Megyei Tükör, 1968. február (1. évfolyam, 1. szám)
1968-02-24 / 1. szám
Megalakult az RKP Kovászna megyei bizottsága és a megye ideiglenes néptanácsa (Folytatás az első oldalról) ..j! Az ülés résztvevői MOLNÁR JÓZSEF elvtársat választanak meg a városi pártbizottság első titkárává és a Sepsiszentgyörgy városi néptanács ideiglenes végrehajtó bizottságának elnökévé. városi pártbizottságok rendkívüli plenáris ülésein, Kézlivásárhelyt SZÉKELY ISTVÁN, Kovásznán pedig NICOLAE POPE v el ái .1 ti t .eg . til ........... Iros néptanácsi képviselőinek ölesein ugyanezeket az elvtársakat bízták meg a Kézdivásárhely, illetve a Kovászna városi mpt inács végrehajtó bizottságának elnöki tisztségével. KOVÁSZNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG BORÓJÁNAK TAGJAT SZÁSZ IMRE NÉMETH JÓZSEF FÜSTÖS IMRE NÉMETH LÁSZLÓ MOLNÁR JÓZSEF SZÉKELY ZOLTÁN BUDA PETRE ION ORBÁN ÁRPÁD KIRÁLY KÁROLY STANCA CONSTANTIN SÁNTHA KÁROLY SZÁSZ DOMOKOS DRAGOȘ IOAN CHIVARAR GHEORGHE TIMAPII COM's I' AMTIV A BÜRO PÓTTAGJAI BOGDAN NICOLAE SZÉKELY ISTVÁN AVRAM ILARIL DALI SÁNDOR OPREA JOLÁN POP AUREL A KOVÁSZNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRSÁGA KIRÁLY KÁROLY SÁNTHA KÁROLY első titKár SZÁSZ DOMOKOS STANCA CONSTANTIN titkárok A megyei pártbizottság kollégiumának elnöke : CHIVARAR GHEORGHE A megyei pártbrokság revíziós bizottságának elnöke: BÁLINT BÉLA AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS ELNÖKE ÉS AI.ELNÖKEI KIRÁLY KÁROLY MÁTHÉ ISTVÁN elnök LÁSZLÓ GYULA DRAGOS IOAN TOROK ÁRON első alelnök alelnökök menyei TV KOM „Szép szóval többre megy az ember“ — Egy párttitkár arcképéhez Amikor beléptem a pártszékházba, mindjárt láttam, hogy nem a legjobb időpontban érkeztem A titkár előtt leleírt lapok leküldték, ő maga füstbe burkolózva dolgozott. Közben még mások is jöttek, s így beszélgetésünk eléggé döcögősen indult. Szerettem volna négyszemközt maradni vele, ehhez azonban először részt kellett vennem egy vitán a legújabb párthatározatokról, az új közigazgatási-területi beosztásról. Nem bántam meg. Őszintén megvallom, hogy egyes dolgok tulajdonképpen ott tisztázódtak előttem, s arról is megbizonyosodhattam, hogy igazuk volt azoknak, akik azt állították : Lukács Viktor, a Barát községi pártbizottság titkára politikailag, szellemileg, emberileg felkészült, képzett aktivista, akire mindig és mindenben számítani lehet. Később, amikor kettesben folytattuk a beszélgetést, még inkább megerősödött bennem az addig hallottak alapján a Lukács Viktorról magamban kialakított kép.A munkájáról kérdezem. Tisztában vagyok azzal, hogy sok, nagyon sok probléma felmerül egy ilyen nagy községben a pártalapszervezetek tevékenységének irányításában, összehangolásában. A munkára egyelőre az is zavarólag hat, hogy a községi pártbizottság alig két hónapja alakult meg, tehát még nem kristályosodhattak ki tökéletesen a legjobb eljárások, a legeredményesebb módszerek, a közvetlen munkatársak sincsenek még teljesen tisztában új teendőikkel. Éppen ezért a titkárnak a mindennapi problémák mellett arra is kell időt szakítania, hogy a báró tagjainak segítséget nyújtson a rájuk háruló feladatok elvégzésében. Ahogyan elmondotta, nagyon ügyes emberekkel dolgozik együtt, s bár még kezdetén a munka, igyekszik mindenbe bevonni őket, hisz csakis így lehet eredményesen dolgozni. Lukács Viktor nem új ember a községben. Ide hízik a családi szálak, pár évvel ezelőtt pedig néhány hónapig a helyi néptanács elnöke is volt. Végeredményben tehát nem ismeretlen környezetben kell dolgoznia, s az akkori problémák közül is jó néhány — ezt eléggé lehangoltan adja tudtomra — még ma is megoldásra vár. Különösen fájlalja azt, hogy bár többször is lehetőség nyílt volna rá, még mindig nem kapták meg a kellő támogatást a felsőbb szervektől az új munkásnegyed környékének rendbetételére. Fáj az embernek a szíve, amikor a gyerekeket látja a nagy sárban mászkálni, s közben arra gondol, hogy hm bizonyos személyek nem hanyagolták volna el az épülettömbök közötti út kijelölését, önkéntes murikéival már rég gyerekjátszóteret, virággruppokat, járdákat lehetett volna létesíteni az őszi és laaszi sártenger helyébe. Sajnos, még vannak, akik lelkiismeretlenül végzik munkájukat, s ennek legtöbbször a közösség issza meg a levét! örömmel újságolja, hogy tavasszal talán sikerülni fog ezt a fekete foltot is végleg eltüntetniük. Felvázolja azokat a távlatokat, fejlődési lehetőségeket, amelyek az új közigazgatási rendszer nyomán Baráton is megoldhatókká válnak, s amelyek elősegítik majd, hogy Erdővidék központja pár év leforgása alatt elnyerje a régen óhajtott, megtisztelő város címet. Az biztos, hogy egy pártaktivistának nagyon sokoldalú munkát kell végeznie. Nem merül ki tevékenysége a szervezésben, irányításban. Az emberek ügyes-bajos dolgokkal fordulnak hozzá segítségét, tanácsot kérnek. S ez az a terület, ahol a legtöbb probléma merül fel a párttitkár tevékenységében. Nem könnyű dolog emberekkel foglalkozni, hiszen mindenkivel másképpen kell beszélnie, mindenkinek más tanácsot kell adnia, miután megaléilta vesi is, szemben a megifelelő hangot. Bizony előfordul, hogy egyesekkel szemben keményebben kell megnyomni a szót, mások viszont megértőbbek.. ...Az emberekkel általában legjobb tapintatosan, szépen beszélni, mert szép szóval többre megy az ember — jegyzi meg. De ott, ahol szükséges, és ki kell állni, erélyes is tudok lenni. Ne értsen félre, nem vagyok erőszakos, ez nagyon távol áll tőlem. Mindig igyekszem minél emberségesebben eljárni. A szép szó különben lányiig nem jelent megalkuvást. A legegyszerűbb kérdés megoldásában is elvszerűen, határozottan jár el, megfontolja, amit mond. Szeretik az emberek, mert mindig meghallgatja, útbaigazítja őket, még akkor is, ha nem az ő hatáskörébe tartozó problémával megy hozzá valaki. ,,Akkor vagyok igazán boldog — mondja —, amikor meg vagyok győződve, hogy az emberek panaszait igazságosan oldottam meg“. Beszélgetésünk aztán az önművelődésre terelődött. Természetesnek vettem ezt, hiszen egy pártaktivista mindennapi munkájában, életében az önképzés nem lehet másodrendű kérdés. Lukács Viktor is tudja ezt, s ahogy mondotta, nem szeretne lemaradni. Bár egyre kevesebb ideje marad a rádió, a televízió mellé ülni, szépirodalmi műveket venni a kezébe, de azért százötven kötetet számláló könyvtárát egyre újabbakkal egészíti ki. Biztos vagyok abban, hogy Lukács Viktor vágyai, elképzelései, ha nem is rögtön, és ha nem is maradéktalanul, de meg fognak valósulni. Zálog erre akaratereje, tudásszomja. A község egyik vezető emberének a szavai jutnak eszembe, aki megjegyezte, hogy a párttitkár szereti az embereket, s az emberek viszontszeretik őt, mert tenniakarásával, őszinteségével megnyerte rokonszenvüket. Hiába, így van ez : „Szép szóval többre megy az ember Péter Sándor Kovászna menve születésem! távlataim! (Folytatva az első oldalról) amely hazánk összes helységeinek gazdasági fejlesztését szolgáló politika alkalmazására irányul és biztosítja az összes honpolgárok teljes jogegyenlőségét, függetlenül nemzetiségüktől. Ebben a gondolatmenetben szeretnék hivatkozni NICOLAE CEALISESCU elvtársnak, az RKP KB főtitkárának a Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakán elhangzott beszédére amnelyben a többi között hangsúlyozta : ..A közigazgatási-területi megszervezés javítása biztosítja a demokratikus centralizmus elvének hatékonyabb alkalmazását, megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az államállalalom és a közigazgatás helyi szerveinek egész tevékenysége magasabb fokra emelkedjék azoknak a sok ■ u feladatoknak megfelelően, amelyek a jelenlegi szakaszban a megyékre, a municípnumokra ci, a városokra és a községekre hárulnak." "‘másrészt viszont biztos vagyok abban hogy hazánkban a román néppel együtt élő nemzetiségek valamennyi honpolgára megelégedéssel és örömmel fogadta a közigazgatási terület, megszervezés javítását, hiszen ebben is a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldásának újabb kinyilatkoztatását látja, a lehetőséget a testvériség további elmélyítésére, amit az említett előadói beszédben az RKP KB főtitkára így öntött szavakba . ..Az évszázadok folyamán országunk egyes vidékein a románokkal együtt éltek magyarok, némesek, szerbek, és más nemzetiségűek. Együtt harcoltak a közös elnyomók és kizsákmányolók ellen, a jobb élet és a társadalmi haladás megvalósitásáért. Az e tájakor^az idők folyamán felhalmozott anyagi és szellemi értékek, a szocializmus éveiben elért nagy eredmények nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók — országunk történetének igazi alakítói — tehetségét, hozzáértését és alkotó energiáját foglalják magukba. A szocialista rendszer, a párt és az állam érdeme hogy megvalósította a román nép és az együtt lakó nemzetiségek testvériségét, hogy biztosította a nemzetiségi megkülönböztetés bármilyen formájának felszámolását, az ország összes állampolgárainak teljes jogegyenlőségét " Azok akik február 17-én az Állami Magyar Színház termében részt vettek a pártaktíva és a Kovászna megye körzetéhez tartozó tartományi és rajoni néptanácsi képviselők ülésén, hallhatták, hogy ugyanez domborodott ki a hivatalos beszédekben. Még inkább tisztába jöhettek azzal, hogy Kovászod megye megalakítása a megye lakosságának — magyaroknak és románoknak — a kívánságára történt. Születésénél uiiga az igazi testvériség bábáskodott és érlelte a dolgozók óhaját, hogy Sepsi és Kézdi vajon egységes megyét alkosson. Meggyőződésünk szerint Kovászna megye valamennyi szempont figyelembe vételével megfelel annak az igénynek hogy mint homogén területi egység kapcsolódjék be az országos vérkeringésbe. Még hozzáfűzhetem ehhez azt is, hogy e vidék gazdag erőforrásainak teljes kiaknázásával rövid időn belül a legfejleltebb megyék színvonalára emelkedhet. A hazánk gazdasági fejlesztésére irányuló tudományos pártpolitika eredményeként Kovászna megye a jelenlegi ötéves terv időszakában több mint 200 millió lejt kap beruházásra, s ebből új objektumok épülnek a megye helységeiben. Így például Sepsiszentgyörgyön növekszik a. Oltul özem termelési kapacitása Kézdivásárhelyen kés/ruha-gyár ér, benne 11 i -gyár épül, s ugyanakkor más objektumok is otthonra lelnek Kovásznán Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Uzonban és Dálnokon. Pártunk és államunk gondoskodása jut mindebben kifejezésre, mint ahogy abban is, hogy az RKP KB főtitkára lentebb említett beszédében külön kitért arra, hogy az elkövetkező években nagyobb beruházásokat kell kiutalni új termelő egységek és szociális-kulturális létesítmények építésére az aránylag kevésbé fejlett megyék — közöttük Kovászna megye is — gazdasági fellendítésére. Ahhoz viszont, hogy terveink élettel telítődjenek, mindannyian munkások, földművesek, értelmiségiek neki kell gyürkőznünk a munkának. A megye fejlesztése nem kizárólag a beruházások nagyságán múlik, legalább azonos mértékben kívánja meg minden egyes dolgozó odaadó, szorgalmas munkáját azt, hogy képességei, tudása legjavát adja, kezdeményező készségről ötletgazdagságról tegyen tanúbizonyságot. Ezt az alkotó szellemű viszonyulást a feladatok teljesítéséhez kell serkenteniük a pártszervezeteknek, amelyek szerte a közigazgatási átszervezés folytán nyilvánvalóan megnövekedett. A pártmunka legfontosabb láncszemeit most inkább mint bármikor a gazdasági egységek, intézmények és községek pártszervezetei kell hogy jelentsék. Rajtuk áll a párthatározatok és intézkedések hatékony megvalósítása, sokban függ tőlük mindenféle gazdasági vagy szociáliskulturális tennivaló sikeres megoldása. Vezetniük és irányítaniuk kell ugyanakkor a megyei, városi és községi néptanácsok sokrétű tevékenységét biztosítaniuk, hogy a szakszervezetek, KISZ-szervezetek és más tömegszervezetek jó körülmények között fejthessék ki munkájukat hozzájárulásuk a megye fejlesztéséhez, tükrözze valós lehetőségeiket. Jelen időszakban sokkal inkább mint eddig, szükséges, hogy a pártszervezetek operatív munkát végezzenek, ismerjék a kommunisták, valamennyi dolgozó problémáit, az őket foglalkoztató, közügyeket szolgáló terveket és legbensőbb magánügyeiket egyaránt. Csak ilyenképpen érhető el hogy a dolgozók tömegei vállvetve munkálkojanak célkitűzéseink fényre derítésén egybehangzó igennel válaszoljanak a párt minden hívására. Ennek érdekében mind az RKP megyei bizottságának, mind pedig a gazdasági egységek intézmények községek pártbizottságainak szüntelenül tökéletesíteniük kell munkastílusukat, hogy az megfeleljen a jelenlegi körülményeknek, összhangban legyen az országot átfogó nagyszabású jobbra törekvéssel a gazdasági és társadalmi életünket megújító tökéletesítés igényével. fogja Kovászna megye távlatait már a közeljövő körvonalazni az élet bizonyosságával. Szorgalmas ügyeskezű, forró szívű emberek lakják e vidéket, akikkel, mint mondani szokták, hegyeket lehet megmozgatni. A mondás jelen esetben csöppet sem jelképes hiszen hegyeket is kell megmozgatnunk, gépeket is kell meg inkább a szolgálatunkba állítanunk földet is kell arra szorgalmaznunk", hogy hálásabb legyen művelőinek szép tájakkal is olyan köntösbe kell öltöztetnünk, hogy minél több csodáló jöjjön mifelénk. Párlunk útmutatásait hűséggel követve, képesnek vallom Kovászna megye dolgozóit arra hogy szilárd összefogásban románok és magyarok férfiak és nők idősebbek és fiatalok mindezt közös erőfeszítéssel megalkossák a saját és a szeretett haza Románia Szocialista Köztársaság anyagi és szellemi gyarapodására.