Megyei Tükör, 1971. július (4. évfolyam, 368-394. szám)

1971-07-24 / 388. szám

»/NI Kn ODAI CT­A­O­I­A­I­CAV/CCHI ICTCK I A/ RKP KOVÁSZNA MI­GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS EAP­JA 1971. JÚLIUS 24., SZOMBAT ÓRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 388. SZÁM NICOLAE CEAuȘESCU elvtárs munkalátogatá­sa a konstancai kikötőben és hajógyárban Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt főtitkára, feleségével, Elena Ceau­șescuval együtt pénteken látogatást tett Konstanca municípium két legreprezentatívabb ipari egy­ségében, a kikötőben és a ha­jógyárban. A pártfőtitkár kíséretében voltak a következő elvtár­­ sak : Manea Mánescu, Paul Niculescu-Mizil, Maxim Ber­­ghianu, Florian Dănălache, Fazekas János. Petre Lupu, Dumitru Popescu, Vasile Vilcu, Petre Blajovici, Gere Mihály. Ion Ionițâ, Vasile Patilineț és Ion Stánescu. A párt- és államvezetők, é­­lü­kön a pártfőtitkárral a hét folyamán már másodszor tesz­nek látogatást Konstanca me­gyében és municípiumban, a helyszínen nézik meg, milyen stádiumban van az ötéves terv soron lévő feladatainak teljesítése és a távlati felada­tok előkészítése. A párt­főtit­kár találkozásai a munka­­közösségekkel, az ipari és me­zőgazdasági technikusokkal és szakemberekkel mindig mozgósítólag hatnak, jobb megoldások felfedéséhez, fontos, rendkívül időszerű és távlati problémák megoldásá­hoz vezetnek, ösztönzik a dolgozók alkotó erejé­nek kibontakozását. Ez ékesszólóan bebizonyosodott azokon a megbeszélése­ken is, amelyekre a kon­­stancai kikötő bővítési és korszerűsítési tervének készítőivel, a hajósokkal, és­a kikötőmunkásokkal, a hajó­építőkkel került sor. Észak-Mongáliától Konstan­­cáig mindenütt. Augusztus 23 és Tuzla községben, Dél-Eforián, Észak-Eforián, Agigea és La­­zu helységben ezrek és ezrek köszöntik meleg Nicolae Ceaușescu szeretettel elvtársat és a többi párt- és államve­­zetőt. A tömeg mindenütt öröm­mel és lelkesedéssel fogadja a párt főtitkárát, pártunk és államunk vezetőit. A tömeg hosszasan éljenez, vörös és nemzeti színű zászlócskákat lobogtat, virágot szór a ven­dégek elé. Konstancán a hivatalos gép­kocsisor a Traian utcán halad a kikötő felé. A városnak ezt a részét árbocok erdeje, a kor­szerű román tengeri kikötő daruinak sokasága uralja. A tengeri kikötőállomás e­­lőtt nagyszámú kikötőmun­kás, hajós, hajóépítő várja a vendégeket. A hatalmas transzparensen a következő felirat : „Küszüntjük körünk­ben, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs!“. Az egybegyűltek hosszasan tap­solnak, éltetik a Román Kom­munista pártot, a főtitkárt, a többi párt- és államvezetőt. A katonákból és hazafias (folytatása a 3. oldalon) Találkozás a megyei pártaktívával A konstancai gazdasági vál­lalatokban tett látogatás u­­tán a helybeli Sportcsar­nokban gyűlésre került sor a megyei pártaktívával. Nicolae Ceaușescu elvtárs­­hoz, a többi párt- és államve­zetőhöz intézve szavait, Va­sile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, az RKP Konstanca megyei bizottságának első titkára ezeket mondotta : Ez a nap nagyszerű alka­lom számunkra, hogy közvet­lenül, szívünk mélyéből fejez­zük ki önnek. szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, Konstanca megye kommunis­tái, összes dolgozói meleg nagyrabecsülését az ön­­­­­rőfeszítéseiért, azért a mérhe­tetlen segítségért, amelyben bennünket részesít, a gondos­kodásért, amelyet munkánk iránt tanúsít. Köszöntjük körünkben a többi párt- és államvezetőt, aki elkíséri Önt ezen a szá­munkra oly nagy jelentőségű látogatáson. A továbbiakban a szónok tájékoztatta a vendégeket az idei első félévi ipari termelési terv teljesítéséről, a búzabe­takarítási kampány és a töb­bi mezőgazdasági munka me­netéről, valamint egyes köz­érdekű problémákról. Ezu­tán hangsúlyozta, hogy a me­gyei pártszervezet és a megye összes dolgozói, akik kinyil­vánították, hogy fenntartás nélkül helyeslik és támogat­ják a pártvezetőségnek a tö­megek kommunista nevelé­sére vonatkozó programdoku­mentumait, e program való­ra váltásán munkálkodnak. Ezután felszólalt még Ion Voicu, a kikötői pártbizott­ság titkára. Alexandru Tun­­schi, a Konstancai Villanyhá­­lózat-vállalat igazgatója, Ion I. Lungu, a Pedagógiai Inté­zet rektora. Ion Paun­­a a Castelu községben mező­­gazdasági termelőszövetkezet elnöke, Liliana Bucur, az Egyesített Gyapjúfonoda i­­gazgatónője Marin Croitoru, a konstancai hajógyár KISZ- bizottságának titkára. Ezután élénk taps közepette Nicolae Ceaușescu elvtárs emelkedett szólásra. A beszédet a jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták végig és többször hosszasan megtapsolták. NICOLAE CEAU­SESCU­ ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak ! A párt Központi Bizottsá­ga, a Szocialista Románia Ál­lamtanácsa és kormánya ne­vében melegen üdvözlöm Ö­­nöket, valamint a megyei pártszervezet 60 000 kommu­nistáját. Konstanca municí­­pium és megye összes lako­sait (Hatalmas taps.) Ezekben a napokban meg­tekintettem Konstanca me­gye és municípium több ipari és mezőgazdasági egységét. Egyébként régebbről — még mindjárt a felszabadulást kö­­vtő évekből és az utóbbi esztendőkből is — ismerem Kons­anca megyét, s így jól­­ tudom mérni a nagy ered­ményeket és azokat a mély átalakulásokat, amelyek az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban megyeszerte végbementek. Konstanca ma a haza egyik nagy ipari köz­pontja, s rövidesen Románia legnagyobb városává is válik. hajógyárának Remélem, hogy mind a hajógyári, mind a municípiumi pártszerveze­tek és a megyei bizottság úgy fog dolgozni, hogy a konstan­cai hajógyár fejlesztési prog­ramja legalább a tervezett határidőre, esetleg valamivel hamarabb megvalósuljon. (Hatalmas taps. ) Országos viszonylatban Konstanca tartományban feje­ződött be elsőnek a mezőgaz­daság szövetkezetesítése. (fi­lén­k taps.) Azóta 14 eszten­dő telt el. A napokban meg­tekintettem néhány termelő­szövetkezetet, egy állami me­zőgazdasági vállalatot és egy mezőgazdasági kutatóállomást, s örömmel állapítottam meg, milyen nagy sikereket ért el a mezőgazdaság mind a növé­nyi­ terméshozam és az állat­­tenyésztési eredmények te­kintetében, mind a mezőgaz­dasági munkák gépesítésé­ben : elmondhatom, hogy Konstanca megye mezőgaz­dasági szempontból Románia élenjáró megyéi közé tartozik. (Hatalmas taps.) Konstanca megyében az i­­par, a mezőgazdaság fejlesz­tésében és a többi tevékeny­ségi területen elért eredmé­nyek szervesen hozzátartoz­(folytatás a 2. oldalon-) A megye iparvállalatai jelentik a második dekád végén A megye ipara a július havi árutermelési tervét 62,9 szá­zalékban teljesítette az első két dekádban. Amint a fenti táblázatból kitűnik, 17 vállalatból csak 7 teljesítette ritmi­kusan e hónapi tervfeladatait. A legjobb eredményeket a rétyi lenfeldolgozó üzem és a kézdivásárhelyi készruhagyár dolgozói érték el. Gyengén állnak a helyiipari vállalatok, a Kalász és Poliprod kivételével a másik három helyi ipari vál­lalat a két dekád alatt a júliusi árutermelési terv felét sem teljesítette, a júliusi áruter­­ű vállalat melési terv teljesí­tése százalékban I. dekád II. dekád I.-t II. dekád 1. Kétyi lenfeldolgozó üzem 41.2 43,0 84,2 2. Kézdivásárhelyi készruhagyár 41.2 40.05 81,7 3. Szőlő- és borfeldolgozó vállalat 46.0 32.2 78,2 4. Kalász 32.7 34,9 67,6 5. Kovásznai gyapjúfonoda 32.1 35,4 67,5 6. Keményítő- és szeszgyár 35,1 32,1 67,2 7. Olt-textilgyár 33.8 32,2 66,0 8. Cigarettagyár 34.1 30,8 64,9 9. Kézdivásárhelyi faipari kombinát 35,0 29,1 64,1 10. Tejfeldolgozó vállalat 20.2 41,7 61,9 11. Poliprod 33,5 27,7 61,2 12. Kupeci bányavállalat 32.8 24,5 57,3 13. Csavargyár 26,4 30,7 57,1 14. Húsfeldolgozó vállalat 31,0 22,2 53,2 15. Bazalt 22,8 26,1 18,9 16. Local prod 21,7 24,3 46,0 17. Bútorgyár 16,0 14,2 30,2 A kézdivásárhelyi fafeldolgozó üzem rönkszállítá­sa teljesen gépesített. BORTNYIK GYÓGY felvétel« Akik élünk Nem tudom, jut-e idő hajdani csínyekre emlékezni, s egy­mást emlékeztetni az­ ötven é­­ves érettségi találkozókon. Oly sok lehet a mondanivaló, s a jövőre nézve oly igen sürgető, hogy talán nem is adódik al­kalom az ártatlan kiruccanások fölemlegetésére. Bár — ki tudja azt ? Akinek megadatik egy ilyen találkozó. A 70 éves Forró László bácsi­nak és 11 társának megadott. 1921-ben szór Holtak közel utol­jára, mikor még füstölögtek az első világháború romjai, és ta­lálkoztak 1971-ben („akik é­­lünk“) mikor a második világ­háború üszkein újra épült Eu­rópa. Ázsia nagy része. Jut-e idő a csínyek fölemlegetésére, ha az ember, a maturandus osztály komorrá érését két vi­lágháború, egy gazdasági vi­lágválság és a tűzvészként pusztító fasizmus követelte. Forró László bácsi nem ko­mor, ettől megkímélte tudatos élet- és emberszeretete. Csak keserű, mert ilyenre formálta a kor. Nem vállalkozom arra a vakmerőségre ,hogy fölvázol­­jam életútját néhány beszélge­­tés alapján, csak ide jegyzek néhány dolgot azok kedvéért, akiktől távol áll e nehéz század első ötven éve. — Családtagokat is beleszá­mítva, összesen 27-en voltunk a találkozón. Budapestről 18-an érkeztek. Tudomásom szerint egy osztálytársunk él Ameri­kában, egy Ausztráliában, 12- en élünk, három öngyilkos lett, a többiek elhaltak. — Vajon mi kergethette pusztulásba azt a hármat ? — Az egyiknek a családi é­­lete nem volt boldog, mulató ember lett, tönkretette az al­kohol, így jutott a legalsó fok­ra, az élet feladására. A má­sik áldozat Mát­hé Bandi volt. Chilében vegyi gyárat létesí­tett, de nem ismerte az ameri­kai kereskedelmi szellemet. Viaskodott, dolgozott, haladt is. Azonban, mikor látták az­ ame­rikaiak, hogy egyre fennebb törekszik, a konkurrencia ös­­­szefogott ellene, tönkretették ... így hát 12-en gyűltünk össze Czegő Zoltán (folytatása az 5. oldalon)

Next