Megyei Tükör, 1971. augusztus (4. évfolyam, 395-421. szám)
1971-08-05 / 398. szám
A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK IS TÜKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK ARA 30 BAMI IV. ÉVFOLYAM, 398. SZÁM \UOI \i: CEAL$ESC1J elvtárs munkalitogutása az Észak- Mangalia övezeti fürdőtelepeken Nicolae Ceauşescu elvtárs feleségével, Elena Ceauşescuval együtt szerda délután munkalátogatást tett az Észak- Mangalia övezeti turisztikai telepeken. A látogatás alkalmával elemezték, hogyan folynak a Saturn—Venus—Jupiter—Neptun övezeti építkezések ama megoldások szerint, amelyeket a múlt nyáron fogadtak el, akkor, amikor a pártfőtitkár a grandiózus épületegyüttes megvalósításával megbízott műépítészekkel és városrendezési szakemberekkel együtt a helyszínen tanulmányozta az esztétikai, funkcionális és gazdasági szempontokból legcélszerűbb változatokat A pártfőtitkárt a látogatásra elkísérték a következő elvtársak : Maxim Berghianu, Leonte Rautu, Vasile Vilcu, Miron Constantinescu, Vasile Patilinel, Ion Stanescu, valamint Ion Cosma turisztikai miniszter, a megyei és municipiumi párt, és állami szervek több képviselője, számos szakember, aki közreműködött a nagyszerű tengerparti turisztikai objektumok megvalósításában. A látogatás az övezet déli peremén, a Saturn fürdőtelepen kezdődött. Itt az utóbbi esztendőben, a pártfőtitkár látogatása óta nagyméretű építkezés folyt. A fürdőtelep korszerű szállóiban mintegy 11 200 vendéget láthatnak el. Az építkezés üteme, főként az utóbbi esztendőben meggyorsult, rekordidő, körülbelül 3 hónap alatt adtak át rendeltetésének több szállodát, öszszesen 4 050 férőhellyel. A látogatók először a Diana szállodánál, ennél a betonból, üvegből és alumíniumból emelt, 14 szintes, impozáns épületnél állnak meg, amelyet ebben az idényben adtak használatba. Turisták tömege hosszas tapssal üdvözli a párt főtitkárát, a többi vendéget, virágokat nyújt át nekik. A vendégek felmennek a szálloda 14. emeletére , káprázatos látvány tárul eléjük. Nem csupán a Saturn látható innen, a szem átfogja az Észak-Mangália csillagkép öszszes többi csillagát, odalátszik Mangalia város, amely maga is megfiatalodott, a távolban pedig kirajzolódnak Dél-Eforia és Észak-Eforia körvonalai. Nem szorul magyarázatra, hogy Romániában — főleg a Fekete-tenger partján — a turisztika nemzetgazdaságunk erőteljesen fejlődő ága lett. Hazánk szépségei, akárcsak a román nép ismert vendégszeretete évről évre egyre több külföldi turistát vonz ide. Eforia, Mamaia, Mangalia négy északi fürdőtelepével már régóta európai hírű turisztikai létesítmények. Amint Ceauşescu elvtárs, a többi párt és államvezető megjegyezte: számottevő eredményt jelent, hogy a műépítészeknek, tervezőknek, városvezetőknek és építőknek sikerült ésszerűen érvényre juttatni a tengerpart természeti szépségeit, mindezt harmonikusan beilleszteni egész gazdaságunk értékeinek körforgásába. Ami Saturn-fürdőtelep továbbfejlesztését illeti, a vendéglátók elmondják, hogy a már elkészült tervek szerint a helység északi részében egy újabb, 1850 férőhelyes szálloda-komplexum épül, amelyet a jelenlegi ötéves terv folyamán átadnak rendeltetésének. Két medencét építenek, s egy nyári és téli gyógykezelésre egyaránt alkalmas szállodát, tekintve, hogy a környéken jelentős kéntartalmú hévízforrások vannak. A párt főtitkára javasolja, hogy a tulajdonképpeni Mangáliát modern épületsorokkal kapcsolják egyben(folytatása a 6. oldalon) A termelőszövetkezetek learatták a gabonával bevetett terület egynegyedét Az augusztus 3-i jelentés szerint a megye átlagos betakarítási eredménye 24 százalék. Azok a termelőegységek, ahol igyekeztek kihasználni az első aratásra alkalmas napokat, és már a viaszérésben lévő parcellákra kivonultak az aratócsoportok, megtartották előnyüket, és a rövidesen bekapcsolódó kombájnok segítségével megelőzték az átlagteljesítményt. Árapatak túlvan a terv felén, és 55 százalékos eredményével első helyen áll. Hasonlóképpen jól megszervezték a munkát Papolcon, ahol 45 és Nagyajtán, ahol 11 százalékról tájékoztat a megyei főigazgatóság tervosztályának jelentése. A megyei átlag felett vannak meg Kölön, Köpet, Gidófalva, linkeg, Kézdialmás és Maksa 29—39 százalékos teljesítménnyel. Közepes eredményről számolhatnak be az alábbi egységek : Árkos 24, Karót 24. Ködök 25. Nagyborosnyó 25. Kardor 25. Szentkatolnn 26. Kökös 27. Kilyen 26. Kovászna 25. Dalnok 27. Esztelnek 25. Illyefalva 24. Lemhény 24. Málnás 26. Sepsiszentgyörgy 25. Tamásfalva 29. Kézdivásárhely 26. Torja 25, Vargyas 28 és Zágon 25 százalékkal. A többi termelőszövetkezetek aratási eredménye 21 százalék alatt maradt. Alig a kezdetekél tartanak Kükszádon 9, Nyújtódon 8 és Mikónjfaluban 6 százalékkal. Az aratócséplő gépek 94 százaléka munkába állott. A gépek egy része szervezési hibákból, vagy üzemzavar miatt kényszerű pihenőre volt ítélve Bibarcfalván, Kardócon, Kilyénben, Gidófalván, Nyújtódon, Papolcon, Polyánban és Zabolán. Tizenegy gazdaságban megkezdődött a cséplés. Bányásznapi emlék idézi) Ismét küszöbön augusztus ó — a bányásznap. Az észrevétlenül lepergett több mint két tucat bányásznap, úgymond, feledteti a régieket, no, meg a pelyhede álló fiatal csillés vagy segédbányász nem is sejtheti hogy e szónak patinája van. Igen, régisége van, emléke, múltja, gyökere. Egyidős az olajos bányamécsessel, az erdővidéki szénbányászattal. Mivelhogy a világon mindennek és mindenkinek van egy napja, egy napot a bányászok is magukénak vallanak. Egy napot, amelynek a nevét, ha kiejtik, csak annak kelt különös érzést lelkében, emléket gondolatvilágában, aki élete egy darabjának érezte valaha is, és érzi ma is a bányászok családjának közös sorsakapcsolta érzésvilágát. S ehhez szükségesek átvészelt helyzetek, kemény helytállások, átvirrasztott szénporos éjszakák, csepegő víz, por, gáz, sár, homok, hideg .... mosolygó bányászgyerekarc, és lehet .. . borosasztal is. Több mint egy évtizedes bányageológusi tevékenységem alatt volt alkalmam megismerni az erdővidéki bányászt. Láttam odúvá nyomott frontfejtésben, pislákoló lámpa fényben, hősies kiállásokban, iskolapadban a továbbképző tanfolyamokon, színpadon, kórusban. S amikor a pörkölt pirít kénes illatát hozza felénk csendes téli esteken a fanyar füst, s az egyazon reflexet vált ki mindnyájunkból — kik tudjuk, honnan és hogyan kerül napra a ,,fekete arany“, az ipar kenyere — akkor mondhatjuk el, hogy átestünk a bányásztűzkeresztségen. És mégis csodálom, egy évtized távlatából is, a bányásszá vedlett erdővidéki székelyt. Aki ott a föld alatt is így helytáll, azt nem kell félteni, örök harcban van a földdel, becsüli szülőföldje kincsét, ügyel hírnevére, igazi gazdája a nép vagyonának és mindig kész ,ha szólít a párt hívó szava. ★ Megsárgult régi levél akadt a kezembe, bányásznapi emlékidéző. Címezték több mint negyedszázada a „járási főszolgabíró úrnak" a köpeci bányászok, miszerint a „régi bányászszokáshoz hűen", minden évben megünnepelték, s ismét meg szeretnék ünnepelni, az egykori bányásznapot. Nem célom az egész levelet bemutatni, noha szeretném, ha mindenki elolvashatná, írásos bizonyítéka annak az ünnepi patinának, amit keresünk és amit most újra felfedezünk. Ovasom a régi levelet. S most értem és érzem, hogyan az a különös hang és érdeklődés, amellyel bányászaink ma is készülnek erre az ünnepre. Az ő napjuk ez, a mi napunk, akik közvetve vagy közvetett modern azon dolgozunk, hogy az évmilliók eltemetett, szunnyadó energiáját rejtő szenet felkutassuk, és napvilágra hozzuk a Föld mélyéből. Mégis mégis mekkorát változnak az idők Ezt a napot megtartották régen is, ha kellett, titokban, ma szabadon. Lepergett az első bányásznapok óta sok évtized, más a bánya, mások a bányászok, más dalt énekel a bányászdalárda, de a szokás, az megmaradt a régi. Most, 1971-ben, túl az évi egymillió tonnás termelésen, az új baróti bánya feletti fenyvesben újra felcsendül a bány vas.himnusz és a hagyományos „Jószerencsét!“ Úgy érzem, hogy ezeket az új bányásznapokat sohasem felejtjük el, bár esztendő ilyenkor, a száz évnek tisztelegve, a most küszöbön lévő már csak kellemes emlék lesz. Kisgyörgy Zoltán AZ IDEOLÓGIAI NEVELŐ MUNKA PROGRAMJÁNAK FÉNYÉBEN Az ifjúság nevelése nem mérhető százalékokkal Pártunk főtitkára az RKP KB Végrehajtó Bizottsága elé terjesztett javaslataiban, valamint a pártaktíva munkatanácskozásán elhangzott beszédében rendkívüli figyelmet szentelt az ifjúság általános, politikai és honpolgári nevelésének javítására. Egy-egy idézet kapcsán e fontos feladat megyei vonatkozásairól tájékoztatott GALL FERENC elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára. „ ... amikor az ifjúság neveléséről beszélünk, ha bizonyos fogyatékosságokról van szó, nem mérhetünk százalékokkal". — Az idézetet kiegészíteném az előadói beszéd további részletével : „Mi nem tűrünk a termelésben, sem a munkadaraboknál selejtet, annál kevésbé az embereknél“. Ebből a szemszögből tekintve természetes, hogy a hiányosságok, még ha oly kis százalékban fordulnak is elő, tűrhetetlenek. Megyénkben különösen az építőtelepeken és a fakitermelésnél dolgozó ifjak körében szorult háttérbe a hathatós nevelő munka. Többször megtörtént, hogy a fiatalok késtek a munkából, a KISZ-szervezetek nem fordítottak kellő figyelmet a közgyűlések rendszerességére. Mindezek számottevően hátráltatták a társadalmi felelősségtudat elmélyülését, megszilárdítását. Tisztában vagyunk azzal, hogy a helyzet megváltoztatásához nem elegendő néhány előadás megszervezése. Hogy az ifjúság politikai, ideológiai, erkölcsi nevelésében az eddiginél jóval mélyrehatóbb eredményeket érjünk el, átfogóbb és alaposan egybehangolt gyakorlati tevékenységet kell kifejtenünk. Ennek tudatában tartottuk meg az elmúlt napokban bővített aktívaülésünket, ahol az alapszervezeti titkárok jelenlétében ismertettük és megbeszéltük a közeljövő általános irányelveit. Az elkövetkezőkben ezek alapján fejtik ki tevékenységüket megyénk összes KISZ-szervezetei. .......munkával kell szocialista és hazafias nevelésben részesíteni az ifjúságot". A szocialista munkafegyelem követelményeinek érvényesülése nélkül elképzelhetetlen a mindennapok zökkenőmentes alkotó tevékenysége. Fokozottabban érvényes ez, ha a fiatalságnak a munkával szembeni magatartására gondolunk, mert ettől függ elsősorban a szocialista hazafiság elvének gyakorlati erősödése, végleges meggyökeresedése. Éppen ezért, nagyobb súlyt fektetünk a szakmai felkészülésre, a munkaidő kihasználására, általában minden olyan vonatkozású kérdésre, ami az ifjúságnak a munkához való viszonyulásához kapcsolódik. Az Olt textilgyárban, a kézdivásárhelyi készruhagyárban, az építőtelepeken, a fakitermelésnél és más ipari egységekben a KISZ-szervezetek kiszélesítik a szakoktatás sajátos formáit, rendszeresítik a tapasztalatcseréket és előadásokat. A hazafias munkában ez idáig a diákok vállalták az oroszlánrészt. Kényszerű vállalás volt ez, mert az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében hiányzott a megfelelő ösztönzés és szervezés. A helyes arány elérésének jelenlegi és jövőbeni törekvésünk fontos részévé kell válnia. „Nagyobb súlyt kell helyeznünk arra, hogy az ifjúság megismerje a párt és a nép harci múltját", Lejegyezte Galbács Pál (folytatása a 2. oldalon) .