Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-23 / 309. szám

v/ m VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I TŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. ÁPRILIS 23., PÉNTEK ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 309. SZÁM A pártévforduló tiszteletére Évi 170 tonna fonalterme­­léssel nőtt a sepsiszent­györgyi Olt textilgyár fonodájának termelési kapacitása Barabás Lajos, a fonoda veze­­tője és Maria Scoarța mérnök­­nő, a tervosztály osztályvezető­je kezdeményezésére a egyes gépi felszereléseit fonoda vezték, és így felszabadult á tven­100 négyzetméter termelőfelület. Er­re a termelőfelületre felszerel­nek négy nagy termelékenységű gyűrűs fonógépet, a kolozsvári Unirea gyár új termékét. A most megkezdődött átrendezési és szerelési munkálatok május végére fejeződnek be. A négy új gép évi kapacitása 170 ton­na gyapotfonal, melynek értéke meghaladja a 4,5 millió lejt. Kovászna megye ipara 8 nappal határidő előtt teljesítette az 1971-es év első négy hónapjára kitűzött tervfeladatokat A megye dolgozói kimagasló eredményekkel köszöntik a párt megalakulásának 50. évforduló­ját. Sikeres és szorgalmas mun­kájuk eredményeképpen az első négy hónap tervfeladatait 0 nap­pal határidő előtt teljesítették. Terven felül április hónap végéig a megye gazdasága több mint 36 millió lej értékben 11400 tonna lignitet, 2­900 tonna bri­kettet, 800 köbméter fenyődesz­­kát, 500 köbméter bükkdeszkát, 44 000 méter gyapotszövetet, 2 millió lej értékben konfekció­kat, 2 838 hektoliter tejet és tej­termékeket termel. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy a terv túlteljesítésével egyidejűleg csökkent az önkölt­ség, nőtt a tiszta jövedelem és a munkatermelékenység. A vállalatok közül külön di­cséretet érdemelnek a sepsi­szentgyörgyi textilkombinát, a kézdivásárhelyi faipari kombi­nát, Poliprod, Kalász, Local­­prod helyiipari vállalatok, vala­mint a köpeci bányaipari válla­lat. Bővül az ország műszaki­­anyagi alapja Az elmúlt negyedévben to­vább bővült az ipar, az épít­kezés, a szállítás, a mezőgazda­ság és a többi nemzetgazdasági ág műszaki-anyagi alapja. A múlt év azonos időszakához képest a beruházások átlag 10,4 százalékkal növekedtek, ennél is nagyobb volt a növe­kedés a villamos energia, a vegyipar, a faipar és a szállítás terén.­­ Azzal, hogy a tél fokozottabb mértékben folyamán kiak­náztuk anyagi erőforrásainkat és alaposabban megszerveztük a munkát az építőtelepeken, ebben az időszakban — az ipar főbb ágaiban — 10,6 milliárd lej értékű állóalapot helyezünk üzembe, 22,6 százalékkal töb­bet, mint a múlt év első ne­gyedében. Ötvenhét ipari és agro-zootechnikai termelőka­pacitást adtunk használatba, s ez hozzájárul az idei tervben előirányzott termeléstöbblet el­éréséhez. Az idén beindult ob­­jektumok közül megemlítjük többek között a galaci kohá­szati kombinát 450 000 tonna kapacitású hideghengerművét, a Turnu Măgurele-i műtrágya kombinát ammónia- és karba­­midberendezést, amely éven­te 308 000 tonna ammóniákat illetve 300 000 tonna karbami­­dot állít elő, a călărași cellu­lózkombinát papírgyártó be­rendezését, a buzăui betone­­lemkombinátot, a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer harmadik, 178 mega­wattos gépcsoportját, a lugosi textilvállalat évi 2,6 négyzetméter pamutkelme millió és 65 tonna pamutszál kapacitású új osztályait, a galaci és a ti­­tui állami mezőgazdasági válla­­lat baromfitenyésztő komplexu­mait, amelyek évente külön­­külön 225 000 húscsirkét és 78 000 tyúkot tenyésztenek stb. ★ A Román Kommunista Párt félszázados évfordulója tiszte­letére szerdán délben ifjúsági staféta indult megyénkből a szomszédos Hargita megyé­be, Csíkszereda-Marosvásár­­hely-Kolozsvár útiránnyal. A hat motorkerékpárosból álló csoport Kovászna megye fiatal­jainak, KISZ-tagjainak azt az elhatározását tolmácsolja, hogy mindent megtesznek az előt­ük álló feladatok, a hazafias mun­ka terén rájuk háruló kötele­zettségek teljesítéséért, túlszár­nyalásáért. Megyénk ifjúsági szervezeté­nek képviselői a tegnap dél­után, Csíkszeredában, a Hargi­ta megyei KISZ-szervezet kép­viselőinek adták tovább a Ko­vászna megyei ifjúság staféta­­ü­zenetét. Az 1971. április 20-ig elvégzett hazafias munkák s *53 Ni 00 000 A helységek megnevezése Vállalás Teljesítés Egy lakosra eső összeg­­ A helységek •53 megnevezése to Cco V­állalás Teljesítés Egy lakosra eső összeg 1.Sepsiszentgyörgy 3 525 000 2 230 000 89. 20. Dobolló 299 000 85 000 35 2.Barót 1 597 990 250 000 92 21. Gelence 137 600 50 000 12 8.Kovászna 1 500 000 945 000 115 22. Gidófalva 163 712 78 000 27 4.Bodzaforduló 428 500 404 000 70 23. Hídvég 305 000 245 000 105 b.Kézdivásárhely 3 000 000 1 200 000 96 24. Illyefalva 265 767 160 000 62 6.Komandó 60 414 40 000 35 25. Lemhény 359 200 220 000 53 7.Sárkány 184 330 87 000 19 26. Málnás 373 782 245 000 39 8.Szitabodza ICO 000 134 000 28 27. Maksa 301 209 150 000 50 9.Nagyajta 257 150 124 000 50 28. Ozsdola­­>77 561 200 000 64 10.Nagybacon 571 644 190 000 35 29. Uzon 368 740 130 000 25 11.Bölön 205 770 90 000 31 30. Pályán 184 585 250 000 70 12.Bodok 269 620 190 000 68 31. Réty 397 100­ 331 000 135 13.Nagyborosnyó 526 638 260 000 73 32. Szentlélek 396 100 196 000 ■10 14.Barátos 280 800 90 000 43 33. Torja 235 000 211 000 46 15.Bardóc 464 994 120 000 25 34. Körös,patak 401 000 300 000 76 16.Bereck 283 100 150 000 15 35. Élőpatak 416 950 196 000 57 17.Szentkatolna 376 200 150 000 40 36. Vargyas 156 000 120 000 52 18.Csernáton 400 000 320 000 69 37. Zágon 38. Zabola 432 470 412 697 260 000 390 000 46 70 19.Kökös 206 101 M5 000 54 ÖSSZESEN 1­2« 191 72310 906 000 57 Kirakodunk Régi és általános a szokás : ha idegen városba ér­kezünk, s időnk is van erre, egyetlen alkalommal sem mulasztjuk el végigmustrálni a kirakatokat, de még az üzleteket is. Akkor is, ha történetesen nincs vásárlási szándékunk. Nemcsak az árukészletet, nemcsak a vá­lasztékot vesszük ilyenkor szemügyre, hanem azt is : vonzó-e vagy sablonos, szép-e vagy gondatlan az el­rendezés, tetszetős-e vagy éppenséggel ízléstelen az á­­rukínálat formája. Összbenyomásunkat pedig, amellyel távozunk, rendszerint ráillesztjük magára a városra. Vonzó .. . Rendetlen ... És aligha nevezhetők ezek az észrevételek általánosságban felületesnek, hiszen a ke­reskedelem nem csupán gazdasági vonatkozásban képezi szerves részét egy város életének, de arculatát is ad­ja, adhatja, pozitív vagy negatív módon befolyásol­hatja a városesztétikát. Nem kétséges, hogy ez íratlan szabály alól megye­­székhelyünk, Sepsiszentgyörgy sem kivétel. Tény az is, hogy a kirakatok, üzletek láttán akadna itt nem is ke­vés dicséretre méltó, de az elmarasztalásra is lehetne — sajnos, bőségesen — példákat említeni. Nincs szán­dékunkban e helyen bonckés alá venni a helyi keres­kedelem esztétikáját, csupán néhány olyan jelenségre sietünk itt felhívni a közfigyelmet, amelyek egyrészt most, hogy úgy mondjuk „tavaszi rügyekként bújtak elő", s nem volna jó, ha szárba is szökkennének. Miről is van szó ? Arról, hogy nemrégiben, a tava­szi nagyvásár idején városunk utcáin láthattunk egyné­hány üzlet előtt asztalt — áruval megrakva. — Igaz, hogy rendszerint vásárlók (vagy csak kíváncsiskodók) serege vette ezeket körül. Mondhatni hát: a módszer bevált. De : az üzlet, a bolt végül is mire való ? Vagy : van erre valamilyen helyi hagyomány ? Ismerjük be : nincsen ! Egyszerű szóval : csúnya, mint látvány. Persze, érvelni lehet azzal is, hogy a kereskedelem­nek minden lehetőséget ki kell használnia a lehető leg­nagyobb áruforgalom érdekében. Nyilván ! Viszont mégsem olyan formák, szokások felélesztésével, ame­lyek sehogyan sem egyeztethetők össze a mai kor a­­dottságaival. Az árukínálatnak igen-igen sok korszerű módozata, formája lehet és van, amelyek megfelelők és szervesen bele is illeszthetők az általános fejlődés diktálta keretekbe. Más szavakkal : nem lehet az a cél, hogy a kereskedelem kiköltözzék az utcára ! Aminthogy nem lehet belenyugodni egy másik o­­lyan látványba sem, amelyről már olyan gyakran ír­tunk bírálólag, s amely ennek ellenére sem. .. tűnt még el. A göngyöleganyag utcai tárolásáról van szó. Arról, hogy egynémely üzlet előtt, mellett, mögött, vele átellenben stb., ott halmozódjanak naponta az egy­másra hányt ládák. Botladozunk bennük, bosszanko­dunk miattuk, hiszen a szépen megépített, elrendezett üzletet, annak egész környékét elrondítják. Végered­ményben tehát a városkép összbenyomását károsítják. Tudjuk, nem mindig oly kézenfekvő a megoldás, s a kereskedelem is nehézségekkel küzd ilyen tekintet­ben. Kell viszont keresni és találni rá megoldást, hiszen köztudott : a városfejlesztés nem áll meg a je­lenlegi szinten, távlataiban is mindinkább kibontakozik, nem nyugodhatunk hát bele semmiképpen a ládák lát­ványába Lehet, úgy tűnik, az elmondottak csak parány­ ré­­szét képezik a városesztétikának. Mégis olyan részek ezek, amelyek mindenki figyelmébe beleütköznek. Mert szeplőként éktelenkednek a város arculatán akkor, a­­m­ikor a szeplők eltüntetésének ma már jól bevált mód­szerei vannak. Hajas Margit ) Ahogy megkezdődtek­­ a szabadtéri edzések, a­? hogy annyira leiszik-a­kadt a salak, az OK­ B-1 osztályos kézilabdázói, a­­ Győz­elem férficsapata, a ’ sporttanács pályáján tar­­­totta felkészüléseit. És­­ mégis, amikor sor került­­ az első bajnoki mérkő­­­zésre, a textiles lányok­­ a bitumenpályára szó­ i rultak. Oda, mert a sa­­­lakpálya gondozatlan.­ ­ Egy percre! S Ezzel a gondolattal­­ kerestük fel a sportta­­­nács alelnökét, Baka Ká­rolyt (őt találtuk a sport­­­­tanácsnál) és kérdeztük­­ meg : MIKOR LESZ MÁR­­ HASZNÁLHATÓ V­ÁRO­­­SUNK EGYETLEN SA­­­LAKPÁLY­ÁJ­A ? Már­­ csak azért is ,mert a­­ sportiskola bitumenpá­­­lyája túlzsúfolt, és a két­­ együttes — Ott, Győze­­­lem — edzése nehéz­sé­­­gekbe ütközik, a tenisze­­­zőik pedig a három he­­­lyett egy pályán szo­r rongnak. —• Már egy hónapja megrendeltük a salakot Comănești-től. Többszöri telefonálás után — sür­gettük — azt válaszol­­ták, hogy nincs emberük, aki felrakja a salakot és nincs, amivel elküldjék. Ők a vasúton bonyolít­ják le a szállítást. Ami pedig a pályák gondozá­sát illeti, két nappal ez­előtt szerződtettünk egy pályagondnokot, aki már hozzá is fogott annak gondozásához. A pálya melletti öltözőkről egy­előre szó sem lehet, mert építőink még nem fejez­ték be a munkálatokat. SÜRGET AZ IDŐ, mert péntektől Udvarhelyi vendégünk az Akarat A- osztályos kézilabda csa­pata, mely itt, Sepsiszent­­györgyön készül fel a bajnoki küzdelemre. Véleményünk szerint ahogy két nappal ezelőtt lehetett pályagondozót fogadni, lehetett volna már kora tavasztól is. S most nem volna gond a kézilabda- és a teniszpá­lyás. (áros)

Next