Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-22 / 308. szám

Az intézkedéseket meghozták, a hiányosságok m­­égm­­a­r­adtak . A jó példák ... kivételek @ Mindenhez értenek, ... csak a kereskedelemhez nem 0 650 000 lej értékű bútort ver az eső Apró hibák súlyos mulasztások című kereskedelmi ankétunkban (Me­gyei Tükör, 296. szám) kifejeztük meggyőződésünket, hogy a Kovászna megyei kereskedelmi szervek a már­cius végén, a megyei pártbizottság által szervezett munkaülés után meg­­hozzák a szükséges intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére. Valószínű hoz­tak is ilyen intézkedéseket papíron, a terepen azonban a helyzet nagy vo­nalakban változatlan. Erről tanúskod­nak a megyei milícia-felügyelőség szerveinek e hónap elején Baróton, Kézdivásárhelyen és Bodzafordulón végzett felmérései. Ezúttal is azt vizs­gálták meg, hogyan őrzik, kezelik, adják el megyénk kereskedelmi egy­ségei az árut, mennyiben tartják tiszteletben a kereskedelem általános szabályait. A meglepetések ezáltal sem maradtak el . . . A milícia szervei több napon ke­resztül 41 kereskedelmi egységet el­lenőriztek, melyek a szövetkezeti há­lózathoz, illetve a Kovászna megyei zöldség- és gyümölcsforgalmazó vál­lalathoz tartoznak. Már elöljáróban meg kell mondanunk, hogy ezeknek az egységeknek csak egy része felelt meg az elvárásoknak minden vonat­kozásban, a többiek pedig a szabály­talanságok egész sorozatával tűntek ki. Ha jól összeszámoljuk, dicsérő szót csak a köpeci bányatelep textil- és élelmiszerüzlete, az oroszfalvi é­­lelmiszerüzlet, a kéz­divásárhelyi Park vendéglő dolgozói érdemelnek mind­össze ! De mivel egy fecske nem csi­nál tavaszt . . . Nézzük talán először a baráti ke­reskedelmi egységeket, ahol úgy tű­nik, hogy a kereskedelem fogyatékos­ságai nagyon is otthonosak. Így pél­dául : a 2-es számú élelmiszerüzletben — felelőse Bálint Sándor — az áru raktározása véletlenszerűen történik, annak a bizonyos „megszervezett ren­detlenség" elvének megfelelően. A polcokon összedobálva néhány rom­lott apróság, mint például narancs, sörélesztő, egy csomag margarin. És ezek mellett még találtak olyan árut, ami csak a szemeteskosárnak lenne megfelelő : például füstös oldalast, zsírt stb. Hasonló a helyzet a zöld­ség- és gyümölcsüzletben, melynek felelőse Karda Dénes és a mészár­székben — felelőse Nagy László —, ahol romlott máj mellett 8 kiló mar­hahúst találtak megőrzésben . De a baráti kereskedelmi egységek közül a rendetlenség bajnoka a vendéglő. Itt minden megtalálható, ami nem kí­vánatos a kereskedelemben: több napja elkészített ételeket, romlott húst, melyet együtt tárolnak a fo­­gyasztásra szánt készítményekkel, rendetlenség az áruraktárban stb. Va­lószínű, Gál Zoltánnak, az egység fe­lelősének, homlokegyenest ellentétes felfogása van a civilizált és higénikus kereskedelemről, mint amelyek a hi­vatalosan támasztott követelmények. No, de a 2-es számú falatozó — fe­lelőse Ágoston Mária —­­sem marad le a vendéglő mögött : a poharak piszkosak, a terem nincs kiseperve stb. A következtetés ezek után csak egy lehet: „sok mindenhez érthetnek ezek az emberek, de a kereskedelem­hez biztosan nem". És ezt a tények bizonyítják. Sajnos, ezek a baráti példák­­ nem kivételek. Hasonló jelenségekkel ta­lálkoztak Kézdivásárhelyen és Bodzas fordulón is : rendetlen raktárak, meg­­romlott áruk, a rossz raktározás kö­vetkeztében megdohosodott, megpené­­szedett árucikkek stb., stb. Íme né­hány ezek közül az egységek közül: 5-ös számú önkiszolgáló üzlet (fele­lőse Molnár János); 3-as számú üz­let (felelőse Kató Gizella)­­, Maros fa­latozó (felelőse Gligor Zoltán) ; 6-os számú élelmiszerüzlet (felelőse Tóth Imre) — Kézdivásárhelyen ; a 8-as és 9-es számú élelmiszerüzlet, melynek felelősei Ioan Găitan, illetve Constan­tin Negrilă ,­ 2-es számú falatozó (fe­lelőse Maria Banciu) — Bodzafordu­lón. Külön helyet érdemel a felsoro­lásban a 2-es számú bútorraktár Bod­zafordulón. Ekkora rendetlenséget, fe­jetlenséget mint itt, őszintén szólva, sehol sem találtunk. Mind az eladásra szánt, mind az épülőben lévő keres­kedelmi komplexum bútorzatát össze­dobálták a két raktárban egy-egy csomóba. A 2-es számú raktárban, a­­mely bármelyik pillanatban összeo­molhat, a bútort veri az eső, az ab­­lakok ki vannak törve, az épület tűz­veszélyes. Nyilván a fenti okok miatt az itt raktározott bútor nagy része tönkrement, már nem lehet eladni. A tönkrement bútor értéke megköze­líti a 650 000 lejt. Nem tudjuk, hogy Constantin Ola felelős hogyan menti majd meg a „bőrét", ha a helyzeten nem javítanak azonnal. A megyei milícia szervei által fel­tárt tények ismertetésével az volt a célunk, hogy ismét napirendre tűz­zük megvitatását annak a felelőtlen­ségnek, ahogy több kereskedő a fel­adatát teljesíti. Éppen, mert Kovász­na megye kereskedelme szép ered­ményekről számolhat be, sürgősen és határozottan intézkedni kell a feltárt negatív jelenségek kiküszöbölésére, mert ezek beárnyékolják eddigi meg­­valósításaikat. Horia C. Deliu A kézdivásárhelyi keményítőgyárban (HOHTNYIK GYÖRGY felvétele) Mire vezet a hiszékenység ? Sajnos, még jelenleg is meglehető­sen gyakran találkozunk a csalás bűncselekményének elkövetéséért bí­róság elé került esetekkel. A tette­sek rendszerint munkakerülő szélhá­mosok, akik másokat tévesztenek meg különféle hazug állításokkal, hogy ezáltal jogtalan anyagi haszon­ra tegyenek szert. A szélhámosok által elkövetett csalások egyúttal azt is igazolják, hogy még mindig sok a meggondo­latlanul hiszékeny ember, aki hitelt ad a hazugságoknak, s kész bármit fizetni, valamilyen előnyt, hasznot remélve abból. Íme két jellegzetes példa : Szakács János, zoltáni lakos, ha­misan állította, hogy lehetősége van nagyobb mennyiségű épületfa beszer­zésére. Ígéreteivel nyolc gidófalvi la­kost tévesztett meg, akik hajlandók voltak a kívánt famennyiség árát e­­lőre kifizetni, így a gátlástalan szél­hámos összesen 13 245 lejt vett fel, mely összeget a saját szükségleteire fordított. Természetesen, nem rendel­kezett fával, és semmilyen lehetősé­ge nem volt annak törvényes beszer­zésére. Ezt ő maga is tudta előre, mégis kihasználta embertársai hiszé­kenységét, s ezáltal jelentős anyagi haszonra tett szert — minden munka nélkül. A hiszékeny emberek csak hónapok múltán kérték a nyomozó és igazságszolgáltató szervek segít­ségét, így került Szakács János vé­gül is a sepsiszentgyörgyi bíróság elé, amely 1 év és 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte. A Kovászna me­gyei törvényszék helybenhagyta az ítéletet, mely ezáltal jogerőssé vált­ Román Anna, sepsiszentgyörgyi la­kos, életének talán több évét töltötte börtönben, mint szabadon. Bünteté­seinek legnagyobb részét kártyavetés és jövendőmondás által elkövetett csalásokért kapta. Mindezek után is tovább folytatta törvényellenes tevé­kenységét, s mindig talált elmaradott gondolkodású, babonákban és más hasonló ámításokban hivő embere­ket, még a városi lakosság körében is. Ilyen tevékenység közben érték tetten a bűnügyi nyomozó szervek a múlt év októberében. Utolsó tettéért a sepsiszentgyörgyi bíróság 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A Kovász­­na megyei törvényszék helybenhagy­ta az ítéletet. Amint látjuk, a szélhámosok min­den esetben elnyerik büntetésüket. De vajon megérdemelt áldozataik nem önmagukat kellene elsősorban hibáztassák meggondolatlanságukért ? Ha a törvény előtt nem is érvényes, kicsit talán mégis érdemes elgondol­kodni a mondáson : „nem az a bo­lond, aki elveszi, hanem az, aki adja", voltak felleltározva. A választás 20 pár férfibakancsra esett, amelynek ér­téke összesen 3100 lejt tett ki. Előbb az üzlet padlásán dugták el a ba­kancsokat, majd biztonságosabb hely­­re szállították, azzal a szándékkal, hogy utólag visszaviszik az üzletbe, elárusítják, s a pénzen megosztoz­nak. Miután így szépen elrendeztek mindent, értesítették a főkönyvelőt, hogy „tévedésből" 3 pár bakancs he­lyett 23 párat írtak a leltárba. A főkönyvelő Karl Albertet bízta meg a tény kivizsgálásával, aki írásban tájékoztatta : „a két üzletfelelős állí­tása szerint" a 20 pár bakancs fel­­leltározása valóban téves volt. Kö­vetkezhetett tehát a megállapítás jegyzőkönyvbe foglalása. Erre Kádár Béla, a leltározó bizottság elnöke, kapott megbízatást. Ő jegyzőkönyv­be is vette az üzletfelelősök állítását, hamisan igazolva, hogy annak való­diságáról a helyszínen személyesen is meggyőződött. Miután a helyzet „hivatalos formá­ban" tisztázódott, az átadott árucik­kek értékéből leütötték a 3­100 lejt, így, a két üzletfelelős biztonságban érezvén magukat, 10 pár bakancsot visszavitt az üzletbe. Három párat hamarosan el is adtak, de szeren­csétlenségükre, a megyei szövetség egyik szemfüles ellenőre, akinek gya­­nús volt a leltár módosítása, várat­lan látogatást tett az üzletben. Oláh József, mivel nem tudta igazolni, honnan van az üzletben 7 pár férfi­bakancs, ha leltáron csak 3 párat vett át, s azóta hasonló árut nem kapott­, kénytelen volt beismerni a valóságot. Moldvai Katalin és Oláh József jól megérdemelt büntetését kimondta a sepsiszentgyörgyi bíróság: szemé­lyenként 1 évi és 6 hónapi szabad­ságvesztés. Az esetből az uzoni fogyasztási szövetkezet vezetősége is — és má­sok is — levonhatja a szükséges ta­nulságokat. Kozsokár Gábor ügyész TILOSBAN Itt a bakancs , hol a bakancs Moldvai Katalint, a lisznyói szö­vetkezeti üzlet felelősét, saját kérésé­re, leváltották a múlt év nyarán. He­lyébe Oláh Józsefet nevezte ki az u­­zoni fogyasztási szövetkezet vezető­­sége. Az átadás alkalmával készült leltárból kiderült, egy 5 000 lejt meg­haladó értékű többlet. Klutsch György főkönyvelő a két érdekelt személy tudomására hozta a megállapítást, és jóindulatúan tanácsolta, hogy néz­zenek utána, nem történt-e valami tévedés a leltárnál ? Moldvai Katalin és Oláh József, élve a kínálkozó lehetőséggel, elha­tározták, hogy a többlet csökkenté­se érdekében bizonyos árucikkeket elsajátítanak, s majd értesítik a könyvelőséget, hogy azok tévesen Bírósági hírek Kézdi­­vásárhelyről Zsigmond Boldizsár szabó több rendben lopott különböző anyagokat a kézdivásárhelyi készruhagyárból : 6,25 méter kínai dokkot, egy Líbia típusú nadrágot, majd februárban egy Permatom típusú nadrágot. A 675 lej kár megtérült. A vádlottat 1: évre ítélték. A tárgyalást zsúfolt te­remben folytatta le a bíróság, az ítéletet és annak indoklását elégté­tellel vette tudomásul a hallgatóság. Az ítélet nem jogerős. ★ 1 Csavar Géza becsületes kőműves­mester volt egész életében, jó mun­kájáért ragaszkodtak hozzá az épít­tetők. Legutóbb Kondrádi Márton dolgoztatott vele, aki jó minőségű munkájáért megtisztelte. Az ital ha­tása alatt az addig becsületes kőmű­ves elhatározta, hogy munkaadóját meglopja. Miután tettéhez még na­gyobb ital fogyasztása által gyűjtött bátorságot, ellopott egy 50 lemezből álló fajanszcsomagot. A bíróság 6 hónapra ítélte. Az ítélet jogerős. ★ Gyárfás András és Dietrich Richard UMTF alkalmazottak közlekedési ki­­hágást követtek el. Dietrich Richárd gépkocsivezető átengedte a kormányt Gyárfás András traktoristának, aki nem rendelkezett jogosultsággal te­hergépkocsi-vezetésre. A bíróság Gyárfás Andrást 4000 lej, Dietrich Richárdot pedig 3000 lej pénzbírság­­ra büntette.

Next