Megyei Tükör, 1971. május (4. évfolyam, 316-341. szám)

1971-05-08 / 322. szám

NICOLAE CEALȘESCU ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE (folytatás az első oldalról) de társadalmi erőt a demokratikus jogaik és szabadságjogaik megvédéséért, a mélyreható társadalmi átalakulásokért vívott harcban. A szocialista párt soraiban egyre erőteljesebben hallatták szavukat azok az erők, amelyek állást foglaltak egy marxista-leninistára támaszkodó forradalmi pártideológiamellett. 1921. május 8-án a szocialista párt kongresszusa nagy szavazattöbbséggel elhatározta, hogy a párt átalakul Romániai Kommunista Párttá. (Erős, hosszasan ismétlődő taps.) Úgy hiszem, egyetértenek azzal, hogy köszöntsük az ünnepi gyűlésünkön résztvevő Gheorghe Cristescu elvtársat, aki a Romániai Kommunista Párt első főtitkára volt. (Erős taps.) Ez az esemény a forradalmi erők és a marxizmus-leninizmus diadalát jelentette országunk munkásmozgalmában. A kommunista párt megalakulásával a romániai forradalmi mozgalom fejlődésének újabb, magasabb szakaszába lépett. A reakciós körök már a párt első kongresszusa idején kegyetlenül üldözték a kommunistákat. Három évi legális tevékenység után a pártot törvényen kívül helyezte a burzsoá-földesúri kormány. A kommunisták két évtizeden át kénytelenek voltak az illegalitás nehéz körülményei között tevékenykedni, szembeszállni a burzsoá-földesúri rendszer megtorló intézkedéseivel. Ebben az egész időszakban a párt volt a dolgozók valamennyi forradalmi harcának szervezője és vezetője. Az akkori számos osztálycsata közül megemlítem a lupényi bányászok 1929- évi sztrájkját, a kőolajipari és vasúti munkások 1933-as sztrájkjait, amelyek a legbeszédesebben kifejezték munkásosztályunk kombatív szellemét, a kommunista párt szerepének érvényesülését, azt a képességét, hogy szervezze és vezesse a dolgozók harcát. (Erős taps.) Sokoldalú tevékenységet fejtett ki pártunk a munkásosztály egységéért, valamennyi demokratikus erő összefogásáért, az ország fasizálási politikája, a háborús készülődés ellen vívott harcban. Ilyen értelemben említésre méltók a demokratikus erők sikeres egységes akciói az 1936-os részleges választásokon, valamint az 1939. évi május elsejei nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetés. A párt ebben az egész időszakban fáradhatatlanul küzdött a Szovjetunióval való barátsági és együttműködési politikáért, a román-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételéért. (Élénk taps.) A reakciós körök nemzetellenes politikájával szemben a kommunista párt volt az ország nemzeti érdekeit védelmező legkövetkezetesebb erő. A demokratikus erők egységének a hiánya azonban lehetővé tette, hogy a reakció bevezesse a katonai-fasiszta diktatúrát, alárendelje az országot a hitlerista Németországnak. Ismeretes, hogy 1939—1940-ben súlyosbodott a nemzetközi helyzet ; a náci Németország közvetlen agressziót indított számos európai állam ellen, kirobbantotta a második világháborút. Románia nemzetközi szempontból elszigetelt helyzetben volt, ez megkönnyítette Hitler számára a bécsi döntés kikényszerítését, országunk területének megcsonkítását. Ilyen körülmények között a Romániai Kommunista Párt az Ekésfronttal, a Madosszal és más politikai erőkkel együtt harcba szólította a népet a haza területi épségének megvédéséért. (Erős taps.) A nemzeti ellenállásnak kedvező légkör alakult ki, de a vezető kormányköröknek és a burzsoá pártok vezetőségének árulása megakadályozta a széles néptömegek harcát. Röviddel ezután a katonaifasiszta diktatúra, a nép akarata és nemzeti érdekei ellenére, a náci Németország oldalán belesodorta Romániát a szovjetellenes háborúba. 1940-ben a hitlerista csapatok bevonultak az országba, s ez voltaképpen Románia megszállását és a náci háborús gépezetnek való alárendelését jelentette, az ország kincseinek kifosztásához vezetett, súlyos szenvedéseket okozott a román népnek. Ugyanakkor a katonai-fasiszta diktatúra és a hitlerista megszállók kegyetlen üldözőhadjáratot indítottak a kommunisták ellen és más antifasiszta erők ellen. A kommunisták és az antifasiszta harcosok százait és ezreit vetették börtönökbe és hurcolták gyűjtőtáborokba ; közülük sokat megöltek a kivégzőosztagok. E véres megtorlás célja az volt, hogy felszámolják az antifasiszta ellenállást és a háborúellenes mozgalmat. De amint ismeretes, a román fasiszta reakció és a német nácik tervei teljes kudarcot szenvedtek, nem tudták megtörni az antifasiszta erők akaratát, ezek az erők a terror ellenére egyesítették soraikat és sikeresen folytatták a küzdelmet a fasizmus és a háború ellen. (Erős, hosszas taps.) A Román Kommunista Párt érdeme, hogy megalakulásától kezdve felemelte szavát a szovjet hatalom elleni imperialista intervencióval szemben. Mint tudják, az első kongresszus megszavazott egy szolidaritási határozatot is a Lenin megteremtette állammal. (Élénk taps.) Akkor pedig, amikor a fasiszta Németország kirobbantotta agresszióját, a párt minden erejével állást foglalt az ellen, hogy Románia részt vegyen ebben az igazságtalan háborúban. A Román Kommunista Párt harcra szólította az összes nemzeti erőket a szovjetellenes háborúból való kilépésért, a fasiszta Németország elleni fegyverfordulatért és azért, hogy országunk csatlakozzék az antihitlerista koalícióhoz. Politikájával a Román Kommunista Párt megvédte a nép becsületét és az ország nemzeti érdekeit, a nagy szomszédunkkal , a Szovjetunióval való hagyományos barátság politikáját. (Erős taps.) A párt beható tevékenysége az antifasiszta hazafias erők összefogásához vezetett és ahhoz, hogy 1944. májusában megalakult a Munkásegységfront a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt között, majd a Nemzeti Demokratikus Blokk. Ugyanakkor a párt megszervezte a hazafias gárdákat és számos háborúellenes szabotázsakciót vezetett. Az 1944-es esztendőt az jellemezte, hogy a katonai helyzet gyökeresen megváltozott a hitlerellenes koalíció javára. második világháború nehezét viselő Vörös Hadsereg megsemmisítő csapásai alatt a fasiszta csapatok nagy veszteségekkel vonultak vissza; más arcvonalakon a szövetséges erők szintén súlyos csapásokat mértek a hitlerista hadseregre. A különböző országokbeli hazafias erők fegyveres harca nagy méreteket öltött, megsemmisítő csapásokat mért a fasiszta hadigépezetre. Felhasználva kedvező belső és külső feltételeket, a romániai nemzeti hazafias erők, amelyeknek soraiban a kommunista párt volt a derékhad, az antifasiszta és háborúellenes akciók kezdeményezője és szervezője, megkezdték és sikeresen megvalósították a fegyveres antifasiszta nemzeti felkelést. (Élénk, hosszas taps.) Ez a felkelés az Antoniescu-kormány letartóztatásához és oda vezetett, hogy Románia azonnal kilépett a szovjetellenes háborúból, s a Szovjetunió és a Hitler ellenes koalíció többi országa oldalán bekapcsolódott a náci Németország elleni harcba. (Erős taps.) Az Augusztus 23-i történelmi aktus első pillanatától kezdve pártunk a nép és a hadsereg összes akcióinak szervezője, lelke volt. A hazafias erők és a hadsereg gyorsan felszabadította a fővárost és az ország más központjait, nagy hitlerista katonai csoportokat ejtett foglyul. Jobban megértjük az akkori idők hangulatát, ha megemlítjük : az egész hadsereg azonnal válaszolt arra a felhívásra, hogy csatlakozzék a szovjet hadsereghez, az antihitlerista koalícióhoz. (Taps. ) A román hadsereg minden rendelkezésére álló erővel belépett az antifasiszta háborúba, s a Vörös Hadsereg oldalán nehéz harcokat vívott a haza végleges felszabadításáért, részt vett Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában, harcolt a hitleri Németország teljes legyőzéséig. Ezzel a hősiesség és dicsőség ragyogó lapját írta meg Románia történetében. (Erős taps.) Most, pártunk 50. évfordulóján, a Győzelem Napjának előestéjén egész népünk forró hódolatát és kegyeletteljes háláját fejezzük ki a haza ama fiai iránt, akik vitézi tetteket vittek véghez, nagy odaadásról tettek tanúbizonyságot, életüket sem kímélték az ország felszabadításáért, a fasiszmus legyőzéséért (Erős, hosszas taps.) Ugyanakkor a hála érzéseit fejezzük ki a Szovjetunió dicsőséges hadserege iránt, amely óriási áldozatok árán szétzúzta a náci hadigépezetet, módon hozzájárult Romániának és a döntő más országoknak a fasiszta iga alóli felszabadításához, a hitleri Németország leveréséhez. (Erős taps.) Népünk ugyanakkor tisztelettel adózik az antihitlerista koalícióhoz tartozó összes többi országok ama katonáinak emléke iránt, akik részt vettek a nácizmus legyőzéséért vívott nagy katonai csatában. (Erős taps.) Kegyelettel gondolunk a millió és millió ellenállási harcosra, a leigázott országok hazafiaira, akik vérüket hullatták és életüket adták a fasizmussal folytatott drámai küzdelemben, s hősies harcukkal hozzájárultak az emberi civilizációnak a hitleri rabságtól való megmentéséhez. (Élénk taps. ) A katonai-fasiszta diktatúra megdöntése történelmi fordulatot hozott Románia fejlődésében. Az antifasiszta, demokratikus harc hamarosan az ország történetében példátlanul álló társadalmi mozgalomra változott, amely megnyitotta legmélyrehatóbb forradalmi átalakulások útját, a román nép szabadságra, társadalmi és nemzeti igazságra irányuló eszményei megvalósításának útját. A sokoldalú politikai és szervező tevékenységet kifejtő Román Kommunista Párt ebben a mozgalomban egyesítette a nemzetfő , a munkásosztályt, a parasztságot, erőit az értelmiséget, a városi középrétegeket, sőt a polgárság bizonyos köreit is. A széles néptömegek harcának eredményeként 1945. március 6-án uralomra került az ország történetében az első valóban demokratikus kormány — élén dr. Petru Grozával, a lánglelkű hazafival, a jeles államférfival és haladó harcossal. Ez a forradalmi, demokratikus erők nagy győzelmét, a munkások és parasztok forradalmi-demokratikus hatalmának meghonosítását jelentette, megnyitotta az utat a román társadalom mélyreható szociális-politikai változásai előtt. (Hosszas taps.) Az alkalmat megragadva, szeretném kifejezni pártunk köszönetét és háláját mindazoknak a demokratikus, hazafias pártoknak és szervezeteknek, amelyek azokban az években együttműködtek kommunistákkal az ország forradalmi átalakításáért vívott harcban. (Élénk taps.) Köztudomású, hogy Románia romokban heverve s feldúlva került ki a háborúból, az országban gazdasági káosz és szegénység honolt, a dolgozó tömegek sötét nyomorban tengődtek. Az ország előtt álló legégetőbb feladat az volt, hogy kijusson ebből a katasztrófáns helyzetből, hogy kijelölje az azonnali és a távlati gazdasági és társadalmi fejlődés programját. Ennek a programnak a kidolgozásával foglalkozott a Román Kommunista Párt 1945. évi Országos Konferenciája, az a jelentés, amelyet Gheorghe Gheorghiu-Dej, a munkásosztály, a román nép hű fia, a kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa terjesztett elő, az az ember, aki 20 éven át pártunk élén állott, s az egész párt-és állami aktívával együtt jelentősen hozzájárult e korszak nagy forradalmi átalakulásainak megvalósításához. (Erős taps.) Az Országos Konferencia kidomborította, az iparosítás alapvető fontosságát az ország általános haladásának biztosítása és nemzeti függetlenségünk megszilárdítása szempontjából, s első szakaszként jelölte ki az áttérést az ország újjáépítésére, a háború által tönkretett és szétzüllesztett gazdaság gyors helyreállítására. Pártunk fokozott tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy e fő célkitűzés megvalósítására mozgósítsa a széles népi tömegeket. A sokrétű és nehéz építőmunka egybefonódott a reakciós erők, a kizsákmányoló osztályok és politikai pártjaik elleni állhatatos küzdelemmel ; ezek az erők, a külső imperialista körök támogatására számítva, dühödten szembeszegültek a szociális átalakulásokkal, az ország demokratizálásával, a gazdaság talpraállítására és fejlesztésére irányuló intézkedésekkel. A forradalmi folyamat szüntelen kibontakoztatása oda vezetett, hogy a társadalmi erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a dolgozó tömegek javára, a kizsákmányoló osztályok vereséget szenvedtek, a burzsoá pártok utolsó képviselőit eltávolítottuk a kormányból, megszüntettük a monarchiát és kikiáltottuk a Román Népköztársaságot. (Erős taps.) Gyakran kérdezik tőlem, hogyan nyerte meg pártunk a maga számára a nép többségét. Már az 1946. novemberi választások ékesszólóan bizonyították a reakciós politika kudarcát, a nép többsége — a szavazók több mint nagy százaléka — demokratikus módon kifejezte bizalmát a kommunista pártban és a velük együttműködő erőkben. (Erős taps.) A szocializmus útjára való rátérés tehát a román nép demokratikus módon, szavazással kifejezett akaratának megfelelően történt, a román nép pedig — azokban az években, amikor pártunk rettenthetetlenül küzdött a nép érdekeiért és mozgósította összes erőit a nép megmentéséért — maradéktalanul megbizonyosodott afelől, hogy csakis a kommunistákat követve biztosíthat magának boldog jövőt, a független fejlődés perspektíváját. (Erős taps.) Természetesen, nem tagadjuk — s erre már rámutattunk —, hogy mindig szoros kölcsönhatás áll fenn a belföldi és a nemzetközi feltételek között, hogy a nemzetközi körülmények kedveztek nekünk , de végső fokon a döntő szerep, amely nélkül semmit sem lehetett volna tenni, a népre hárult. Neki köszönjük meg, hogy szocialista hazánk új úton halad ! (Erős, hosszas taps. ) E folyamat során erősödött a munkásosztály egysége, létrejött és fejlődött a munkás-paraszt szövetség, a párt egyetlen áradatba fogta össze a munkásságnak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a nemzet összes hazafias és haladó tényezőinek erőfeszítéseit. A forradalmi folyamat sikeres kibontakozása szempontjából különleges jelentőségű volt a kommunista párt és a Szociáldemokrata Párt akcióegységének megteremtése annak az egységfrontnak az alapján, amely még a fasizmus elleni küzdelem éveiben, az illegalitás körülményei között jött létre. A munkásosztály egyedüli forradalmi pártjának 1948 februárjában történt létrehozása, a marxizmus-leninizmus alapján, biztosította a proletáriátus teljes politikai-szervezeti egységét, ami feltétele annak, hogy a társadalomban a munkásosztály és a munkásosztály pártja gyakorolja a vezető erő szerepét. A munkásosztály, a parasztsággal, a többi dolgozó kategóriával szövetségben, kivívta a teljes politikai hatalmat; ez azt jelezte, hogy az ország rátért egy új fejlődési szakaszra , a szocialista forradalom végrehajtására. (Erős, hosszas taps.) Ez a társadalmunk életében bekövetkezett minőségi ugrás elengedhetetlen főtételként szabta meg azt, hogy a nemzeti vagyon átmenjen a dolgozók kezébe. Ebben a tekintetben döntő szerepet töltött be a fő termelőeszközök államosításának forradalmi aktusa, majd pedig a mezőgazdaság szövetkezetesítése. Ezek nyomán a gazdaságban erős szocialista szektor jött létre és fejlődött. A párt az objektív törvények követelményeiből, Románia konkrét valóságának tanulmányozásából kiindulva, kidolgozta az új rendszer felépítésének politikáját, megszervezte és vezette a szocializmus műszaki-anyagi alapja fejlesztésének, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításának és általánosításának, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének egész tevékenységét. Az ország felszabadulása óta eltelt 27 esztendőn át, a kommunista párt vezette román nép óriási alkotó tevékenységet fejtett ki, amelynek eredményeként hazánk, Románia, virágzó szocialista állammá vált, fejlett iparral és lendületesen korszerűsödő mezőgazdasággal, olyan előrehaladott társadalmi rendszerrel rendelkezik, amely mind jobb életfeltételeket biztosít valamennyi városi és falusi dolgozónak. (Élénk, hosszas taps.) Az ember ember általi kizsákmányolása mindörökre megszűnt, a nép a nemzeti vagyon tulajdonosává, saját sorsának urává vált, szabaddá és szuverénné vált országában. Ez korszakalkotó vívmány, megtestesíti a nép felvilágosult elméinek leghaladottabb törekvéseit, legmerészebb eszményeit. Három évtizeddel ezelőtt a vezető körök úgy vélték, Románia rendeltetése az, hogy „kifejezetten mezőgazdasági“ ország maradjon. Ma az ország gazdasági földrajza ezer meg ezer korszerű, magas műszaki színvonalú ipari vállalatot tüntet fel. Húsz évi szocialista tervszerű gazdálkodás ipar évenként átlagos fejlődési alatt az üteme 13 százalék volt. Az összes ágazatok jó ellátása, az egész gazdaság gyors haladása érdekében hatalmas műszaki alapot hoztunk létre. Hogy felmérhessük azt a távolságot, amely a burzsoá-földesúri rendszer legvirágzóbb gazdasági évétől elválaszt bennünket, elegendő megemlítenünk : 1970-ben az ipari termelés mintegy 17-szer volt nagyobb, mint 1938-ban. A nagy szocialista mezőgazdasági tulajdon létrehozása, a mezőgazdaság műszaki ellátása, a parasztság sokoldalú állami támogatása megnyitotta a falu gyökeres átalakításának, a mezőgazdasági termelés növelésének, a munkafeltételek megváltozásának, a falvak összes dolgozói jóléte növekedésének útját. A mezőgazdaság — gazdaságunk egyik alapága — jelentősen hozzájárult és hozzájárul a nemzeti jövedelem gyarapításához. A termelőerők és az ország gazdasági potenciálja rohamos fejlődésének fő eredménye az, hogy emelkedik az összes városi és falusi lakosok életszínvonala. Hatalmas fejlődésen ment át a közoktatás minden fokon. Románia, ahol mindössze negyed évszázaddal ezelőtt négymillió írástudatlan volt, ma ingyenes tízosztályos általános oktatást biztosít honpolgárainak. Számottevően fejlődött a tudományos munkásság, amely népünk értelmi képességeit, alkotó géniuszát testesíti meg; a tudomány a haladás egyik lényeges tényezőjévé, a szocialista társadalom szolgálatában álló óriási anyagi erővé vált. Társadalmi fejlődésünk minden területen a legrohamosabb ütemet az 1966— 1970-es ötéves terv időszakában érte el. (folytatása a 3. oldalon)