Megyei Tükör, 1972. március (5. évfolyam, 576-602. szám)
1972-03-01 / 576. szám
vs — V -k GAZDASÁGI ÉLET ~ Erdei kaszálók —ártéri leadok (folytatás az első oldalról) az enyhe téli időjárás rendkívül kedvez ennek a munkának. Ma igazán kedvező körülmények vannak a bokorirtásra, terepegyengetésre, műtrágyázásra, gyomtalanításra. A mezőgazdasági főigazgatóság által tervbe vett 12 ezer hektár az összterület 17 százalka. Nem sok, ha arra gondolunk, hogy minden hatodik évben kerül vissza a takarítócsoport ugyanarra a helyre. Azt is tudjuk, mi történik a legelővel, amikor hat évig feléje se nézünk. Ha legalább a bácsok, pásztorok megszokott szerszáma lenne az acatoló, a fejsze, de botnál egyebet csak elvétve hordoznak. Esetleg bevésik a monogramjukat egykét útjukba kerülő fába, s amikor előírás szerint fordítják a kosarat, az már rendkívüli teljesítménynek számít. Kivételek, szerencsére, ezen a téren is akadnak. A legelőre nem mindig jut műtrágya. Az idén előirányzott 7 500 hektárból eddig 1 400 hektárt műtrágyáztak, legtöbb gazdaságban gyorsan kiszórták fejtrágyának az ősziekre és a kapások alá. Ezért nem is ítélhetjük el a termelőegységeket, mert a szántóföldi növénytermesztés tervszámait is csak úgy lehet megvalósítani, ha biztosítjuk a szükséges tápanyagot. Most azonban várni kell az első negyedévre kiutalt ammóniumnitrát és nitrocalcar megérkezésére. Ha esetleg késik, s az utolsó 24 órában érkezik, amikor a tavaszi munkák miatt sem gép, sem jármű, sem ember nincs kéznél (és mindig akad egy olyan szántóföldi parcella, ahol a növény még mindig igényli a tápanyagot), akkor megint csak háttérbe szorul a legelő, marad továbbra is a kihasználatlan lehetőségz. Az utóbbi időben meglátogattunk néhány termelőszövetkezetet. Ezek közt van olyan, ahol kevés a legelő és kaszáló, de olyan is, ahol nagy kiterjedésű területre kellene gondot viselni. Tamásfalva legelője 252, a kaszáló pedig 354 hektár. A legelő különösen kevés, s emiatt arra kényszerülnek, hogy minden évben más községhez forduljanak erdei legelőért, pl. Baróttól veszik bérbe a növendékek és juhok részére. A tehenek a falu közelében levő ártéri legelőn nyaralnak, nem a legjobb takarmányozási feltételek között. Legnagyobb baj, hogy a juhok későn kerülnek el a falu közeléből, de korán kihajtják őket a határba. Tamásfalván, Petőfalván és Szörcsén közös tulajdonban és a tagok birtokában 1 800 juh van. Ezeket rögtön kicsapják, amint a hó elment, s májusig gyalulják a gyepet. Az pedig köztudott, mennyire káros az ilyen gyakorlat. Az alig sarjadó fű, különösen a jobb fajták, esnek áldozatul, s évről évre romlik a gyep minősége. Nem is beszélve az olyan télről, mint a mostani, amikor nem kell hóolvadásra várni. A fejetlen legeltetést a gazdaság vezető tanácsa kordába kellene szorítsa, s a belterjesebb juhtartás feltételeit kellene megteremtse, mert így, amit a réven nyernek, elmegy a vámon. Kevesebb szénára és kevesebb tehéntejre lehet számítani a megtépázott kaszálókon és legelőkön. A kaszáló- és legelőterület a Feketeügy mellett terül el, 8 kilométer hosszúságban. Tavalyelőtt 450 hektáron állott a víz, s Ambarus Dezső, a gazdaság párbizottsági titkára említette, hogy a szénát majdnem minden évben elviszi az áradás. Az a 30 ezer lej, amit a biztosító intézmény fizetett, nem jelent megoldást. Sokkal inkább az előirányzott telkesítési munkálatok, amit a földalap megóvása érdekében a közeljövőben foganatosítanak. A munkálatok elvégzését minden szövetkezeti tag becsületbeli kötelességének kell hogy érezze, mert az eddigi bizonytalanra alapozó gazdálkodással, mintegy tervezett veszteséggel, nem lehet előbbre jutni, csak tehetetlenül helyben topogni. Az előirányzott tennivalók még csak a tervezési szakaszban vannak. Többek közt 1 300 méter hoszszúságban partkötés, erdősítés, és 50 hektáron vízlevezetőárkok készítése szerepel az előirányzatok közt. Az utóbbi önkéntes munkával. További 100 hektár vízlecsapolást már nem önkéntes alapon eszközölnének, de ehhez, a gépesítést kell feltétlenül segítségül hívni. A karbantartási munkákból eddig csak vakondtúrás-eltérítést, gyomirtást végeztek a réten, azt sem nagy területen. Felvetődik a kérdés, meddig várják a tamásfalvi gazdák a telkesítési munkák tervét, s addig tehetnének-e valamit az ésszerűbb gyepgazdálkodás érdekében ? Darálós mindössze 89 hektár legelőt és 450 hektár kaszálót mondhat magáénak. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a közös juhászától felszámolták. Benkő Béla brigádos szerint, a gazdaság gyepterületein csak gyomirtásra, terepegyengetésre, avarégetésre van szükség. Erre azonban február 24-én még nem került sor. Bizonyára jelentéktelen, gyorsan elvégezhető munkának tartják. Vajon milyen állapotban várja a növendékállatokat a távoiabb fekvő Bárkánytól bészelt legelő, ha a falu melletti birtok ápolásáról sem szól a krónika ? Kovászna képviseli a másik végletet. Jó hírű juhászatát 2 600 hektárnyi legelője teszi lehetővé. A szájvánokban 5 300 juh várja a fű zsendülését. Ezenkívül közel 900 hektár kaszáló is van. A műtrágyázási tervből nem maradt ki a legelő, de a burgonya, cukorrépa, silókukorica, búza mögött háttérbe szorult. Ami készletük volt januárban, azt kiszórták a búzára. A legelő műtrágyázására az első negyedévi kiutalás függvényében kerülhet sor. A 20 hektár bokorirtás, s a február végéig nyilvántartott 250 hektár takarítás nem nagy eredmény 521 munkaerőként számontartott tagtól. Nem kívánunk lehetetlent, ha megemlítjük, hogy az 500 nyugdíjas közül még jó néhányan segíthetnének a gazdaság gyepkarbantartási tervén. Gelence ugyancsak nagybirtokos. Több mint 1 500 hektár kaszálóval és legelővel rendelkezik. Ebből a múlt héten 8 hektáron terepegyengetést, és 10 hektáron bokorirtást végeztek. Kezdetnek is kevés. A műtrágyakészlet 10 tonna nitrocalcar, amit nem a legelőre szántak. A legelő műtrágyázása még nem késett el, csak a 7 vagon nitrogénműtrágya, amit előirányoztak, idejében megérkezzen. A megyei legelőkarbantartó vállalattal, 80 ezer lej értékben, takarításra és műtrágyázásra kötöttek szerződést. A szántóföldi takarmánytermesztésre — ami a pillangósokat illeti — saját erőből kevés a reménység. A 300 kilogramm here- és 80 kilogramm lucernamag csak mutatóba elég. A vetőmagforgalmazó vállalattal 100 hektár herevetésre szerződtek, de az csak a jövő évben jöhet számításba mint takarmány. Addig a jó minőségű szálas takarmány és zöldtömeg biztosítása céljából, a verőfényes márciusi napokon sokkal többet kell tenni, mint az eddigiekben. .r^ I (Bortnyik György felvétele) Még egyszer a bányászlakásokról A köpeci bányavállalat ötéves beruházási terve 300 lakrész felépítését irányozza elő. Az ehhez szükséges pénzalapokat biztosították a Bányaipari Minisztérium beruházási alapjaiból és nem a ploieşti-i szénipari központ alapjaiból. Hogy 1972-ben csak 50 lakrész fog felépülni, az nem a pénzügyi alapok hiányával vagy a nem megfelelő dokumentációval magyarázható — mert ezek megfelelőek — hanem azzal, hogy az építő-szerelő vállalat baráti részlege az 1972- es évre csak 50 lakrész felépítésére tudott szerződni, mivel a jelenlegi kapacitása csak ennyit bír meg. Ehhez még hozzá kell számítani azt a 25-öt, melyet szintén az építő-szerelő vállalat épít a kopeci bányavállalatnak a már befejezéshez közeledő mentőállomás mellett, ahol a mentőcsapat tagjai laknak majd. (körtvély fái) A kolozsvári faipari vállalat szamosújvári egysége felvásárol bútor- vagy furnírkészítésre alkalmas diófarönköket. Az 589/1964-es Minisztertanácsi Határozat alapján a tulajdonosok (vállalatok, téeszek, állami gazdaságok, magánemberek) a rönköket a következő felvásárlási árakon értékesíthetik Felvásárlási ár 50 cm 1 500 lej/köbméter átmérő—hossz Furnírnak való legke1,20 m-en diófarönkA vesebb felül Furnírnak való 40 cm 1,20 m-en diófarönkB felül 1 300 lej/köbméter Furnírnak való 30 cm 1,20 m-en 1 000 lej/köbméter diófarönkC felül Fűrészárunak való 18 cm 2 m-en diófarönk felül 420 lej/köbméter Az értékesítők kérésére az erdészeti hivatalok, a szamosújvári egység elismervényének alapján kiutalhatnak pénz ellenében az átadással egyenlő menynyiségű munka- vagy tűzifát az érvényben lévő áraknak megfelelően. A diófa a bútorgyártás fontos nyersanyaga s ugyanakkor gazdag jövedelmi forrás, ezért más célokra való felhasználása nem megengedhető. A Minisztertanács 134/1954. és a 342/1971. határozata alapján a diófarönkök pénz ellenében való felvásárlása a minisztérium szerveinek kizárólagos jogát képezi. Kiegészítő adatokért forduljanak a kolozsvári fafeldolgozó vállalathoz (Kolozsvár, Horea út 7. munkaügyi osztály), vagy a szamosújvári egységhez. Mérték 4 kézdivásárhelyi faipari kombinát • bérelszámolási osztályvezetőt • beruházási osztályvezetőt • kereskedelmi osztályvezetőt • belső pénzügyi főellenőrt • könyvelői ellenőröket Az osztályvezetői és főellenőri beosztásba csak mérnököket vagy közgazdászokat vesznek fel legkevesebb 9 évi szolgálattal. Az érdeklődők részletes felvilágosítást 7—15 óra között a személyzeti osztályon (380-as számú telefon) kaphatnak. A sepsiszentgyörgyi Bútor vállalat ♦szakképesített asztalosokat, ♦ egy gépírónőt. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán 8—13 óra között.