Megyei Tükör, 1970. november (3. évfolyam, 163-187. szám)
1970-11-21 / 180. szám
+ * ' • Nem csupán a löcstej minősége (tehát a vemhes tehenek takarmányozása) határozza meg az újszülött borjak életképességét. Van még egy igen fontos tényező, mely az utóbbi időben mind komolyabb méreteket ölt, habár sokfelé pillanatnyilag mellőzik. Ez a tényező: a gyengeség és az ellenállóképesség hiányának öröklődése. Bármennyire furcsán hangzik, általam a spitnya, gyenge, életképtelen borjak születése teljesen természetes és megmagyarázható folyamat. Csak arra kell gondolnunk, hogy a normális születési súlyon aluli és lábraállni nem tudó, szerencsétlen borjak, olyan tehenek vagy inkább üszők ivadékai, melyek hasonlóképpen gyengék voltak születésükkor, és csak azért maradtak életben, mert valamelyik állategészségügyi szakember jóindulatból, sajnálatból, vagy utasításra addig kezelte, amíg életmagra kapott. Milyen is lehet az olyan borjú utódja, amelyiknek az elődei, a generációk hosszú sora alatt gyengén jöttek viMtffe, gyenge minőségű és kevés fecstejet kaptak, s már az első napokban csak a sok drága antibiotikum mentette meg életüket? Ez a kérdés csak akkor válik igazán aggasztóvá, ha arra gondolunk, hogy hiányvaló az állategészségügyi szakember erőfeszítése és felesleges kiadása sok drága gyógyszer. A létszám érdekében valahogy életben tartják a gyenge borjakat, melyek végül nehezen válnak megtermékenyíthető üszőkké és csak 5—6 éves korukban hc^^ak satnya borjakat a Világra. 0^ Ismeret^, —így nem az életképtelen borjak léte okoz fejtörést. Minden állattenyésztő tudja, hogy a tulajdonképpeni veszteségeket — legalábbis látszólag — egy jellegzetes tünetcsoport, egy tipikus „borjú- betegség" okozza. A borjú néha a születés utáni órákban *• de minden esetben élete első napján — bágyadttá, kedvtelenné, étvágytalanná válik, lefekszik, nyög és kezdődik a hasmenés. Állapota egyre romlik, a láza nő, szemei beesnek és a hasmenés kezdete után rövidesen, vagy legtöbb egy-két napján elpuszul. Mi történt ? Mi okozta a halálos betegséget ? A sepsiszentgyörgyi állategészségügyi laboratórium szakorvosait közel két évtUljdn foglalkoztatja a fent-betegség^ heteinek tulajdonképpeni oka. £ Nincs a megyében olyan egység, ahol a betegség előfordulása után ne végeztünk volna pontos laboratóriumi vizsgálatokat, az előidéző okokat kutatva. A vizsgálatok alapján világosan kimutattuk, hogy az esetek 80—90 százalékában, a beteg állatok szervezetéből, (főleg a bélcsatornából) kizárólag „kondicionált patogén baktériumtörzseket lehetett kitenyészteni. (Kondicionált patogénnek azokat a baktériumokat nevezzük, melyek minden állati szervezetben megtalálhatók normális körülmények között, és amelyek káros — patogén — voltuk ellenére nem mindig okoznak bajt, mert a normális szervezetet védik a specifikus fertőzésgátló anyagok). E baktériumok fertőzőképessége (patogeanitása) tehát kötött, mivel kizárólag szervezet ellenállóképességétől függ. Ide tartozik a kóli-bacilus, amelyik rendes körülmények között minden emberi és állati szervezet bélcsatornájában megtalálható, anélkül, hogy kóros tüneteket idézne elő. Viszont a kondicionált patogén baktériumok és főleg a kóli, ha ellenanyag hiányában nincs féken tartva — megbomlik a szervezet és baktérium közti egyensúly — a bélcsatornából kiindulva elárasztja az egész szervezetet és vérfertőzést okoz. Ugyanakkor a kitermelt mérgező anyagok (toxinok) által vérmérgezést előidéz, így jelennek meg az említi tett tünetek. A kondicionált patogén törzsek a legyengült szervezet megbetegedése után növelik fertőzőképességüket és tovább terjednek, kialakítva az úgynevezett „istálló fertőzést". A kólifertőzés, (kólibacillózis) tipikus istállófertőzés. Komoly tümegmegbetegedéseket idéz elő és általában egyetlen borjút sem kímél. A baj gyorsan terjed borjúról-borjúra, elsősorban az ürülék útján. A direkt fertőzés a leggyakoribb, de az indirekt fertőzés is éppen olyan veszélyes. A fertőzött alom, tárgyak (kannák, vedrek, seprűk, lapátok villák, cuclik stb.) és nem utolsósorban a legyek, a gondozók ruházata, (főleg a mosatlan kéz) a leggyakoribb terjesztők. Gyakorlatilag minden borjú megkapja a fertőzést, habár klinikailag nem mindegyiken mutatkoznak a tünetek. Ennek ellenére tovább terjeszthetik a kórokozókat. Helytelen szokás, hogy az újszülött borjakat nagyobb, néhány napos, esetleges pár hetes borjakkal közös boxba teszik. Világos, hogy az újszülöttek sokszor még a föcstes szopás előtt (vagyis minden ellenállóképesség hiányában) fertőzést kapnak az idősebb , sokszor tünetmentes borjaktól és már életük első napján megbetegszenek. Majdnem minden újszülött borjú kezelésre szorul, de nem mindegyik menthető meg (sokszor a borjú értékét meghaladó adag) antibiotikumok segítségével. Miért ? Mert csak a legalább minimális ellenállóképességgel rendelkező, a föcstejjel elegendő fertőzésgátló anyagot felszedett és ellenálló szervezetű egyedek menekülhetnek meg. A születésüknél fogva gyenge, vagy éppenséggel a gondozó jóindulatából föcstej helyett teával itatott borjak („hogy el ne rontsa a gyomrát ... " ) szinte kivétel nélkül menthetetlenek. A kezelés útján életében tartott borjak zöme baktérium — tehát fertőzésterjesztővé válik, még akkor is, ha már nem mutat betegségi tüneteket. Az elmondottakkal még nem zártuk le a kérdést. Nem említettük még a szervezetet legyengítő egyéb tényezőket, melyek fertőzésre fogékonyabbá teszik az újszülöttet. Legfontosabb a hideg levegő, hatására lehűl a szervezet, és a test hőmérsékletének fenntartása érdekében (38—39 fok) a szervezet nagyobb mennyiségű meleget termel. Ez komoly igénybevétel, mivel az elhasznált energia minden esetben a szervezet legyengülését hozza. A megterhelés annál nagyobb, minél nedvesebb a környezet levegője, tehát minél magasabb az istálló páratartalma. Megyénk mezőgazdasági egységeiben a borjak nem egy helyen olyan istállókban születnek, ahol a telített páratartalom miatt a hideg hónapokban a mennyezetről csepeg a kicsapódott vízgőz. Elképzelhetjük mennyire legyengíti a hideg légáramlat az újszülöttek szervezetét. Másik hasonló tényező, mely a borjak szervezetének legyengülését hozza, az istállók kedvezőtlen mikroklímája. Az istállók levegője, az elhasznált oxigén, a kilélegzett széndioxid és az ürülékekből elpárolgott gázok miatt nemcsak alkalmatlan, de egyenesen mérgező az állatok, de elsősorban az újszülött borjak részére. A széndioxid nagyfokú jelenléte előbb-utóbb az ellenállóképesség rovására megy. Az istálló levegőjét szennyező többi iritáló gázok jelenléte (kénhidrogén és főleg az ammóniák) a tüdőre káros, ami ugyancsak szervezet ellenállóképességének általános csökkenését hozza maga után. A mérgező gázokkal szennyezett páradús levegő izgató hatása, párosulva a hideg légáramlattal, igen könnyen légcsőhuruthoz vagy tüdőgyulladáshoz vezet. Ez a magyarázata a sok esetben észlelt, meg nem szűnő köhögésnek. Ezek után világos, hogy a megoldás nem a drága kezelés, hanem mindenek előtt a betegségek megelőzése . Az eredményes borjúnevelés érdekében tartsuk szem előtt az alábbiakat : az életerősen született, az első két-három hónapban négy-ötször jóminőségű föcstejhez jutott, megfelelő istállózási feltételek közt tartott borjaknál semmiféle kóli fertőzés nem tovább léphet fel és nem is terjedhet Ezekből lehetnek a jó tenyészértékű egyedek. Ha nincsenek meg e feltételek, fokozatosan leromlik az állatállomány. Dr. Cserni János Mi okozza a borjak elhullását ? (Folytatás) Is mert aludni se hazamenni. Hát én úgy gondolom, Attila ezért nem merte hazavinni és megmutatni a sok négyest." • * A* községi körorvos, dr. Müller Martin ezzel fogad : Nézzük meg, mit is mond gyerek nyilvántartó lapja. Igen, gyakori és többféle betegség. Többször kiutaltunk neki Tonofert, M-12-et. Képzelheti, milyen lehetett, ha 14 éves korára a harminc kilogrammos súlyt se érte el. A családról egyebet nem mondhatok, nem vagyok itt elég régóta ahhoz, hogy mindenkit személyesen ismerjek, csak annyit, hogy szülei soha nem jöttek hozzám a gyerekkel, az vagy magától jött panaszkodni, hogy beteg, vagy az iskolából küldték". A ^entkirályi négyosztályos iskola igazg^ója im nyilatkozik : „Nálam járta ki a gyerek az alsó osztályok3** mindig gyenge volt a tanulásban, olyan végezt ® az éveket. 6—7-es általánossal Aztán, őszintén szólva, nem is érdekelt különösebben a gyerek. Az apja ? Sepsiszentgyörgyre jár dolgozni, a barna egyenruhát viselő őrségben teljesít valahol szolgálatot, pontosan azt se tudom, hol. A felesége is Szentgyörgyön dolgozik, a nagyobb lány, meg a nagyujjjj fiú szintén. Építették a házat, azt tudom, s a gyerekek hordták napirenden fát 0#^roltír«, ezt is tudom. Az emaere«TM0"'’)'TM, hogy az apa inni is szokott, de nem izgágáskodott soha nyilvánosan, állítólag otthonivó. Hogy aztán ilyenkor szokott-e diktátoroskodni a családban, nem szokott-e, nem mondhatom, ha nem tudom. Hallomásból tudok annyit, hogy a feleségével néha kocogása van". Nem idézek több véleményt, nem is vagyok illetékes arra, hogy milícia, ügyészség, bíróság helyett mondjak ítéletet, azt hiányolom valahogyan, hogy Csak a környező embertársak erkölcsi törvényszéke se látszik mozdulni az ügyben, pedig ez mégis kellene. Ha megérdemli, hát emeljen vádat az apa egoizmusa ellen, s ha nem az apa érdemli mégse, hát az ellen, aki vétett. De mintha szentkirályi viszonylatban nem létezne ilyen, hivatalosan valójában ki sem nevezhető, ítéleteit éveken és hónapokban nem osztogatható, mégis ítélni hivatott törvényszék. Ennyit tudhattam meg a temetés minlapjai körülményekről, amelyek végső kétségbeesésbe kergettek egy csenevész, tizennégy éves, az iskolában mindig gyengén tanuló legénykét. Ügyészségi, törvényszéki aktacsomó nincsen, hivatalos ügy tehát nem is maradt utána Csak a nagy-nagy tanulság maradt, a szomorú tanulság, hogy felnőtt emberek megakadályozhatták volna szörnyű tettében ! Majas István VÍZSZINTES : 2. „Mondják, hogy születési helye Dalnok lenne,... ahol szilaskemény emberek kellett hogy szülessenek, mert úgy akarta a föld, hogy hasonlítsanak hozzá mind, akik szűk ajándékain felnőnek" — Magyari Lajos sorait idéztük. Itt tehát, dalnoki szülőháza helyén, a ... András bácsi kertje sarkában áll majd emléktábla. 7. Épült vala. 13. Ilyen tevékenység is van. 15. Szép és dicsérő szavakat mondó. 17. Hangszeren játszott. 19. Mesékt. 20. Formai. 21. MOB. 23. Megvéd. 24. Vés. 25. Titokban figyelik. 27. Vég bőg. 28. Lám betűi. 30. nélkül Ihlet jelképévé vált szárnyas ló. 32. Szomorú. 33. Tornaszik. 35. Évülés. 37. Kiejtett mássalhangzó. 38. ... Sándor, Dózsa első életrajzírója. 39. Izomkötőszalag. 41. Ilyen beszéd is van. 43. Tanította. 46. Vizi emlős. 47. Tested bizonyos részén. 49 OUU. 50. Észak-európai nép. 52. Őzikék. 54. Numero. 55. Védünk. 58. ... Károly, építész, festő, műtörténész, író. 59. Finoman áthatja. 61. Ütnek. 63. Közben elege lesz belőle. 64. Eltűnni. 66. Füzérvirágzatú. 67. a. a. a. 68. ... Gyula (1894— 1934), kiváló forradalmi festő, grafikus, aki fametszetsorozatot készített a paraszt hősről. FÜGGŐLEGES : 1. . ..Viktor (1830 —1917) kompozíciója Dózsa kivégzését jeleníti meg. 2. Ali ... és a negyven rabló. 3. Vajon földmélyedés ? 4. Férfi becenév. 5. Helyhatározószó. 6. Módosítószó. 7. Ilyen ínség is van. 8. „Arcdísz" 9. Gyár. 10. Füvet eszik. 11. Több nem kell. 12. ... József (1813—1871), a reformnemzedék írója Magyarország 1514-ben címmel regényt ír a Dózsa-felkelésről. 14. Harangféle. 16. Földgolyó. 18.... Ferenc, az ítélet című Dózsa-film rendezője. 21. Észrevettük. 22. Optimizmus. 25. Ledölés. 26. A bagolyalkatúak rendjébe tartozó madarak. 29. Kezében himbál. 30. Pata hasonnemű hangzói. 31. Vég nélkül súg ! 32. Sértő (megjegyzés). 34. A múltban. 36. Női név. 40. ... István Stauromachia című műve egyike a több száz művészeti alkotásnak, amely próbálta megeleveníteni az eszmévé lényegült hős emberi arcát. 41. Célszerűen elgondol. 42. Indulatszó. 44. Üres tan! 45. Nép a Szovjetunió északi részén. 46. Paolo ... olasz krónikás is beszámol az 1514-es eseményekről, s akárcsak a kor sok más történetírója, elítéli az uraik ellen fellázadt parasztokat, de a kivégzésről a legmélyebb döbbenettel ír. 48. Energia-fajta. 51. Nem ennek. 53. Rájön (hibára). 56. Üvölt, románul. 57. Népies megszólítás. 59. Nem ... helyét. 60. A Megvesztegethetetlenek hőse. 62. Össze-vissza ken ! 63. BAV. 65. Azonos a vízszintes 50-nel. 66. Csak részben okos! Készítette : Vásárhelyi Katalin Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Vizsz. 1. Balogh Edgár, 11. Látni szeretném, 68. Márialak. Függ. 18. Apa mesél, 25. Huszár Anna, beküldendők: a vízszintes 2, 38, 68, és a függőleges 1, 12, 18, 40, 46. A borítékon tüntessék fel : Keresztrejtvény 1 DÓZSA GYÖRGY N