Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-22 / 308. szám

Hogyan vélekedik időjárásról és egyebekről 82*-ével ezelőtt Gáspár József bibarcfalvi földész ? Egykori népi írástudóink írás­beli hagyatékának feltárása, összegyűjtése, sőt, még jórészt ezutáni közzététele feladat. Ilyen feladatot jelent a Gáspár József és fia, Gáspár Gábor által csaknem háromnegyed évszáza­don át vezetett, józan gyakorla­tias szempontból megírt időjá­rási napló testes kötetével való foglalkozás is. A szakemberek számára mű­szeres észlelések hiányában je­lent értékes adatokat, az átlag­olvasó pedig elgondolkodhat megfogalmazásán és a benne foglaltakon egyaránt. Különösen időszerű egy ilyen rendkívülinek mondott téli idő­szak után. Egyébként is érdekes olvasmány ebbe a keretbe be­ágyazva. A januári meleg tél sokunk­ban vetette fel a kétkedést­­: ilyen tél után vajon mi várható? A székely ember azt szokta mondani : „Nem eszi meg a far­kas a telet“. Régi feljegyzések arról tesz­nek említést, hogy „máskor is volt így, s mégis lett valahogy“. Mindkét megállapításnak las­san igazat kell adnunk, anélkül, hogy időjóslásba nánk, vizsgáljuk meg bocsátkoz­néhány régen letűnt évnek időjárását, s az utánuk következő termés­­eredményt. Mindenekelő­tt le kell szögez­nünk egy dolgot, azt t.i., hogy „a világon a legnehezebben elő­rejelezhető jelenség az emberi magatartás, és rögtön utána jön az időjárás“ (Neumann matema­tikus). Borentz amerikai mete­orológus szerint : „Azok a mete­orológusok, akik hisznek benne, hogy az időjárás napról-napra történő változásait három hét­nél hosszabb időre valaha is előre lehet jelezni, túlontúl op­timisták“. S hogy ez ma még mennyire így van, álljon példá­nak a Méhészet c. folyóirat 1971 februári számának 48. ol­dal 5. bekezdésében N. Topor­s Milyen idő várható ? c. cikké­nek egy idézete : „Március 1 és 3 között ország­szerte abnormális meleg várha­tó. A hőmérséklet nappal 14 és 22 fokra emelkedik.E ten Valóban, idei telünkhöz mér­abnormális hőmérséklet volt ezeken a napokon, de nem meleg, hanem hideg formájá­ban. Nem célom most azon bonyo­lult tényezőkkel foglalkozni, a­­melyek tartóssá, vagy hisztéri­kusan változóvá, abnormissá te­szik az időjárást. Csupán né­hány érdekes példával szeret­ném megvilágítani a rendkívüli időjárás beköszöntését egyik vagy másik évtizedben. Továbbá pedig azok következményeit, a­­melyek semmiképpen nem jelen­tettek sem éhínséget, sem pedig világ végét. Egy orosz krónika szerint 1289 telén a mai Szovjetunió európai részén egyáltalán nem volt hó. „Januárban rügyezni kezdtek a fák, s februárra már piroslott az eper­. Az idén Moszkvában január folyamán + 5 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála, és ugyan­akkor az Egyesült Államokban, még a déli részeken is —35 fo­kot mutatott a hőmérő. Tehát az idő úgy viselkedik néha, mint az a józanéletű ember, aki nagy­ritkán leissza magát, hogy azu­tán ettől megundorodva, éveken át antialkoholista életet élhessen. S mert voltak és vannak hitelt érdemlő falusi írástudók, hadd idézzük GÁSPÁR JÓZSEF bi­­barcfalvi földész 1884-ben elkez­dett naplójából az 1889-es nap­tári év időjárását, annak gaz­dasági vonatkozásaival együtt. Ez bizonyos mértékig megnyug­tat bennünket arról, hogy a rendkívüli időjárást minden­képpen el lehet viselni. Idézzük a naplót : „1899 év január 1-én szép tisz­ta idő hó nélkül, 4-én első. 5-én nagy havazás, szánnal keveset lehetett járni, mert a hó elol­­vadott, sár lett, 22-én ojan lágy idő volt, kiültünk a kapuba, ez­után éjjel fagy napas sár ... Február 1-én nagy sár, éjjel sem fagyott meg, 11-én a gyer­mekek mezítláb járkáltak a sár­ba, ojan lágy idő volt. 22-ikén kezdett havazni, nagy széllel végig havazó volt.... Márczius 1-én havazás, szánat, 5-én lett nagy sár, 7-én fagy, nagy hideg olyan amilyent töhet márcziusba nem éreztem 9-ig, ezután éjjel hires, nappal szép meleg idő, 19-én esső és havazás, nagy sár egész végig nagy fagy... Április 1-én nagy havazás, ez­után száraz, szeles idő. A tavaszi vetést megkezdtük 6-ig elvégző­döt 29-én lett egy kevés esső, ezután szeles meleg éjjel nagy hideg, a marhák 20-ig kikezdték járni a legelőre ... Május 1-én szép meleg 2-ik esső, ezután szeles meleg közbe kevés pásztmás esső, de a föld nem ázott meg, az első kapálást elvégeztük, de nagyon száraz volt.. .. Junius 1-én szeles meleg nagy szárazság 2-ig megkezdtük szénacsinálást. Kevés széna lett,a 11-én első lett, de csak egy ke­vés ezután szeles híves a tavaszi vetést sokat sértete a hideg 18-ig lett annyi első, hogy az ugaro­lást megkezdetük ebbe a hónap­ba el is végeztük a második kapálást és szénacsinálást is. Julius 1-én szép meleg idő nagy szárazság. 7-én lett első egész hónapba esős idő. Közbe egy­­egy kevés meleg, az aratást meg­kezdetük 19-én, de keveset le­hetet aratni egy-egy fél nap a sok esső uián ... Agusztus 1-én szép meleg idő, ezután közbe meleg, közbe nagy zápor essék. Az aratást 7-én vé­geztük, a sarju csinálást meg­kezdetük 16-ig de a sok esső mián keveset lehetett csinálni. 26- ik kezdetük a zabot aratni. 27- én lett hóharmat ezután szép meleg idő. A sarjunak felerészit megcsináltuk jó sarjutermés volt. Szeptember 1-én szép meleg idő 11-ig ezután első közbe meleg. 21-én kezdetünk vetni, de keve­set lehetet mert lágy volt. 25-én esső nem lehetett vetni. 28-ig szép meleg idő jól lehetett vet­ni végig­­­­­Október 1-én szép meleg idő, ezután is szép végig, közben nagy szelek, éjjel nagy hideg, a vetést 10-én végeztük jól eset, de a nagy szárazság miatt gyé­ren kelt egész hónapba nem lett esső ... November 1-én szép tiszta idő, 9-ig, 10-én esső és havazás nagy sár. 18-ig nagy hideg a sár meg­fagyott, 21-én esső és havazás végig, 10-én a marhák kerekedtek... Deczember 1-én nagy sár, 4- én nagy hideg a sár megfagyott. 6-ig havazás szám­t 14-ig, 15-én a hó elolvadott lett nagy sár 16- án kelet felől nagy szivárván, 18-ig kelet felől nagy szél kez­dett fújni, a sár megfagyott nagy ‘hideg 29-ig éjjel esső az idő eny­hült, sár lett 15-én a viz kiára­dott ... Ezen évbe jó közepes termés volt. Ősszel a széna és a szalma nagyon drága volt mert Romá­niába sokat szállítottak. Gyü­mölcs is bőven volt. Makk nem volt, a sertéseket hőn hizlaltuk. Egy véka tiszta búza legszebb Elegy Rozs Töröbúza 70 kr­­ab egy hektó Karácson felé volt 1 f­70 . A napló tehát nemcsak magá­val a változó idővel foglalkozik, hanem a gazdálkodó, gyakorla­tias ezermester székelynek több irányba ki­terjedő vizsgálódása­it is megörökítette az utókor számára. A naplót olvasva — ha nem is jósolunk hosszú időre — meg­nyugtat az a tény, hogy ezelőtt 82 évvel hasonló tél mellett jó közepes termés volt. Miért ne lehetne most is ? Akkor csak cseremakkban volt hiány, s ha az idén is csak abban lenne, azt még meg lehetne bocsátni a természetnek. De a napló más egyebet is je­lent. 1889-ben egy falusi „földész“ — így nevezte magát a napló írója — olyan helyesírással írt, melynek olvasása tiszta fogalmakat ad. Pedig csak egyetlen tanítója volt. Az akadémiának sem volt évtizedenként tökéletesebb és még tökéletesebb helyesírási szótára. Ez a falusi ember mél­tán nevezhető írástudónak, kü­lönösen, ha számításba vesszük azt, hogy ma városon a magyar nyelvszakos tanár és a külön­féle szakokat oktató tanárok vállvetve próbálják a városon tanuló ifjú agysejtjeit a helyes­írás befogadására bírni. Sajnos ez az erőfeszítés nem minden esetben hozza meg az ered­ményt. Találkozunk olyan szü­lővel is, aki nem érti, hogy mi­ért van gyerekének magyar nyelvből 5-ös vagy 6-os osz­tályzata, „hiszen tud magyarul“. Valóban tanulóink beszélik a­­nyanyelvüket, de sok esetben, ha írásban akarják magukat má­sokkal megértetni, ez éppen a helytelen írás miatt gyakran nem sikerül. Ha falun, 82 évvel ezelőtt az időjárást számunkra kristály­­tiszta világossággal közvetítette egy 6 elemi osztályt végzett fa­lusi ember, mennyivel inkább el kell várnunk, hogy a ma e­­zerszer jobb körülmények között tanuló ifjaink olyan írásokat hagyjanak az elkövetkező utó­korra, hogy abból fogalomzavar ne legyen. Harkó József Gáspár József 1 frt 80 kr 65 kr 2 f 20 y <2 / j­­ c ' ^ vX­. 1rUt^ 6 J: y /d ^ ^ JLdy­­ X­q_ j­e. ÍAZtC Örömmel olvastuk a hírt: „A Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a szocialista kultúra fej­­lesztése terén szerzett kimagasló ér­demei elismeréséül Magyarország felszabadulása 26. évfordulója alkal­mából Varga Nándor Lajosnak az Ér­demes Művész kitüntető címet ado­mányozta". Örömünk magyarázata pedig az, hogy a kitüntetett Európa-hírű grafi­kus nem más, mint az a szikár, ba­rázdáktól szántott arcú, Kós Káro­­lyosan harcsabajszú, töretlen vitalitá­­sú művész, aki minden nyáron meg­jelenik Sepsiszentgyörgyön, zsenge ifjúságának színhelyén, s édesanyja sírján kívül mindig felkeresi az Alma Mater-t, a Mikó Kollégiumot, ahol tanult, ahol sportsikereit arat­ta, ellátogat a múzeumba, amelynek gazdag könyvtárában több könyvé­hez gyűjtött adatokat, Gyárfás Jenő egykori műtermébe, amelynek meste­re egykor első ecsetvonásait korrigál­­ta. Mert nem tud soha elszakadni é­­des szülőföldjétől. Olaszországi útjai­ról épp úgy hazatér a Szépmező ö­­lébe, mint évenkénti londoni kiállt­ Varga Nándor Lajos ünnepe tájairól. A Debren patak partjára tér meg erőt gyűjteni Európa-szerte elismert alkotások létrehozásához. Sohasem titkolta, hogy jobban esik neki egy pár mondatos itthoni elis­merés, mint az Angol Királyi Tár­saság Képzőművészeti Osztályán el­ért siker. Megérdemelt kitüntetése alkalmá­ból hadd tudják meg olvasóink is, ki fordul meg évenként közöttük. Gyárfás Jenő sepsiszentgyörgyi műtermében tanulta a festést, de a pesti akadémiai évek híres tanára, Olgyai Viktor a rembrandti vonal­mágiát szerettette meg vele, így lett grafikus. A londoni tanulmányút csak még jobban megerősítette ezt, s így szinte minden grafikai műfaj megfellebbezhetetlen mesterévé vált. A rézkarc, a rézmetszet, a fa- és li­nómetszet, az akvarell, az aqua­­tinta, a ceruza- vagy tollrajz egyfor­mán a „kisujjában" van. Olajfestmé­nyei viszont azt bizonyítják, hogy­­ nemcsak a grafikában érzi otthon magát. Egyik kritikusa ,Varga Nándor La­jos művészetét egy Wilde-idézettel jellemzi nagyon találóan : „Műalko­tás az, amelyen meglátszik az alkotó gyönyöre".. Nos , a 75. évét nem­rég betöltött mester műveiből süt az alkotásnak ez az extázisa. Antropo­­centrista szellemű­ munkáit, gyöngéd asszony- és leányportréit, sugárzó aktjait, csoportképeit, tömegjelene­­teit, a székely tájban gyökerező lá­tomásait mind ez hatja át: a fény­­árny-komplexumot rögzítő tónusgaz­dag, leheletfinom vonalú líraiság. Nem csoda hát, ha több munkáját igen tekintélyes külföldi gyűjtemé­nyek őrzik. Büszkék lehetünk, hogy a mester nagyon gazdag gyűjtemén­­­nyel ajándékozta meg múzeumunkat is, amelynek egy részét a művész je­lenlétében, 1970-ben állította ki vá­rosunk múzeuma, egyidőben a bu­dapesti, európai visszhangot kiváltó nagy retrospektív egyéni tárlatával. Az Azúta tavalyi­­ kötete tanulmá­nyát közölte : Barabás Miklós három kópé a sepsiszentgyörgyi múzeumban címen, s ugyancsak 1970-ben adta ki a múzeum Sepsiszentgyörgy város­­ építészeti műemlékei című (Székely Zoltánnal közösen írt) művét. Mint­egy féltucatnyi grafikatörténeti tudo­mányos és nyomtatás­technikai vo­natkozású művet közölt. Ezek is bi­zonyítják — eredményes pedagógiai munkássága mellett — a sokoldalú művészegyéniség kötődését a Szé­kelyföldhöz, Háromszékhez, Sepsi­szentgyörgy­höz. Ragaszkodására ragaszkodással kell válaszolnunk. Szívből gratulálunk megérdemelt kitüntetéséhez. Berde Zoltán

Next