Megyei Tükör, 1972. május (5. évfolyam, 629-653. szám)
1972-05-03 / 629. szám
GAZDASÁGI ÉLET A MEZŐGAZDASÁG SZÖVETKEZETESÍTÉSÉNEK 10. ÉVFORDULÓJA „Az elsők között léptem be”* Batinás László, a katolnai mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, egyike azoknak az embereknek, akikről Kovács Mihály, a téesz elnöke, így nyilatkozott „nem akadt még olyan munka, amelyet ne végzett volna el idejében és becsületesen. Ilyenek az igazi jó sorkatonák, minden feladatot elvállalnak, nem várnak dicséretet, kitüntetést, kötelességüknek érzik a helytállást“. Lepallja a kezét, mielőtt kezet fogunk, pár perce hagyta abba a korán reggel megkezdett munkát. Az életéről faggatom. — 1928-ban mint katona Kolozs megyéből kerültem erre a vidékre. Itt ismertem meg a feleségemet s miután leszereltek, már nem volt kedvem hazamenni, megnősültem. Az asszonynak volt egy kevés földje, azon dolgozgattunk. Hamar megszoktam a környezetet, az emberekkel megértettem magam, kölcsönösen tiszteltük egymást. Rengeteget dolgoztunk, majd jött a háború, újra elvittek katonának, nem volt a legkellemesebb. 1944 után jött egy elvtárs, s azt mondta „szegény ember volt maga, a párttagok között a helye“. 1945-ben felvettek a pártba. A földosztás idején a földosztóbizottság tagja voltam. Arra törekedtem, hogy pártatlanok legyünk, mindenki kapja meg azt, ami neki jár. Én úgy érzem, hogy sikerült ezt megtennünk. Az ötvenes években kétszer voltam népbíró a kézdivásárhelyi törvényszéken. Nagy felelősség hárult ránk, az aktákat tüzetesen át kellett nézni, emberi sorsokról volt szó, nem lehetett felelőtlenül ítélkezni. A társas gazdaság megalakulásakor az elsők között léptem be, úgy gondoltam, hogy a közösen végzett munka jobb lesz. Nem is csalódtam, csak hasznunk volt a közös munkából. Én nem szoktam húzódozni a megbízatásoktól, bármire megkértek, szívesen elvégeztem. A helyi fogyasztási szövetkezet fennállásától a végrehajtó bizottság tagja vagyok, többször voltam képviselő, tavalyig pedig a gazdaság amelynek szintén az alapító tagjai között vagyok — ellenőrző bizottságának elnöke voltam. Magam kértem, hogy mentsenek fel a képviselői megbízatás alól, abban az időben három felelősségteljes tisztséget kellett ellátnom, ha vállalom a képviselőséget is, akkor futhattam volna az egyik gyűlésről ki, a másikba be, ennek nincs értelme. Csak annyi feladatot vállaljon az ember, amennyit el tud végezni. 17 éves vagyok, egy kicsit elfáradtam, a lábaim is fájnak, de hát ez a korral jár. Tavaly 383 munkanapot dolgoztam, úgy érzem, hogy ez kevés. Az előző években mindig 500 munkanapnál többet dolgoztam. Örülök, hogy megbecsülik a munkámat, s vigyáznak is rám. A gazdaság elküldött gyógyfürdőre. Elégedett vagyok, a gyermekeimet becsülettel felneveltem, egyik sem hoz szégyent rám. Nyáron meglátogatnak az unokák, olyankor nagy az öröm nálunk. Nemrég Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa a Munkaérdemrend I. fokozatát adományozta a helyi gazdaságnak, amely az elmúlt évben 24 789 kiló burgonyát termelt hektáronként. Örömmel fogadtuk a hírt. Amikor először megjelent az újságban, aki olvasta, futott a szomszédhoz, hogy szóljon neki is, mert nem mindennapi esemény az ilyen. Mi arra törekszünk, hogy jól dolgozzunk és a jövőben is hasonló, szép eredményeket érjünk el. VÖRÖS ELŐD Ştefan Compot, P. Ion és Kalint György vasbetonszerelők a sepsiszentgyörgyi tejtermékeket gyártó üzem építkezéseinél (BARTHA ÁRPÁD felvétele) A téeszek túlteljesítették a összleemelési tervet és... a kiadásokat A téeszek ez évi gazdaságipénzügyi tevékenysége is az RKP által a mezőgazdaság fejlesztésére meghatározott feladatok valóra váltását szolgálta. Az első negyedévben a megyei és községi párt- és állami szervek által foganatosított intézkedések eredményeképpen, a gazdasági és pénzügyi eszközök felhasználása, valamint a globális akkord bérezési rendszer kiterjesztése által a tagság munkában való részvétele az elmúlt évekhez viszonyítva sokat javult. Röviden elemezve az elért eredményeket, nem hagyhatjuk ügyeimen kívül a hiányosságokat sem, amelyek főleg a pénzügyi terv teljesítése terén még mindig fennállnak. A mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízügyi főigazgatóság összesített mérlegéből megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink az első negyedévi össztermelési tervüket 109 százalékban teljesítették, ami az 1971-ben elért eredményekhez viszonyítva 70 százalékos növekedést jelent. Téeszeink az első negyedévi össztermelési tervet 2 613 000 lejjel lépték túl A termelőszövetkezetek nagy része tehát teljesítette az össztermelési tervet, azonban egyesek jóval a terv alatt maradtak. Jó eredményeket értek el az alábbiak : Szentlélek 151, Bárót 151, Lemhény 147, Pólyán 138, Árkos 136, Katolna 128, Torja pedig 126 százalékban teljesítette az össztermelési tervet. Nem valósították meg a tervfeladatot Bodok, ahol csak 83 százalék. Dalnok 75, Papok 70, Szárazajta 56, Nagybacon 51, Lisznyó 51 és végül Köpec csak 40 százalékban teljesítette ezt a fontos mutatószámot. Az első negyedévben a jövedelmet főleg az állattenyésztés biztosítja. Az össztermelési tervet az állattenyésztési üzemág 108 százalékban teljesítette, ami 1971-hez viszonyítva 9 százalékos növekedést mutat. A jövedelem túlteljesítése 2 043 000 lejt tesz ki. Megjegyzem, hogy az állattenyésztési termelésben azok a téeszek járnak élen, amelyek össztermelési tervüket is túlteljesítették, viszont gyenge az eredmény ott, ahol az össztermelési tervet sem teljesítették. A pénzbeli bevételi tervet szövetkezeti egységeink 102 százalékban valósították meg, azonban ki kell hangsúlyoznunk, hogy az állattenyésztési üzemág bevételi tervénél mindössze 79 százalékos megvalósítás szerepel, ugyanakkor a más jövedelmi forrásokból 476 százalékos megvalósítást értek el. Ez egyben azt jelenti, hogy az állattenyésztésben igen nagy mértékben használták fel — a termelőegységen belül — a megtermelt javakat, s így nem sikerült biztosítani az előirányzott pénzbeli jövedelem megvalósítását sem. Az 50 téeszből az állattenyésztés jövedelmét csak 14 valósította meg, a tervnek megfelelően. Nagyajta, Bárót, Katolna, Csernáton, Lemhény, Martonfalva, Almás, Szentlélek és Torja érte el a legjobb eredményeket. 36 gazdaság az előirányzott jövedelem alatt maradt. Így Kovászna 64 százalék, Bardóc 42, Egerpatak 82, Arapatak 84, Bodok 83 százalékban érte el az állattenyésztésből a tervezett jövedelmi tervet. A tiszta helyzetismeret megköveteli annak kiértékelését is, hogy milyen termelési költségek felhasználásával valósították meg az előállított termékmennyiséget. A termelőszövetkezetek összköltségi tervüket 108 százalékban valósították meg, ami a tervezett költségeket 5 395 000 lejjel lépi , túl. Jelentős ez a túllépés a növénytermesztésben. Ez részben azzal magyarázható, hogy ebben az évben a tavaszi munkálatok már az első negyedévben megkezdődtek, és több olyan munkálatra került sor, amely a második negyedévben lett volna esedékes. Az állattenyésztésben a költségeket 175 000 lejjel lépték túl, amit, természetesen, fedez az elért terméktöbblet értéke. A tagság jövedelmi mutatószámát a téeszek 92 százalékban teljesítették, amit részben indokol, hogy az első negyedévre előirányzott egyezményes munkanormákat nem teljesítették, másrészt több téeszben, ahol a termelési és pénzbevételi eredmények gyengék voltak, ez döntően befolyásolta a tagság jövedelmét. A beruházási terv tekintetében nagy lemaradás tapasztalható. Mindamellett, hogy a tél kedvezett az építkezéseknek, a beruházási tervet csak 46 százalékban sikerült megvalósítani. Különösen az építkezéseknél tapasztalható nagy lemaradás. Jobb eredményt értek el a maksai, csernátoni és a nagyborosnyói termelőszövetkezetek, míg Baróton, Baconban, Illyefalván, Lemhényben, Szentléleken, Tamásfalván, Vargyason, Zágonban alig eszközöltek valami beruházást. A második negyedévi tervfeladatok jóval magasabbak, tehát mindent meg kell tenni a lemaradás felszámolásáért. Elsősorban fokozni kell az állattenyésztésben a termelést, csökkentve egyidőben a belső fogyasztásokat, mert ebben az időszakban ez veszélyezteti leginkább a pénzügyi terv megvalósítását. Nagyon fontos teendő a termelési költségek csökkentése. Ezt nagymértékben elősegíti az ésszerű munkaszervezés. A növényápolási munkálatokat idejében és jó körülmények közt kell elvégezni, a szénafélék szakszerű betakarításával pedig biztosítani kell az állattenyésztési üzemág számára a takarmányalapot. A legsürgősebben meg kell kezdeni a beruházási alapok felhasználását. Különösen fontos az istállók felépítése, mert őszre a megnövekedett állatlétszám részére megfelelő férőhelyet kell biztosítanunk. A vezető tanácsokat állandóan kell hogy foglalkoztassa az állami központosított alapok biztosítása, különösen állati termékekkel, mert ezzel is lényegesen elősegítik a tervezett jövedelem megvalósítását. URBANOVICS ERNŐ agrár mérnök Az ütemes termelésért (folytatás az első oldalról) gépet, amelyen legyártják, az előirányzott teljesítést darabban vagy kilogrammban kifejezve, a szükséges ember/ órát, az alapanyagot, annak méreteit, az egységes fajlagos fogyasztást, a szükséges mellékanyagokat stb. A tervosztály minden hónap 20-án átadja a termelési osztálynak a következő hónapra a gyártási programot. Közli ezt ugyanakkor a többi érdekert osztállyal is. A termelési osztály a gyártási programot minden hónap 25-e körül kiadja a termelőrészlegeknek, felosztva váltásokra, napokra és gépekre, figyelembe véve a megrendelők sürgetéseit is. Ugyanakkor gondoskodik arról, hogy minden részleg személyzete ismerje meg a feladatokat. Ez a szakszervezeti csoportgyűléseken történik. Annak érdekében, hogy a termelési osztály napra ismerje a helyzetet, követi a program teljesítését munkafázisok, termékek méretei, vagy megrendelők szerint. Ha eltérés mutatkozik a programtól, intézkednek. — Megvannak-e a feltétea második évnegyedi termelési terv teljesítésének ? — A szerződéseket megkötöttük mind a nyers- és segédanyagokra, szerszámokra, mind pedig a késztermékekre. Amennyiben a félkész termékeket — a hőkezelt szerelési elemeket —a kooperációs viszonyban lévő vállalatok — a bákói és a brassói csavargyárak — a szerződések szerint leszállítják, akkor teljesítjük a tervet. (A negyedévi tervünk 55 százaléka ugyanis ezen alapszik.) Ellenkező esetben az eladási tervünket sem tudjuk teljesíteni, ami a törvény által előírt büntetéseket is maga után vonja és kedvezőtlenül befolyásolja az 1 000 lej értékű árutermelésre eső költségeket is. Megjegyezzük, hogy a fenti két gyár első évnegyedi szerződéses kötelezettségeinek sem tett eleget ; mindkettő körülbelül 35 százalékkal lemaradt, ami nyilván, rendkívüli nehézségeket okozott a vállalatnak. A fentiekből látható tehát, hogy a programálás mechanizmusa megfelelő volna, viszont a problémák akkor kezdődnek, amikor különböző okok miatt eltérnek a gyártási programoktól. (Az új programok készítése gyakorlatilag igen nehéz megfelelő számú ember és főként számítógépek hiányában.) Az objektív okokat főként sürgős, előre nem látható munkák vagy az együttműködő vállalatok szerződéses kötelezettségeinek a nemteljesítése képezi. Másik oldalon viszont a szubjektív okok állanak : az igazolatlan hiányzások, sok esetben a normák nemteljesítése, a termelőfelületek és gépek nem megfelelő kihasználása. A pártbizottságnak és a dolgozók tanácsának mindent el kell követnie a kooperáló vállalatokkal lévő szerződéses viszony normalizálásáért. A beszerzési osztálynak sokkal többet kell tennie azért, hogy az anyagokat, szerszámokat folyamatosan biztosítsa. Elsősorban itt a szabványcsavarok és szerszámacél-ellátásra gondolunk. Noha az üzemi fegyelem megerősítése terén értek el eredményeket ,a helyzet még mindig sürgős javítást kíván. Nem szabad eltűrni, hogy a nagy teljesítményű gépeket ne használják ki optimálisan egyesek nemtörődömsége, hiányzása miatt. A szakképesítések emelése mellett a leghatározottabban fel kell lépni azok ellen, akik „mellékesen“ vállaltak munkát, éppen csak, hogy legyen munkahelyük.