Megyei Tükör, 1971. szeptember (4. évfolyam, 422-447. szám)

1971-09-19 / 438. szám

KIADÁS VA SÍRItIAPI AZ KKI­ KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP ARA 30 BAMI IV. ÉVFOLYAM, 438. SZÁM i£«w2«nffcÉNpiMii ■■■■■■■■■■■ooManaMaHi Óvjuk a könyveket Gyakori látogatója vagyok a helyi könyvtárnak. Otthonomnak érzem. Természetesen, érdekes az a viszony is, amely a könyvtár és olvasója között fennáll. Felnyúlok a polcra, kihalászok egy könyvet. Nézegetem, v­an, me­lyik már hónapok, esetleg évek óta lakója a könyvtárnak, s még most is kifogástalan az állapota. A másik viszont úgy néz ki bár, talán néhány hete érkezett­­, mintha Gutenberg korában született volna, s háborúk, tűzvészek, föld­rengések tucatjait vészelte volna át. Egyiknek tehát évek során is alig akadt olvasója, a másik viszont rövid idő alatt tengersok viszontagságon ment át. Korántsem szabad egy könyv állapotából annak értékére ke­ étkeztetni. Ismerek magángyűjteményt, mely egészen értéktelen könyveket tart — igen jó külsőben, bizonyítva, hogy tulajdonosa ezt fontosabbnak tartja mint bel­ső értékét. Magam - anyagiak miatt - soha­­nem törekedtem diszkoteses példányokra. Annyira nem, hogy félig tréfásan nemegyszer mondtam : a könyv, ha számomra értékes, hiányozhat a fedőlapja, mit sem von le elöt­tem értékéből. Napjaink könyvtárainál más a helyzet. Megjelent könyveink között, ha lehet is értékkülönbségekről szólni, igazán értéktelen munka nem ke­rül 117. olvasó kezébe. Vannak mégis — akárcsak régen divatos könyv­ek, s ugyanakkor vannak hamupipőkék, amelyeket csak kevesen vesznek észre. A könyvek egy tonna lehetőséggel kerülnek ki a nyomdából. Vannak művek, melyeknek­­szerzője még csak a Parnasszus lepelén ter­ve mégis divatos lesz. A könyvek sikere nem a kritikusok, hanem az ol-VaSÓ 'TlZ:Ze,gró, szólni akarok, az, hogy a könyv sikerét, ol vason­ságát — annak elhasználtsága jelenti. Nemegyszer tanúja voltaki, amikor az olvasó egy agyongyötört könyv után nyúlt : ez jó lesz­, mert látszik raj­ta, hogy sokan olvasták. Tehát egy könyv olvasottságát a töredezett kö­tés, salátaként széthullt lapok, begyűrödések, zsirfok­ok igazolják. Pedig összhang kellene legyen a külső és belső között. Kiadóink ezt tudják, azért hozzák ki még az olcsóbb kiadványokat is, ha kötéssel nem, de ízléses borítólappal, kiállítással. Hadd vegye olvasója örömmel kézbe a­­könyvet ! Arra nem gondolunk, hogy egy könyv, mely sok kézen átmegy, örök időkig épségben maradjon. A finom és erős anyagból készült pénz is egy­szer elkopik. De azt el lehetne érni, hogy az a vadonatújon hozzánk került könyv épségben kerüljön másokhoz is, tovább tartson. A rendszeres fel­világosítás bizonyára hatással lenne, ha nem is minden olvasóra, legalább egy részére. Ha tíz olva­só közül csak három-négy szívére venné a könyv­táros erre vonatkozó figyelmeztetését, már eredményt jelentene. Az iskolák ezen a téren ugyancsak sokat lehetnének. Mivel a könyvtárnak erre meg­­felelő anyagi nem áll rendelkezésre, akadhatna egy-egy iskola, mely a könyvtár elrongyolódott, de még rendbe tehető könyveit diákjaival hoz­hatná olvasható állapotba. Már csak azért is fel kell az utóbbit vetnünk, mert az olvasók nagy része az iskolák tanulóiból tevődik ki, amire a kötelező olvasmányok rendkívül rossz állapota mutat rá. Első látásra, művelődési életünk arányait tekintve, másodrendű, tech­nikai, adminisztratív kérdést­­rendítettem meg. Mégsem hinném, hogy nem érdemes felügyelni rá, latint ahogy nem hiszem, hogy a lehetséges megoldások sorát kimerítettem volna. Művelődésünknek fontos terjesztője a könyv, meg­érdemli becsületünket. Amihez az is hozzátartozik, hogy gondozzuk, véd­jük, minél több olvasónak tisztán, szépen adjuk tovább. Holló Ernő FELVÉTELI VIZSGA A MEGYEI TANFELÜGYELŐSÉG KÖZLI AZ ÉRDEKELTEKKEL, HOGY A BRASSÓI ENERGE­TIKAI ISKOLAKÖZPONT ÚJ FELVÉTELI VIZS­GÁT TART A HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐ SZAKMA HELYEINEK BETÖLTÉSÉRE , AZ ÁL­TALÁNOS ISKOLÁK VIII. ÉS X. OSZTÁLYÁT VÉGZETT KOVÁSZNA MEGYEI FIATALOK SZÁ­MÁRA. BEIRATKOZÁS SZEPTEMBER 22-IG. A SEPSISZENTGYÖRGYI 1-ES SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL. AZ ISKOLA IDEVALÓ VÉGZETTJEIT KO­VÁSZNA MEGYEI VÁLLALATOKNÁL ALKAL­MAZZÁK. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs látogatása Krassó-Szörény megyében Szombaton, 1­ szeptember 18-án Nicolae Ceauşescu elvtárs, együtt Ion Gheorghe Maurer, Manea Mănescu, Hie Verdet és Maxim Berghianu elv­társakkal folytatta munkalátogatását Krassó-Szörény megyében. A megye­­székhelyről reggel indultak útnak. A resicaiak, akik az egész pénteki látoga­tás folyamán nagy szeretettel vették körül a párt­ és az állam vezetőjét, is­mét kisereglettek az utcákra, lelkes ünneplésük a nagy ünnepek sajátos hangulatát hozta magával. A tömeg tapsa és éljenzése közepette a gépko­csisor átszeli a város központját és Karánsebes felé veszi útját. A főtitkár látogatása Rescián, amelyre a szünte­len ipari tevékenység 200. évfordulója alkalmából került sor, gyümölcsöző dialógusa párt- és állami aktivistákkal, (folytatása a 2. oldalon)­­­ jecza Péter ♦ tavasz NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde Kedves elvtársak ! Mindenekelőtt tolmácsolni szeret­ném önöknek, Vörösacél üzem egész kollektívájának, Vörösacél város vala­mennyi dolgozójának, a párt Közpon­ti Bizottsága, szocialista hazánk Ál­lamtanácsa és kormánya meleg üdvöz­letét. (Hosszan tartó taps.) Mai nagygyűlésünket üzemük élete egyik fontos eseményének szenteljük : most volt 175 éve annak, hogy meg­kezdődött a fémgyártás e tájon. Utalni szeretnék arra, hogy mindezekben az években, főleg pedig a szocialista építés éveiben az üzem szüntelenül fejlődött, amikor is a termelés többszöröséi­g nö­vekedett. Éppen ezért az üzem fennál­lásának 175. évfordulója alkalmából gratulálni szeretnék a szocializmus é­­pítésének éveiben elért jó eredmnyeik­­hez is. (Hosszan tartó, erős taps.) Üze­mük ma tulajdonképpen csaknem annyi acélt termel, mint amennyit a háború előtt az egész országban ter­meltek. Természetesen ez azt mutatja, hogy milyen fejletlen volt a múltban Romániában a kohászat, de ugyanak­kor kidomborítja azt is, hogy üzemük milyen nagy haladást ért el ezekben az években. Valószínű, hogy 1975 ig ez az üzem több acélt fog előállítani, mint amennyit előállítottak Romániá­ban a második világháború előtt. Ez (folytatása a 3. oldalon)

Next