Megyei Tükör, 1971. november (4. évfolyam, 475-499. szám)

1971-11-26 / 496. szám

A néptanácsi állandó bizottságok szerepe vei Az államhatalom helyi szer­feladatkörének sével, a sokoldalúan bővülő­szocialista társadalom fejlett meg­teremtésének szakaszában, a néptanácsoknak egyre foko­zottabb mértékben kell a dol­gozó tömegekre támaszkodni­uk. A társadalmi és politikai életünkre jellemző széles körű demokrácia a helyi szer­vek tevékenységének szerve­zése és menete terén az ál­landó bizottságok segítségé­ben is kifejezésre jut. A pár­tunk legfelsőbb vezetősége által nemrég jóváhagyott dokumentumok szellemében ezekre az önkéntes kollektí­vákra különös jelentőségű kötelezettségek hárulnak, most, amikor az egész ország az ötéves terv első évének sikeres zárására törekszik. Az állandó bizottságoknak minden szinten és minden tevékenységi területen fokoz­niuk kell ellenőrző szerepü­ket, hogy az operatívan és hatékonyan tárja fel a gazda­sági terv megvalósításának és az 1971-es helyi költségve­tés végrehajtásának a módo­zatait. Ez irányú munkájuk­kal biztosítaniuk kell a töme­gek minél nagyobb bekap­csolódását a kérdések megol­dásába, a pozitív tapasztala­tok­­ elhasználását a néptaná­csok, a nekik alárendelt vál­lalatok, az állami közigazgatás tevékenységében, a létező hiá­nyosságok felkutatását és ki­küszöbölését. E célkitűzéseknek életbe ültetése az állandó bizottsági tagok részéről felkészültsé­get, magas fokú felelősségér­zetet és hozzáértést követel meg. Munkatanácskozásokat kell szervezniük a néptaná­­csok végrehajtó bizottságai­val és bírójával, az állandó bizottságok elnökeivel, alel­nökivel és titkáraival, hogy közösen szögezzék le az év végéig még esedékes ellen­őrzéseket. Ugyanakkor az állandó bizottságoknak konk­rétan és felelősséggel kell meg­tárgyalniuk ezen ellenőrzések végrehajtásának formáit és módszereit. Ugyanakkor al­bizottságokat kell létrehozni­uk, amelyek foglaljanak ma­gukba más embereket is, az illető területen jártas szak­embereket, és olyan állampol­gárokat, akik ilyenformán óhajtnak részt venni az el­lenőrzendő vállalatok vagy az illető szervek tevékenysé­gének javításában. Az­ előkészítő szakasz befe­jezésével együtt nagy figyel­met kell szentelni a tulajdon­képpeni ellenőrzésnek, ele­mezni kell a szükséges irato­kat, az ottani helyzetet, kell beszélgetniük az ott dd­­ol­gozókkal. Az ellenőrzés vég­ső eredménye feltétlenül já­ruljon hozzá a munka javítá­sához, az ez évi gazdasági és pénzügyi feladatok teljesíté­séhez. A minél­ nagyobb ope­rativitás biztosítása érdeké­ben az állandó bizottságok javaslatait és következtetése­it a községi és városi népta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak azonnal meg kell ol­daniuk, anélkül, hogy meg­várnák a következő üléssza­kot. Tehát szoros együttmű­ködésre van szükség az ál­landó bizottság vezetősége és az ellenőrzött részlegért fe­lelős néptanácsi alcímük kö­zött. D-­C. Popescu Mátyás Mária, a kézdi vásárhelyi Poliprud munkásnője HARTHA ÁRPÁD felvétele A szocialista nevelés programjának teljesítéséért, társadalmi viszonyaink tökéletesítéséért A pionírszervezet , a kommunista nevelés hatékony tényezője (folytatás az első oldalról) mára a pionírszervezet. Ért­hető tehát, hogy pártunk, s személyesen a nagy figyelemmel pártfőtitkár kíséri e munkát, gondoskodnak a tevékenységünkhöz szüksé­ges feltételek megteremtésé­ről. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években óriási len­dületet vett a pionírmozga­­lom, sikerült arra a színvo­nalra felnőnie, amelyet jog­gal várnak el tőle a szülők, a nevelők és maguk a tanulók. Köztudott dolog, hogy az idén első ízben rendezték meg a városi, megyei és az országos pionírkonferenciát, a gyermekek részvételével. Ez újabb bizonyítéka a de­mokrácia állandó szélesíté­sének bővítésére való törek­vésnek. Valóban, mi sem ter­mészetesebb, hogy saját te­vékenységükről, saját életük­ről a pionírok is beszéljenek egymásnak. És bebizonyoso­dott, hogy nem volt hiábava­ló ez a kezdeményezős­­den szinten nagyon sok Min­ja­vaslat, észrevétel a pion­írmunkéval elhangzott kapcsola­tosan, s ezek figyelembevéte­le feltétlenül szükséges a jövőbeni munka megter­vezéséhez, megszervezésé­hez. Nyilván, sok közülük az Országos munkaprogramjába Pionírtanács is be­került. Lényeges újításként említhetjük, hogy osztagszin­­ten havonta operatív megbe­széléseket tartanak, ahol ala­posan megvitatják az osztag munkájának egyik-másik te­rületét. A Kovászna megyei pionír­­tanács úgy próbálja irányíta­ni a megyei pionírszervezet munkáját, hogy az minden­ben megfeleljen az előttünk álló célkitűzéseknek. Érthető, hogy állandóan a pionírtevé­kenység tartalmi, formai meg­újítására törekszünk, azért, hogy minél többet adjunk, minél vonzóbb formában, ab­ból kiindulva, hogy a gyer­mekek csak az iránt éreznek vonzalmat, ami érdekli őket, megfelel életkori­gaiknak, igényeiknek. sajátossá­Külö­nösen nagy súlyt helyezünk a pionírok politikai-ideológiai nevelésére, pártunk politiká­jának megmagyarázására, a tanulók körében való népsze­rűsítésére. Azt akarjuk, hogy szervezetünk minden tagja rendszeresen tudomást szerez­zen és megértse a legfonto­sabb kül- és belpolitikai ese­ményeket. Ebben természete­sen elsősorban a tanügyi dol­gozók, az oktató parancsno­kok közreműködésére számí­tunk, nélkülük ezt az igen fontos munkát nem tudjuk el­végezni. Nyilván a gyermekek politikai, ideológiai látóköre szélesítésének nagyon sok út­ja, módja van. Mi azt szeret­­nők, hogy minden­ségben a számukra pionír egy­seg ered­ményesebbnek bizonyuló mód­szereket használják, és fel­adatuk is arra törekedni, hogy minél közérthetőbben, minél konkrétabban terjes­­­szék a pionírok körében a pártpolitikát. Fontos feladatunknak te­kintjük a tanulók tudományos­­ateista nevelését. Ezen a té­ren még akad éppen­­ elég tennivalónk. A pionír összejö­­vetelek, a csoportos vagy sze­mélyes beszélgetések, a tudo­mányos igényű előadások és más módszerek alakítanunk kell segítségével a tanulók­nak a természetről, a társa­dalmunkról alkotott felfogá­sát. A munkára és a munkával nevelés szervezetünk egyik leglényegesebb célja. Ha nem kezdjük meg ezt a folyama­tot már a kisiskolás korban, később nehéz lesz gyermeke­inket rendszeres munkára szoktatnunk. A pionírtanács hathatósan támogatja a tanu­lók gyakorlati tevékenységét, s ugyanakkor a szervezet ál­tal kezdeményezett, különbö­ző célt szolgáló hazafias mun­kával elmélyítjük pionírjaink­ban a munka iránti megbe­csülésüket, a munkával szem­beni helyes magatartást. Első­sorban azt akarjuk, hogy minden osztag, egység állan­dó jelleggel vállaljon magá­ra bizonyos munkavégzést, például egy park tisztítását, az iskolaudvar rendbetételét, a hősök sírjának gondozását, munkacsoportokra felosztva tegyenek eleget ilyen irányú kötelezettségeiknek. Minden­kinek meg kell értenie, hogy a mindennapi tanulás mellett a tanulóknak más jellegű fel­adatoknak is eleget kell ten­niük. Elsősorban azért, hogy sokoldalúan fejlett, széles lá­tókörű, valóban szocialista emberekké tudjanak válni. Nagy figyelmet kell szen­telnünk továbbra is a pioní­rok haladó erkölcsi-etikai jel­lemvonásainak kialakítására. Meg kell ismerniük és tiszte­letben kell tartaniuk a kom­munista etika normáit, a munkával, közvagyonnal, az ország törvényeivel szembeni követelményeket. Mindezt a­­zonban csakis a tanítók, ta­nárok aktív részvételével va­lósíthatjuk meg. A fentiekben a pionírszer­vezetre háruló tennivalók kö­zül csak egy párat próbál­tunk érinteni. Minden iskolá­ban, minden pioníregységben alaposan, körültekintéssel e­­lemzik ezeket a feladatokat, a végrehajtás módozatait. Az iskolák vezetőségétől, a tan­ügyi dolgozóktól, nem utolsó­sorban pedig a szülőktől azt várjuk, hogy minden támoga­tást adjanak meg a pionírmun­ka jó megszervezéséért, me­netéért. Csak így válhat a pionírszervezet •— az mai pártalapszervezetek isko­köz­vetlen irányításával — a kommunista nevelés fontos tényezőjévé. Szabó Gábor tanár, a Kovászna megyei pionírtanács elnöke SPORT Bukarest, 1971. november 24. Az Augusztus 23-stadion lelátói . . . Delcourt játékveze­tő sípjelére elindult kilenc­­venperces útjára . . . De hagyjuk ezt, ha már ki­maradt a tegnapi lapszám­ból. Túljutottunk az izgalma­kon, a továbbjutást jelentő győzelem ünneplésén, lehig­gadtunk, jó párszor már fel­idéztük a kilencven perc mozzanatait s józan megfon­tolással összegeztük a talál­kozó tanulságait ... Tény, hogy tudásukat gyengén ad­ták elő a vendég walesi „bárdok.“ Jobban féltünk tőlük, mint hitték. S ha elő­zőleg nem láttuk volna, mi­lyen is az angol futball, s a mellette naggyá nőtt többi szigetország labdarúgása, ak­kor a szerdai játék alapján, bizony nagyon szomorú jel­lemzést adnánk róla. Lénye­gében mintegy tízpercnyi futball-próbálkozásuk volt különböző angol csapatokban a játszó walesi legényeknek, s kilencven perc alatt egy gól­helyzetük, melyet nem Rădu­­canu, a kapufa tisztázott. E­­gyébként ú­gy tűnt, hogy tak­tikai elképzelés nélkül szalad­gálnak — mert nem rohantak — a jól játszó védelmünk e­­lőtt. Nem, nem nőttek az iga­zi tudásuk szintjéig. S ha ők nem nőttek, válogatottunk sem nőhetett. Nem volt, ami­ért. A korán esett gólt köve­tően pár percig csillogtak, rendeztek egy-két tűzijátékot a walesi kapu előtt, aztán i­­dőnként megint egyet-egyet... Nem vitás, Dembreszkyék többre képesek. Sokkal több­re. Tudjuk ezt — nem a szer­dai játékuk alapján —, s ép­pen ezért nem dőlünk be Dobrin-féle cseleknek. A kö­­­zönség nagy része persze be­vette, akárcsak a walesiek, de nagyon sokan kodltak is fölösleges méltatlan­balett­mozdulatai láttán, mert rend­szerint lefékezett egy gyors, látványosnak ígérkező ak­ciót. Sok futballt tud Dobrin, de szereplési vágya folytán csak felét adja tudásának. Kár, mert észrevétlenül meg­foszt az igazi, modern labda­rúgás látványától. A váloga­tott erőssége ezúttal is a vé­delem volt. Kilencven perc alatt egyszer hibázott nagyot, az egyetlen walesi gólhely­zetnél, egyébként magabizto­san mozgott, jól hárított, e­­lég gyakran és veszélyesen A mexikói VB után ott le­szünk az Európa-bajnokság nyolcas mezőnyében is. Lab­darúgásunk újabb fegyverté­nye ez, hiszen ha jól megnéz­zük a nyolcas összetételét — Anglia, NSZK, Olaszország, tört az ellenfél kapujára. Kü­lönben is a védelem Lupescu révén szerezte meg a vezető gólt, s jobbhátvédünk be­adása előzte meg az első ka­pufát ... Szóval ezen a nem láttunk igazi délutánon labdarú­gást. A walesiek képtelenek voltak színt vinni a játékba, válogatottunk pedig nem e­­rőltette. Ami mégis kárpótolt, az a továbbjutás. Csoportel­sők lettünk : Szovjetunió, Belgium, Jugo­szlávia, Románia, s valószínű, Magyarország — túlzás nélkül állíthatjuk: ez képviseli ma — válogatott szinten — az euró­pai labdarúgást. Áros Károly A legjobb nyolc között 1. ROMÁNIA 2. Csehszlovákia 3. Wales 4. Finnország 6 4 1 1 11— 29 6 4 1 1 11— 49 1­2 1 3 5— 65 6 0 1 5 1—161

Next