Megyei Tükör, 1972. május (5. évfolyam, 629-653. szám)

1972-05-14 / 639. szám

VII,Ág PROLETÁRJAI EGYESÜLET piC! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA VASÁRNAPI Klánt« —-------------------- » vasárnapi kiadás HATÁROZAT a Román Népköztársaság kikiáltása 25. évfordulójának megünnepléséről Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehajtó Bárója, nem­rég határozatot hozott arról, milyen akciókkal ünnepeljük meg a Román Népköztársaság kikiáltásának 25. év­fordulóját, népünk szabadságért, de­mokráciáért és társadalmi haladásért vívott harcának e nagy győzelmét.­­ A monarchia megdöntése és az egész­llamhatalomnak a parasztsággal és a dolgozók többi kategóriáival szövetke­zett munkásosztály általi átvétele tör­ténelmi fontosságú fordulat volt az or­szág életében, eszmény, amelyért a tár­sadalom legelőrehaladottabb erői küz­döttek a Román Kommunista Párttal az élen. A Köztársaság kikiáltásával új, minőségileg magasabbrendű szakasz kezdődött a román állam fejlődésében, a népi forradalomnak, a nemzetünk történetében legdemokratikusabb kor­mányzási forma beiktatásának, a szo­cialista forradalom megvalósítására va­ló áttérésnek a folyamatában. A köztársaság kikiáltása óta eltelt 25 esztendő alatt a szocializmus végle­gesen győzött Romániában ; népünk é­­letében megkezdődött a leggyorsabb haladás korszaka, Románia a legdina­mikusabban fejlődő nemzetek sorába került, méltó helyet vívott ki magának a világ népei között. Ezekben az évek­en hatalmas lendülettel fejlődtek az ország termelőerői, a tudomány, a technika, az oktatás és a kultúra, gyö­keresen megváltoztak a nép életkörül­ményei, a dolgozók országuk igazi gaz­dáivá váltak s egyre aktívabb részve­vőivé az államvezetésnek s az ország jövőjére vonatkozó határozatok és in­tézkedések meghozatalának és végre­hajtásának. Az eredmények meggyőző­en bizonyítják a szocialista állam konstruktív szerepét, az államét, amely a Román Kommunista Párt tisztánlátó vezetésével a haza gazdasági, társadal­mi és szellemi felemelésének szolgála­tába állította a dolgozó emberek egész tehetségét, energiáját és alkotó erejét. . Országunk dolgozói — románok, ma­gyarok, németek és más nemzetiségűek — alkotó lendülettel és odaadó munká­val köszöntik a Köztársaság ünnepét, hogy valóra váltsák a X. pártkongresz­­szuson a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére kidolgozott program nagyszerű célkitűzéseit és az RKP KB 1971 novemberi plenáris ülé­sén elfogadott programot a szocialista tudat fejlesztésére és a társadalmi vi­szonyoknak a szocialista etika és mél­tányosság elveire való helyezéséről. A Köztársaság kikiáltásának 25. év­fordulóját köszöntve, a párt-, tömeg- és társadalmi szervek és szervezetek a (folytatása a 8. oldalon) KORUNKHOZ MÉLTÓ NYELVOKTATÁS Századunk a tudomány és a technika forradalmának korszaka. Az emberisé­get nap mint nap elözönlő információk halmaza komoly problémák elé állítja a tudósokat, kutatókat és a pedagógu­sokat egyaránt : miképpen birkózhatunk meg a növekvő tömegű információkkal? Ez a kérdés a legégetőbben a pszicho­lógusokat és a pedagógusokat foglal köz­let­ea. Tan­ulmányok jelentek meg a ta­nulási folyamat pszichológiai alapjairól, kidolgozták a programált oktatás alap­elveit, sőt programozott tankönyvek je­lentek meg, oktatógépeket szerkesztet­tek, amelyek a tananyag minél tökéle­tesebb elsajátításának szolgálatában áll- Zsok, megkönnyítik a tanár munkáját és a tanulókat önálló munkára készte­tik. Megyeközpontunkban is megindult a nyelvoktatás modernizálásának folya­ A sepsiszentgyörgyi 2-es számú leeumban hosszú, fárasztó munkával •sikerült elkészíteni és átadni rendelte­tésének megyénk első univerzális labo- r atóriumát. Ugyanakkor befejezés előtt I* az l-es számú líceum fonetikai la­boratóriuma is. j ^ ^'e­s számú líceum univerzális la­­()1 tóriumának kivitelezői, munkatár­­sai, lalatmint Sepsiszentgyörgy iskolái­ul Megen nyelvszakos tanerői gyűltek, ha C (M)r^^s 25-én a tantestület házá­­v ■n\ Jlo9V megvitassák mindazokat a rai--Seket, amelyek a fonetikai labo- Hiln'pmban l°lyó munka során felm­e-MURZA TEODOR, a 2-es számú lí­ceum aligazgatója nyilatkozott először . Egy ilyen univerzális laboratórium el­készítése kitartó, megfeszítő munkát i­­gényel. A laboratórium technikai fel­építésének tervét a tordai líceumtól vet­tük át. Persze, sok­at változtattunk raj­ta, mert igyekeztünk egyrészt az otta­ni laboratórium hátrányait kiküszöböl­ni, másrészt az újabb ötleteket, eredmé­nyeket felhasználni. Szerelés közben ú­­jabb és újabb buktatók elé kerültünk. Igénybe vettük más intézmények meg­felelő szakembereinek segítségét is. Bal­ló Árpád fizika szakos tanár sok éj­szakát, minden szabad idejét feláldoz­ta azért, hogy a laboratórium üzemké­pes legyen. BALLÓ ÁRPÁD, fizikatanár: Még most is rengeteg a tennivaló. Nem mondhatjuk el, hogy minden a legna­gyobb pontossággal működik. A labo­ratórium vizuális eszközeit még nem szereltük fel. Hátravan a filmvetítő ké­szülék, aszpektomát, epidiaszkóp vég­leges felszerelése. Feltevődne az a kér­dés, vajon milyen mértékben használ­hatják ki a líceum tanerői a labora­tórium által nyújtott lehetőségeket, an­nál is inkább, mert egy ilyen laboratú- KÁKAY LÁSZLÓ, tanfelügyelő­ ­folytatása a 2. oldalon) V. ÉVFOLYAM 1972. MÁJUS 14. VASÁRNAP 639. szám Ara 30 bani többre vagyunk képesek Az ország társadalmi, politikai, gazdasági és művelődési életében az utóbbi évek időszaka — melyet a IX., X. pártkongresszus és az 1967- ben megtartott országos konferencia fémjelzett — volt a legtermékenyebb a felszabadulás óta. Minden téren mélyreható változásokat hozott; az új, a haladó törekvések jellemezték, a rutin és a betokosodás elleni harc. E gyümölcsöző időszak vezetője és szervezője, a párt, ismét határkövet szándékszik leverni az ország fejlő­désének útján : a Központi Bizottság április 18-án tartott plenáris ülése júliusra összehívta az országos kon­ferenciát, melynek rendkívüli jelen­tősége éppen abban áll, hogy al­kalmat nyújt a politikai, társadal­mi, gazdasági élet vezetésének ered­ményeit, a vezetés és tervezés mun­kastílusában és módszereiben szer­zett tapasztalatokat felmérni és eb­ből olyan következtetéseket levonni. ZOLTÁN ANDRÁS (folytatása a 2. oldalon) (Hartha Árpád felvétele) befejezés előtt a városi politikai tanév Gondoljuk, senkit nem lep meg, hogy pár nap leforgása alatt másod­szor is visszatérünk a címben jelzett problémakörre. Bizonyára, az illetéke­sek még többször is szóba hozzák majd ez­t a kérdést, az esetleges értékelők során pedig még alaposabban elemzik a falusi politikai tanfolyamok záróbe­szélgetéseit, az egész politikai tanévet. Nyilván, a városon folyó politikai ok­tatás befejezésekor, melyre nemsokára szintén sor kerül, még átfogóbban vi­tathatjuk meg ezeket a dolgokat. Ad­dig is érdemesnek tartjuk felhívni a bezárás előtt álló tanfolyamok propa­gandistáinak figyelmét egy-két olyan tartalmi hiányosságra, amelyek sok esetben önhibán kívüliek voltak, s ha nem is csökkentették nagy mértékben a leckék, szemináriumok színvonalát, kiküszöbölésük még most, az utolsó napokban, hetekben is hasznos, szük­séges. Sebestyén László, a megyei pártkabi­­net munkatársa, két szélsőséges jelen­séget is említett. Ezek, véleményünk szerint, nemcsak a záróbeszélgetésekre, hanem nagy vonalakban jó néhány tanfolyamon az­ egész politikai tanév idejére vonatkoztathatók. Miről is van szó ? Köztudott, hogy a politikai nevelés elsőrendű célja az em­berek szocialista tudatának fejlesztése, s ezáltal a gazdasági-társadalmi tevé­kenység állandó javítása. Érthető te­hát, miért van szükség arra, hogy a politikai tanfolyamokon szóba kerülő elvi, elméleti kérdéseket szorosan kap­csoljuk a gyakorlathoz, az általánost az egyedihez és fordítva. Ennek a kap­csolásnak azonban olyannak kell len­nie, hogy a mesterkéltségnek, az erő­­szakoltságnak a gyanúja se merüljön­ fel, a két oldal alkosson egységes egé­szet, s ebből az egészből bontsák majd ki az alapszervezetre, az illető munka­­közösségre háruló közvetlen teendőket. Végeredményben ebben áll a propa­gandista művészete, ezen dől el, hogy sikeresen tud-e megbirkózni a megbíz­­zatásával. Legtöbbjük — ezt nyugodtan állíthat-­ juk — eredményesen dolgozik. Ezeknél is azonban sok esetben túlzásokat, az elmélet és a gyakorlat között szaka­dást fedezhetünk fel. Előfordul, túl ál­talánosan, elvontan beszélték meg a kérdéseket, anélkül, hogy állításaikat PÉTER SÁNDOR­ ­ (folytatása a 2. oldalon)

Next