Megyei Tükör, 1973. január (6. évfolyam, 837-860. szám)

1973-01-04 / 837. szám

Óéved búcsúzlalítunk, újévet köszönt­ök­­üi­ni­k (folytatás az első oldalról) kozták a jól beütemezett vi­dám jelenetek, monológok, vicces bemondások, a külön­böző villámversenyek. Erre a mulatságra eljöttek azok is, akik, bár kinőttek már a KISZ-tagság soraiból, jól ér­zik magukat a tizen- és hu­szonévesek között. És jól megfért itt együtt a munkás- és értelmiségi fiatal, a diák és a tisztviselő, a KISZ-aktivis­­ta és a földműves, testvér­ként ült le egy asztalhoz a fiúk és lányok serege. A szí­nes forgatag, a fiatalos össze­jövetelhez illő díszítés és vi­lágítás okozta hangulat, a leg­jobb zenekari számok után felzúgó taps, a vidámság jele­ként kitörő nevetés mind meg­annyi jele annak, hogy a Kob­za vendéglő ifjú szil­­veszterezői kitűnően érezték magukat. Nagy Ferdinánd elvtárs, a megyei zottság első titkárának párthi­újév­­köszöntő szavai csak fokozták ezt a kedvet. Tudatosították bennük még inkább, hogy a kezdődő új esztendő sokkal nagyobb erőkifejtést igényel mindannyiuktól azoknak nagyszerű feladatoknak a vég­­­rehajtásához, amelyek Sepsi­­szentgyörgy dolgozói, az e­­gész ország népe előtt álla­nak. Most, az új év küszöbén elhangzott biztató mondatok mélyen bevésődtek az együtt mutató ifjak lelkébe, emléke­zetébe, s biztosak vagyunk abb­an, hogy az újonnan fel­említett kötelezettségek vég­rehajtásában még fokozottabb mértékben számíthatunk fia­taljaink részvételére, h­a erre lelkesedésük, a Garan­mun­kával szembeni magatartásuk, fiatalos lendületük. A Súgás megannyi vendége kellemes szilveszter éjjelt töl­tött ebben a vendéglátóipari egységben. Textilgyári, bútor­ipari, cigarettagyári munká­sok, értelmiségiek, sok váltottak belépőt technika­ide, s minden bizonnyal senki nem bánta meg ezt a választást. Jól szórakoztak azok is, akik a város többi vendéglá­tói­pari egységében vagy az árkosi agronómusházban koc­cintották el az óesztendőt. És bizonyára hasonló dolgokat mondhatunk el azokról, akik otthon, családjuk, ismerőseik, rokonaik körében ünnepeltek. Nem feledkezhetünk meg azokról, akik ezen az éjsza­kán sem váltak meg munká­juktól, akik munkahelyükön ünnepeltek — munkaruhában. A vasút, a posta, a kórházak, a szállítási vállalat, néhány közszolgáltatási egység szol­gálatosait az új esztendő ott találta munkahelyükön, köte­lességüket teljesítve. A szülé­szeten világra segítették 1973 legelső újszülöttjét, a többi osztályokon betegeket gyógyí­tottak, a benzinkútnál a késő éjjeli órákban is kiszolgálták az arra vetődő autósokat, vonatok a vasutasok helytál­a­lása eredményeként a meg­szokott menetrend szerint közlekedtek. Illesse külön di­cséret tehát azokat, akik má­sok vidám mulatozása idején becsülettel helytálltak szolgá­lati helyükön. ★ Szilveszter éjszakáján a me­gye majd minden vidám műsoros estet helységében rendez­tek. A városok KISZ-bizott­­ságai a helyi szervekkel közösen kereskedelmi külön mulatságot szerveztek a fiata­ls­lok részére. Mindenfelé tehát örömmel, vidámsággal léptek bele az 1973-as esztendőbe. x*i Minisztertanácsi határozat A TARIFÁRIS FIZETÉSEK ÉS A NYERESÉG­BŐL SZÁRMAZÓ JUTALMAK, VALAMINT AZ EXPORTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT ÉS AZ IMPORT CSÖKKENTÉSÉÉRT JARO POT- ÖSZTÖNZŐK FOLYÓSÍTÁSÁRÓL AZ ISZT.­­-AS TERV FELTÉTELEI KÖZÖTT A Minisztertanács határoza­tot fogadott el a tarifális fi­zetések és a nyereségből szár­mazó jutalmak, valamint az exportfeladatok megvalósításá­ért és az import csökkentésé­ért járó pótösztönzők folyósí­tásáról az 1973-as terv felté­telei között. A minisztertanácsi intézkedés az RKP KB 1972 novemberi plénuma ama határo­zatainak a valóra váltását szol­gálja, amelyek ösztönözni kí­­­vánják a zösségeket a vállalati munkakö­fei ajánlásaik a­­lapján megállapított és az álla­mi tervbe foglalt kiegészítő ter­melési és exportszinteket is, a valósításában. A minisztertanácsi határozat előirányozza, hogy azokban az egységekben, ahol az 1973-as terv megjelölte a minimális ter­melési és exportszinteket is, a rezsiben dolgozó, munkások és műszaki, gazdasági, más szak­­személyzet és adminisztratív személyzet tarifális fizetését az érvényben lévő szabályozások­nak megfelelően folyósítsák, tekintetbe véve az említett tervmutatók minimális szintje­inek megvalósítását. Azokban az egységekben, ahol a mű­szaki, gazdasági és más szak­­személyzet tarifális fizetésének folyósítása minőségi mutató — 1­000 lej áru termelésének költségei, nyereség, illetve más mutató­k megvalósításától is függ, figyelembe veszik, a ki­jelölt mutató szempontjából, az állami tervben előirányzott szint megvalósításnak fokát. Minimálisan teljesítettnek tekintik az érvényben lévő szabályozásokban előirányzott ama mutatókat, amelyektől a nyereségből származó jutalma­zási alap maradéktalan létre­hozása függ, kivéve az 1­000 lej áru termelésének költségeit, a­­mely mutatót az állami terv­ben előirányzott szinten kell teljesíteni. A határozat ugyanakkor ösz­tönzőket állapít meg a kiegé­szítő exportprogram megvalósí­tásáért. Az exportot ösztönző alapot a vállalatokban és a fő­­vállalatokhoz tartozó más ter­melőegységekben hozzák lét­re a minimális exportterv ter­ven felül realizált minden 1­000 valuta fejéért számított lejbeni tarifa alkalmazásával. A tarifákat minisztériumok szerint, illetve a hozzájuk tartozó egységek keretében differenciálják, az exportáru e­­lőállításával és forgalmazásá­val kapcsolatos feltételek sze­rint. A tarifákat abban az e­­setben folyósítják maradékta­lanul, ha az illető egység ma­ximális szinten teljesítette az exporttervet, ha pedig nem tel­jesítette, 40 százalékkal csök­kentik őket. A maximális szin­tet meghaladóan realizált ex­port volumenéért az ösztönzési alapot 30 százalékkal feleme­lik. Az ösztönzési alapot év vé­gén hozzák létre. Létre lehet hozni és fel lehet használni az első félév végén is, a kijelölt tarifák alkalmazásából szár­mazó összegek 60 százalékáig terjedően, azzal , hogy az exportterv feltétellel, minimális szintjét összességében és vi­szonylataiban egyaránt megva­lósítsák. Az ösztönzési alapot a kö­vetkezőképpen használják fel: 98 százalékát a vállalati sze­mélyzet jutalmazására, 1 szá­zalékát az ipari fővállalati sze­mélyzet jutalmazására és 1 szá­zalékát a külkereskedelmi egy­ségek jutalmazására. A terme­lővállalatokban a létrehozott alap legkevesebb 80 százalékát a munkások jutalmazására kell fordítani. A határozat úgyszintén ösz­tönzőket helyez kilátásba az import csökkentéséért. A gazdasági egységek ösz­tönzést kapnak az import csök­kentéséért, ha az évi behozata­li tervhez képest nettó valuta­­megtakarítást realizálnak. az illető egység munkaközös­­z­ségének az erőfeszítése nyomán születik. Az ösztönzési alapot az ille­tő egységben realizált valuta­megtakarítások volumenének viszonylatában 1­000 valutalej alapján számított tarifák sze­rint kalkulálják. Az alapnak legkevesebb 50 százalékát munkások jutalmazására hasz­n­­álják fel, a különbözetét pe­dig a többi alkalmazotti ka­tegóriák jutalmazására. A határozat értelmében, az említett ösztönzőkön kívül kü­lön jutalmakat lehet folyósíta­ni az erre létesített alapból ex­port-, import- és szolgáltatási műveletek keretében elért o­­lyan kiváló eredményekért, a­­melyek több valutát hoznak és javítják a valutaköltségfolya­­mot. A határozat értelmében lét­rehozott ösztönzési alapokból az olyan dolgozókat jutalmaz­zák, akik rendkívüli módon hozzájárultak a kivitelhez, behozatal csökkentéséhez és a a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságának növeléséhez. Nem tudom, vázolható-e­­ egy megye mezőgazdaságának fej­­­lőd­ési iránya, ha az összesített mutatók helyett az 1973-as fel­adatokat egy szövetkezetre ve­títve mutatjuk be. Katolna mindenesetre jó példa, több is ennél: hálás példa. Jó példa, hiszen az a tény, hogy 1972- ben az időjárás okozta nehéz­ségek ellenére is „tervképesek“ maradtak, hiánytalanul teljesí­tették az áruszállítási köteles­ségeket (még burgonyából is!), a szövetkezet szilárdságára, a gazdálkodás hatékonyságára u­­tal hálás téma is, hiszen Ka­­tolnán az 1973-as terv törés nélküli folytatása az idén meg­­valósítottnak. És mégis, mi ta­gadás, az elnök és a főmérnök­­nő kissé megszeppenve ismer­kedett az új tervszámokkal. Láthatóan küzdöttek, bár gon­­d­olatban, az 1973-as előirányza­tokkal. Azóta e feszültség min­den valószínűség szerint, már feloldódott... a termelés meg­szervezésének gondja viszont egy éven át megmarad. De néz­zük csak, mi is az új az idei tervekben? Cukorrépából­­ 10 hektárral, burgonyából 20 hek­tárral kell többet termelni, de úgy, hogy közben a hektárho­­zam is emelkedjék. Répából 320 mázsa az­ alsó szint, burgo­nyából legalább kétszázat kell megtermelni. Természetesen, nagy gond, honnan is lesz — különösen a répához — ele­gendő munkaerő? Az viszont az idén is bebizonyosodott, hogy a fogadott kapásokkal­ nem lehet répát termelni, csak pénzt költeni. Talán a globális akkord enyhít majd a feszí­tett munkaerő-helyzeten. Fur­csamód, az igazi fejfájást egy­előre az okozza, ami nem vál­tozott. A tizenöt hektáros zöld­ségessel nem tudnak mit kez­deni. De erre még visszaté­rünk. A kato­nai terv új vo­nása egy bizonyos fajta szako­sodási törek­vés. És ez­ az, amire fel kell figyell­ünk._CfvSn#br hogy a sok szóbeszéd, a s­*a­­nulmany után végre itt Év végéig felszámolják iaj~­daság juhállomány ezt kéri régóta a gazdasá/ezetés<:>9e. hiszen nincs, ahol lel­essék a juhokat — s nyilv ugrássze­rűen emelkedik azarvasmar­­ha-létszám. Az 1 620 állatot számláló állanV 1973-ban 740-re növekszik a jelenlegi 250 főt képviső tehenészet Pedig 370-re tapodik. Az arányok érzéklődére említ­sük meg, hogy*0 hektár te­­rületre 53 s­asmarha esik, ami országosa ,s kiemelkedő szint. Eny ilíte meg máig azt, hogy a tejtermelés az idei öt­ezer hektoliterről hatezer hek­toliterre kell emelkedjék... és máris körvonalazódik a kép: Katolnán „mozgósító jellegű“ az 1973-as terv. Azaz nemcsak Katolnán van igy, hanem me­­gyeszerte!­­ répa-előirányzat —ervikeöfs. éppen úgy ha­di­sági tér­ ~ hjogy a hektá­rok t­íz rgysé’gnyi terület­re !­ árutermelést is fokozni kell. Ez adná meg különben a munka hatékonyságát. Mert lám, Katolnán 1972-ben, ha ne­hezen is, de elérték az esetek többségében a tervezett muta­tókat. A gazdaság pénzügyi helyzete mégsem olyan, ami­lyen egy tervet teljesítő szö­vetkezet esetében lehetne. Nyilván, a fokozott költekezés, az anyagköltségek felduzzadá­­sa, a fogadott munkaerő nagy létszáma, a zootechnikai munka gépesítésének a hiánya és per­sze, az időjárás okozta több­letköltségek vezettek oda, hogy a lehetséges jövedelem egy ré­sze elfolyt különböző csatorná­kon. S nyilván, az 1973-as*i’’ nagy fel«Jj**h­aj rám­ és 1 é szemlélettel, a kör­­l szembe­n sülni. Nem lesz könnyű, mivel növekvő áruszállítás leg­könnyebb útjának látszik a fi­zetett munkaerőhöz nyúlni, a többlet műtrágyázásban re­ménykedni és így tovább. De hol, ha nem éppen itt adódik a legjobb példa az összehason­lításra? A faluban tevékenyke­dő állami mezőgazdasági vál­lalat önköltségi árai, elsősor­ban a burgonya előállítási ára, jól bizonyítja, hogy lehet és hol lehet e fontos kultúránál takarékoskodni. S ha itt tar­tunk, említsük meg: egy kicsit megyeszerte bőkezűbben kelle­ne az álami farmok tapasztalatá­val élni. Úgy jó két éve, sok szó esett a kooperációról is. Azóta nagy a csend. Vajon, az 1973- ÚJ TERVEK - ÉJ LEHETŐSÉGEK 1*173-15 A­­ fekvő árutermelést valósítanak meg a gazdaságok , a növekvő terv­ feladatok meg­oldását nem segítené a kölcsö­■ -^'"elw^\""üködés? .. .. Termés*. >£ te,*?»•.,?. fovetk,^?­­u-k egymás közötti képcső stá­bon is új fe/H*TM', ,9ír.f ige* nyel!) az új év. \ ra elsősorban, ho VUlal“"k, |U ,a.r­­­„Jj? 7.ÖS társulás kér, t­é­kenységét. A „L ^anTcy mar épülőfélben­­ s­ iida és nagyüzemi sertéshizi­­ egy Baby-beef típusú ----------­délállat-hizlalda megvalósítása is a gazdaságok közötti kap­csolat erősítéséhez vezet. Az igazi gyümölcsöző kapcsolat színhelye, természetesen, a szö­vetkezetközi tanács nyújtotta lehetőség. Az idei tervmegbe­szélések újdonsága volt, hogy a mutatók megismerése után közös asztalhoz ültek az egy tanácshoz tartozó téeszek. Né­mi csere, kölcsönös mutató­csere is kialakult. Érdeklődés­sel vártuk, nem kerül-e a ka­­tolnai zöldségesnek gazdája ? Nem került, 1973-ra még nem került! De miért ne remél­nénk, hogy akad kertészkedni jobban tudó és e tevékenység­ben célt látó szövetkezet. S akkor nem okoz majd fejfájást a katolnaiaknak sem a pri­­mőrtermelés. Mint ahogy bátran vállalták az idén is a tehené­szet fejlesztésére kidolgozott nem kis állomány koncentrálás gondjait... Igen, küszöbön a szakosítás, fogadjuk bizalom­mal, s bizonyítsunk növekvő árutermeléssel, már a jövő esz­tendőben. FLÓRA GÁBOR

Next