Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-22 / 308. szám
A timármesterség valójában nagyon büdös mesterség volt. A bőr kikészítéséhez abban az időben még nem gyári, hanem cserefakéregből és canismergából készített cserzőanyagot használtak, amit maguk gyűjtöttek össze és maguk készítették el a különböző vegyi erősségű keverékeket. Ha a többi vásárhelyi varga ugrálni akarta a tímárokat, nagy előszeretettel emlegettek egy állítólag megtörtént esetet. Rupinak hívták az öreg sintért s rendszerint 3—4 fiával és ugyanannyi feleségével járta a vásárhelyi utcákat, kezükben a tarád végére eszközölt dróthurokkal, s jaj volt annak a kutyának, amelyik a család bűvkörébe került. — Kerülj elejbe te Furu... szorítsd a kertek felé Gica. Ne hátra, hanem előre, te Lina — vezényelt az öreg Rupi a háttérből és nagyokat csapott a kordét húzó csupa csont gebe hátára. A nézősereg azonban mindig a bajbajutott kutya pártjára állt. A gyerekek nagy kiabálással mindig az ellenkező irányba zavarták a megrettent kutyát s végül egy nagy kapu, vagy egy boltajtó éppen akkor nyílott meg, vagy éppen akkor csattant el egy pofon a cigánylegénykék képén, amikor a hurok már majdnem a kutya nyakára szorult. Ilyenkor a nagyközönség hálásan hahotázott, cigány törölgette a megizzadt homloakát, az öreg Rupi káromkodott, mint a jégeső s rázta az öklét a család reménydús sarjai felé. — Te ... te . . . élhetetlen .. Te ... hogy essen ki a szemed... óh, te szégyentelen... inkább lettél volna tímár inas, mint ezt a szép mesterséget tanuljad .... Állítólag igy a gazdag timárt mondta Rupi, és ha elkapta a gőg, a lobbi varga hamar emlékezetébe idézte a Rupi szavait a mesterséget illetően. A tímárok pedig csak mosolyogtak, gazdagodtak, s ha volt valami keserűségük, az csak azért volt, mert már csak elvétve akadt inasnak jelentkező, családi vonalon is reménytelen volt a próbálkozás. A céh-kriptát az ősök jól méretezték. Az utolsó generáció azonban még sikerrel vívta az önvédelmi harcot a gyári termékek ellen, mert a tartósságot nem lehetett tőlük elvitatni. Ebben a kategóriában még helyet kell biztosítani a vásárhelyi szíjgyártó mestereknek is. A már előbb említett fehérhámosok mellett mindig volt 3—4 ciha szíjat gyártó mester is, akik divatlap után készítették a lószerszámot s olyan „lófrakkokat" akasztottak műhelyeik kirakatába, hogy még azok is megbámulták, akiknek nem volt lova. Ilyen szíjgyártó mesterek voltak : Mógory Bálint, Nagy Gyula, Marthy Mihály és a fiatalabb generációból: Zsidó Mihály és Szabados, az előbb említetteknek mindenképen méltó tanítványai. A századforduló előtt, sőt az első világháborút megelőző időkben is a Székelyföldön néhány urasági lógattól eltekintve, csak ,,tarhámmal“ képzelték el a szép lószerszámot. A hegyes-völgyes utakon nagy könnyebbséget jelentett az állatnak, a Ruhám, amelynek majdnem az egész testhosszát abroncsszerűen belefoglaló szíjhevederei úgy alkalmazkodtak az állat testéhez, ahogy azt a terep megkívánta. Ha hegyre felfelé fokozottan húzni kellett a szekeret, a tarhám-rész lazán hajtott a hátsó combokra, ha azonban tefelé tartani kellett, a ló szinte beleült a puha tarhámba és megerökelés nélkül tartotta vissza a szekeret. Nem is kellett és nem is volt lék, mert közfelfogás szerint nem is ló az, amelyik nem tudja a szekeret visszatartani. Nagyrészt ilyen tarhámokat készítettek a csfraszíjgyártók. De annak a hámnak minden darabkája egy-egy remekmunka volt. Díszes és tariátlan vitézkötéses szíjfonalak, réz vagy éppen ezüst díszítésű szemellenzők, gyeplőtartó karikák, hevederek. A hibátlan, jól tartott, szép állatokat még szebbé tette, és olyan büszke testtartással viselték ezt a szerszámot, mint az emberek az ünneplő ruhát. Volt is mindig munkájuk bőven a mestereknek és ez a magyaros, finom népművészeti érzékkel készült szerszám — akár hám, akár nyereg — nemcsak Erdélyben, hanem az első világháború előtti Romániában is annyira közismert volt, hogy még a román királyi udvar is dolgoztatott a vásárhelyi szíjgyártókkal és mindenkori megrendelők voltak az erdélyi nemesek, romániai bojárok, mindazok, akik szerették a szép állatot, szép parádés kocsit, mutatós szerszámot. A szíjgyártók, de a mészárosok és tímárok is híres lótartók voltak. Néha Aradig is szekereltek egy-egy pár szép ló után. A leghíresebb lóbellét azonban Krinczky Árpád volt. Mellesleg kocsmároskodott is, de főfoglalkozása a lótartás, bellérkedés. Krinczky a lovait többnyire a romániai bojároknak adta el. Főleg szénfeketéket, sárgákat tartott, és elég gyakran váltogatta, mert messziről is eljöttek a kupecek. A Cantacuzinók, Filipescuk, Bibescuk hintáit a bukaresti bulevárdokon gyakran röpítették Kriiczkytól vásárolt lovak vásárhelyi szíjgyártók által készített homokban. S megtörtént az is, hogy a lovakkal együtt a kocsist is megvették. Olyan bért adtak neki, amilyent kívánt. Mert hajlani is tudni kellett ezeket a lovakat. Ezek a lóvásárok nagy események voltak Vásárhely életében. Hetekig erről folyt a szó a műhelyekben, kereskedésekben, s a vásárnak minden apró mozzanatát mindenki ismerte. (folytatjuk) ere 1971. április 22. csütörtök Napkelte 5,21 Napnyugta 19,08 Eltelt 112 nap Hátravan 253 nap 1870-ben született Vladimir Iljics Lenin A szép és meleg idő tovább tart, változóan felhős, nagyobbrészt derült égboltozattal. Délkeleti légáramlás. A hőmérséklet állandó szinten marad. TÉVÉ Április 22 — csütörtök 18,00: MAGYAR NYELVŰ műsor. Tudomány és ipar. Furdek Mátyás jegyzete ; A reșițai üzem fiatal pszichológusa . Néhány perc muzsika, 18,30: Autósoknak ! 18,50 : Beszéljünk helyesen románul : 19,15: Hirdetések; 19,20: 1001 este — kisgyermekeknek 19,30 : Híradó ; 20,00 : 50 év. 50 visszaemlékezés ; 20,20 : Románia hozzájárulása a nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos haladáshoz ■; 20,50 : Népdalok és népi táncok ; 21,05: Földünk siet — dokumentumaim ; 21,45: Irodalmi műsor; 22,05: Szórakoztató zene ; 22,50 : Híradó. Április 23 — péntek 17,00: Tv-iskola. Konzultáció felvételizőknek, fizikából és román irodalomból; 18,00 : Otthonunk ; 18,40 : Gyermekek világa; 19,10: Lottó-húzás; 19,20: 1001 este — kisgyermekeknek 19,30 : Híradó ; 20,00 : 50 év, 50 visszaemlékezés; 20,20: Játékfilm — főszerepben Fernandez ; 21,40: Dokumentumaim 22,20 : Balettműsor; 22,50: Híradó. Jól értesült körökből hallottuk, hogy holnapután salakeső hullik. Felhívjuk a megyei sporttanács figyelmét, a kellő időben írja meg körleveleit és rendeléseit, hogy az égből hulló salakot a szentgyörgyi sportpályák javítására fogják be. A salakeső után az idő kiderül, nem akadályozza többé a labdajátékok ütését, az edzések megtartását a szabad ég alatt. I MOZI 1 SEPSISZENTGYÖRGY Művész mozi (tel. 14 45) ROSSZ FIÚK, JÓ FIÚK (amerikai film) 10, 16, 18 és 20 órától. Vasile Roaita mozi (tel. 17 55) EGY RÉGI, RÉGI MESE (szovjet film) 17 órától AZ ÉJ HEVÉBEN (amerikai film) 19 órától. KEZDI VÁSÁRHELY Május 8 mozi (tel. 391) B, D, AKCIÓBA LÉP (román film) 10, 16, 18 és 20 órától. KOVÁSZNA Győzelem mozi (tel. 13) „S" VÁROSBAN (szovjet film) 18 és 20 órától. Tavasz a Tavasz utcában Még a múlt évben is, ha az ember csak tehette, esős időben elkerülte az erkői fenyves felé vivő Tavasz utcát. Itt-ott, csupán néhány ház előtt volt kövezet. Pár héttel ezelőtt azonban a kövezett rész egyre hosszabodott, s most már az egész utcában végig, mind a gyalogjáró, mind a kocsiút egyike lett a város sármentes utcáinak. A munkálatokat május elseje tiszteletére hazafias munkával végezték az utca lakosai. Az akció elindítója Györbíró Pál nyugdíjas, aki időt, fáradságot nem kímélve nemcsak igyekezett az itteni lakosokat meggyőzni a munka fontosságáról és szükségességéről, de az anyag megszerzését is kijárta a néptanácsnál. Hívó szavára az utca lakosai egy emberként láttak munkához, s ilyen szempontból követendő példát állítottak más sepsiszentgyörgyi utcák lakosai számára. Egyetlen háztulajdonos sem volt, aki a munkából ki ne vette volna a részét. Sőt, — s ez különösen becsülendő tett — egy munkaképtelen szomszédjuk háza előtt a munkálatokat az utcabeliek közös erővel elvégezték. (h.e.) Lesz-e telefon a vargyasi kőbányánál ? Érdekes dolgot mesélt Soós Béla, a vargyasi pártbizottság titkára : a jég területén működik egy kőbánya, közsepsiszentgyörgyi Bazalt vállalathoz taratozik. Természetesen, mint a község területén működő ipari egységnek, szoros kapcsolatai vannak a község vezetőségével, a pártbizottsággal. A bánya elég jól működik, bár fennakadások, főleg az üzemanyaghiány miatt, előfordulnak. A legnagyobb probléma viszont az, hogy a bányánál nincs telefon. Néhány kilométerre van a falutól, s valahová telefonálni akarnak, mindig ha le kell menniük a községbe. A kétnaponkénti termelési jelentést is a néptanácsról vagy a postáról adják le Ez a vállalatnak bizonyára éppen elég pénzébe kerül. A súlyosabb ok azonban nem is ez, ugyanis, ha valami történik a bányában, még idejében jelenteni sem tudják. Két évvel ezelőtt egy halálos, a múlt évben pedig egy elég súlyos balesetről csak az első áthaladó kocsival tudtak hírt adni. A község vezetősége is többször sürgette a telefon felszerelését, de a vállalat mind ez idáig nem válaszolt a kérésre. Ezért adunk helyet Soós Béla párttitkár, néptanácselnök kérdésének : lesz-e telefon a vargyasi kőbányánál ? (baráti) SZÍNHÁZ A MAROSVÁSÁRHELYI ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ vendégjátéka megyénkben. 1971. április 26. — SEPSISZENTGYÖRGY — 11 és 14 órakor Állami Magyar Színházban — KACOR KIRÁLY; 1971. április 27. — KÉZDIVÁSÁRHELY — 11 és 15 órakor — Művelődési ház — KACOR KIRÁLY. Pronoexpressz-nyerőszámok 16, 33, 30, 44, 27, 21, 24, 43, 21, 28 MEGYEI TIT KÖR Szerkesztőség és kiadtóhivatal : Sepsisenitgyörgy Szabadság tér 10 Telefon! Főszerkesztő szám 15 04 Tájékoztatás 13 45 Titkárság 13 84 Nyomda 14 13 Műszaki kivitelező i A brassói nyomdaipari vállalat sepsiszentgyörgyi részlege