Megyei Tükör, 1969. november (2. évfolyam, 98-102. szám)
1969-11-01 / 98. szám
KÖZLEMÉNY Elemezve a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai és bodzafordulói építőtelepeken végzett munkálatok ütemét, amelyeknek kivitelezője a Sepsiszentgyörgyön székelő megyei építő-szerelő vállalat, a következő intézkedéseket tették : Király Károly elvtársnak, a Kovászna megyei néptanács végrehajtó bizottsága elnökének utasítására 1969. október 29-én a rábízott szolgálati feladatok elmulasztásáért felmentik Soós Tibor mérnököt megyei építő szerelő vállalat főmérnöki tisztségéből. Tibáth Elemért, a kézdivásárhelyi építőtelep mesterét visszaminősítik, és három hónapra 200 lejjelsökkentik fizetését szolgálati kötelezettségeinek elmulasztásáért. Szigorú figyelmeztetésben részesítik Razmany József mérnököt, a sepsiszentgyörgyi Szemerja lakónegyed építőtelepének vezetőjét és Demeter Sándort, a kézdivásárhelyi lakónegyed építőtelep vezetőjét, mert nem foglalkoztak megfelelően az általuk vezetett építőtelepek munkálatainak megszervezésével. Szigorú figyelmeztetésben részesítik Grubisics Józsefet, a kézdivásárhelyi lakónegyed építőtelepe csoportvezetőjét, az itteni pártalapszervezet titkárát, mert nem teljesítette a vállalat és az építőtelep által kijelölt feladatait. Nyomatékosan felhívják Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna. és Bodzaforduló helyi állami és pártszerveinek figyelmét a munkastílus és munkamódszerek megjavítására, ami az illető városi néptanácsok területén folyó építési és beruházási munkálatok segítségét és nyomon követését illeti. A beruházó vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a tervfeladatok teljesítésére és a téli munkafront előkészítésére. Király Károly, a Kovászna megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke TÁVIRAT Az RKP Kovászna megyei bizottságának Sepsiszentgyörgy Mi, a megyei építő-szerelő vállalat sepsiszentgyörgyi, csiki negyedi lakásépítő telepének dolgozói jelentjük, hogy október 31-én befejeztük a 144 garzonlakásos tömbház csúszózsaluzását. Vállaljuk, hogy november 30-ig befejezzük a központi fűtés kazánházának építését ebben a negyedben, és munkánkat úgy végezzük, hogy ez év végéig átadhassuk mind a két objektumot. A megyei építő-szerelő vállalat munkaközössége BORTNYIK GYÖRGY felvétele megyei TÜKOR napirenden a tanári felelősség „A felelősség a számotadás kötelezettsége. Azz embernek cselekedetéért, a rábízott feladatok teljesítéséért vagy embertársaiért felelni kell ... A fiatalokat arra kell nevelni, hogy felismerjék és vállalják az életben saját felelősségüket.“ Az utóbbi években egyre gyakrabban olvashatunk a sajtóban vagy szakkönyvekben. [****jhatunk előadásokon vagy viták során a tanárok, a tanügyi káderek felelősségéről, felelősségérzetéről. És ezen nem kell csodálkoznunk, hisz a társadalom fejlődése, az élet bonyolultsága napról napra egyre nehezebbé teszi a tanári hit utás maradéktalan teljesítését, megnehezíti a pedagógusi kötelezettségek százszázalékos megvalósítását. Nem kicsi feladat a tanároké. Minden időkben a legbonyolultabb, a legtöbb problémát felvető mesterség kétségtelenül a nevelés volt, a legfiatalabb nemzedékek szépre, jóra, szeretetre való nevelése, olyasvalami, amihez általában mindenki ,,értett", és saját ízlésének, elképzelésének megfelelően bárki könnyen talált kivetnivalót ebben a munkában. Természetesen, a tanárnak is felelnie kell a rábízott feladatok teljesítéséért. Az munkája eredményességét azonban nem darabszámban, hanem gyermekszemekben, életrevaló fiatalokban, dolgos, becsületes emberekben mérik. Ezért nehéz elsősorban a pedagógusi pálya. Mert ha máshol még el elcsúszik egy egy selejtes munkadarab, ilyesmi a pedagógusi pályán megbocsáthatatlan. A tanári felelősség rabiban a számátadás kötelezettsége, az ifjúsággal, a társadalommal, önmagunkkal szemben Ha nem is ezekkel a szavakkal, mondatokkal, de ezek a problémák képezték lényegében középpontját a sepsiszentgyörgyi 2-es számú líceum pártalapszervezetében tartott évi beszámoló közgyűlésnek. A jelentés, a hozzászólások mindmind azt igazolták, hogy a lelkiismeretes, hivatástudattal végzett munka tulajdonképpen a nevelői szakma legfontosabb követelményei közé tartozik. És örvendetes tényként kell megállapítanunk azt, hogy a 2-es líceumban nem is volt baj ezzel az elmúlt iskolai évben. A tanárok legnagyobb része, a nappali és esti tagozaton egyaránt, mindig pontosan és lelkiismeretesen készült fel az órákra, állandóan szem előtt tartották a tanulók ismeretszínvonalának emelését. Antal Rozália, Kónya Éva, Szász Tibor, Dobolyi László, Boda Ibolya. Salamon Ferencné — nyilván ez a felsorolás közel sem teljes — sokat tettek azért, hogy a diákokkal megszerettessék a tudományokat, kialakítsák tudományos világszemléletüket , elsajátíttassák a legalapvetőbb erkölcsi, etikai normákat. A líceumban folyó munka eredményességét, ha nem is teljesen reálisan, de számadatokkal is alátámaszthatjuk: a nyolcadik osztályt végzett 88 tanuló közül 66-nak sikerült felsőbb iskolába bejutnia, a többiek pedig az általános iskola kilencedik osztályában folytatják tanulmányaikat. A 90 érettségizett diákból 68 an jelentkeztek főiskolai felvételi vizsgára, s közülük 22-nek sikerült is bejutnia. Persze, az adott körülményeket, a visszautasított tanulók képességeit tekintve ez az eredmény jobb is lehetett volna. S különösen vonatkozik ez a megállapítás az esti tagozatra, amelynek végzettjei nemcsak az érettségi vizsgán, de alsóbb fokon is nagyon gyengén szerepeltek: a 228 estis diák közül 76-on maradtak le egy, kettő vagy több tantárgyból. Úgy gondoljuk, a 2-es számú líceum tanárai közül nagyon soknak a munkáját jellemezhetjük azokkal a szavakkal, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs mondott a tanerők februári országos konferenciáján : ,.a tanároknak úgy kell dolgozniuk, hogy a felnövekvő nemzedékek elmondhassák : olyan tanítóink és tanáraink, kommunista oktatóink voltak, akik teljesítették kötelességüket a nép iránt, a szocializmus és kommunizmus eredményei iránt.“ Az alapszervezeti gyűlésen viszont számos olyan kérdés is felmerült, amelynek az eddigi eltussolása, elhanyagolása megnehezítette a munkát rossz közhangulatot is sült. Meggondolkoztató az, ahogyan bizonyos intézkedések — és nagyon sok esetben felsőbb fórumok intézkedései, beleértve az illetékes minisztériumot is — gátolják, összebonyolítják, megnehezítik az iskolai munka kibontakozását. Sajnálatos dolog, de való igaz, hogy az évi tevékenységre vonatkozó utasítások általában a tanítás megkezdése után érkeznek meg. ... Pethő Sándor igazgató említette hozzászólásában, hogy az iskolai év megkezdése óta már eddig nyolcszor dolgozták át az óraelosztást és az órarendet. S mindezt el lehetett volna kerülni, ha a Tanügyminisztérium idejében, még a rendszeres oktatás megkezdése előtt, határozott volna bizonyos problémák megoldásáról Kétségtelen, hogy igazán eredményes munkát csak akkor lehet végezni, ha már az első tanítási naplól rendszeres, jól átgondolt tevékenység folyik. Sajnos, az utóbbi években ez szinte lehetetlennek tűnt az év eleji bizonytalan utasítások, a tanterv- és tankönyvhiány, a félreérthető és félremagyarázható utasítások miatt. Az is igaz viszont, hogy mindazokat a hiányosságokat, amelyekről az alapszervezeti gyűlésén szó volt, nem magyarázhatjuk csak ezzel. Az, hogy az elmúlt iskolai évben közel ezer óra maradt el indokoltan vagy indokolatlanul, az igazgatóság munkájára is rossz fényt vet. A baj talán ott kezdődött, hogy sok esetben az iskola vezetősége nem követelte meg sem önmagától, sem pedig másoktól az igényes munkát, nem ellenőrizték kellő következetességgel a tanulók tevékenységét , s olyan esetekben is engedményeket tettek, amikor erre nem lett volna szükség. Különösen érvényes ez a megállapítás a pótvizsgák időszakára : több olyan tanulónak engedték az újravizsgáztatását, akik nem érdemelték meg, hogy felsőbb osztályba lépjenek. Persze, az újravizsgáztatás során ,.sikeresen“ megállták helyüket. De kérdezzük : ezek után meddig tart a tanár autonómiája? Buktathat-e osztályismétlőre, vagy nem buktathat ? Olyan kérdések, amelyen — ha nem is kizárólagosan — áll vagy bukik a tanár tekintélye És igazat kell adnunk az egyik hozzászólónak, hogy végre-valahára már az esti tagozaton is rendet kell teremteni. Megengedhetetlen, hogy egy tanuló 268 órát hiányzik, és mégis halad előre, mintha mi sem történt volna. És ehhez hasonló esetek, sajnos, még előfordulnak. Sőt az egyik hozzászólásból még olyasmit is lejegyeztem, hogy. ..nem a szülő funkciójára vagy foglalkozására való tekintettel kell a jegyet adni." Kommentárt ehhez fűzni nem érdemes, de ha a mondat elhangzott, akkor valószínűleg az eset is megtörtént. Bár a jelentés nem foglalkozott vele, de az alapszervezeti büró feladatának kell hogy tekintse az iskolában folyó tudományos tevékenység irányítását, támogatását is. A 2 es számú líceumban többen is vannak, akik évek óta tudományos munkával foglalkoznak, ilyen vagy olyan irányú kutatást végeznek,jó lenne ezeket az embereket felkarolni, s valamilyen módot találni eredményeik népszerűsítésére. Végeredményben ez is szerves részét képezi a tanári munkának — az önnevelés, a tudományos látókör szélesítésének leghatékonyabb módszere. Nagyon sokrétű tehát egy tanügyi alapszervezet burájának a tevékenysége. Úgy érezzük, ha nem is teljesen ilyen formában, de a fenti problémák más iskoláknál is felmerülnek, előfordulnak. Kiküszöbölésük mindannyiunk feladata. És elsősorban a párttagoknak, az alapszervezet tagjainak feladata ez. Mint ahogy az ő kötelességük az egyéni és kollektív felelősség, a tanári felelősségérzet, a hivatástudat erősítése és elmélyítése. Hogy a tantestület minden egyes tagja példaképül állhasson a tanulók előtt ! Péter Sándor 03 O R 03 E ^ ■—ca S> £ aS a> Moo o •35 ^ 5' '03 C/3 NORMÁN FELÜLI KÉSZLETÉBŐL mészkőpor (208 ezer kg) üvegszál fonat (31 ezer m2) kerámia lapok (930 m2) fekete cement (48 tonna) fürdőkazán (196 drb.) fütőalapzat fürdőkazánhoz (193 drb.) zománcozott öntöttvas fürdőkád (76 drb.) különböző vasszerkezetek (3 tonna) enyv (1 000 kg) Nyomásbíró öntöttvas cső 0 80 mm (7 tonna) 0 200 mm (22 tonna) vaskerekű talicska (198 drb.) elektromos manométer (25 drb.) Ii. évfolyam 98. szám