Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-22 / 308. szám
Hogyan vélekedik időjárásról és egyebekről 82*-ével ezelőtt Gáspár József bibarcfalvi földész ? Egykori népi írástudóink írásbeli hagyatékának feltárása, összegyűjtése, sőt, még jórészt ezutáni közzététele feladat. Ilyen feladatot jelent a Gáspár József és fia, Gáspár Gábor által csaknem háromnegyed évszázadon át vezetett, józan gyakorlatias szempontból megírt időjárási napló testes kötetével való foglalkozás is. A szakemberek számára műszeres észlelések hiányában jelent értékes adatokat, az átlagolvasó pedig elgondolkodhat megfogalmazásán és a benne foglaltakon egyaránt. Különösen időszerű egy ilyen rendkívülinek mondott téli időszak után. Egyébként is érdekes olvasmány ebbe a keretbe beágyazva. A januári meleg tél sokunkban vetette fel a kétkedést: ilyen tél után vajon mi várható? A székely ember azt szokta mondani : „Nem eszi meg a farkas a telet“. Régi feljegyzések arról tesznek említést, hogy „máskor is volt így, s mégis lett valahogy“. Mindkét megállapításnak lassan igazat kell adnunk, anélkül, hogy időjóslásba nánk, vizsgáljuk meg bocsátkoznéhány régen letűnt évnek időjárását, s az utánuk következő terméseredményt. Mindenekelőtt le kell szögeznünk egy dolgot, azt t.i., hogy „a világon a legnehezebben előrejelezhető jelenség az emberi magatartás, és rögtön utána jön az időjárás“ (Neumann matematikus). Borentz amerikai meteorológus szerint : „Azok a meteorológusok, akik hisznek benne, hogy az időjárás napról-napra történő változásait három hétnél hosszabb időre valaha is előre lehet jelezni, túlontúl optimisták“. S hogy ez ma még mennyire így van, álljon példának a Méhészet c. folyóirat 1971 februári számának 48. oldal 5. bekezdésében N. Topors Milyen idő várható ? c. cikkének egy idézete : „Március 1 és 3 között országszerte abnormális meleg várható. A hőmérséklet nappal 14 és 22 fokra emelkedik.E ten Valóban, idei telünkhöz mérabnormális hőmérséklet volt ezeken a napokon, de nem meleg, hanem hideg formájában. Nem célom most azon bonyolult tényezőkkel foglalkozni, amelyek tartóssá, vagy hisztérikusan változóvá, abnormissá teszik az időjárást. Csupán néhány érdekes példával szeretném megvilágítani a rendkívüli időjárás beköszöntését egyik vagy másik évtizedben. Továbbá pedig azok következményeit, amelyek semmiképpen nem jelentettek sem éhínséget, sem pedig világ végét. Egy orosz krónika szerint 1289 telén a mai Szovjetunió európai részén egyáltalán nem volt hó. „Januárban rügyezni kezdtek a fák, s februárra már piroslott az eper. Az idén Moszkvában január folyamán + 5 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála, és ugyanakkor az Egyesült Államokban, még a déli részeken is —35 fokot mutatott a hőmérő. Tehát az idő úgy viselkedik néha, mint az a józanéletű ember, aki nagyritkán leissza magát, hogy azután ettől megundorodva, éveken át antialkoholista életet élhessen. S mert voltak és vannak hitelt érdemlő falusi írástudók, hadd idézzük GÁSPÁR JÓZSEF bibarcfalvi földész 1884-ben elkezdett naplójából az 1889-es naptári év időjárását, annak gazdasági vonatkozásaival együtt. Ez bizonyos mértékig megnyugtat bennünket arról, hogy a rendkívüli időjárást mindenképpen el lehet viselni. Idézzük a naplót : „1899 év január 1-én szép tiszta idő hó nélkül, 4-én első. 5-én nagy havazás, szánnal keveset lehetett járni, mert a hó elolvadott, sár lett, 22-én ojan lágy idő volt, kiültünk a kapuba, ezután éjjel fagy napas sár ... Február 1-én nagy sár, éjjel sem fagyott meg, 11-én a gyermekek mezítláb járkáltak a sárba, ojan lágy idő volt. 22-ikén kezdett havazni, nagy széllel végig havazó volt.... Márczius 1-én havazás, szánat, 5-én lett nagy sár, 7-én fagy, nagy hideg olyan amilyent töhet márcziusba nem éreztem 9-ig, ezután éjjel hires, nappal szép meleg idő, 19-én esső és havazás, nagy sár egész végig nagy fagy... Április 1-én nagy havazás, ezután száraz, szeles idő. A tavaszi vetést megkezdtük 6-ig elvégződöt 29-én lett egy kevés esső, ezután szeles meleg éjjel nagy hideg, a marhák 20-ig kikezdték járni a legelőre ... Május 1-én szép meleg 2-ik esső, ezután szeles meleg közbe kevés pásztmás esső, de a föld nem ázott meg, az első kapálást elvégeztük, de nagyon száraz volt.. .. Junius 1-én szeles meleg nagy szárazság 2-ig megkezdtük szénacsinálást. Kevés széna lett,a 11-én első lett, de csak egy kevés ezután szeles híves a tavaszi vetést sokat sértete a hideg 18-ig lett annyi első, hogy az ugarolást megkezdetük ebbe a hónapba el is végeztük a második kapálást és szénacsinálást is. Julius 1-én szép meleg idő nagy szárazság. 7-én lett első egész hónapba esős idő. Közbe egyegy kevés meleg, az aratást megkezdetük 19-én, de keveset lehetet aratni egy-egy fél nap a sok esső uián ... Agusztus 1-én szép meleg idő, ezután közbe meleg, közbe nagy zápor essék. Az aratást 7-én végeztük, a sarju csinálást megkezdetük 16-ig de a sok esső mián keveset lehetett csinálni. 26- ik kezdetük a zabot aratni. 27- én lett hóharmat ezután szép meleg idő. A sarjunak felerészit megcsináltuk jó sarjutermés volt. Szeptember 1-én szép meleg idő 11-ig ezután első közbe meleg. 21-én kezdetünk vetni, de keveset lehetet mert lágy volt. 25-én esső nem lehetett vetni. 28-ig szép meleg idő jól lehetett vetni végigOktóber 1-én szép meleg idő, ezután is szép végig, közben nagy szelek, éjjel nagy hideg, a vetést 10-én végeztük jól eset, de a nagy szárazság miatt gyéren kelt egész hónapba nem lett esső ... November 1-én szép tiszta idő, 9-ig, 10-én esső és havazás nagy sár. 18-ig nagy hideg a sár megfagyott, 21-én esső és havazás végig, 10-én a marhák kerekedtek... Deczember 1-én nagy sár, 4- én nagy hideg a sár megfagyott. 6-ig havazás számt 14-ig, 15-én a hó elolvadott lett nagy sár 16- án kelet felől nagy szivárván, 18-ig kelet felől nagy szél kezdett fújni, a sár megfagyott nagy ‘hideg 29-ig éjjel esső az idő enyhült, sár lett 15-én a viz kiáradott ... Ezen évbe jó közepes termés volt. Ősszel a széna és a szalma nagyon drága volt mert Romániába sokat szállítottak. Gyümölcs is bőven volt. Makk nem volt, a sertéseket hőn hizlaltuk. Egy véka tiszta búza legszebb Elegy Rozs Töröbúza 70 krab egy hektó Karácson felé volt 1 f70 . A napló tehát nemcsak magával a változó idővel foglalkozik, hanem a gazdálkodó, gyakorlatias ezermester székelynek több irányba kiterjedő vizsgálódásait is megörökítette az utókor számára. A naplót olvasva — ha nem is jósolunk hosszú időre — megnyugtat az a tény, hogy ezelőtt 82 évvel hasonló tél mellett jó közepes termés volt. Miért ne lehetne most is ? Akkor csak cseremakkban volt hiány, s ha az idén is csak abban lenne, azt még meg lehetne bocsátni a természetnek. De a napló más egyebet is jelent. 1889-ben egy falusi „földész“ — így nevezte magát a napló írója — olyan helyesírással írt, melynek olvasása tiszta fogalmakat ad. Pedig csak egyetlen tanítója volt. Az akadémiának sem volt évtizedenként tökéletesebb és még tökéletesebb helyesírási szótára. Ez a falusi ember méltán nevezhető írástudónak, különösen, ha számításba vesszük azt, hogy ma városon a magyar nyelvszakos tanár és a különféle szakokat oktató tanárok vállvetve próbálják a városon tanuló ifjú agysejtjeit a helyesírás befogadására bírni. Sajnos ez az erőfeszítés nem minden esetben hozza meg az eredményt. Találkozunk olyan szülővel is, aki nem érti, hogy miért van gyerekének magyar nyelvből 5-ös vagy 6-os osztályzata, „hiszen tud magyarul“. Valóban tanulóink beszélik anyanyelvüket, de sok esetben, ha írásban akarják magukat másokkal megértetni, ez éppen a helytelen írás miatt gyakran nem sikerül. Ha falun, 82 évvel ezelőtt az időjárást számunkra kristálytiszta világossággal közvetítette egy 6 elemi osztályt végzett falusi ember, mennyivel inkább el kell várnunk, hogy a ma ezerszer jobb körülmények között tanuló ifjaink olyan írásokat hagyjanak az elkövetkező utókorra, hogy abból fogalomzavar ne legyen. Harkó József Gáspár József 1 frt 80 kr 65 kr 2 f 20 y <2 / j c ' ^ vX. 1rUt^ 6 J: y /d ^ ^ JLdy Xq_ je. ÍAZtC Örömmel olvastuk a hírt: „A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül Magyarország felszabadulása 26. évfordulója alkalmából Varga Nándor Lajosnak az Érdemes Művész kitüntető címet adományozta". Örömünk magyarázata pedig az, hogy a kitüntetett Európa-hírű grafikus nem más, mint az a szikár, barázdáktól szántott arcú, Kós Károlyosan harcsabajszú, töretlen vitalitású művész, aki minden nyáron megjelenik Sepsiszentgyörgyön, zsenge ifjúságának színhelyén, s édesanyja sírján kívül mindig felkeresi az Alma Mater-t, a Mikó Kollégiumot, ahol tanult, ahol sportsikereit aratta, ellátogat a múzeumba, amelynek gazdag könyvtárában több könyvéhez gyűjtött adatokat, Gyárfás Jenő egykori műtermébe, amelynek mestere egykor első ecsetvonásait korrigálta. Mert nem tud soha elszakadni édes szülőföldjétől. Olaszországi útjairól épp úgy hazatér a Szépmező ölébe, mint évenkénti londoni kiállt Varga Nándor Lajos ünnepe tájairól. A Debren patak partjára tér meg erőt gyűjteni Európa-szerte elismert alkotások létrehozásához. Sohasem titkolta, hogy jobban esik neki egy pár mondatos itthoni elismerés, mint az Angol Királyi Társaság Képzőművészeti Osztályán elért siker. Megérdemelt kitüntetése alkalmából hadd tudják meg olvasóink is, ki fordul meg évenként közöttük. Gyárfás Jenő sepsiszentgyörgyi műtermében tanulta a festést, de a pesti akadémiai évek híres tanára, Olgyai Viktor a rembrandti vonalmágiát szerettette meg vele, így lett grafikus. A londoni tanulmányút csak még jobban megerősítette ezt, s így szinte minden grafikai műfaj megfellebbezhetetlen mesterévé vált. A rézkarc, a rézmetszet, a fa- és linómetszet, az akvarell, az aquatinta, a ceruza- vagy tollrajz egyformán a „kisujjában" van. Olajfestményei viszont azt bizonyítják, hogy nemcsak a grafikában érzi otthon magát. Egyik kritikusa ,Varga Nándor Lajos művészetét egy Wilde-idézettel jellemzi nagyon találóan : „Műalkotás az, amelyen meglátszik az alkotó gyönyöre".. Nos , a 75. évét nemrég betöltött mester műveiből süt az alkotásnak ez az extázisa. Antropocentrista szellemű munkáit, gyöngéd asszony- és leányportréit, sugárzó aktjait, csoportképeit, tömegjeleneteit, a székely tájban gyökerező látomásait mind ez hatja át: a fényárny-komplexumot rögzítő tónusgazdag, leheletfinom vonalú líraiság. Nem csoda hát, ha több munkáját igen tekintélyes külföldi gyűjtemények őrzik. Büszkék lehetünk, hogy a mester nagyon gazdag gyűjteménnyel ajándékozta meg múzeumunkat is, amelynek egy részét a művész jelenlétében, 1970-ben állította ki városunk múzeuma, egyidőben a budapesti, európai visszhangot kiváltó nagy retrospektív egyéni tárlatával. Az Azúta tavalyi kötete tanulmányát közölte : Barabás Miklós három kópé a sepsiszentgyörgyi múzeumban címen, s ugyancsak 1970-ben adta ki a múzeum Sepsiszentgyörgy város építészeti műemlékei című (Székely Zoltánnal közösen írt) művét. Mintegy féltucatnyi grafikatörténeti tudományos és nyomtatástechnikai vonatkozású művet közölt. Ezek is bizonyítják — eredményes pedagógiai munkássága mellett — a sokoldalú művészegyéniség kötődését a Székelyföldhöz, Háromszékhez, Sepsiszentgyörgyhöz. Ragaszkodására ragaszkodással kell válaszolnunk. Szívből gratulálunk megérdemelt kitüntetéséhez. Berde Zoltán