Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-22 / 308. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 308 SZÁM Szépítsük a falut, de óvjuk is megszépített környezetünket A köröspataki községközpont, a hozzátartozó Árkos és Kálnok falu lakói a termelő munka mellett mindig arra törekedtek, hogy környezetüket szebbé, barátságo­sabbá tegyék. Apró parkok létesültek minden alkalmas központi helyen. Köröspatakon a tűzoltósz­ertár körül a középületek, magánházak előtt jelentek meg a virág­ágyások, pihenő padok, juhar-, hárs-, nyár- vagy más csemeték, s a két másik faluban sem maradtak le köz­ségszépítés terén. A falvakat átszelő patakok partjára évről évre újabb és újabb csemeték kerülnek, részben díszítő, részben hasznossági szándékkal, gondolva pél­dául a mézelő akácra. Ebben a tevékenységben jó pél­dát szolgáltattak a tantesü­let tagjai és a tanulók, mint­egy tovább vive a régi gyümölcsfatelepítő, virágked­velő iskolamesterek környezet­formáló munkáját. A faluszépítés nagy ellensége volt minden időben némely ember nemtörődömsége, gondatlansága. A haza­térő tehéncsorda is nagy veszély, s nemcsak ellenség, hanem átok a kecske. A tehenek szívesen fejezik be a legelést a virágágyásokban, a kecskék a csemeték meghámozásával tesznek pontot a dolgos nap végére, s kezdődik minden élőb­ől. Új ültetés és új tárolás az idők végezetéig, amíg a kecske ki nem megy a di­vatból. A község vezetősége néha kétségbeesett véde­kezést foganatosít. A köröspataki szövetkezettel szem­ben, pár évvel ezelőtt, napokig olyan magas léckerí­tés védte a tenyérnyi virágágyást, hogy abból csak akkor lehetett valamit látni, ha közvetlen közelről be­­kukucsált a kíváncsi ember. Egyedüli megoldás pilla­natnyilag csak az lenne, ha a közhasznú zöldövezetet, a virágágyásokat mindenki magáénak vallaná s leg­alább közvetlen a háza előtt mindenféle pusztítást meg­akadályozna. Ellenkező esetben végtelen időtöltéssé válik az egész, s mégsem lehet soha befejezni, mint például a Súgás-fürdői utat, ahova idestova egy év­százada járnak közmunkázni a sepsiszentgyörgyi lako­sok, s nemzedékünkre is jócskán maradt tennivaló. Pedig a faluszépítésre sokat áldoztak pénzben, idő­ben Köröspatakon az idén is, amit már csak azért is érdemes felsorolni, hogy lássuk, mit építünk jobb kézzel s mit pusztíthatunk el a ballal. (folytatása a 2. oldalon) Tompa Ernő A pártévforduló tiszteletére Ezekben a napokban m­egye­­szerte lázas munka folyik a városok és községek szebbé tételéért, a hazafias munkavál­lalások teljesítéséért május 1 és a közelgő pártévforduló tisz­teletére. Ebbe be egy emberként a tevékenység­kapcsolódik be a megye fiatalsága is. Kilis hónap közepéig nagy ép­vo­nalakban teljesítették KISZ- szervezeteink a pártévforduló köszöntésére vállalt kötelezett­ségeket. Begyűjtötték 126 ton­na fémhulladékot, 680 kilomé­teres szakaszon fákat ültettek, 580 hektár legelő takarítását végezték el, az átvevő közpon­toknak átadtak 3,2 tonna pa­pírhulladékot, 3400 darab üres üveget, 3890 kilogramm textil­­hulladékot, elültettek 2200 da­rab gyümölcs- és díszfát. A nem fizetett munkálatok érté­ke megközelíti a 2 millió lejt, a fizetettek értéke pedig a 60 ezret. A faültetésnél kitűntek a szentléleki, bodzafordulói és torjai fiatalok, a legelőtakarí­­tásnál a málnásiak, uzoniak ilyefalviak és maksaiak, község- és városszépítési mun­a­kálatokban a kovásznak kézdi­­vásárhelyi, vargyasi, nagyajtai, torjai, uzoni, zabolai KISZ- szervezetek, a­­ fémhulladék a gyűjtésénél pedig a barótiak, sepsiszentgyörgyiek, kézdi­­vásárhelyiek, bodzafordulóiak és málnásiak. Külön ki kell emelnünk a tanulók bekapcsolódását ebbe a munkába, az általuk elvég­zett munkálatok értéke 130 ezer lejt tesz ki. Hadd dicsérjük meg a hídvégi, ozsdolai, zabo­lai, berecki, kovásznak uzoni, bárót­ és sepsiszentgyörgyi is­kolák tanulói. Az eddigi törekvés garancia arra, hogy a megyei szervezet maradéktalanul KISZ- tel­jesíti a hazafias munka terén tett vállalásait. A köpeci bányavállalat dol­gozóinak kitartó, rendszeres munkával sikerült teljesíteni­ük az első negyedévre elő­irányzott összes mutatószámo­kat. A szén termelési tervének 104 százalékos teljesítésével össztermelési tervüket 1 564 000 lejjel, árutermelési tervüket pedig 1 405 000 lejjel teljesítet­ték túl. Még az év elején — a köz­gyűlésen — jóváhagyott mű­szaki-szervezési intézkedések szigorú betartásával lényege­sen csökkentették a termelési költségeket. A belszinti szén­­kitermelésben tonnánként 4,09 lej megtakarítást értek el. külszíni­ kitermelésben a tüze­­­lőanyagok (benzin, olaj) meg­takarítása mondható jelentős­nek. Említésre méltó, hogy a ter­melési terv teljesítése elsősor­ban a munkatermelékenység lényeges növekedésével való­sult meg. Szőcs Miklós, Nagy Ferenc és Vajda Dezső brigád­jai — a Vargyas I belszinti részlegén — az egy személy­re előirányzott 7,2 tonna he­lyett 7,7—7,9 tonnát valósítot­tak meg terven felül, brigádon­ként 2—3000 tonna szenet ad­tak. Ezeken a munkahelyeken a termelékenység növekedését nagyban elősegíti a hazai gyártmányú SVJ típusú hidrau­likus támasztóoszlopok hasz­nálata, melyek ma már ország­szerte nagy keresletnek örven­denek, és nagy bizalommal használják a belszinti fejtések támasztására. A termelési költségek csök­kentésének jótékony hatása elsősorban az 1000 lej áruter­melésre fordított költségek csökkenésében jutott kifejezés­re, ami a felhalmozási alap nö­vekedését segítette elő, így a vállalat az első évnegyed fo­lyamán 683 000 lej többletnye­reséggel és 1 564 000 lej több­letakkumulációval járult hozzá a nemzeti jövedelem gyarapí­tásához. A vállalat dolgozói maradék­talanul teljesítették pártunk fennállásának 50. éves évfordu­lója tiszteletére tett vállalásai­kat is. A vállalt 4000 tonna többletszéntermeléssel szemben 9357 tonnát valósítottak meg, a brikettermelésnél pedig a vál­lalt 1700 tonnával szemben 2550 tonnát. A vállalat 250 000 lej terven felüli nyereség he­lyett 683 000 lejt ért el. Amint a fentiekből is kitű­nik, a vállalat dolgozói megér­tették feladataik komolyságát, és pártunk gazdaságpolitikájá­nak céltudatos megvalósításá­val következetesen hozzájárul­nak hazánk és nemzetgazda­ságunk szüntelen fejlődéséhez. Tatár József főkönyvelő A faluszépítési hónap kereté­ben a csernátoni lakosok — a pártbizottság és a néptanács irányításával — számottevő eredményeket értek el már­ ed­dig is a pártévforduló tiszte­letére indított akció keretében. községszépítési így többek között — április és március folyamán — kiástak 6900 fo­lyóméter sáncot, 3200 négyzet­­méteren megjavították a kerí­tést, 2900 négyzetméteren üt­és járdajavítást végeztek, új hidacskát készítettek, illet­­8­ve javítottak stb. A község la­kosainak nagy többsége kija­vította és lemeszelte háza előtt a kerítést, kaput. Hamarosan elkészül a község bejáratánál egy új park, zöldövezet létesül a mezőgazdasági gépesítési ál­lomás leendő épülete előtt. A fenti munkálatokban 776 állampolgár vett részt, s a munkálatok összértéke 62 710 lejt tesz ki. A hazafias munká­ban —­ többek között — külö­nösen kitűnt Szylveszter Ilona, Fűzi Sándor, Ráduly Ilona, Fü­­löp Jánosné, és a Kocsisok ut­cájának számos dolgozója. Ugyancsak ezekben a napok­ban tettek látogatást a mofta­­na-i múzeumban a csernátoni általános iskola tanulói és ta­nárai, összesen 44 személy. A hazaérkezésük utáni napon megtekintették Kézdivásárhe­­lyen a készruhagyárat, a ke­ményítőgyárat és a csavargyá­rat. A rendkívül kellemes és tanulságos kirándulások meg­szervezéséért Ágoston József tanítót illeti dicséret. Váradi István A legutóbbi mezőgazdasági jelentések szerint a termelő­­szövetkezetek 83 százalékban teljesítették tavaszi vetési ter­vüket. A 7113 hektár árpave­­tési tervvel szemben 7278 hek­tárt vetettek el, részben helyettesítve a már ősszel így el­foglalt parcellákat, melyeket valamilyen okból ki­szántani. Nagyobb terület kellett el­vetéséről tájékoztatták a szak­­igazgatóságot Blarátos, Nagy­bacon, Nagyborosnyó, Katolna, Kökös, Dalnok, Szent- Ilye­falva, Martonfalva, Mikóújfa­­lu, Maksa, Papol­ Pólyán, Szentiván­labor­falva, Szentlélek Tamásfalva és Kézdivásárhely. Ezzel szemben két gaz­daságban még mindig van vetetlen árpa, Gidófalván 45 és Torján 40 hektár. A cukorrépa vetésével min­den gazdaság végzett. Összte­rület 4806 hektár. A fő kultúrák vetését újabb két termelőszövetkezet fejezte be : Kökös és Almás, így ötre emelkedett a számuk. Bukszád ma­radt el leginkább a tavaszi munkákkal, ami részben saját­ságos mikroklímájából adódik, viszont kihasználták a munka­erőt a legelő- és kaszáló­takarításnál, s lebonyolították a tervezett 400 hektárral szem­ben 550 hektár természetes gyepterület rendbetételét. A takarmánynövényeken kí­vül (4371 hektárból 2029 hektár van elvetve) — melynek egy része a melegigényesebb siló­­kukorica — pillanatnyilag min­den egységben a burgonyaül­tetésre összpontosítják a mun­kaerőt és a gépeket. Az rést Barót, Kökös, Almás, ülte­Pa­pok­, és Zágon fejezte be. Újabb kilenc gazdaságban mindössze 10—15 hektár van még hátra. Az állami mező­­gazdasági vállalatok 1770 hek­táros burgonyaültetési tervük­nek eleget tettek.A magántermelők 41 száza­lékban fejezték be a tavaszi munkákat, míg a­ termelőszö­vetkezeti tagok elvetették háztáji parcellák felét. Ez 2767,­­ illetve 3980 hektárt jelent. A fiaskóban a burg­onyai­Udő gyepek A ké­di­vásárhelyi faipari kombinát udvarán Bortnyik György felvétele

Next