egy csodálatos álom emlékére Almosnak nevezték el, s a turulmadár lett az Árpád-ház totemmadara. Az Emese név a régi magyar eme - nőstény, anya - szóból származik. Az emik ősi ige eredeti jelentése: szopik, ezzel függ össze az emlő, az emle szó is. A Sarolta név török eredetű, jelentése: fehér menyét. A Sarolta nevet Géza nagyfejedelem felesége, Szent István király anyja viselte. A krónikák szerint bizánci rítus szerint keresztelték meg, majd a veszprémi szállásán püspökséget is alapított. Heves természetű asszony volt, kiválóan lovagolt és vívott. Géza halála után Koppány az ősi jog alapján kísérletet tett arra, hogy feleségül vegye. Július 11. Lili névnap. A Lili a liliomból kialakult női név. A liliom nemzetközileg elterjed szó, a latin lilum átvétele. A liliom a magyar nyelvben a szüzesség jelképe is. Liliomtiprásnak nevezik a kiskorú leánygyermeken elkövetett erőszakot. A liliom a Szentírásban is a legismertebb növény, ősi jelkép, a fény, az élet, a tisztaság és a reménység jelképe. Mivel a fehér szín a világosság jelképe is, a liliom Krisztusnak és a világ világosságának a kelléke. A piros virágú tűzliliom viszont Krisztus szenvedésére és halálára utal. A legenda szerint a liliomok Jézus Krisztus szenvedéséig fehér színűek voltak, a Getszemáni-kertben büszkén és gőgösen ágaskodtak. Ám amikor a vérrel verejtékező Megváltót megpillantották, felismerték gőgjüket, elpirultak, és piros liliommá változtak. Július 25. Jakab napja. A Jakab ismeretlen jelentésű héber név. A bibliai hagyomány az ószövetségi Jakabot Jákobnak tartja. A név női változata Jakobina. A név az egész világon elterjedt, ilyen az angol James, Jim, Jimmie, Jumbo, a francia Jaques. Szent Jakab az első vértanú az apostolok közül. Sírja Spanyolországban, Compostellában van, s ez a leghíresebb spanyol zarándokhely. A spanyolok Santiago nevével mentek a csatába, a meghódított Amerikában pedig sok Santiago nevű várost alapítottak. Júliusban tovább tart a virágözön. A búzatáblákban a kék szarkaláb mellett gyakori a mindig piros színű pipacs, de a rokon mák gyönyörű fehér színben is pompázhat. A mediterrán vidékeken nyitik az illatos oleander fehér, bordó és a barna különböző változataiban. Erről szólnak a képek. POMJÁNEK BÉLA Tigrisliliom Oleander virága Fehérliliom Az élet fonákja úcsúzzunk júniustól vérpezsdítően biztató hírrel: Budapesten, a Parlament tövében 6500 szerelmespár (reméljük: fiúk-lányok) egyidejűleg csókolózott. A világrekordok Guiness-könyve legott jegyezte az eseményt, amennyiben a Fülöp-szigeteken idén, február 10-én ugyanebben a kellemes műfajban csak 6121 párt sikerült csókra mozgósítani. Nemzetileg azonban főképp azért dagadoz keblünk, mert csúcsdöntésével a magyar fiatalság végre tanúbizonyságát adta az egészséges testi örömök iránti hajlandóságának is. Nem egyébért, de Magyarország mind ez ideig veszélyesen csökkenő népességével és öngyilkossági világrekordjaival hallatott magáról. Gondoljunk csak az 1997 októberében Tusnádfürdőn lezajlott IV. román-magyar orvoskongresszusra: a Kárpát-medence népbetegségeinek sorában diagnosztizálta az itteni demográfiai helyzetet is. Elhangzott, hogy Magyarország lakossága évente 35-40 ezer fővel csökken, ami biológiai öngyilkosságnak is felfogható. A megoldás nem a határon túli fiatal magyarok bevándorlása lehetne, hanem a háromgyermekes család modelljének népszerűsítése - állapították meg az orvosok. Kimondták azt is, hogy Magyarország világelső az öngyilkosságokban. És akkor hogyne repdesne szívünk az örömtől, hogy kerek tíz év elteltével szépséges anyaországunk a másik végletben dönt világrekordot: a csókolózásban! Isten tartsa meg a bajnokokat, példájuk találjon minél több követőre, majd lépjenek tovább a tettek mezején, és kilenc hónapok teltével egészséges kisdedek követeljenek helyet maguknak a magyar ég alatt! Legyen hát a múlté népességcsökkenés, öngyilkosság, és jókedvünkben maradjunk a csóknál A pesti hír olvastán némi hiányérzettel maradtunk: a tudósításokból sajnos nem derül ki, a csók mely válfajait művelték a bajnokok. Mert ha a szakirodalmat fellapozzuk, meglepő ismeretek birtokába jutunk. A már nálunk is közkinccsé vált Káma-szútra, alcíme szerint a szerelem tankönyve lányok számára felsorolja és ismerteti az egyszerű, a reszkető és az érintkező csókot. Régmúlt idők más indiai szakértői felnőttek számára ajánlják az egyenes, a hajló, az elforduló és a szorító csókot. Ráth-Végh István, a kultúrtörténeti kuriózumok legnagyobb magyar kutatója Szerelem, házasság c. könyvében (Budapest, 1975.) külön fejezetet szentel a népek csókolózási szokásainak. Kempelen Farkas magyar ezermester például 1791-ben így örökíti meg a tudnivalókat: „Szájunkat kerekre csücsörítjük, mintha egy cseresznyemagot akarnánk kiköpni. Odaszorítjuk a megcsókolandó testrészhez, miáltal az ajkak köre légmentesen zárul. Ezután megkíséreljük, hogy ismét eltávolítsuk, de az áll nyomása folytán az ajkak erősen odaszorultak, s csak úgy szabadulhatnak fel, ha fejünket hátravetjük és a levegőt beszívjuk. A szétválasztás ekkor nagy csattanással megtörténik. Másik fajta a halk csók. Ennél ajkunkat nem préseljük olyan erősen oda, s a levegőt is könnyebben szívjuk be. Fejünket sem vetjük hátra, inkább ajkunk tapadásán enyhítünk egy keveset, ezáltal a levegő kétoldalt betódul, s az elválasztásnál a csattanás ereje csökken. Vannak azonban ügyetlen emberek; ezek nem csücsörítik eléggé zártan az ajkukat, hanem úgyszólván nyitott szájjal esnek neki a csókkal illetendő testrésznek, beszívják annak bőrét, mintha megköpülyöznék, s mikor az ajkukkal eltávolodnak, nedves folt marad utána, a keletkező hang pedig tompa és kellemetlen (utálatos cuppantás). ” Vajon a világrekord budapesti megdöntői mindezen változatok közül melyiket részesítették előnyben? Bármelyiket is, a fiziológiai hatás ugyanaz lehetett, amelyet a Hargita Népe is megörökített olvasói okulására, amit 2001. március 3-án, a tavaszi nedvkeringés beindulásával közzétett: „Furcsa vibrálás a gyomorban, a vér lüktet, a hormonok rock-and-rollt táncolnak - ilyen izgató lehet egy csók. A sokat csókolózók átlagban tovább élnek - ezt bizonyította be az USA-ban hosszú időn át végzett tanulmány. A csók ugyanis lendületbe hozza a vérkeringést, a pulzusszám átmenetileg felmegy, ami szinte oxigénzuhanyt jelent a sejteknek. Szenvedélyes csóknál neuropeptid szabadul fel, mely erősíti a szervezet ellenálló képességét. A sokat csókolózó emberek között kevesebb a gyomorbeteg, az epebeteg és a vérkeringési problémákkal küszködő. ”lgen csábító kilátások olvastán nem marad más teendőnk, mint megérdeklődni: mikor, hol lesz még egy világrengető csókolózás? BARABÁS ISTVÁN Bajnoki csók „lendületbe hozza a vérkeringést” 2007. június 30