Megyei Tükör, 1971. július (4. évfolyam, 368-394. szám)
1971-07-24 / 388. szám
»/NI Kn ODAI CTAOIAICAV/CCHI ICTCK I A/ RKP KOVÁSZNA MIGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS EAPJA 1971. JÚLIUS 24., SZOMBAT ÓRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 388. SZÁM NICOLAE CEAuȘESCU elvtárs munkalátogatása a konstancai kikötőben és hajógyárban Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt főtitkára, feleségével, Elena Ceaușescuval együtt pénteken látogatást tett Konstanca municípium két legreprezentatívabb ipari egységében, a kikötőben és a hajógyárban. A pártfőtitkár kíséretében voltak a következő elvtár sak : Manea Mánescu, Paul Niculescu-Mizil, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Fazekas János. Petre Lupu, Dumitru Popescu, Vasile Vilcu, Petre Blajovici, Gere Mihály. Ion Ionițâ, Vasile Patilineț és Ion Stánescu. A párt- és államvezetők, élükön a pártfőtitkárral a hét folyamán már másodszor tesznek látogatást Konstanca megyében és municípiumban, a helyszínen nézik meg, milyen stádiumban van az ötéves terv soron lévő feladatainak teljesítése és a távlati feladatok előkészítése. A pártfőtitkár találkozásai a munkaközösségekkel, az ipari és mezőgazdasági technikusokkal és szakemberekkel mindig mozgósítólag hatnak, jobb megoldások felfedéséhez, fontos, rendkívül időszerű és távlati problémák megoldásához vezetnek, ösztönzik a dolgozók alkotó erejének kibontakozását. Ez ékesszólóan bebizonyosodott azokon a megbeszéléseken is, amelyekre a konstancai kikötő bővítési és korszerűsítési tervének készítőivel, a hajósokkal, ésa kikötőmunkásokkal, a hajóépítőkkel került sor. Észak-Mongáliától Konstancáig mindenütt. Augusztus 23 és Tuzla községben, Dél-Eforián, Észak-Eforián, Agigea és Lazu helységben ezrek és ezrek köszöntik meleg Nicolae Ceaușescu szeretettel elvtársat és a többi párt- és államvezetőt. A tömeg mindenütt örömmel és lelkesedéssel fogadja a párt főtitkárát, pártunk és államunk vezetőit. A tömeg hosszasan éljenez, vörös és nemzeti színű zászlócskákat lobogtat, virágot szór a vendégek elé. Konstancán a hivatalos gépkocsisor a Traian utcán halad a kikötő felé. A városnak ezt a részét árbocok erdeje, a korszerű román tengeri kikötő daruinak sokasága uralja. A tengeri kikötőállomás előtt nagyszámú kikötőmunkás, hajós, hajóépítő várja a vendégeket. A hatalmas transzparensen a következő felirat : „Küszüntjük körünkben, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs!“. Az egybegyűltek hosszasan tapsolnak, éltetik a Román Kommunista pártot, a főtitkárt, a többi párt- és államvezetőt. A katonákból és hazafias (folytatása a 3. oldalon) Találkozás a megyei pártaktívával A konstancai gazdasági vállalatokban tett látogatás után a helybeli Sportcsarnokban gyűlésre került sor a megyei pártaktívával. Nicolae Ceaușescu elvtárshoz, a többi párt- és államvezetőhöz intézve szavait, Vasile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Konstanca megyei bizottságának első titkára ezeket mondotta : Ez a nap nagyszerű alkalom számunkra, hogy közvetlenül, szívünk mélyéből fejezzük ki önnek. szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, Konstanca megye kommunistái, összes dolgozói meleg nagyrabecsülését az önrőfeszítéseiért, azért a mérhetetlen segítségért, amelyben bennünket részesít, a gondoskodásért, amelyet munkánk iránt tanúsít. Köszöntjük körünkben a többi párt- és államvezetőt, aki elkíséri Önt ezen a számunkra oly nagy jelentőségű látogatáson. A továbbiakban a szónok tájékoztatta a vendégeket az idei első félévi ipari termelési terv teljesítéséről, a búzabetakarítási kampány és a többi mezőgazdasági munka menetéről, valamint egyes közérdekű problémákról. Ezután hangsúlyozta, hogy a megyei pártszervezet és a megye összes dolgozói, akik kinyilvánították, hogy fenntartás nélkül helyeslik és támogatják a pártvezetőségnek a tömegek kommunista nevelésére vonatkozó programdokumentumait, e program valóra váltásán munkálkodnak. Ezután felszólalt még Ion Voicu, a kikötői pártbizottság titkára. Alexandru Tunschi, a Konstancai Villanyhálózat-vállalat igazgatója, Ion I. Lungu, a Pedagógiai Intézet rektora. Ion Pauna a Castelu községben mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Liliana Bucur, az Egyesített Gyapjúfonoda igazgatónője Marin Croitoru, a konstancai hajógyár KISZ- bizottságának titkára. Ezután élénk taps közepette Nicolae Ceaușescu elvtárs emelkedett szólásra. A beszédet a jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták végig és többször hosszasan megtapsolták. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak ! A párt Központi Bizottsága, a Szocialista Románia Államtanácsa és kormánya nevében melegen üdvözlöm Önöket, valamint a megyei pártszervezet 60 000 kommunistáját. Konstanca municípium és megye összes lakosait (Hatalmas taps.) Ezekben a napokban megtekintettem Konstanca megye és municípium több ipari és mezőgazdasági egységét. Egyébként régebbről — még mindjárt a felszabadulást kövtő évekből és az utóbbi esztendőkből is — ismerem Konsanca megyét, s így jól tudom mérni a nagy eredményeket és azokat a mély átalakulásokat, amelyek az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban megyeszerte végbementek. Konstanca ma a haza egyik nagy ipari központja, s rövidesen Románia legnagyobb városává is válik. hajógyárának Remélem, hogy mind a hajógyári, mind a municípiumi pártszervezetek és a megyei bizottság úgy fog dolgozni, hogy a konstancai hajógyár fejlesztési programja legalább a tervezett határidőre, esetleg valamivel hamarabb megvalósuljon. (Hatalmas taps. ) Országos viszonylatban Konstanca tartományban fejeződött be elsőnek a mezőgazdaság szövetkezetesítése. (filénk taps.) Azóta 14 esztendő telt el. A napokban megtekintettem néhány termelőszövetkezetet, egy állami mezőgazdasági vállalatot és egy mezőgazdasági kutatóállomást, s örömmel állapítottam meg, milyen nagy sikereket ért el a mezőgazdaság mind a növényi terméshozam és az állattenyésztési eredmények tekintetében, mind a mezőgazdasági munkák gépesítésében : elmondhatom, hogy Konstanca megye mezőgazdasági szempontból Románia élenjáró megyéi közé tartozik. (Hatalmas taps.) Konstanca megyében az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében és a többi tevékenységi területen elért eredmények szervesen hozzátartoz(folytatás a 2. oldalon-) A megye iparvállalatai jelentik a második dekád végén A megye ipara a július havi árutermelési tervét 62,9 százalékban teljesítette az első két dekádban. Amint a fenti táblázatból kitűnik, 17 vállalatból csak 7 teljesítette ritmikusan e hónapi tervfeladatait. A legjobb eredményeket a rétyi lenfeldolgozó üzem és a kézdivásárhelyi készruhagyár dolgozói érték el. Gyengén állnak a helyiipari vállalatok, a Kalász és Poliprod kivételével a másik három helyi ipari vállalat a két dekád alatt a júliusi árutermelési terv felét sem teljesítette, a júliusi áruterű vállalat melési terv teljesítése százalékban I. dekád II. dekád I.-t II. dekád 1. Kétyi lenfeldolgozó üzem 41.2 43,0 84,2 2. Kézdivásárhelyi készruhagyár 41.2 40.05 81,7 3. Szőlő- és borfeldolgozó vállalat 46.0 32.2 78,2 4. Kalász 32.7 34,9 67,6 5. Kovásznai gyapjúfonoda 32.1 35,4 67,5 6. Keményítő- és szeszgyár 35,1 32,1 67,2 7. Olt-textilgyár 33.8 32,2 66,0 8. Cigarettagyár 34.1 30,8 64,9 9. Kézdivásárhelyi faipari kombinát 35,0 29,1 64,1 10. Tejfeldolgozó vállalat 20.2 41,7 61,9 11. Poliprod 33,5 27,7 61,2 12. Kupeci bányavállalat 32.8 24,5 57,3 13. Csavargyár 26,4 30,7 57,1 14. Húsfeldolgozó vállalat 31,0 22,2 53,2 15. Bazalt 22,8 26,1 18,9 16. Local prod 21,7 24,3 46,0 17. Bútorgyár 16,0 14,2 30,2 A kézdivásárhelyi fafeldolgozó üzem rönkszállítása teljesen gépesített. BORTNYIK GYÓGY felvétel« Akik élünk Nem tudom, jut-e idő hajdani csínyekre emlékezni, s egymást emlékeztetni az ötven éves érettségi találkozókon. Oly sok lehet a mondanivaló, s a jövőre nézve oly igen sürgető, hogy talán nem is adódik alkalom az ártatlan kiruccanások fölemlegetésére. Bár — ki tudja azt ? Akinek megadatik egy ilyen találkozó. A 70 éves Forró László bácsinak és 11 társának megadott. 1921-ben szór Holtak közel utoljára, mikor még füstölögtek az első világháború romjai, és találkoztak 1971-ben („akik élünk“) mikor a második világháború üszkein újra épült Európa. Ázsia nagy része. Jut-e idő a csínyek fölemlegetésére, ha az ember, a maturandus osztály komorrá érését két világháború, egy gazdasági világválság és a tűzvészként pusztító fasizmus követelte. Forró László bácsi nem komor, ettől megkímélte tudatos élet- és emberszeretete. Csak keserű, mert ilyenre formálta a kor. Nem vállalkozom arra a vakmerőségre ,hogy fölvázoljam életútját néhány beszélgetés alapján, csak ide jegyzek néhány dolgot azok kedvéért, akiktől távol áll e nehéz század első ötven éve. — Családtagokat is beleszámítva, összesen 27-en voltunk a találkozón. Budapestről 18-an érkeztek. Tudomásom szerint egy osztálytársunk él Amerikában, egy Ausztráliában, 12- en élünk, három öngyilkos lett, a többiek elhaltak. — Vajon mi kergethette pusztulásba azt a hármat ? — Az egyiknek a családi élete nem volt boldog, mulató ember lett, tönkretette az alkohol, így jutott a legalsó fokra, az élet feladására. A másik áldozat Máthé Bandi volt. Chilében vegyi gyárat létesített, de nem ismerte az amerikai kereskedelmi szellemet. Viaskodott, dolgozott, haladt is. Azonban, mikor látták az amerikaiak, hogy egyre fennebb törekszik, a konkurrencia összefogott ellene, tönkretették ... így hát 12-en gyűltünk össze Czegő Zoltán (folytatása az 5. oldalon)