Megyei Tükör, 1972. május (5. évfolyam, 629-653. szám)
1972-05-14 / 639. szám
korunkhoz méltó nyelvoktatás ( folytatás az első oldalról) itm felszerelése nagy anyagi és fizikai befektetést igényel. 1.URTZ HELMUTH, német szakos tanár : Büszkék vagyunk arra, hogy eddig 205 órát tartottak a tanerők a fonetikai laboratóriumban. Ez is azt bizonyítja, hogy a tanárok részéről nagy az érdeklődés. Különösen a nyelvszakosok : Danu Árpád, Botos Ferenc használták ki az új lehetőségeket. Magától értetődik, hogy mint minden kezdet, a laboratóriumban folyó munka is nehézséggel járt és jár. Áttérni a hagyományos módszerekről a laboratóriumi munkára, nem pillanatok dolga. Kísérleti stádiumban vagyunk : először, mert még technikai nehézségekbe ütközünk (így pl. még a fülkékből nem tudjuk a tanulók hangját magnóra venni, ha csak egy tanulót akarok ellenőrizni a többi is hallja), másodsorban módszertani szempontból kísérletezünk, mert merőben különböznek ezek a módszerek a klasszikus, osztályteremben folyó oktatás módszereitől. A kerekasztal-értekezlet fő célja az idegen nyelvszakos tanárok irányításában még most is aktívan részt vevő Rácz Lajos nyugalmazott tanárnak a nagyváradi Al. Moghioros líceumban szerzett tapasztalatai ismertetése volt. — A sepsiszentgyörgyi tantestület háza megbízásából háromnapos tapasztalatcserén vettem részt, azzal a céllal, hogy megfigyeljem a modern nyelvek oktatását a fonetikai laboratóriumban. összesen hat órát hallgattam végig, s a következtetéseket így fogalmazhatnám meg: A líceumban folyó 5—6 évi laboratóriumi munka eredménye feltétlenül észlelhető, és ez elsősorban a tanulók zömének jó kiejtésein mérhető fel. A fonetikai laboratóriumban változatosabb, érdekesebb és (különösen kezdő fokon) sokkal eredményesebb a modern nyelvek oktatása, mint a hagyományos módszerekkel. Nagyszámú szemléltetőeszközt igényel, s ez serkenti a tanárokat azok gyűjtésére, használatára, készítésére. A laboratóriumban tartott órák fárasztóak, a maximumig igénybe veszik a tanulókat, ezért nem szabad minden órát ott tartani. Nyilván, a nyelvtanárnak is alkalmazkodnia kell a korunkbani végbemenő változásokhoz, a technika gyors ütemű fejlődéséhez, következésképpen audio-vizuális eszközök alkalmazása nélkül korszerű nyelvoktatást el sem lehet képzelni. Ezt viszont komoly módszertani felkészültség és minden órára való alapos felkészülés nélkül nem lehet végezni. A kép és az idegen hang megjelenése, illetve felhangzása egy olyan osztályban, ahol a tanár eddig csak a saját hangjára és a nyomtatott szövegre támaszkodott, valóságos forradalmat jelent. Ha a nyelvet a világ felé kitáruló kapunak tekintjük, akkor azon keresztül a világot legalább hangok és képek formájában be kell vinnünk az osztályba. Befejezésképpen csak annyit, hogy az audio-vizuális eszközök használatának lehetősége minden iskolában megvan, a lelkiismeretességen múlik, hogy kiszélesedik-e megyénkben is a korunkhoz méltó modern nyelvoktatás vagy sem. többre vagyunk képesek (folytatás az első oldalról) amelyek e határkő után tovább vezessenek bennünket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének útján. Már most körvonalazódik, hogy erőfeszítéseink célja a műszaki-anyagi alap további fejlesztése kell hogy legyen. Nemcsak arról van szó, hogy a jövőben is gyarapítani kell a termelőerőket, sokkal többről. Arról, hogy az ipart, a mezőgazdaságot, az építkezést és szállítást strukturálisan korszerűsítsük, a tudomány és technika legújabb vívmányait alkalmazzuk a termelés gyakorlatában. Végeredményben ez teszi termelékenyebbé a munkát, s ennek alapján emelkedhet megszakítás nélkül a dolgozók életszínvonala. Amikor az eredmények és tennivalók felmérésére készül az ország, nekünk is számot kell vetnünk a megye gazdasági életének jelenségeivel, mindazzal, amit elértünk és azzal is, ami még megnehezíti itt-ott, lassítja előrehaladásunkat. Amint a napokban közölt statisztikai adatokból kitűnik, az év első négy hónapjának mutatói kielégítőek az 1972-es terv előkészítésére és teljesítésére fordított munka meghozta gyümölcsét. A kézdivásárhelyi faipari kombinát, az Olt textilművek, a készruhagyár, a cigarettagyár, a csavargyár, a Kalász helyi ipari vállalat munkaközösségei jó eredményeket értek el a tervfeladatok teljesítésében. Az adatokból azonban az is kitűnik, hogy a tervteljesítés üteme nem ütötte meg a kívánt színvonalat, a megfelelő gyorsaságot, azt a kezdősebességet, amellyel elérte volna az évi tervből e négy hónapra eső részaránynak, a 33,4 százaléknak teljesítését. A kópééi bányavállalat például 31 százalékot, a csavargyár 24,6 százalékot, a készruhagyár 31,8 százalékot, a keményítőgyár 25 százalékot valósított meg az évi tervből. Ez pedig megköveteli a vállalatok vezetőségétől és munkaközösségétől, hogy az első félévből meg előttünk álló hetekben fokozzák a tervteljesítés ütemét, érjék el a félév lezárását az évi terv 52— 53 százalékos teljesítésével, így nyernek időt ahhoz, hogy a második félév és a következő év tervének teljesítését alaposan előkészíthessék. A tervfeladatok teljesítési ütemének fokozása nem alaptalan követelmény, mert a megye iparvállalataiban még jelentős tartalékok fekszenek el. Ezt mutatja az évi terven felüli felajánlások mondhatni parádés teljesítése. A megyében összesített 16 milliós terven felüli vállalást az össztermelés mutatójánál négy hónap alatt túlszárnyalták, 18 millió lejen felüli eredményt értek el, az árutermelésnél pedig 13 millió lej helyett majdnem 29 milliót mutat fel a teljesítmény. A közelgő országos pártkonferencia arra kell hogy késztesse a megye iparvállalatainak munkaközösségeit, vizsgálják felül eddigi felajánlásaikat, toldják meg azokat erejükhöz és belső tartalékaikhoz mért újabb vállalásokkal, s így köszöntsék méltóképpen társadalmi és politikai életünknek ezt a kimagasló eseményét. (Ssortnyik György felvétele) Egy szaküzlet életképessége nem mindig attól függ, hogy az a megyeszékhelyen működik-e, avagy sem, hanem elsősorban ellátottságától, az árukínálat változatosságától, az udvarias kiszolgálástól , ami növeli hírnevét, csábítja a vevőket. A fenti állítás már nem egy alkalommal bebizonyosodott és legutóbb éppen a kézdivásárhelyi Kis Népművész üzlet esetében. Az üzletet — gondolom — nem kell újra bemutatni, hiszen már tudott dolog, hogy csak az iskolások keze alól kikerülő tárgyakat árusítja. Nem árt azonban a megnyitásától eltelt két hónap távlatából felmérni eddigi megvalósításait, gondjait és a soron lévő tennivalókat. Maga az üzlet a város központjában van, kirakat hiányában azonban az idegen csak az egyébként ízlésesen kivitelezett cégtábla alapján talál reá. A berendezés vadonatúj, az áruk elhelyezése tetszetős, ízléses, áttekinthető. Érdeklődésemre Tompa Sára üzletfelelős elmondta, hogy márciusban és áprilisban a havi jövedelem átlag nyolc-tízezer lej volt, amivel elégedettek. A nagy keresletnek örvendő áruféleségek közül sorol fel néhányat, mint például a hajlított vasból készült, falra szerelhető könyvespolcokat, előszoba-fogasokat (a sepsiszentgyörgyi 1-es számú líceum termékei,) csillárokat, fali olvasólámpákat (jó fényáteresztő burával). Hamar elkeltek a málnásiak rongyszőnyegei, nagy az igénylés a kovásznaiak művészi kivitelezésű szőnyegei iránt is. Igen keresett cikk a falra akasztható gyertyatartó és virágcseréptartó is. A közhasználati tárgyakból kisebb a választék. Ami volt, azt nagyjából mind eladták, az utánpótlás pedig késik (háziruhák lányok részére, köténykék, bébiholmik). ígéretet kaptak lapítókra Almásról és művészi kivitelezésű füleskosarakra Katavinról — de még nem érkezett meg az áru. Pillanatok alatt fogyott el például a textiliskolások által készített törülközőanyag, amiből bármennyit el tudnának adni. Szeretettel és szakértelemmel sorolja még az üzlet felelőse a kelendő árukat, nagyjából ismeri már — rajtuk keresztül — a megye iskoláit és nem egy ügyesebb gyakorlatvezető nevét is. Szívügyének tekinti az üzlet jó hírnevének fenntartását. A Kis Népművész kiállotta az első próbákat — további sorsa azonban az áru utánpótlásától függ. A kelendő portéka — mint már említettük — hamar elfogy. Az iskolaműhelyek termelő „kapacitása“ pedig még eléggé szerény, s a nyersanyagellátás és beszerzés terén is mutatkoznak nehézségek. Sok iskola pedig még az üzlet megkerülésével értékesíti portékáit. A megyei tanfelügyelőség állandóan figyelemmel kíséri az üzlet sorsát, sürgeti a termelést, intézkedik a késztermékek összegyűjtéséről és kezdivásárhelyre való szállításukról. Mi tehát a következtetés, figyelembe véve az üzlet megnyitása óta eltelt két hónap eseményeit ? Ismét bebizonyosodott, hogy ami hasznos, szép és az ára is hozzáférhetővé teszi , az kelendő, sőt percek alatt eltűnik a polcokról. Egyes tárgyaknak az árát azonban magasnak tartom, és csakis ezzel magyarázom, hogy a faragott és ízléses kivitelezésű fogasok, törülközőtartók nem örvendenek különösebb keresletnek. Több eladatlan (s talán eladhatatlan) tárgy egyes gyakorlatvezetők rossz irányú piackutatásáról árulkodik, márpedig ez az az egyik pont, ahol az iskola szembetalálja magát az élettel, tehát a divatos kifejezéssel élve, a marketing, a piac szükségleteinek körültekintő felmérése döntő módon kell befolyásolja az iskoláinkban folyó gyakorlati-termelő tevékenységet. Igen keresettek egyes, a háztartásban nélkülözhetetlen közhasználati tárágyak, melyekből a választék szegényes, pedig bármelyik iskolaműhely arányi könnyűszerrel előállíthatná őket. A fennálló hiányosságok ellenére az üzlet — s rajta keresztül iskoláink — kiállották az első próbát, bizonyították, hogy a termelő gyakorlata megyénkben is életképesek — annak ellenére, hogy az utóbbi időben nyos visszaesés, a kezdeti lendű lanyhulása volt tapasztalható ezen téren. A második erőpróba elé a na il időszak, az idegenforgalom felmengése állítja majd az üzletet. Erre iben fel kell készülni, gondoskodni árukészlet megfelelő választékáról mennyiségéről. II.*N KOVÁCS ZOLTÁN tanfelügyelő a „kis népművész“ háza táján befejezés előtt a városi politikai tanév (folytatás az első oldalról) gyakorlati példákkal igazolták volna. Nem elég a jelenségeket, eseményeket, csupa történetiségükben felmutatni arra is választ kell keresni, hogy a negyedszázaddal ezelőtti események eredményeképpen létrejött új társadalmi rend hogyan alakul, hogyan formálódik napjainkban, milyen konkrét kihatással van közvetlen környezetünkre. A párt feladatairól beszélve, sok helyen, nagyon helyesen, megállapították, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában egyre inkább elmélyül és tovább erősödik vezető szerepe. Azt azonban már elfelejtették alaposabban elemezni, hogy alapszervezeti szinten vajon miképpen nyilvánul meg ez a vezető szerep, az alapszervezet mennyiben tudja megoldani sokrétű feladatait. Egy másik érdekes aspektusra is scifi- KV »•‘'•’-'•lünk: so.: heyen hangzott el előadás arról az új fejlődési szakaszról, a 11 .- be elérkeztünk, azaz a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének szakaszáról. Ennek ellenére azonban még nem mindenki előtt világos, hogy melyek is ennek a szakasznak az ismérvei. És legfőképpen azt nem, mert a meghatározó összetevő elemeket elszigetelten tárgyalták, ne próbáltak szintézist kialakítani, ahonnan világosan kitűnt volna, hogy az összetevő elemek mindenike meghatározó jelentőségű, egymástól elszigetelhetetlenek, együtt nyilvánulnak meg a szocialista építés jelen szakaszának folyamatában. .Politikai tanfolyamainkon a másik véglet is előfordult a túlzott gyakor, latiasság, a leckék, a megbeszélések, amolyan termelési értekezlet szerű jellege. Ez leginkább azokon a helyeken volt észlelhető, ahol nem fordítottak kellő gondot az ajánlott könyvészeti anyag elolvasására, tanulmányozására, megelégedtek a helyi példák felemlítésével. Nem ítélhetjük el egyértelműen ezt a módját sem a kérdések megvitatásának, különösen akkor nem, ha közvetlen eredményessége megmutatkozik a termelésben, az emberek magatartásában. Annyiban viszont nem érthetünk egyet ezzel az eljárással, hogy elméleti, elvi megalapozás nélkül nem alakíthatunkki az embereknél tartós politikai, ideológiai ismereteket, alapelemeket. A politikai megítés elképzelhetetlen elméleti megalapozás nélkül. Nekünk pedig politikailag műveit, felvilágosult embereket kell nevelnünk. Ezt a célt szolgálják a politikai tanfolyamok is. Reméljük, a még hátralevő záróbeszélgetések vezetői, a politikai tanfolyamok hallgatói mindent elkövetnek, hogy az RKP KB 1971 novemberi plenáris ülésén elfogadott intézkedések szellemében még eredményesebbé tegyék a politikai nevelést, magasabb szintre emeljék a kommunisták, az öszszes dolgozók szocialista tudatát.