Hargita Népe, 2007. december (19. évfolyam, 282-302. szám)
2007-12-18 / 295. szám
KEDD NÉZŐPONT Kérdezősködés iiolt ez jó! A forradalom szikrája Iaşi-ban pattant ki. És nem Temesváron, J. A. mint ahogy mostanáig tudtuk.Tizennyolc évvel a történtek után sosem sejtett részletek derülnek ki. Ejnye, ismét át kell írni a történelemkönyveket. Az történt, hogy az évforduló tájékán a Iaşi-i Polgármesteri Hivatal, a Iaşi Megyei Tanács, meg a Iaşi Megyei Prefektusi Hivatal közös átiratban fordult a kormányhoz azt kérve, hogy a moldvai várost ismerje el a forradalom kezdeményezőjének, kirobbantójának, vagy valami ilyesminek. Arra hivatkoznak, hogy Iaşi-ban 1989. december 14-én, azaz egy nappal a temesvári mozgolódások előtt, rendszerellenes tüntetést készített elő a Román Népi Front nevezetű szervezet: röpcédulákkal hívták a népet a főtérre. A megmozdulás végül objektív okok miatt elmaradt. A Securitate közbelépett, letartóztatta a népi front mind a hat tagját, a teret meg megszállták az egyenruhás- -----------------------------------------------------------ok, a tüntetés értelemszerűen elmaradt. Na most, ha helyesen értelmezzük a dolgokat, akkor ez volt a szikra, ez volt az első lépés, amely elvezetett a sza- -----------------------------------------------------------badsághoz. Képletesen szólva, a Ceauşescu házaspárt falhoz állító menet Iaşi-ból indult meg. Ha így tevődnek fel a dolgok, akkor érthetetlen, hogy mire fel van ez a nagy felhajtás Temesváron. Tegnap ugye éppen arra emlékeztek, hogy tizennyolc évvel ezelőtt dördültek el először a fegyverek, több tucat ember életét oltották ki máig ismeretlen gyilkosok. Tehát mindez semmi ahhoz képest, hogy tizennyolc évvel ezelőtt Iaşi-ban hat fickó már három napja aresztben ücsörgött. Nem akarjuk az utóbbiak szerepének fontosságát alulértékelni, de azt azért halkan megjegyezzük, hogy a népi front mint elnevezés nem igazán utal rendszerváltó antikommunista ideológiára. Érdekes, hogy tizennyolc évvel a történtek után megtudhatjuk, a rendszerváltás onnan indult, ahol a forradalom Temesvárhoz képest gyakorlatilag halkan, ajtócsapkodás nélkül zajlott le. Mint ahogy az is érdekes, hogy lassan minden kiderül, kivéve az, hogy kik lőttek a tömegbe, kik hülyítették a népet rémhírekkel, hogyan lettek a karhatalmista áldozatokból hősi mártírok, hogy az elvtársak miként mentették át magukat az új rendszerbe stb. Ezeket a dolgokat a büdös életben nem tudjuk meg. Talán azért, mert mindig is fontosabb és könnyebb volt a nyilvánvaló dolgokat kétségbe vonni, mint az azokkal való szembenézés. Jól nézünk ki, meg kell adni. Tizennyolc év hülyéskedés után felmerül a kérdés: hol kezdődjön az 1989-es decemberi forradalom? Mielőtt valamelyik televízió erről is sms-szavazást szervez, jó volna, ha a iaşi-i forradalmárok ellátogatnának Temesvárra, és a járókelőknek tennék fel a kérdést. Többé sosem firtatnák ezt a dolgot. Szuszer-Nagy Róbert „a Ceauşescu házaspárt falhoz állító menet Iaşiból indult” KÖRKÉP_______________________________3 Fogya megye lakossága A 2006-ban jegyzett 326 347-ről 325 611-ra csökkent Hargita megye lakosainak száma 2007. első felében - derült ki abból a statisztikából, amelyet dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója ismertetett a prefektusi kollégium ülésén, tegnap. Forró-Erős Gyöngyi A születések száma 1754-ről 1660-ra csökkent, ezzel szemben 1292 abortuszt jegyeztek 2007 első hat hónapjában Hargitamegyében, ami azt jelenti, hogy 1000 újszülöttre 778,31 terhesség-megszakítás jutott. A közegészségügy adatai szerint az elhalálozások száma is csökkent az első félévben a tavalyhoz képest, szám szerint 1913-ról 1711-ra. A főbb halálokok viszont már évek óta változatlanok: első helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések (ezek okozzák az elhalálozások 64,69 százalékát), majd jönnek a rákos megbetegedések (15,65 százalék). Ezek közül Hargita megyében a leggyakoribbak az emésztőrendszer rákos megbetegedései, a légzőszervi rákos megbetegedések, illetve a méhnyakrák. Dr. Tar Gyöngyi elmondta: Hargita megyében ma a születéskor előrelátható élet reménye egy férfinak 68,54 év, ami az európai adatokhoz képes igen rossz mutatónak számít. A nők valamivel jobb életreménnyel születnek ma Hargita megyében, ez a mutató esetükben 76,40. A statisztikai adatokból az is kiderült, hogy a gyermekhalandóság terén jobban állunk, mint az ország többi megyéje, de rosszabbul, mint az uniós átlag. A számok alapján azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy 2007 első felében Csíkszeredában volt legbiztonságosabb szülni, második helyen állt a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, majd Gyergyószentmiklós és Maroshévíz. Ami a megye lakosságát sújtó betegségeket illeti, dr. Tar Gyöngyi elmondta: míg Hargita megyében van országszinten a legkevesebb tébécés, növekvő tendenciát mutat a rákos megbetegedések száma, a jódhiány miatt továbbra is magas az endémiás golyvától szenvedők száma és egyre több a krónikus beteg is. Trichinosis-gyanús betegek a kórházban Két gyimesfelsőloki család három felnőtt tagját kezelik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fertőző osztályán trichina-fertőzés gyanúja miatt. IHN-információ Az egyik család két gyermeke is fogyasztott a gyanús disznóhúsból, és bár rajtuk a betegség tünetei nem jelentkeztek, ők is kórházban vannak - tájékoztatott dr. Veress Éva, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság járványtanász főorvosa. Elmondta: a laboratóriumi eredmények még nem igazolták a trichina-fertőzést, így csupán gyanúról beszélhetünk. A mintákat ma viszik a fővárosi laboratóriumba, ahonnan pár napon belül biztos eredményt várnak. Ezalatt az állategészségügyiek is vizsgálják a két család által elfogyasztott élelmiszerekből vett mintákat. Veress doktornő úgy tudja, hogy mind a két család disznót vágott és kóstolót adtak egymásnak. Információi szerint az egyik család által levágott állat húsából vett minták azt igazolták, hogy az az állat nem volt fertőzött, a másik család disznójából készült ételek vizsgálata tegnap még zajlott. Egyszer mi is megöregszünk T- Tisszú asztal, mely körül Gyergyószentmiklós város jövő- idJ- jét befolyásoló döntések születnek. Választottak ülik körül, döntéshozók és végrehajtók. Egy városatya pendíti meg a lehetőséget: nemsokára a nagykórházból új épületbe költözik át az egészségügy, s ha felszabadul az ingatlan, jó lenne oda egy öregotthont létesíteni. Ötletpártoló nem kér szót, csak a polgármester mond ellent: ő nem ilyen sorsot szán a kórházépületnek; a Szabadság téri polgármesteri hivatal épülete túlzsúfolt, a hivatalnokok alig férnek, s ha vendég érkezik, szinte nincs ahová leültetni. A hivatal egy része kellene ott helyet kapjon, hogy az alkalmazottak megfelelő nagyságú élettérben fejthessék ki tevékenységüket. Egy másik helyszín a város felszegi része, a Both-vára tövében. Egyedül él Sára István bácsi, sosem nősült meg, az állami fafeldolgozónál dolgozta le éveit, immár nyugdíjas. Tűz üt ki a házában, füstmérgezéstől kábultan valahogy sikerül kimásznia a lakásból, éppcsak bent nem ég. Elégett viszont mindene. Okiratai, ruhái, bútorai, a házikó nyílászárói. Kórházba került, s bár nyolcvanegy éves lesz karácsonykor, hamar erőre kapott. Hazamehetne, de hova? Az egykori lakás így, ott élésre nem alkalmas. Rokonai vannak, még sincs, aki hosszú távra befogadhatná. * Hová mehet? Nyugdíja, melyet nem szégyell, inkább büszkén adja elő, kicsit több mint 400 lej. Befogadnák azzal a szentmiklósi kórházotthonba, hisz 175 _________________ lej egy bent élő hozzájárulása, a többit, a 900 lejig az állam fedezi. Igen, de hamar kiderül, amiről sokan nem tudnak a városban, fogyatékos személyek intézményévé alakult a kórházotthon, fogyatékosságot igazoló okirat nélkül hiába is kérné felvételét a megyénél, ahová az otthon tartozik - mondja az intézményvező, dr. Modvás Mária. Van egy öregotthon is a városban, a Szent Erzsébet nevét viselő. Hosszú a várólista, pedig az árak egyáltalán nem alacsonyak. Magyari Vencel igazgató a novemberi számadatok alapján közli, egy ember havi ellátásának összege 965 lej. Ebből 89 lejt állt mostanáig az állam. Nem lehet tudni, továbbra mennyi segítséget nyújt a kormány, azt sem, mennyivel növekszenek a költségek decemberben, a hideg beálltával. * A kórházotthon igazgatója sajnálja Sára Istvánt, s elmondja, tényleg kellene egy öregotthon ahol agyjaink helyet, tisztességes ellátást kapnak, akkor is, ha kispénzűek. Az öregotthon igazgatója állítja, több igény van, mint amennyi hely, de ne gondolja senki, hogy kispénzbe kerül az ellátás. A megye rendelkezhet öregotthon létrejötte felett, egyedül a helyi önkormányzat csak délutáni foglalkoztatót hozhat létre az „unatkozó időseknek”, aminél ugye, jóval többre van szükség ez esetben. Megtalálta a módját, hogy Sára István helyet kapjon a Szent Erzsébet öregotthonban. Ha nyugdíját kipótolja a bankban összespórolt pénzével, esetleg még kaszálóját is eladja, az összeg elég lesz egy időre az ellátására. S utána? Magyari Vencel szerint a parajdi példát lehet alapul venni. Parajd önkormányzata ugyanis, felelősséget érezve idős adófizetői iránt, szerződést kötött az öregotthonnal, bepótol az ellátásukba. Ugyanezt Gyergyó is megtehetné. Megtehetné, ha egy-két hasonló eset lenne. De a magukra maradt öregek száma egyre nő, megérett a külföldön munkát vállaló fiatalok döntésének keserű gyümölcse. Szüleik _______________itthon maradtak, s minél öregebbek, annál inkább rászorulnak a segítségre, az ápolásra. Hát csak össze kellene fogni értük. Helyi szintről kiáltva felfelé, hogy nyújtsanak segítő kezet, hisz ezek az emberek egy életen át a városnak adóztak, nem tehetnek arról, hogy megöregedtek, arról sem, hogy magukra maradtak. Ezen feladat a hivatalnokok kényelme előtt kell álljon a sorban, ott a helye a sokat emlegetett prioritás-lista legelején. * A kilencvenöt éves nagymama, kire hál’istennek van, ki felvigyázzon, jobb kedvében a Mandrágórából idéz, felelevenítve, hogy ő egykoron a szentmiklósi színjátszó csoport szubrettje volt, tapsért szórakoztatta társaival a gyergyóiakat: „A vénség, mint átok, fejünkre hull, mindenünk romlik, csak erkölcsünk javul”. Ez kellene bekövetkezzen: erkölcsjavulás, de minél hamarabb. Amíg még felelősen tudunk dönteni a jövőért. Ha nem a magukra maradt aggok iránti sajnálatból, akkor hát azért, mert fontos ugyan a ma kényelme, de holnap mi is megöregszünk. Balázs Katalin „erkölcsjavulás, de minél hamarabb” Hivatal lesz vagy idősek otthona? Bírságolnak a havas járdákért (Folytatás az 1. oldalról) - Először csak figyelmeztetéseket osztunk ki, másnap viszont már büntetünk is - hangsúlyozta a Hargita Népének Veres Csaba, az említett iroda vezetője. Mihályfalvi Gábor, Csíkszereda takarítását végző Huron Rt. vezetőjének adatai szerint a hétvégi havazást követően száztíz tonna sós anyagot szórtak szét. Munkájuk mégis sziszifuszinak bizonyult, ugyanis a hókotrókkal elnyomott hómennyiség egy részét a járdát takarító magánszemélyek visszadobták az úttestre, így kezdődhetett minden elölről.