Megyei Tükör, 1971. június (4. évfolyam, 342-367. szám)

1971-06-10 / 350. szám

(folytatás az első oldalról) zottságának és Állandó El­nökségének­­tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, az Állam­tanács alelnöke, Dumitru Po­pa, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a Román Kommunista Párt Bukarest municípiumi bizottságának első titkára, a főváros főpolgármestere, Ion Iliescu, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára. George Macovescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első he­lyettese, Aurel Duma, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztár­saság nagykövete a Kínai Népköztársaságban, Ioan Flo­­rescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Ştefan Andrei, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első­ osztályvezető helyettese, Constantin Mitea és Emilian Dobrescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának póttag­jai, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tanácsosai. Kínai részről a következő elvtársak : Csu En-laj, a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politbürója Állandó Bizottságának tagja, az Államtanács elnöke, Huan Jun-sen, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Politbürójának tagja, a felszabadító kínai néphadsereg nagyvezérkari főnöke, Jao Ven-juan, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága, Politbürójának tagja, Li Szien-nien, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Politbürójának tagja, az Államtanács alelnöke, Csu Uj-co, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litbürójának tagja, a felsza­badító kínai néphadsereg nagyvezérkari főnökének he­lyettese, Ken Biao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága külügyi osztályá­nak vezetője, Csi Pin-fej ide­iglenes külügyminiszter, Fan I, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának pót­tagja, a külgazdasági kapcso­latok minisztere, Li Csan, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, külkereskedelmi miniszter­­helyettes, Csan Haj-fun, a Kínai Népköztársaság nagy­követe Románia Szocialista Köztársaságban. Li Lien­­csin, Han Sziu és Liu Ka­min, az érdekelt minisztériu­mok felelős beosztású dolgo­zói. A román fél tájékoztatta a kínai felet arról, hogy a ro­mán nép milyen eredménye­ket ért el a Román Kommu­nista Párt vezetése alatt, élen Nicolae Ceauşescu elvtárssal, a szocializmus építésében, tájé­koztatta a munkások, szövet­kezeti parasztok, az értelmiség alkotó munkájáról az 1971 — 1975-ös ötéves terv feladatai­nak teljesítéséért a gazdaság, a tudomány és a kultúra to­vábbi fejlesztése, a társadal­mi élet szervezésének és ve­zetésének tökéletesítése ér­dekében, annak érdekében, hogy megvalósítsa a Román Kommunista Párt X. kong­resszusán megjelölt célkitű­zést, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom felépíté­sét. A kínai fél tájékoztatta a román felet a Kínai Kommu­nista Párton belüli két irány­vonal harcának történetéről, a személyesen Mao Cetung elv­társ által kezdeményezett és vezetett nagy proletár kultu­rális forradalom jelentőségé­ről és szükségességéről és az e forradalomban aratott nagy győzelmekről. Úgyszintén tá­jékoztatta a szocializmus épí­téséről a Kínai Népköztársa­ságban és a kínai nép sike­reiről azoknak a harci felada­toknak a teljesítésében, ame­lyeket a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusa jelölt ki a­­ harc-bírálat-átalakulás folyamat további folytatására, annak az irányvonalnak a sokrétű, gyakorlati érvénye­sítésére, hogy elő kell mozdí­tani a forradalmat, ösztö­nözni kell a munkát, a ter­melést és a háborúellenes elő­készületeket. A román fél hangsúlyozta a kommunista párt vezette kínai nép forradalmi harca győzelmének óriási nemzet­közi jelentőségét. A Kínai Népköztársaság megteremté­se gyökeres fordulatot hozott a kínai nép sorsában és ugyan­akkor történelmi változást i­­dézett elő a nemzetközi erő­viszonyokban, jelentősen nö­velve a szocializmus poten­ciálját szerte a világon. A szorgalmas és tehetséges kí­nai nép hősi és áldozatteljes munkával, dicsőséges kom­munista pártja vezetése a­­latt. Mao Cetung elvtárssal az élen mélyreható forradal­mi átalakításokat valósított meg a társadalmi élet min­den területén, ragyogó sike­reket ért el az új, szocialis­ta társadalom építésének mű­vében. A román nép tiszta szívből örül a kínai testvér­nép nagy eredményeinek az ország gazdasági, műszaki és tudományos potenciálja szüntelen gyarapításában, s ebben értékes hozzájárulást lát a szocializmus erejének és tekintélyének növeléséhez világszerte, mindazoknak az erőknek a megszilárdításához, amelyek az imperializmus ag­­ressziós politikája ellen, a sza­badságért és függetlenségért, a béke megmentéséért küzdenek. A román nép szívélyesen gra­tulál a kínai népnek és újabb sikereket kíván a szocializmus építésének művéhez a Kínai Népköztársaságban. A kínai fél meleg nagyra­becsüléssel nyilatkozott a román nép forradalmi harci szelleméről. A szorgalmas és bátor román nép, a Román Kommunista Párt vezetése alatt, élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal határozottan szem­beszállt az imperialista presz­­sziókkal, s így jelentős győ­zelmeket vívott ki az ország nemzeti függetlenségének és szuverenitásának megvédésé­ért folytatott harcban. A román nép, következetesen folytatva a függetlenségnek, az önállóságnak, a saját erők és az ország erőforrásai haszno­sításának politikáját, szorgos munkával gyors ütemben fej­lesztette a gazdaságot, s ez­úton nagy sikereket ért el a szocializmus építésének mű­vében. A kínai fél megerősí­tette, hogy a kínai nép, a nagy proletár kulturális for­radalomban megedződve, tel­jesítve internacionalista kö­telességeit, akárcsak eddig, határozottan támogatja a román nép igazságos harcát a nemzeti függetlenség és ál­lami szuverenitás megvédé­séért, határozottan támogatja a román népet szocialista é­­pítőmunkájában. A két fél a megbeszélések során hangsúlyozta, hogy a román nép és a kínai nép mindig rokonszenvvel visel­tetett egymás iránt,­­támogat­ta egymást és mély, harcos barátságot kötött az imperia­lizmus és a reakció ellen, az erőpolitika ellen vívott harc­ban és a szocializmusnak mind­két országban való építésé­ben. A két fél megelégedéssel domborította ki, hogy az utób­bi években erőteljesen fej­lődtek a kapcsolatok a két párt és ország, Románia és Kína népei között, gyakorib­bá váltak a találkozások a két ország vezetői között, el­mélyült a kölcsönös megis­merés, jelentősen bővült a román-kínai együttműködés politikai, gazdasági, kultu­rális téren és más területe­ken. A két, párt és ország, Ro­mánia és Kína népei közötti baráti és együttműködési kapcsolatok a marxizmus­­leninizmuson és a proletár internacionalizmuson alapul­nak, a teljes jogegyenlőség, a függetlenség, a kölcsönös tisz­telet és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek szi­gorú tiszteletben tartásán ; e kapcsolatok minden pró­bát kiállnak. A Románia és Kína közötti baráti és együtt­működési kapcsolatok fejlő­dése a két nép és az egész világ népes forradalmi ügyé­nek hasznára válik. Mindkét fél egyöntetűen kifejezte azt az elhatározását, hogy to­vább erősíti a két párt, or­szág és nép közötti forradal­mi barátságot és harci egysé­get, bővíti az együttműködési kapcsolatokat különböző te­rületeken. A román fél ez alkalommal is kifejezte a Kínai Kommu­nista Pártnak és a Kínai Nép­­köztársaság kormányának a román nép meleg köszönetét azért az elvtársi és baráti szolidaritásért, amelyet az in­gyenesen juttatott értékes a­­nyagi segítséggel tanúsított az 1970. évi tavaszi termé­szeti csapással kapcsolatosan. A kínai fél kifejezte szívé­lyes köszönetét azért a támo­gatásért és segítségért, ame­lyet a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság és a román nép nyújtott a kínai népnek for­radalmi harcában és a szocia­lizmus építésének művében. Mindkét félnek az a véle­ménye, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzet alakulása egy­re kedvezőbb a világ népei számára és egyre kedvezőtle­nebb az amerikai imperializ­mus és az összes reakciósok számára. A két fél rámutatott, hogy Indokína jelenleg a fő had­színtér abban a harcban, a­­melyet az egész világ népei folytatnak az amerikai impe­rializmus ellen. A felek teljes egyetértésben ismét leszö­gezték, határozottan támogat­ják a hős vietnami, kambod­zsai és laoszi népet az ame­rikai agresszió ellen és nem­zeti lényük megvédéséért folytatott ellenállási háború­jukban. Örömmel állapították meg, hogy az indokínai né­pek csúcsértekezlete után Vietnam, Kambodzsa és La­osz népei szorosan összefog­­va és egybehangolva erőfe­szítéseiket a harc arányában, egyre erősebbek lettek és ki­váló helyzetet teremtettek maguknak a hadszíntéren. Mindkét fél melegen gratu­lál a három indokínai népnek nagy győzelmeihez az ameri­kai agresszió ellen és nemzeti lénye megvédéséért vívott ellenállási háborúban. A fe­lek melegen gratulálnak a kambodzsai népnek azokhoz a nagy győzelmekhez, amelye­ket Norodom Szianuk her­ceg, államfő és a Kambodzsai Nemzeti Egységfront vezeté­sével ért el igazságos har­cában az amerikai imperia­lizmus ellen, ennek Paom Penh-i és saigoni lakásai el­len , melegen üdvözlik a 9. számú országúton aratott nagy győzelmet. Mindkét fél úgy véli, hogy a vietnami kérdést a Dél-Vi­etnami Nemzeti Felszabadí­tási Front és Dél-Vietnam Köztársasága ideiglenes for­radalmi kormánya által elő­terjesztett tízpontos globális megoldás és nyolcpontos kez­deményezés alapján kell ren­dezni. Úgy vélik továbbá, hogy a laoszi problémát magának a laoszi népnek kell megoldania annak az ötpontos javaslat­nak megfelelően, amelyet a Neo Lao Hakszat Párt 1970. március 6-án terjesztett elő a politikai rendezésre. A két fél határozottan tá­mogatja Norodom Szianuk herceg, kambodzsai államfő ünnepélyes állásfoglalását, amelyet az 1970. március 23- án tett ötpontos nyilatkozata foglal magában. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és csatlósaik agresszor csapatait teljesen vissza kell vonni Indokínából és tiszte­letben kell tartani a vietna­mi, a laoszi és a kambodzsai nép azon jogát, hogy minden külső beavatkozástól mente­sen maga döntsön sorsa felől. Az indokínai népek biztosan g­yőznek, az amerikai imperia­listák és szekértolóik bizto­san kudarcot szenvednek. Mindkét fél határozottan támogatja a japán, a koreai, és más ázsiai népek harcát az ellen, hogy az amerikai-japán reakció felélessze a japán militarizmust. A felek határozottan támo­gatják a hős koreai nép igaz­ságos harcát az amerikai im­perializmus agressziója el­len és hazája békés egyesí­téséért. A két fél ismét kifejezte szolidaritását és határozott támogatását az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek har­cával az imperializmus, a ko­­lonializmus és a neokolonia­­lizmus ellen, a nemzeti fel­­szabadulásért és a nemzeti függetlenség és állami szuve­renitás megőrzéséért. A felek következetesen tá­mogatják a kubai nép harcát az amerikai imperializmus agressziójával és fenyegetésé­vel szemben, nemzeti függet­lensége és szuverenitása meg­védéséért. A két fél kifejtette állás­pontját a közel-keleti konf­liktus megoldásával kapcso­latban, s ismét kifejezte szo­lidaritását az arab népek igazságos harcával az imperi­alizmus ellen, a nemzeti füg­getlenség megvédéséért, a társadalmi haladásért. A fe­lek síkraszállnak a Paleszti­nai lakosság kérdésének a nemzeti érdekeivel összhang­ban álló megoldásáért. Mindkét fél szolidáris az­zal a harccal, amelyet külön­böző országok népei vívnak az összes idegen csapatok visszavonásáért más államok területéről, az összes idegen katonai támaszpontok felszá­molásáért, az összes katonai tömbök megszüntetéséért. A két fél hangsúlyozta, hogy az imperializmus agresz­­sziókat hajt végre, a diktá­tum, az uralom és az akna­munka politikáját folytatja, beavatkozik más államok bel­­ügyeibe. Ez a nemzetközi helyzet feszültségének forrá­sa. Mindaddig, míg fennáll az imperializmus, fennáll egy újabb világháború veszélye. Ezért a világ népeinek éber­séget kell tanúsítaniuk és ké­szen kell állniuk. A két fél­nek az a véleménye, hogy a népek harcával minden bi­zonnyal új győzelmek érhe­tők el az imperializmus ellen, a békéért. A felek rámutattak, hogy az utóbbi években egyre több kis és közepes állam összefog és ellenáll az imperialista erőpolitikának, védelmezi nemzeti érdekeit, függetlensé­gét és szuverenitását. Ez je­lentős tényezője annak a harc­nak, amely jelenleg az impe­rializmus és a neokolonializ­­mus ellen folyik. Mindkét félnek az a véle­ménye, hogy az államok kö­zötti kapcsolatoknak társadal­mi rendszerüktől függetlenül, attól függetlenül, hogy nagy vagy kis államok, a szuvere­nitás, a függetlenség és a­ te­rületi integritás, a kölcsönös meg nem támadás, a bel­ügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előny, a békés egymás mellett élés elveinek kölcsönös tiszteletben tartá­sán kell alapulniuk. A román fél ismertette azt a tevékenységet, amelyet Ro­mánia fejt ki az európai biz­tonság megvalósításáért, azért, hogy megelőzzenek bármilyen agressziót vagy az erőszakhoz folyamodó, illetve az erőszak­kal fenyegető cselekményt. A kínai fél kifejezte támogatását Romániának e tevékenysége iránt és kijelentette, hogy a béke és biztonság fenntartása érdekében az európai népek­nek határozottan állást kell foglalniuk az imperializmus, az uralom és a diktátum poli­tikája ellen: az európai népek­nek és nagy vagy kis orszá­goknak közös erőfeszítéseket kell tenniük, konkrét intézke­déseket kell foganatosítaniuk, hogy ily módon­ kivívják az eu­rópai békét és biztonságot. A román fél kijelenti, hogy a nemzetközi élet nagy kérdé­seit napjainkban nem lehet tartósan megoldani a Kínai Népköztársaság részvétele nél­kül. Az utóbbi időben egyes kapitalista államoknak mind hangsúlyozottabban az a ten­denciájuk, hogy normalizálják a kapcsolatokat a Kínai Nép­­köztársasággal, ami megfelel a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése ügyé­nek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek. Románia határozottan síkraszáll, hogy az USA vonja vissza katonai tá­maszpontjait Tajvanról, a Kí­nai Népköztársaság elidegenít­hetetlen területéről. A román fél ez alkalommal is megerősíti, határozottan támogatja a Kí­nai Népköztársaság törvényes jogának helyreállítását az E­­gyesült Nemzetek Szervezeté­ben, a Biztonsági Tanácsban és más nemzetközi szervekben. A két fél örömmel állapítot­ta meg, hogy a Román Kom­munista Párt és a Kínai Kom­munista Párt kapcsolatai az utóbbi években újabb fejlődést értek el. A felek megállapod­tak, megfelelő lépéseket tesz­nek, hogy még inkább fejlesszék a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt két­oldalú kapcsolatait. A felek úgy értékelték, hogy Románia Szocialista Köztársa­ság párt- és kormányküldöttsé­gének baráti látogatása a Kí­nai Népköztársaságban értéke­sen hozzájárult a két párt, ország és nép harcos barátsá­gának és forradalmi egységének még erőteljesebb megszilárdí­tásához. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Romá­nia Szocialista Köztársaság kor­mánya meghívást intézett a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságához és a Kí­nai Népköztársaság kormányá­hoz, hogy egy párt-és kormány­­küldöttség tegyen baráti láto­gatást Románia Szocialista Köztársaságban. A kínai fél örömmel elfogadta a meghí­vást , a látogatás időpontját később állapítják meg. Román-kínai közös közlemény PEKING, 1971. JÚNIUS 9. NICOLAE CEAUŞESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke CSU EN-LAJ, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürója Állandó Bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke

Next